Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
4 1993. november 30., kedd olcsóbban juthat mobiltelefonhoz.--------------------------------♦-----------------------------A WESTEL november 8-tól december 4-ig tartó akciójában a távközlési összeköttetés költségéből 30.000 Ft + ÁFA kedvezményt ad nem budapesti* ügyfeleinek. * Nem budapestinek azok minősülnek, akik vidéki számlafizetési címmel rendelkeznek. («)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. MOZGÁSBAN A 1 Ü Z L ■ T . Budapest: mi Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977,227-3777 Rádiótelefon: (06 60) 3-27007, (06 60) 3-27088 Bilatonviligos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (0660)3-27100 Békéscsaba: 3600 Gvóni G.u.21. Tel:. (66) 448422 Rádiótelefon :(06 60) 3-84000, (06 60) 3-84001, (06 60) 3-84002 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3- 27800 Győr: 9022 Pálffy Dénes u. I. Tel: (96) 318-896Rádiótelefon:(06 60) 3-27400 Miskolc: 3530 Stéchenyi u. 70. Tel: (46)411-550,412-770 Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 10. Tel: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos kit. 2-4M: (62) 324-304 Rádiótelefon: (06 60) 3-27600 Székesfehérvár. 8000 Várkörút 44. Tel: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86000 Szombathely: 9700 Marx Károly u. 14. Tel: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60)3-77000 Gazdag csak a pénz által lesz az ember, amit nem kell elköltenie Itt az Euro Barter Business A több évtizedes, kipróbált svájci és német minta alapján szerveződött EBB Euro Barter Business nevéből adódóan szeretné egész Európát behálózni. Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Szlovákia, Csehország, Ukrajna, Oroszország, Németország, Románia, Olaszország után most hazai elterjesztésén munkálkodnak. Nemrégen Szolnokon is képviseletet nyitott a cég. A rendszer nevéből következik, barterüzletekről van szó. Aki belép a rendszerbe, barter- ben kínálhatja elfekvő készleteit, termékeit vagy szolgáltatásait, és barterben vásárolhatja, veheti igénybe mindazt, amire szüksége van. Természetesen készpénzes üzleteket is bonyolítanak, a barter és készpénz arányát az eladó és a vevő alkudja ki. A barterpartnerek felkutatása, az üzletek megszervezése az EBB dolga. Erre számítógépes adatbank segítségével a budapesti központ és több területi iroda vállalkozik. A rendszer szlogenje: nincs jobb befektetés, mint a saját termék! Aki belép a barterrendszerbe, annak:- ajánlatai és keresletei folyamatosan megtalálhatók az EBB-tagországok adatbankjaiban,- barterüzletkötéseit a hazai EBB-központ folyamatosan nyilvántartja,- 9 hónapos kamatmentes hitelt nyújt, mely azonban nem pénzben értendő. Az EBB-tagok egyszeri éves tagdíjat fizetnek (egyéni vállalkozók 15.000, társas vállalkozások 90.000 forintot, a szolgáltatások eltérő kategóriájúak), barterüzleteket folyamatosan, éves szinten kötnek a rendszer segítségével. A hazai EBB-központ nyilvántartja a tag barterkontóját, vezeti eladásait, illetve vásárlásait. Az eladó az áru értékének teljes összege után jutalékot, valamint könyvelési sorokat pénzelszámolással fizeti, kivéve a szolgáltatásokat, ahol a jutalék barterben fizetendő. Az EBB tagjai számára megnyitja annak lehetőségét, hogy üzleteket pénz bekapcsolása nélkül, illetve minimális pénzbefektetéssel bonyolítsanak le. Hiszen, mint tudjuk, a barter jelentése: csere, kicserélés. Ám a hagyományos, közvetlen áru- vagy