Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

6 1993. november 23., kedd Lakossági fórum Jászberény új általános rendezési tervén (ART) hó­napok óta dolgoznak a szak­emberek. A főbb elveket már tisztázták, most egy részletesebb elképzelés ké­szült el. Ezt az új ÁRT-t tár­ják város lakossága elé. No­vember 26-án 17 órakor a Déryné Művelődési Köz­pontban lakossági fórum lesz. Itt a város vezetői, az ART készítői válaszolnak a kérdésekre, és szívesen fo­gadják az észrevételeket. Kulturális kavalkád Ezen a hétvégén igazán nagyszerű programokat kí­nál a Déryné Művelődési Központ. November 27-én 19 órakor a legutóbbi humorfesztivál nyertese, Bach Szilvia parodista pro­dukciójára kerül sor. No­vember 28-án vasárnap 19 órakor Deák Bili Gyula kon­certje kezdődik. Táncverseny Az Ifjúsági Házban a Le­hel Társastáncklub közre­működésével országos tánc­verseny lesz november 28-án. E, C és B osztályos táncospárok versenyére ke­rül most sor. A versenyszá­mok közötti szünetben di­vatbemutató lesz. Itt a Taní­tóképző Főiskola diákjai az Ideál Berény Kft. kollekció­jának legszebb darabjait fog­ják bemutatni. Nyílt nap A 8. osztályos diákok és szüleik számára nyílt napot rendeznek a Liska József Erősáramú Szakközépisko­lában. November 26-án és december 10-én 10 és 14 óra között tartanak tájékoztatót és bemutatót az érdeklődők, a tovább tanulni szándéko­zók részére. A városháza hírei Holnap 16 órától ülésezik az önkormányzati testület, ismét hihetetlenül sok ügy megvitatására, sok határozat meghozatalára kell sort kerí­teni. Mindnyájunkat érinte­nek a helyi adók. A város egyre nehezedő gazdálko­dási körülményei azt ered­ményezik, a helyi adók rendszerén változtatni szük­séges. Ez azt jelenti, hogy több helyi adót kell fizetni, illetve bevezetik az iparűzési adót, amennyiben ezt a testü­let megszavazza. Az előterjesztések sorá­ban az önkormányzat va­gyonáról van egy rendelet- tervezet a közgyűlés előtt. Szabályozni szükséges a bérlakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadást, il­letve eladásuk feltételeit. Régóta téma a közművelő­dési intézmények átszerve­zése. Erről is dönteniük kell a képviselőknek. A Jász Múzeum fenntartása és mű­ködtetése, a város ’94-es gazdasági programja is a feladatok között van. Díjátadás A Jászok Egyesülete és a Jászságért Alapítvány no­vember 26-án (pénteken) 16 órakor a Jászkun Hármas Kerület egykori székházá­ban (ma városi bíróság) adja át az idei Jászságért díjat. Ezt ebben az évben Macsi Sándor, jászágói nyugdíjas pedagógusnak ítélte oda a kuratórium. A díjátadás al­kalmával mutatják be Pa- J gyulay Imre: Jász-Kún Ke­rületek s Külső Szolnok vármegye leírása című mű­vét, mely az alapítvány idei új reprint kiadványa. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Mészáros János Jászsági Extra — Jászberény A szociális otthonban gyűlnek az aláírások ... ,•! ~ „Nem akartam fegyvert fogni” Egy kényszerfelmondás története Gyógyítás határtalanul Minden rossz hír futótűzként terjed Jászberényben. Arról, hogy mi történt a szociális ott­honban, több forrásból értesül­tem magam is. A legmegdöb­bentőbb számomra az volt, amikor az otthon dolgozói, nő­vérek, gondozók kerestek meg. Kétségbe vannak esve. Nem­csak ők, de az otthon lakói is. Az idősek másként reagálnak a történtekre. Félnek, sírnak, nem esznek, rosszabbodik állapotuk. Ugyanis ők szerették az igazga­tót, ragaszkodnak hozzá, hisz személye állandóságot, bizton­ságos holnapot jelentett szá­mukra. Nem értik: miért kell neki távoznia?. Ezt igazán a nővérek, a szak­dolgozók sem értik. Viszont azt tudják, hogy az otthon vezető­jének eltávolítása zavart keltett. Ennek hatását viszont ők érzik a legjobban, hisz az idősekkel nekik kell foglalkozniuk nap mint nap. Be- és feljelentés Az elmúlt héten az otthonban dolgozó titkárnő férje feljelen­tést tett Szalóki Miklós igazgató ellen a polgármesteri hivatal­ban, az önkormányzatnál. A polgármester, a jegyző és az egyik osztályvezető kiment a hatvani úti otthonba, meghall­gatta a hat irodai alkalmazottat. Ezután pedig Szalóki Miklós beadta felmondását. Beszélgetőtársaim - a meg­bízott főnővér és a foglalkoztató nővér - megdöbbenéssel fogad­ták a történtek hírét. Szerintük kikényszerítették a felmondást.- Az a legfőbb gondunk, hogy minket senki sem kérde­zett meg - mondja D.-né. - Az irodisták, az adminisztrátorok akarják vezetni az otthont? Itt kilencvenen dolgozunk, a mi szempontjaink nem számíta­nak? Tíz éve ismerjük az igaz­gató urat. Nagyon emberséges, megértő, együttműködésre, se­gítésre kész vezető. Neki is le­het rossz napja, lehetnek gond­jai, sőt hibázhat is. Az otthon lakói szerették, fiatalsága elle­nére édesapjuknak tekintették. Felfoghatatlan számunkra, hogy komoly szakmai vizsgálat nél­kül néhány adminisztrátor pa­nasza miatt távozásra kénysze­rítsék az igazgatót. Akkor most mi a fontosabb, a 90 szakdol­gozó, a 140 gondozott érdeke vagy az irodistáké? - kérdezte K.-né is. (A nyilatkozók kívánságára, nevüket nem írom ki. Mivel fél­nek, természetesen óvatosak, hi­szen könnyen rájuk lehet ijesz­teni egy állásvesztés hírével.) Keresem a panaszos admi­nisztrátorokat is. Kiderül, hogy háromnak nincs gondja Szalóki Miklóssal. A titkárnő, aki pa­naszt tett, beteg. A gazdasági ügyintéző meg a másik admi- niszrátor viszont nem nyilatko­zik. Azt mondták, olvassam el a jegyzőkönyvet, ami az esetről készült, abban minden benne van. Olvasom hát. Kétszer is. Aztán felocsúdok a kacagásból. Régen nevettem ilyen jót. Any- nyi badarság, olyan pitiáner ügyek, olyan személyes sértő­döttség, kisstílű rosszindulat sugárzik belőle, hogy az nevet­séges. Az igazgató kiabált ve­lük. Megpróbált utánanézni, fá­jós kézzel táppénzes állomány­ban hogy lehet autót vezetni, számítógépet kezelni. Utasított és követelt. De hisz ez a dolga, ezért igazgató! Az egész jegy­zőkönyvben szó sem esik a gondozottak ellátásának felada­tairól, az otthon megoldásra váró problémáiról. Ha valakinek, hát Szalóki Miklósnak tudnia kell, miként kerülhetett egy mondvacsinált ürügy apropóján abba a hely­zetbe, hogy végül is feladja a harcot, s ő maga váljon meg igazgatói székétől.