Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-11 / 289. szám
1993. december 11., szombat Hazai tükör 3 ALKATRÉSZEK BÁNYAGÉPEKHEZ. A kunhegyesi Hydrogép Kft. alkatrészeket és részegységeket gyárt a német Aumowd cégnek. Az itt készült darabok bányaipari szállítóberendezésekben kerülnek felhasználásra. Képünkön az egyik elem szerelése látható. (MJ) Újrahasznosítási termékdíj hűtőkre Business-tv Az újonnan vásárolt hűtőszekrények, ipari és kereskedelmi hűtőgépek esetében úgynevezett újrahasznosítási termékdíj bevezetésére készített előterjesztést az ipari és a környezetvédelmi tárca. Mint ismeretes, az ózonkárosító anyagok korlátozásáról szóló montreáli egyezmény értelmében 1996-tól tilalom alá kerülnek a hűtőközegként eddig használt freonvegyületek. Újabb ilyen vegyületet előállítani vagy forgalmazni tehát nem lehet, és csak a hűtőgépekben jelenleg is keringő freonok állnak majd rendelkezésre. Mivel Magyarországon a készülékek döntő többsége ózonkárosító freonvegyülettel hűt, célszerűnek tűnik más országok gyakorlatához hasonlóan egy, a tönkrement és a javíthatatlan készülékekből kivont freonra alapozott freonbank létrehozása. Ehhez meg kell oldani azonban a használt gépek begyűjtését, és meg kell teremteni a szakszerű bontás feltételeit. A bontó létesítése során vélhetően nem lehet központi állami pénzekre számítani. Ezért gondoltak az előterjesztők arra, hogy a szükséges tőkét az úgynevezett újrahasznosítási termékdíj bevezetésével teremtsék elő, a „szennyező fizet” elv alapján. Lényegében arról van szó, hogy a nem környezetbarát hűtőfolyadékkal működő frizsiderek fogyasztói árát az űrtartalmat alapul véve, literenként 10 forinttal, a már környezetbarát úgynevezett zöld frizsiderekét pedig 7 forinttal emelik meg. A tervezet szerint azonban ha a vásárló leadja régi hűtőszekrényét, akkor az űrtartalomnak megfelelően literenként 5 forintot visszakap. Hatvankét részes sorozatot indít a Duna TV december 14-én Business az Biznisz címmel. Ez az első olyan tv-s vállalkozás Magyarországon, amely közérthetően vezeti be a nézőket a piacgazdaság rejtelmeibe. A sorozat négy témakört dolgoz fel: hogyan lehet sikerünk a piacgazdaságban?; hogyan fogjunk üzleti vállalkozásba?; a marketing alapelvei; a számvitel alapjai. Az egyes adások 20-25 percesek lesznek: kedden és csütörtökön fél négytől sugározzák. A sorozat anyagát nemzetközileg ismert amerikai szakértők dolgozták ki, amelyet a magyar viszonyokhoz a közgazdaság-tudományi egyetem szakemberei igazítottak. (MTI) Mostanság Távhívásos történet A telefonkészülék a századfordulón még csak érdekesség volt. A rádió feltalálása előtt már feltalálták a telefonhírmondót. A telefonközpontokban ügyes kezű központkezelők dugdosták a huzalvégeket a megfelelő helyre, megteremtve a kívánt kapcsolatokat. A világ igaziból fejlődő részén a mindennapok részévé vált. Azon a tájon, ahol élek, a telefonkészülék birtoklása sokáig kihangsúlyozta e birtokos személyének fontosságát. Kétféle módon lehetett távbeszélőhöz jutni. Szolgálati jellegű okból - ehhez fontos embernek kellett lenni - vagy magánjellegű igénylőként. Magánjellegű telefonja bárkinek lehetett, aki befizetett rá, és elég hosszú életű volt ahhoz, hogy kivárja a hálózat- és központbővítést meg a bekötést. Pár éve elkezdődött a dinamikus fejlesztés, és több százezer távhívásos telefonállomást szereltek fel. A távhívásos hálózat lassan kiterjed az egész országra, de azért akad néhány fehér folt. A fehér foltok azért idegesítenek, mert jómagam is egy fehér foltban élek, nevezzük a megyeszéli helyet Tesz-vesz városnak. A szomszédos megyékben néhány éve a községek döntő többsége is bekapcsolódott a távhívásos hálózatba. 