szolgáltatáscserére itt nincs szükség. Az eladó ugyanis a szállított áruért, teljesített szolgáltatásért kontóján jóváírást kap, míg a vevő, a megrendelő kontóját ennek megfelelően megterheli. Az EBB-barterrendszer esetében kamatok és illetékek nem merülnek fel. Különbséget kell tenni a bar- tervásárlások és -eladások között. Eladni ugyanis korlátlanul lehet, vásárolni azonban csak akkor, ha az elszámolási kontó, az eladások következtében jóváírásokat tartalmaz, vagy ha az EBB-tag vásárlási limittel rendelkezik. Ez a vásárlási limit hozzávetőlegesen egy kamatmentes hitellel hasonlítható össze, mert vásárlásokat engedélyez anélkül, hogy az EBB-tag kontóján jóváírás lenne. Ezt a beszerzési limitet a hazai EBB-központnál kell igényelni. Alacsonyabb összegnél a hozzájárulás automatikus, nagyobb összeg esetében az igénylőnek egy, erre alkalmas biztosítékot kell lehelyeznie. A belépést követően az éves tagdíj kétszerese automatikusan felhasználható vásárlásra kilenc hónapos lejárattal. Mindezek után kézenfekvő a kérdés: hogyan bonyolódik le egy barterüzlet? Nos, egyszerűen. Tegyük fel, hogy ön eladó és tag az EBB-rendszerben. Az ön vevője ugyancsak EBB-tag. Önök - mint minden más üzlet során is - megállapodnak az árban, a szállítási feltételekben, a barterelszámolásban, s ezeket szerződésben rögzítik. Az ön szerződéses partnere vagy megfelelő jóváírással, vagy vásárlási limittel rendelkezik - ezt az információt a központtól kapja meg. A megfelelő információk birtokában ön és a vevője kitöltenek és aláírnak egy EBB-köny- velési nyomtatványt, és a számla másolatával együtt megküldik az EBB-központnak, amely az ön kontóján az összeget jóváírja, a vevőjét ezzel egy időben megterheli. A vevő és az eladó havonta megkapja a szaldókimutatási egyenleget. Mi történik akkor, ha a vásárló fizetési nehézségbe kerül? Semmi. Minden barterelszámo- lási üzlet, melyet a fedezeti hozzájárulás keretében bonyolítanak és könyvelnek le, a követelés hiánnyal szemben biztosítva van. Ha ön az eladó, akkor a vevő fizeti, nehézségei önt nem érintik. Mit lehet kezdeni az elszámolási kontón lévő jóváírásokkal? Felhasználhatja bartervásárlá- sok lebonyolítására más rendszerbeli tagokkal. Azt, hogy a kontóján lévő pozitívumot mire használhatja fel, az EBB központjától, illetve területi irodájától megtudhatja. Gyakran előfordul, hogy a szükséges áru, szolgáltatás eladóját az EBB felkutatja, és meggyőzi a rendszerbe való belépésről. Erre szolgálnak a különféle igénybejelentő lapok, amelyeket mindenkinek ki kell töltenie, aki úgy dönt, hogy tagja lesz az EBB-rendszemek. Ha tagja, ha vásárló, ezzel óvja likviditását, 9 hónapos kamatmentes hitellel rendelkezhet, csökkentheti pénzkiadási költségeit, ha eladó, kiváló értékesítési lehetőséggel rendelkezik, azonnal felhasználhatja a barter kontóján szereplő jóváírásait, kockázatmentesen szállíthat. Az erdők privatizációja Ahhoz, hogy az erdőket privatizálni lehessen, előbb meg kell alkotni az erdőkkel kapcsolatos jogszabályokat, az erdő- birtokosság szervezeti kereteit, illetőleg magát az erdőtörvényt. Ez derül ki abból a háttér-tájékoztatóból, melyet az újságíróknak adtak át az ÁVÜ-ben, Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter hétfői sajtótájékoztatója alkalmából. Az elmúlt héten Szabó Tamás megbeszéléseket folytatott az erdők védelméért az erdészszakma képviselőivel. Erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben az erdőtulajdonlás körül bizonytalanság alakult ki. A privatizációs miniszter szerint az erdők legalább 60 százalékának egyelőre állami tulajdonban kell maradnia, és az állami erdők felparcellázása helyett más megoldást szükséges kidolgozni a magánosításra. Nem zárható ki például egy, az Ingatlan Befektetési Alap szisztémáján működő módszer. Szabó Tamás azt a megoldást is támogatja, hogy bizonyos kijelölt erdőket a kárpótlási jegyek tulajdonosai úgy vásárolhassanak meg, hogy az erdőt kezelő erdőgazdaság részvényéhez jutnak. Magyarországon az állami erdő magánosításának egyetlen törvényesen szabályozott módja jelenleg a kárpótlási termőföldárverés. A licitek eddigi gyakorlata azonban azt mutatja, hogy az erdők esetében nem érvényesülnek a piacot szabályozó mechanizmusok. Ahhoz, hogy a közérdeknek megfelelő piaci erdőprivatizáció meginduljon, szükség van az eddigi erdőkárpótlási gyakorlat megváltoztatására, valamint az állami erdőtulajdonosi jog egyértelmű szabályozására - tartalmazza az összefoglaló. „Részvényesek” estélye Székesfehérváron Nemzeti szabványosítás Megjelent a Szabványügyi Közlöny különszáma, amely a nemzeti szabványosítás 1994-96. évi tervét tartalmazza. A hároméves program értelmében elsődleges feladat az európai szabványok, előszabvá- nyok, egyeztető dokumentumok és a nemzetközi szabványok (ISO, IEC) hazai bevezetése. Ahol ilyen forrás nem áll rendelkezésre, a Magyar Szabványügyi Hivatal a különböző regionális szervezetek előírásait, illetve ajánlásait veszi figyelembe. A források sorrendje azért lényeges, mert az MSZH az európai műszaki szabályozást tekinti elsődlegesnek. A programban néhány olyan tervezet is helyet kapott, amelynek nincs ugyan nemzetközi háttere, de a hazai ipar szükségesnek látja a megfelelő szabványok kidolgozását. A szabványosítási programban 180 műszaki bizottság mintegy 3000 szakembere vesz részt. (MTI) Az egész nemzet egy részvénytársaság, s ebben Önök a legfontosabb részvényesek - jelentette ki Kádár Béla a vállalkozói szféra székesfehérvári estélyén a hét végén. A rendezvény vállalkozói ankétján megjelentekhez szólva a külgazdasági miniszter hangsúlyozta: a gazdasági nehézségek ellenére a térség országai közül hazánk az, amelyik a legnagyobb volumenű külföldi befektetést mondhatja magáénak az elmúlt időszakban, s ez afféle bizalmi szavazásként is értelmezhető a befektetők részéről. Mint mondta: nem szabad hinni azoknak a híreszteléseknek, amelyek le akarják járatni Magyarországot a nemzetközi közvélemény előtt, hisz „az országról alkotott kép nemcsak fekete színekből áll”. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója az elmúlt három év privatizációs folyamatát értékelve kijelentette: az új formában működő gazdálkodó- egységek többsége a korábbinál hatékonyabb. A magyar gazdaság fejlődésében a privatizáció egyértelműen hasznosnak minősíthető, aminek következtében javult a vállalatok finanszírozási helyzete. Nem kis eredmény - hangsúlyozta -, hogy a foglalkoztatottak bérezése jóval magasabb a privatizáció után. A magyar vállalkozók egyébként állják a nemzetközi összehasonlítást a privatizáció terén, s az idő előrehaladtával egyre nő arányuk e téren, amit Csépi Lajos biztató ténynek nevezett. Az estélysorozaton elsőként felszólaló Juhász Judit kormányszóvivő a vállalkozókkal kapcsolatos reális közfelfogást hiányolta, különösen a nők szerepével kapcsolatban fogalmazott úgy: méltánytalanul kisebb szerep jut a gazdaságban a női nemnek. (MTI)