- Igazából sem az önkor­mányzattal, sem a polgármester úrral nem vagyok jó viszony­ban. Ez fokozatosan alakult ki a három év alatt. Tíz éve vezetem a szociális otthont. Szakmai hozzáértésemet soha nem vizs­gálták, és nem vonták kétségbe. Az elmúlt három esztendőben került sor az egyházi otthon le­választására. A hatvani úti ott­hon konyha, mosoda, raktárak, irodák nélkül maradt. Az ön- kormányzat döntött a bővítés­ről. Az építkezés hihetetlenül sok problémát okozott, s ebben sem élveztem kellő támogatott­ságot. Ez év januárja helyett augusztusban költözhettünk az új szárnyba. A konyha, a mo­soda beüzemelése, a 30 új gon­dozott felvétele, 28 új dolgozó munkába állítása iszonyú sok munkával járt. Nem tagadom türelmetlen voltam, kiabáltam, durva hangnemet használtam. Nem kellett volna, elismerem, hogy hibáztam. Családi gond­jaim is voltak, haláleset nehezí­tette a sorsomat. Nincs erőm, hogy kapkodjak a székem után. Ugyanis a hivataltól, az önkor­mányzattól nem várhatok támo­gatást, mivel eddig se adtak. A szociális bizottság egyetlen egyszer járt nálunk a három év alatt. Minden évben a gazdál­kodás elvárásait betartottuk. A 13. havi fizetést kigazdálkod- tuk. A kért jelentéseket, beszá­molókat határidőre elkészítet­tük. Viszont ha problémát jelez­tem, egyszerűen leseperték az asztalról. Ezek után kilátástalan minden további lépés. Mindent megtettünk A szociális bizottság veze­tője, Taczman András egészen másként látja a helyzetet.- A bizottság évente foglal­kozót! a szociális otthonnal. Egyszer jártunk is ott. Rengeteg gond volt ott, jelzések jöttek az öregektől meg a dolgozóktól, hogy nem jól mennek a dolgok. Sajnos névvel, jegyzőkönyvben nem vállalták a vizsgálatot, így sokat nem tudunk tenni. Bizott­ságunk kérte, hogy a házirendet tartassa be az igazgató. Megen­gedhetetlen ugyanis, hogy az otthon lakói ki-be mászkáltak, nem lehetett tudni, hol vannak, italt vittek be, lerészegedtek.- A szociális othon az idősek otthona. Tilos lenne kijárni a városba vagy netán meginni egy pohár bort?- Rendet kellene tartani. Van ott egy presszó, kirakva az ita­lokkal. Minek még propagálni az alkoholt. Verekedés, randalí- rozás is előfordult. Ezeken Sza­lóki Miklós nem tudott úrrá lenni. Határozatlan idejű volt a kinevezése. Most, hogy ez a be­jelentés történt, s ő felmondott, megoldódik a helyzet. Már ki is írtuk a pályázatot. Nagyon re­mélem, hogy egy jó igazgatót találunk, s megoldódik a dolog.- Végül is a bizottság szakma­ilag vizsgálta az otthon vagy az igazgató munkáját?- Ügy tudom, hogy a hivatal vizsgálta, de nem merült fel ki­fogás. Véleményem szerint a bizottságunk mindent megtett az otthonért. Visszahozzák az igazgatót? A szociális otthon orvosa dr. Kutas Csaba. Megkerestem, hogy megtudjam: a gondozottak ellátása szakmai szempontból milyen, lát-e hiányosságokat.- Itt nem szakmai hiányossá­gok vannak. Azt tudomásul kell venni, hogy az otthon lakóinak nagy része a társadalom perifé­riájáról került oda. Alkoholis­ták, agresszív, durva emberek vannak köztük. Ezeket átne­velni, megváltoztatni nem lehet, nem is ez a feladata a szociális otthonnak. Nem az igazgató vá­laszthatja meg, ki kerüljön oda. Beutalják az időseket, hogy ne fagyjanak meg a tanyán télen. Értelmileg leépült, súlyosan egészségkárosodott vagy devi­áns a lakók fele. Nem hiszem, hogy egy másik igazgató angya­lokká varázsolja őket. A gondo­zók jó színvonalú munkát vé­geznek