Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

1993. november 27., szombat Szabadidőben------családi körben í i Illem és jómodor Kés, villa, kanál- kézben és tányéron Az étkezési kultúrának nemcsak az a fokmérője, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mivel és hogyan. A kés-villa-kanál „triumvirátusában” nehéz volna fontossági sorrendet fölállítani; mind a három elengedhetetlen kelléke az egy vagy több fogásos menü elfogyasztásának. Ám a kanalat talán mégis megilleti az első az egyenlők között cím, mert rendhagyó, „tábori” körül­mények között több-kevesebb sikerrel pótolhatja másik két tár­sát. Ez azonban valóban csak a szükséghelyzetekre vonatkozik- az evőeszközök ízléses forgatásának uyanis egyik fő szabálya a rendeltetésszerű használat. Azaz a pörköltet és köretét ne ka­nállal meregessük ki a tányérunkból, a véget nem érő maka­róni-szálakat ne a kés pengéjére fölcsavarva próbáljuk megsze­lídíteni, s a hússzeletet ne a kanál peremével nyiszáljuk. A kanál-szabályok szerint az étkészlet e darabját a hüvelyk-, a mutató és a középső ujj között kell tartani: a hüvelykujj legyen fölül, a másik kettő pedig alul. A nyelet - csakúgy, mint a kés és a villa esetében - lehetőleg fölső végéhez közelebb fogjuk- kézbe. Ha levest, szószt vagy bármi egyéb folyékony étket me­regetünk,ügyeljünk arra, hogy ne legyen „csurig” a kanál, mert ha picit is megbillen, a ruha és az abrosz egyaránt bánja ... „Ősi” előírás, hogy a késnek a jobb, a villának a balkézben a helye. Arra azonban nincs egyértelmű válasz, hogy ez a balke­zesekre is kötelező-e? Az illemtan konzervatívabb képviselői szerint a „balosoknak” is tartaniuk kell magukat a régi szabály­hoz - végtére is nem túl bonyolult feladat az eszközhasználat elsajátítása. Mások viszont egyáltalán nem tartják főbenjáró bűnnek a kés-villa helycseréjét, mondván, hogy az éles szer­számnak az ügyesebb kézben a helye. Étkezdében, étteremben, de vendégségben is jelzésértéke van annak, hogy egy-egy fogás elfogyasztása után hogyan rakjuk az evőeszközt a tányérra. A párhuzamosan egymás mellé tett kés, villa a világon mindenütt azt jelenti, hogy a vendég köszöni, be­fejezte, a terítéket el lehet vinni. Ha viszont a kés és a villa ke­resztbe rakva „farkasszemet néz” egymással a tányéron - ez annak udvarias közlése, hogy jöhet az újabb porció . . . (szóma)Ferenczy Europress Mit kell tudni a parírozásról? A sütés vagy párolás meg­kezdése előtt egészben felhasz­nált húsokról levágjuk a feles­leges inakat, hártyákat. Erre azért van szükség, mert az inak­kal együtt sütött, párolt húsda­rabok elvesztik alakjukat és megnehezítik a szeletelést, ada­golást. (Kudlik Júlia: A főzés tudománya) „A gyerekek és a kutyák tegezik egymást” A viselkedéskutatás atyja, a Nobel-díjas Konrad Lorenz mondta: a gyerekek és a kutyák tegezik egymást. Valóban, min­den gyerek szereti az állatokat, legfőképp a kutyákat. A négy­lábúak nagyszerű játszótársak, megbízható barátok és védel­mezők. Az „egykéknek" egy­személyes szórakoztató társa­ságot, a testi hibás fiataloknak meg szinte pszichikai gyógyírt jelentenek, mert a gazdi fogya­tékosságáról nem vesznek tu­domást. Érthető, hogy a pszi­chológusok