1990 után, amikor lebonyolódtak a helyhatósági választások, több hasonló adottságú település megalakította közös telefonhálózat-fejlesztő részvénytársaságát, a LESZTELEFON-COM-ot. Hozzákezdtek a szervezéshez, megígérték, hogy 1993 decemberére működni fog a távhívásos telefonhálózat. Néhány kételkedő ugyan úgy vélekedett, hogy nehéz lesz 15 ezer forintból darabonként magánszemélyek részére készülékeket telepíteni, amikor ez a fővárosban 45 ezerbe kerül. A szervezők mindenkit megnyugtattak, ez egy amerikai módon működő vállalkozás, ahol a befizetés és a működtetés együttes összege adja a prosperitáshoz szükséges bevételt. Sokan szerettek volna telefont, nem is ígérték drágán és főként amerikai módon, így sokan befizették a 15 ezret. Mint rendesen, megalakult a kuratórium, és a köztiszteletben álló személyiségek ügyvezető igazgatót választottak. A következő lépésben felvettek néhány irodistát, aztán az ügyvezető igazgató részére megszavaztak egy szolid egyetemi tanári fizetést. A szépen berendezett irodából gyakran kellett az ügyvezetőnek tárgyalásokra járnia, ezért szükségessé vált egy jó külsejű nyugati személygépkocsi lízingelése. Minden együtt volt a sikeres működéshez, iroda, adminisztráció, gépkocsi és a tárgyalópartnerek. Teltek a hetek és a hónapok, és akadt, aki türelmetlenül érdeklődni kezdett: mikor telefonálhat végre saját készülékén. Minden érdeklődőt megnyugtattak, az ügyek szépen haladnak, már csak néhány megrögzött bürokrata pecsétje és fejbólintása hiányzik. Különösen sokszor emlegették a monopolhelyzetű országos telefontársaságot és azt, hogy várni kell a távközlési törvényre. A törvénykészítés és a monopóliumok megszüntetése ugye természetesen nem megy máról holnapra. Lassanként három esztendő csörgött le az idő telhetetlen rocskáján, de bizony a póznaállító és kábelfeszítő embereknek még se híre, se hamva. Rebesgetik, átalakul a társaság, van, aki kiválik, és helyette külföldiek lépnek be. MAJDLESZTELEFON-COM-ként működne tovább. A befizetők bizalma meg közben folyton-folyvást kopik. Egy állítólagos BANT-i alvállalkozó a közgyűlések összehívására szerény kölcsönzési díj ellenében felajánlotta TAM-TAM-dobkészletük raktáron levő darabjait. A szóbeszéd és a suttogó propaganda-hírügynökség értesülései szerint már 25 ezerre emelkedne egy készülék ára. A TESZ-VESZ városiaknak bizony még egy darabig türelmesen kell várni a telefonra. Mindenki előtt világos, hogy a termelő munkahelyteremtő vállalkozások komoly, használható hírközlés nélkül nehezen tudnak fennmaradni. A bizalomkoptatók csak tetézik azt a rosszkedvet és kiábrándultságot, amit gazdasági nehézségeink miatt érzünk. A fejlődésbe vetett hit lángocskáit ilyen módon is el lehet oltani. A telefonprobléma megoldásáig jó hasznát veszem egykori pártállami mozgalmi múltamnak. Ugyanis úttörőkoromban tanultuk a morzejeleket; 15-20 TAM-TAM-dob segítségével akár a szomszéd faluból is rendelhetek taxit. Ezzel a módszerrel egy ideig volt úttörők kezébe kerül a Tesz-vesz városi hírközlés. Gambrinus Budapesti Értéktőzsde ÁB-Aegon-befektetések IMF-tárgyalások Gyors ütemben romlik a fizetési mérleg Egy év alatt ötszörösére nőtt a forgalom Amennyiben nem elegendőek a kormány által a közelmúltban hozott intézkedések a fizetési mérleg romlásának megállítására, úgy várhatóan további lépéseket kell tenni. Ebben állapodtak meg az IMF és a kormány képviselői most lezárult tárgyalásaikon. Kovács Almos pénzügyminisztériumi államtitkár pénteken elmondta: az év végére a fizetési mérleg hiánya várhatóan megközelíti a 3 milliárd dollárt. Eredetileg ennél jóval kisebb deficitet prognosztizált a kormány. Miközben a fizetési mérleg gyors ütemben romlik, a belföldi megtakarítások a vártnál jóval kisebbek. A helyzet hosszabb távon tarthatatlan. Az IMF-küldöttség azért tartózkodott az elmúlt hetekben Magyarországon, hogy megvizsgálja, miként alakul a magyar kormány és az IMF között létrejött készenléti hitelmegállapodásban foglaltak teljesítése. A tárgyalásokon a kormány képviselői beszámoltak az eddig meghozott intézkedésekről, amelyek az exportösztönzést és a belföldi fogyasztás visszafogását szolgálják. A megbeszéléseken az IMF szakértői egyetértettek az