szerintem, bár a do­hányzást nem tartom helyénva­lónak részükről. Most a bőví­téssel labirintussá vált az ott­hon. Mindenkinek pedig nem foghatja a kezét az igazgató. Míg az otthonban jártam, megkeresett egy idős néni, Gergi Pálné. Arra kért, hogy ír­jam ki az újságba, Szalóki Mik­lós jó ember. Minden lakó sze­reti. Nem engedik, hogy elmen­jen. Addig mennek, míg vissza nem kerül a helyére. Ennek nyomatékot adnak azzal, hogy a gondozottak körében aláírás- gyűjtésbe kezdtek. Gyűlnek az aláírások egy másik íven is. Ezt az otthon mind ez idáig meg nem hallgatott dolgozói nyitot­ták. Mivel nincs más út, az ön- kormányzathoz fordulnak Sza­lóki Miklós ügyének részletes kivizsgálása és az összes dol­gozó véleményének meghallga­tása miatt. Kiss Erika A gyógyítás az egyetlen olyan dolog, amelyben nincse­nek határok országok között, s mely tudományban mindenki egy nyelvet beszél. Boric Subo- ticot a hazájában, Horvátorszá- ban kitört háború késztette arra, hogy átlépve a magyar határt, immáron korlátlanul gyógyít­hassa a kínzó betegségben szenvedőket. Nyelvi nehézségei ellenére kitűnően együttműkö­dik a természetgyógyász és be­tege. A Jászberényben szerdán­ként rendelő Boric Subotic hat éve hivatásosként dolgozik.- Hazájában milyen hagyo­mánya van a természetgyógyá­szatnak?- A gyökerek régre nyúlnak vissza, de megvallom, egy ki­csit mérges vagyok a bioenerge­tikusokra. Többségük csak a tiszta bioenergiával foglalkozik, és több jelentőséget tulajdoníta­nak saját maguknak, mint amit megérdemelnek. Én nem ma­gamat helyezem előtérbe, ha­nem az eszközeimet, amivel gyógyítok.- Milyen betegségekre jó az ön tudománya?- Több mint 90 félét orvoso­lok bioenergiával és fitoterápiá- val. A különböző reumatikus és gerincbetegségeket, pszichikai eredetű, valamint emésztőrend­szeri problémákat.- Milyen érzéssel gondol a szülőföldjén dúló háborúra?- Amikor Milosevic három évvel ezelőtt felvázolta Nagy-Szerbia határait, akkor ezen csak nevettünk. íme most közel a terv a megvalósuláshoz. Ez a háború is csak gazdasági háború, mint a világ legtöbb háborúja volt. Személyesen is megéltem egy-két szörnyűsé­get. Az én házam tetőszerkeze­tébe két rakéta és három gránát csapódott be. De minden ilyen becsapódás után új cserepet ka­pott. Észék városa - ahol én lak­tam - sem adta föl magát. A magyarok nekünk nagyon sokat segítettek. Ettől az évtől kezdve a horvát iskolákban a horvát és idegen nyelv mellett magyarul is tanulnak a gyerekek. Az idén ünnepli 20 éves fennállását az erősáramú szak- középiskola kollégiuma, amelynek életében ez már nagy időszakot jelent, sok száz diák második otthona volt. Ahhoz azonban, hogy ezt a szerepkört egyre inkább be­töltse, ma már nem elégséges a szállás, a felügyelet, az ellátás, szilencium, a néhanapján kis vidámságot hozó programok. Szükséges egy jelentős össze­kötő erő: az emberi kapcsolatok hálózata, a jó barátság, az egy­más iránti tolerancia, egymás közelségének elviselése, biza­lom és harmónia. Nem jelenti mindez a teljesen konfliktus- mentes életet, sokkal inkább az érdekek egyeztetését, a belátást. Az iskolavezetés fontosnak látta, hogy a kollégiumban lakó tanulók életét, kapcsolatait nyomon kövesse, elhelyezésü­ket minél szakszerűbben és kö­rültekintőbben végezzék el. A szociálpszichológiai tanácsadás ez évben egy szociometriái fel­méréssel kezdődött, melyet szociológus végzett. A kollé­gium 159 tanulója töltötte ki a Mérei-féle több szempontú kér­dőívet, amellyel a köztük lévő barátságot, bizalmat, szimpátiát óhajtották megvizsgálni. Az eredményeket Besenyi György, a számítástechnika tanára saját készítésű programjával számí­tógépen értékelte ki, majd elké­szült a kollégium tanulóinak „szimpátiatérképe”. Ezen roppant érdekes megfi­gyelni, hogy különböző baráti csoportok, páros kapcsolatok, esetleg jól szervezett erős kö­zösségek hogyan irányítják a kollégium tanulóinak minden­napi életét és hogyan befolyá­solják a hangulatot, hogyan szü­Boric Subotic Jászberénytől Szolnokig már nagyon sok betegen segített- Család?- Szüleim és nővérem van, de megnősülnöm még nem sike­rült, bár az utóbbi időben ezt nem is nagyon sajnálom. így könnyebb volt, úgymond új éle­tet kezdenem. Jelenleg Pécsett lakom, de a legtöbb időmet az autóban töltöm, mivel állan­dóan járom az országot.- Milyen tervei vannak a jö­vőre nézve?- Nem akartam fegyvert fogni, többek között ezért is jöt­tem el. Úgy gondoltam, ha gyó­gyítok, azzal több hasznára le­hetek az embereknek. Eddig több mint ezer beteg levele bi­zonyítja, hogy a gyógynövé­nyek használata javulást vagy teljes gyógyulást eredménye­zett. Rendelésre pedig számta­lanul eljönnek. Ezért csak a gyógyítással fog­lalkozom, nincs időm a jövő- mön gondolkodni. Muhari Kornélia letnek barátságok. Az is meg­látszik, hogy ki az, aki félrehú­zódik, magában szeret lenni, le­het azonban olyan eset is, hogy a magányosságot más okozza: nehezen tűrik a többiek, bizo­nyára az eltérő magaviseletéért, rossz szokásaiért, esetleg va­lami másért. A kérdőív sokirá­nyú adatainak feldolgozásából kiderül, hogy kik azok, akik a közösségi funkciókra alkalma­sak, kire lehet számítani a jó ta­nulmányi eredmény alapján, hogy segíti társait, ki a népszerű személy és miért, ki az, aki vi­tákban igazságérzetével tekin­télyt szerez. A nevelők számára is sok hasznos dolgot sikerült kimutatni. Ennek alapján lehet átrendezni a kollégiumi szo­bákba összekerülő, egymást szimpatikusnak érző tanulókat, megelőzve ezáltal a konfliktu­sokat, vitákat és fegyelemsérté­seket. Segít kiválasztani a diák­tanács és -önkormányzat veze­tőit, szervezőit. Természetesen a magányosoknak a probléma­feltárásban a szaktanácsadó se­gít leginkább, a személyes be­szélgetések során. Mindezekkel szeretnék el­érni, hogy a kollégiumi tanulók valóban jól érezzék magukat, személyiségüket ne érje sére­lem, ugyanakkor megtanulják az alkalmazkodás és beilleszke­dés minden csínját-bínját. Eh­hez a hosszú folyamathoz, tü­relmes munkához ez a szociál­pszichológiai vizsgálat feltétle­nül szükséges. Olyan tükörké­pet ad tanárnak és diáknak egy­aránt, amelyben lemérheti munkájának eredményeit, gyü­mölcseit, s mellette ugyanakkor a tennivalók, a kapcsolatépítés újabb sokaságát is jelenti. Ozsvári Ferencné dr. A társalgóban csendesen telnek a napok, de most itt is az igazgató ügye a fő beszédtéma A közösség rejtett hálózata

Next

/
Thumbnails
Contents