nagy része is híve annak: vásároljanak a szülők kutyát gyermeküknek. Már csak azért is, mert gondozása rend- szeretetre, kötelességérzetre nevel. A gyermek életkora azonban meghatározza, hogy milyen a viszonya az állatokhoz. A lélek­tan művelőinek tapasztalata szerint a 3 éveseknek még nincs érzékük egy másik élőlény iránt, a 4 évesek pedig - jobb hí­ján - a kutyán élik ki nyiladozó dirigensi, parancsolgatási haj­lamaikat. Az 5 évesek még nem tudják a gondozás felelősségét vállalni - erre általában 8 éves kortól alkalmasak a gyerekek. Ami a „másik felet" illeti: a kutya rendszerint boldogan fo­gadja a családi szaporulatot, a csecsemő feléleszti őrzési ösz­tönét. Ahogy az apróság csepe­redik, úgy válik egyre meghit­tebbé a barátságuk. Ha viszont a kutyát az újszülött érkezése előtt „gyermekpótlékként" ké­nyeztették, a jövevényt köny- nyen konkurenciának tekinti, s oda a barátság. Az sem mindegy, hogy mi­lyen kutyát veszünk a gyerek mellé. Ideális fajta például a bobtail. Ez a torzonborz mackó-kutya olyan kiegyensú­lyozott, nyugodt és melegszívű, hogy Amerikában például „gyermekkertésznek" becézik. A boxer szintén nagy gyerekba­rát - félelmetes külseje ellenére az egyik legjobb indulatú eb. Megbízható, hűséges társ a skót juhász: gyorsan tanul, engedel­mes és figyelmes. Hely- és mozgásigénye, hosszú szőrzete azonban elég sok gondot okoz­hat a lakásban. A beagle kivált­képp szereti a gyerekeket, pom­pás játszópartner. Jól megfér a kicsikkel a drótszőrű tacskó, a Schnauzer, a foxterrier és az új- funlandi is. Ami a négylábú „szerelem­gyerekeket" illeti: a francia Condoret professzor határozot­tan állítja, hogy a gyakran sze­szélyes, korán öregedő fajtisz­tákkal szemben a gyerekek számára előnyben részesíthetők a közepes nagyságú, világos színű keverék ebek. Veress István (Ferenczy) Marta, Kései esküvő a világ legfiatalabb mamája Marta 13 éves, kislánya négy. A korai felnőtté válás és egy vé­letlen „baleset” tette 9 éves ko­rában anyává Martat. Három éves korában már nagylány volt, és saját nagybátyja nyolc éves korában fektette az ágyába. A nagybácsi a rendőr­ség elől eltűnt, Marta most édesanyjával és annak család­jával él együtt. Marta azt mondja, hogy so­hasem játszott babával, de érzi annak a felelősségét, hogy élő babája van. Marta nem festi magát, meg akar maradni gye­reknek. „Persze elvesztettem a fiatalságomból sokat, de ha a gyönyörű lányomra nézek, mindent elfelejtek” FEB Foto Medicina kaleidoszkóp Hogyan születnek egype­téjű ikrek? Az egypetéjű ikrek létüket feltehetően egy megterméke­nyített petesejt osztódásának köszönhetik. É folyamat oka pedig az embrió sejtcsoportjai­nak különbsége, ami a megter­mékenyítés után néhány nappal osztódáshoz vezet. Normális esetben ugyanis az embrión be­lül minden sejtnek azonos gén­jei vannak, s ahol ez nem így alakul, ott fejlődnek ki az egy­petéjű ikrek. Ez a feltevés ad magyarázatot arra, hogy az egypetéjű ikrek gyakran nem hasonlítanak annyira egymásra, mint ahogy ezt eddig "elvárták" tőlük. Enyhíthető az ivási tilalom műtét előtt Aneszteziológusok évtizedek óta azon az állásponton vannak, hogy a páciensek az operáció napján O órától sem szilárd, sem folyékony