intézkedésekkel, arra azonban nem tudtak választ adni, elegendőek-e az eddigi a lépések. A megbeszélések szerint januárban és februárban ismét visszatérnek a témára, addig kiderül, hogy sikerül-e megállítani a fizetési mérleg romlást. A megbeszéléseken szó volt a jövő évi államháztartási mérleg alakulásáról is. Az idén az államháztartási mérleg hiányának finanszírozásigénye a GDP-hez viszonyítva eléri a 7,3 százalékot. Jövőre ez az arány 6,2 százalék lesz. Az IMF szakértői szerint jobb lett volna, ha tovább sikerül csökkenteni a deficitet, mégpedig a költségvetés szerkezeti átalakításával. A hiány annak köszönhetően csökken, hogy nagyobb mértékű privatizációs bevételeket vettek figyelembe. Az IMF szakértői szerint azonban ezek egyszeri források, így megismételhetetlenek. Ezért hamarosan szükségessé válik a költségvetés és az államháztartás szerkezetének átalakítása. Kovács Álmos elmondta, hogy a tárgyalásokon a készenléti hitel újabb részletének lehívása szóba sem került. Mint ismeretes, a megállapodás szerint az IMF közel 400 millió dollár értékű készenléti hitelt biztosít Magyarországnak. Ennek első részletét - 80 millió dollárt - a megállapodást követően azonnal folyósították. A további részletek folyósítására az egyezmény alapján azonban csak akkor kerül sor, ha Magyarországnak fizetési nehézségei adódnak. Jelenleg azonban a devizatartalékok valamivel meghaladják a hatmilliárd dollárt, így a hitel lehívására nincs szükség. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap szakértői egyetértettek a jelenleg alkalmazott árfolyampolitikával, így azon várhatóan a jövőben sem változtatnak. Ennek megfelelően csak olyan mértékben értékelik le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest, melyet a hazai és az érintett országokban kialakult inflációs színvonal különbsége indokol. (MTI) A Budapesti Értéktőzsde öszszes forgalma az év első tíz hónapjában 16 ezer üzletkötésben meghaladta a 140 milliárd forintot. Ez éves szintre átszámolva a múlt év forgalmának mintegy ötszörösét jelenti. Ez év októberében az értéktőzsdén 3318 kötésben árfolyamértéken számolva 10,9 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a brókerek, amely a tavaly októberi forgalomnak több mint háromszorosa. A részvények aránya az összpiaci forgalomból októberben 20 százalékra emelkedett. Mindez a tőzsdetitkárság összegzéséből derül ki. Októberben a tőzsdei értékpapírok kínálata a 180 napos lejáratú diszkont kincstárjegy idén kibocsátott IX. sorozatával, valamint két fix kamato-Hazai termék, hazai munkahely A hazai termékek vásárlása hazai munkahelyeket teremt, az új munkahelyek pedig növelik a vásárlóerőt, ami viszont a gazdasági nehézségekből való kilábaláshoz vezethet el - jelentette ki Csenger-Zalán Attila a H plusz H (Hazai termék - Hazai munkahely) Alapítvány ügyvezető igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. A mozgalom célja, hogy a fogyasztók a jövőben előnyben részesítsék a jó minőségű hazai termékeket, hiszen ez véleményük szerint a nemzetgazdaság alapvető érdeke. Az Európai Közösség országaiban ez a magatartásforma már természetes, hazánkban azonban még sokat kell tenni ennek megteremtéséhez. Az alapítvány ezért arról kívánja meggyőzni a kereskedőket, a termelőket, beruházókat, hogy támogassák a mozgalom céljait. (MTI) zású (19,5 százalékos) kétéves lejáratú államkötvénnyel, az 1995/G, és az 1995/H állampapírral bővült. Október közepétől lehet üzleteket kötni a kárpótlási jegyek G-sorozatára a tőzsdén. Emellett két részvénytársaság alaptőke-emelésből származó papírjaival is lehet üzletelni: a Styl Rt. „grátis” részvényeivel (590 millió forint értékben) és a Garagent Rt. részvényeivel (60 millió forint értékben). így október végén a tőzsdére bevezetett értékpapírok össznévértéke 461 milliárd forintot, összpiaci értéke pedig 477 milliárd forintot tett ki. Az októberi forgalomból a legnagyobb arányban, 35 százalékkal a diszkont kincstárjegyek részesedtek. A befektetők elsősorban a rövidebb lejáratú, 180 napos kincstárjegyeket keres(Folytatás az 1. oldalról) de tüneteik nincsenek. A konyhán is azonnal megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. Az ételekre való rákérdezésnél kiderült, hogy csak olyan kórházi dolgozók betegedtek meg, akik a kórház konyháján készült ételekből fogyasztottak. A gyanú elég hamar a majonézes kukoricára terelődött, amit még kedden fogyasztottak ebédre. Eddig 42 személy megbetegedéséről tudnak. Ketten közülük kórházi ápolásra szorultak, kiszáradás miatt. A konyhán az összes étel készítését ellenőrizték. A majonézes kukorica a kórház konyháján készült. Ebből a kukorica mirelit, a majonézt azonban a kórház konyhájában keverték ki. Hogy melyik étel a ludas a fertőzésben, még nem tisztázott. A vizsgálatok során eddig nem tudtak olyan tényt felfeték. Október folyamán a részvények többségének ára emelkedett. A részvénypiacon átlagosan naponta 125 üzletkötés született, a tőzsdére bevezetett 25 társaságból 23 cég papírjaival kereskedtek. A hónap során a Pick részvényei voltak a legnépszerűbbek, 431 üzletet kötöttek rájuk, összesen 331 millió forint értékben. A tőzsde befektetésijegy-piacán a Pillér Ingatlan Alap jegyeit keresték a befektetők leginkább, melyből 6,5 millió forintnyi adásvétel történt. A hónap folyamán csaknem 780 millió forint értékű kárpótlási jegy cserélt gazdát az értéktőzsdén. A kárpótlási jegyek árfolyama októberben 590-600 forint között stabilizálódott. (MTI) dezni, ami személyes mulasztásra utalt volna. A fellelhető mintákat lefoglalták, azokat ellenőrzik. Eddig két beteg székletét vizsgálták meg. A klinikai tünetek, a lappangási jdő és a laboratóriumi előzetes eredmények alapján szalmonellózis gyanúja merült fel. Mivel a konyhán 156 adag készült az ominózus ételből, olyanok is megbetegedtek, akik abból nem a kórházban fogyasztottak, hiszen több mint 50 adagot hazavittek. A részletes vizsgálatok még a kezdet kezdetén tartanak, ezért a fentiek csak előzetes eredmények. Feltételezhető viszont, hogy egynéhányan még megbetegedhetnek. A főorvos hangsúlyozta, hogy csak kórházi dolgozókról van szó, a betegek körében semmi ilyen fertőzés nem történt. A fertőzés továbbterjedésének meggátlására az intézkedések megnyugtatóan megtörténtek. T. A. 50 milliárd államkötvényekben Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. 3 milliárd forint értékű Universitas kötvényt jegyzett le pénteken - jelentette be Nárai István, a társaság befektetési ügyvezető igazgatója az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. Mint elmondta: a cég díjtartalékai rendkívüli módon megerősödtek, ennek köszönhetően befektetései az idén 10 milliárd forinttal nőttek, megközelítve az 50 milliárd forintot. Az ÁBAegon a hazai biztosítási piac életbiztosítási megtakarításainak több mint 80 százalékával, 42 milliárd forinttal rendelkezik. Az 50 milliárd forintnyi életbiztosítási díjtartalék felét államkötvényekbe fektette a cég. Ennek lejárata jól illeszkedik az életbiztosítások lejáratához, ugyanakkor kockázata a legkisebb a kötvénytulajdonos számára. Az ÁB-Aegon első nagyobb kötvényvásárlása egy évvel ezelőtt történt, ekkor 6 milliárd forint értékű 19,5 százalékos hozamú 10 éves lejáratú kötvényt vettek. Kisebb tételt jelent a befektetésekben a társadalombiztosítási kötvényvásárlás, valamint a fővárosi kötvény, illetve a vállalati kötvények. Ez utóbbiak a teljes portfolió csupán 6 százalékát teszik ki, mivel a hazai cégek kötvényei meglehetősen kockázatosak. Az ÁB-Aegon ingatlanállománya a portfolió 12 százaléka, engedélye van azonban, hogy ezt 15 százalékra emelje. Á fennmaradó részt banki betétek teszik ki a befektetésekben, ezek nem okoztak veszteséget a társaságnak. Az ÁB-Aegon befektetéseinek hozama várhatóan eléri az év végén a nettó 21,44 százalékot, ezzel mintegy 2-4 százalékkal előzi meg a biztosítási piac más szereplőit. (MTI) Szalmonella a kórházban