táplálékot ne vegyenek magukhoz, nehogy az altatás közben a gyomorból idegen anyagok jussanak a tü­dőbe. Dr. Robert K. Stoelting, az in- dianapolisi egyetem orvosa amel­lett van, hogy a szilárd táplálék ti­lalmát tartsák fenn, viszont enge­délyezzék tiszta folyadék, mint például víz, almaié, vagy fekete­kávé ivását az operáció megkez­dése előtti két óráig. Ezt azzal in­dokolja, hogy egy óra múlva már a folyadék 95 százaléka elhagyja a gyomrot, míg a szilárd táplálék 50 százaléka még két órával a bevitel után is a gyomorban talál­ható. A több folyadék még segít­heti is a szilárd táplálék gyorsabb ürülését. De azt, hogy mit igyon a páciens, az orvosnak kell taná­csolnia. Nem kell mindig csontvelő­transzplantáció? Amerikai orvosok új mód­szert alkalmazva meglepő sikert értek el egy leukémiás gyermek csontvelőjének regenerálásá­ban. A 3 éves Derick Pritchard csontvelőjét a leukémia leküz­désére alkalmazott kemoterápia és sugárkezelés elpusztította. Ezért a Duke Egyetem /Dur- ham/North Carolina/ orvosai augusztus 24-én szokatlan keze­léshez folyamodtak. A kisfiúba egy - nem rokon -újszülött pla- centájából és köldökzsinórjából vett vért fecskendeztek. Az ide­gen bébitől származó vérsejtek pedig lehetővé tették a leuké­miás beteg fiúcska csontvelőjé­nek regenerálását. Ez a tény reményt ad arra, hogy a jövőben bizonyos ese­tekben el lehet tekinteni a csontvelő-transzplantációtól, - jelentette be dr. Joanne Kurtz- berg a Duke Egyetemről. Biz­tonsággal csak 2 év múlva lehet megmondani, hogy a gyermek szervezete leküzdötte-e a leu­kémiát, de "az a tény, hogy a köldökzsinórból vett vér a csontvelő utánnövését elő­idézte, döntő jelentőségű". A placenta-vér transzfúzió nem újdonság csontvelőkároso­dás esetében. Csakhogy ilyen kezeléseket eddig kizárólag testvérektől származó vér fel- használásával végeztek. Mivel az asztma a lakosság minimum 1-2 %-át érinti, sze­retném röviden összefoglalni, amit a kezelés lehetőségeiről tudni kell. Főleg fiatal korban nagyobb részt a külső okok - többnyire valóban virágporok és házipor - okozta, kisebb részben a belső okok kiváltotta asztmáról beszé­lünk. Az ilyen betegek pana­szait külső anyagokkal nem le­het előhívni, mégis ugyanolyan rohamszerű nehézlégzéseik je­lentkeznek - esetleg fizikai ter­helésre, vagy bármiféle kimu­tatható ok nélkül. Idősebb kor­ban ez utóbbi típus gyakoribbá válik. Az utóbbi. 10-20 évben az asztma kezelése rengeteget vál­tozott, fejlődött. Igen jó gyógy­szerekhez jutottunk - és ez a fej­lődés ma is tart. Nem a „tűzol­tásra” használható, úgynevezett tüneti szerekben következett be a legnagyobb előrelépés - bár ez a csoport sem hanyagolható el a kezelés szempontjából - hanem a megelőző gyógyszerek terén. Régebben e drága, de na­gyon hatékony szereket csak szűkös keretből lehetett elosz­tani, így nyilván csak a legsú­lyosabb, elhanyagolt betegek­nek jutott belőlük, akiknél a pa­naszokat legfeljebb enyhíteni tudták. Igazi jótékony hatásuk az utóbbi években mutatkozik, amióta a Társadalombiztosítás okos, megelőző szellemű hoz­záállásának köszönhetően tü­dőgyógyász bármelyik asztmás betegnek javasolhatja ezeket a gyógyszereket - jelentős részü­ket ingyenesen -, és ezután már akár a családi orvos is rendsze­resen felírhatja őket. A legtöbb - főleg külső okok és fizikai terhelés kiváltotta asztmában szenvedő - nagyon jól reagál az egész allergiás láncreakciót a legelején leállító „membranstabilizáló” gyógy­szerekre, valamint a hasonló ha­tású modem antihisztaminokra,; és minden asztmás beteg a hör­gőgörcs hajlamát nagymérték­ben csökkentő steroid belég­zőkre. Ezek a gyógyszerek tar­tós alkalmazás esetén annyira kijavítják a hörgők felfokozott reakciókészségét, hogy több hónapos használatuk mellett az enyhe asztma el is múlhat, s a súlyosabb betegek is kevesebb más gyógyszert igényelnek a panaszmentesség fenntartásá­hoz. A tüneti szerek - hörgőtágí- tók, váladéklazítók - a pana­szok gyors javítását elérve szin­tén nélkülözhetetlenek, nagyon hasznosak időszakosan, illetve súlyosabb betegnél akár tartó­san is. Természetesen a kiváltó ok elkerülése lenne a legjobb meg­oldás, de ezt többnyire lehetet­len megoldani. Ritka az a sze­rencsés beteg, aki csak például a haleleségként használt szárított bolhától kap súlyos asztmás ro­hamot - ugyanis ez a betegség alkat kérdése és igen gyakran több különböző anyagra alakul ki túlérzékenység. Allergia­vizsgálattal ezt nagyjából tisz­tázni lehet, ez a kezelést min­denképpen megkönnyíti, de a betegek jelentős része - éppen hajlama miatt - újabb és újabb anyagokra is allergiássá válhat élete során - megelőző gyógy­szerek alkalmazása nélkül. A modem porszívók haszná­lata, valamint a gyakran allergi- záló anyagok kerülése - állati szőrök, illetve állati alom, pené­szes, gombás hely; panaszos időszakban végzett természetjá­rás virágpor-érzékenység esetén - a panaszokat jelentős mérték­ben javíthatja, azonban óvnám a családokat attól, hogy kivizsgá­lás nélkül lehetőségeikhez mér­ten nagy költségekbe verjék magukat. Nem biztos, hogy a drága porszívó, esetleg a lakás­csere, vagy elköltözés más vi­dékre jelentősen és tartósan ja­vítani fogja a tüneteket. Sajnos a betegek egy részét a dohányzásról is igen nehéz le­beszélni, pedig az nyálkahártyaingerlő hatása miatt az asztmatikus hajlamot erősen felerősíti, a panaszok je­lentkezését előrehozza, illetve súlyosbítja azokat. Ä fent leírt gyógyszerek minden társadalombiztosítással rendelkező betegnek elérhetők, és minél enyhébb még a beteg­ség, annál nagyobb az esély rá, hogy szorgalmas, „karban­tartó-megelőző kezeléssel” a A vőlegény 98, a menyasz- szony 74 éves. Laurent és Ma­deleine a kórházban ismerked­tek meg. Laurent Rogiers, os- tendei lakos elesett és eltörte a csípőcsontját. Négy hónapig volt kórházban. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Madeleinet. A menyasszony is elesett, több csontja eltört. Két nap, két éj­szaka feküdt otthonában segít­ség nélkül. Mindkettőjüket a kórház intenzív osztályára vit­ték. Az ismeretségből szerelem lett. Felépülésük után megtar­tották az esküvőt. Madeleine otthonába, Raversydeba költöz­nek. Laurent felesége tíz évvel ezelőtt halt meg. Két gyermeke van. Madeleine is özvegy, de neki nem voltak gyermekei. FEB Foto rohamok egyre ritkulnak, eny­hülnek, esetleg tartós tünetmen­tesség áll be. Tudom, hogy pont az enyhe esetekben, amikor a tünetek (még?) nem olyan ijesztőek, nehéz az embereknek elfogadni az állandó gyógyszerhasznála­tot. Az említett gyógyszerek mindegyike más-más oldalról támadja a betegséget, a megen­gedett adagban még tartós használat esetén sem okoznak komolyabb mellékhatást; vi­szont egy esetleg súlyos - talán légzési rokkantsághoz vezető - végkifejlet előzhető meg. Külö­nösen a belégző formájában adott szerek kedvezőek, hiszen csak minimális adag kell belő­lük, s egyből a gyógyítandó hörgőfelületre tudjuk azt eljut­tatni. így aztán a tablettás, vagy injekciós formában igen „go­nosz”, sok súlyos mellékhatást okozó steroidok is tartósan, bát­ran használhatók, és kifejthetik mással nem pótolható, erős gyulladáscsökkentő hatásukat,- vagyis az asztmahajlam visz- szafejlesztését. Sajnos főleg a sok éve fenn­álló panaszokat nem mindig si­kerül ezekkel a „szelíd” gyógy­szerekkel rendben tartani; tartó­san vagy időszakosan az orvos steroid adására túl gyakran szo­rulnánk a tökéletes egészséggel nagyjából egyenlő funkció el­éréséhez - ugyanis ez a célunk!- a mellékhatások elkerülése végett kompromisszumra kény­szerülünk: bizonyos légzésbe­szűkülést el kell viselnie a be­tegnek, - ilyenkor már fizikai terhelhetősége tartósan csök­ken. A cél tehát mindenképpen az, hogy a kezdődő, enyhe tüne­teket okozó asztmát vegyük korszerű kezelés alá a 100 %-os fizikai és szellemi aktivitás, az egészségessel egyező életvitel megőrzése céljából. Javaslom, hogy nehézlégzé­sek, mellkasi sípolgatások, fe­szülésérzés, köhögési rohamok esetén mihamarabb jelentkez­zenek a területi Tüdőgondozó­ban (nem kell beutaló, csak idő és türelem), hogy az allergiás kivizsgálás - ha valóban szük­séges - elvégezhető legyen, és az eleinte kis, de kellemetlen, potenciálisan pedig a terhelhe­tőség fokozatos beszűkülése miatt igen nagy jelentőségű be­tegség kezelését a kivizsgáló osztály segítségével beállíthas­suk. Dr.Csányi Zsuzsanna Mikortól öreg az ember? 60 éves korban a legtöbb embert hat betegség gyötri, 80 éves kor­ól az embereknek általában kilenc betegségét kell kezelni. Ezek cözött vannak igazi betegségek és az életkor okozta „elhasználódási lelenségek” is. Mikortól öreg az ember valóban? A fiziológusok ;gy része azt a meglepő választ adja, hogy körülbelül 25 éves kor­ban kezd el az ember öregedni - legalább is az ő szemszögükből lézve. Ebben a korban kezdődik a fiziológiai funkciók fokozatos lanyatlása. De öregnek valójában a 75 éven felüli személyeket te- dntik. 30 százalékuk már alvászavarokra panaszkodik, aminek :gyik oda lehet az agy vérellátási zavara. Alvás idején a kritikus kü­szöb alá csökken a vérnyomás, s az agy így nincs megfelelően el­átva vérrel és riaszt - a páciens felébred. Az alvászavarok azonban lepresszió jelei is lehetnek. Becslések szerint az idősebb emberek 50 %-a szenved átmeneti vagy tartós depressziótól. Tisztelt Szerkesztőség! Az 1993. november 13-i szám „Vorwerkkel az asztma ellen” című (S.P.) által írott cikke késztetett reagálásra. A cikk kicsen­gése ugyanis sokkal pesszimistább az indokoltnál a korszerű ke­zelést illetően. Az asztma jól kezelhető Rovatunk postájából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents