Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-23 / 273. szám
1993. november 23., kedd Jászsági körkép 7 Majdnem megölték őket Jászboldogházát elhagyva még mindig elég tekintélyes tanyavilághoz érkezik az utazó. Hó lepi be a szép tájat, békésen szunnyad minden. Betérünk egy tanyába a Szentimre-domb környékén, ahol rengeteg a kutya. No, oda a nadrágunk ebben a hidegben, gondoljuk, de az állatok nem harciasak, talán látják rajtunk, hogy békés szándékkal közeledünk. Pólyák Mihály fogad minket. Aztán előkerül egy idős asszonyság, Gerőcs Já- nosné is. A 69 éves Marika nénié lenne a tanya, ha egy örök- ségi vita ezt nem vonná kétségbe. De valahol élni kell, már csak azért is, mert 1945 óta lakik itt. Ide jött férjhez. Az ura szüleivel éltek együtt tíz évig. Meg is jegyzi, hogy ők még megfértek négyesben, nem úgy, mint a mostani fiatalok, akik ketten sem bírják egymást. Harminc hold földön gazdálkodtak, Marika néniék pedig cselédkedtek náluk. Kibírták, sokat nem szóltak. Született egy fiuk. Vele volt erős barátságban Mihály, aki a téeszben dolgozott, de onnan eljött. Kikerült a tanyára segítőnek. Pont jókor, mert Marika néni férje 1980-ban meghalt. Újabb tragédia is érte a nénit, hogy a fia is elhunyt. Magára maradt volna teljesen, ha nincs Mihály. Mi van a földdel? - kérdezzük. Azt korábban be kellett adni a téeszbe, most decemberben lesz a kárpótlási licitálás rá. Kell is majd a terület, mert rengeteg az állat. Tehenek, birkák, malacok, libák, pulykák, tyúkok várják a takarmányt. A terv a földdel az, hogy egy részét a szövetkezetnek adnák bérbe, a többin a jószágokat legeltetnék. Marika néniék az állatok eladásából élnek. Ha hagyják őket élni. Mert tavasszal fényes nappal kis híján tragédiába torkollott szabad tanyasi életük. Történt, hogy egy hattagú csoport nyomozónak adta ki magát, és nagy mennyiségű hamis valuta rejtegetéséért házkutatás címén több ezer forintot loptak el tőlük. Fegyverrel támadtak Mihályra, de sikerült kiszabadulnia a támadók markából. Marika néni is rosszat sejtett, mihelyt Mihály elkiáltotta magát, hogy agyon akarják lőni. Átszaladt a szomszéd tanyára, egy ott élő volt nyomozóhoz. A banda néhány tagja távolról próbálta megállítani őt, de amikor megtudták, hova szalad a néni, „Fiúk! Avesz!” jelszóval mindannyian kereket oldottak. A tápiósági bandát elkapták, de a pénzt azóta sem látták. Zord körülmények között élnek a tanyán A marhalevélről Eddig elnézőek voltak Marhalevél már tavasz óta létezik, de hogy mi is az, azt mondja el nekünk Jakab Fe- rencné. A jászalsószentgyör- gyi polgármesteri hivatal munkatársa asztalán rengeteg marhalevél sorakozik. A levelet a szarvasmarhánál és a lónál egy hónapos korban kötelező kiváltani. Égy marhalevél 300 forint. Kisállatok, a sertés, juh, kecske esetében csak forgalomba hozatal esetén, vagyis szállításkor kell a levelet kiváltani. Ezekre az állatokra, ha harminöt alatti mennyiséget akarnak szállítani, akkor csak egy marhalevelet kell kiállíttatni, 100 forintért. Ugyanakkor egy úgynevezett irányításnál marhánál plusz 200, sertés, juh, kecske esetében plusz 50 forintot kell fizetni. Ha a tehenet a vásárban a tulajdonos eladta, a lejegyzésért újabb 100 forintot. A levélhez állatorvosi igazolás is kell. Tulajdonképpen egyrészt azt a célt is szolgálja a papír, hogy beteg állat ne kerülhessen forgalomba, másrészt a lopásokat akarják megakadályozni velük. A faluban 1012 marhalevelet adtak ki május 24-e, a törvény életbelépése óta. Páran nem váltották ki, de január 1-jéig türelemmel van irántuk a hatóság. Aki nem váltott ki marhalevelet, az 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Kutya, macska a kútnál Sártengerben élik életük egy részét Végtelen sártenger kellős közepén emelkedik Jászberény határában egy hatalmas acél- szerkezet. A fúrótorony majdnem olyan látványosság itt a ra- gadványban, mint Párizsban az Eiffel-torony. Magához vonz minket is. Mire megközelítjük, merő adta sár vagyunk. Az egyik barakkban Varga József főfúrómester-helyettestől megtudjuk, hogy szénhidrogén után kutatnak. Ä Kőolajkutató Rt. emberei gáz, illetve olaj megjelenését várják a fúrástól. A geofizikai mérések ugyanis ezt jelezték előre. A kutatást egy hónapja kezdték, most 1500 méteren járnak. Várhatóan ötszáz métert kell még lefúmiuk. A karácsonyt már szeretnék otthon tölteni az emberek. Ha találnak valamilyen termelő réteget, amit érdemesnek tűnik kivizsgálni, akkor egy kisebb berendezéssel azt megteszik. További hónapok kérdése, hogy gazdaságos-e kitermelni az esetleg feltárt réteget. Ehhez egyébként még a környéken további fúrásokat kell megtenni, hiszen ezzel az egy kúttal nem lesz lekutatva a terület. Harmincnégyen dolgoznak éjjel-nappal a fúráson. Tizenkét óránként váltják egymást, majd öt nap után pihenőre mennek az emberek. Kemény élet ez, nem egy leányálom. Az otthonosságot nem teremti meg más, csak egy kutya és hat macska. Az állatok állandó társaik a dolgozóknak, mindig velük együtt költöznek. Hogy legközelebb hova, azt talán még maguk sem tudják. A kérés egyben megtisztelés EÜÚÜHi Két év alatt egy pihenő Éppen kétéves születésnapjukra tértünk be Szabó Feren- cékhez Jánoshidán. A két év persze a pékségre vonatkozik, merthogy pékként keresik kenyerük javát. Szabóné van éppen otthon a lányával, és megvallja az igazat, nem is gondolt arra, hogy pont két éve üzemelnek. Csak kérdésünkre, hogy mióta működnek, merengett el a közelmúlton. Mert ünnepelni nemigen szoktak. A két év alatt egyszer álltak le, a lányuk esküvője miatt, két napra. Náluk soha nincs ünnep, karácsony vagy szilveszter, mindig dolgoznak. Szabóék két éve kezdtek el a jövőn gondolkodni. A férj kezdetben a sütőiparnál volt téem- kás, majd egy maszekkal kemencéket gyártott, a lány a nagykőrösi szakközépben péknek tanult, a feleség munkanélkülivé vált. Biztatólag hatott rájuk, hogy a környéken nem volt pékség. Úgy igazából a téesz akart a faluban üzemet nyitni, de ez nem sikerült. Belevágtak hát. A házuk mellé építették fel az üzemet. Kezdetben 1 és 2 kilós kenyérrel, valamint kakaós csigával, fahéjas kaláccsal, cukros kiflivel indultak. Kenyérből naponta 7 mázsát gyártottak. Ma 24 féle termékük van, csak kenyérből napi 20 mázsát termelnek. Saját szállítókat foglalkoztatnak, hogy mindig időben legyen kihordva az áru. Jászberénytől Szolnokig viszik termékeiket. Huszonketten foglalatoskodnak a pékségben. Mindig dolgoznak, amire jó példát mond Szabóné: augusztus 20-án este fél 10-kor is szállítottak be kenyeret Jászberénybe, mert várták az emberek, ők pedig megígérték, hogy viszik. Hát vitték is. Ha tudnak, mindig fejlesztenek, mindig vesznek valamilyen gépet. Termékbővülés is nemrég volt, diós, mákos és különböző édes süteményeket sütnek. Azt, amire a vevőnek szüksége van. Utánpótlás is van már. Hatodikos, kisebbik lányuk is inkább szeret az üzemben dolgozni, mint az iskolába járni. Imádja a szakmát. Belőle is valószínű, hogy pék lesz. Nem tudnak visszautasítani senkit. Amikor Jászberényből kimegy a boltos, hogy csak az ő kenyerük kell, akkor nem tudnak nemet mondani. Mert a kérést megtiszteltetésnek is veszik. Kenyeret sütni jó érzés Az oldalt írta és szerkesztette: Tóth András Fotók: Mészáros János Kis suba a színpadon Hagyományőrzés az élete Faragó Jánosné Jászárok- szálláson élő pedagógus nem kevesebb, mint ötven éve foglalkozik helytörténeti kutatással. Az oktató-nevelő munka mellett élethivatásának tekintette a régi népszokások, mesék, mondák, érdekes történetek összegyűjtését s az utókornak való megőrzését. Kutatómunkájában kiemelt hangsúlyt kaptak az énekes körjátékok és a színjátékszerű, dramatikus népi játékok, amelyeket nemcsak gyűjtött, de tanítványai közreműködésével színpadra is alkalmazta, így született meg az énekes gyermekjáték, a Csillag Borcsa, a Pünkösdköszöntő, amelyet a Magyar Televízió is közvetített, a tanyai szórakozás, a népi bet- lehemes, a gyermeklagzi és a Játszó a Peres-laposon. A felnőttcsoporttal - a termelőszövetkezet dolgozóival - állította színpadra a nagy sikerű Kis suba balladajátékot, amelyet Budapesten is bemutattak, valamint a Pendzsom, a Leánykérés, a Jász lagzi és a Céhbe állás szokásait Jászárokszálláson. Honismereti szakkörös gyermekeivel rendszeresen részt vesz Jászkiséren az Apáról fiúra gyermekjáték-bemutatókon, és egy alkalommal Bulgáriában is szerepeltek. Faragó Jánosné több évtizedes gyűjtőés oktatómunkája méltán állítható követendő példaként napjaink ifjúsága elé. Faragó Jánosné, Anci néni. Tiszanánán született. Debre- cenbén, a Svetits Intézetben szerezte meg diplomáját. A Horthy-korszakban hat év állásnélküliség után került Bor- sodszentistvánra. Itt találkozott a népi hagyományok ápolásával. De az már tulajdonképpen a vérében volt, hiszen nagybátyja, Répási István révén - aki már gimnazista korában Édesanyám dalai címmel pályázatot írt és díjat is nyert - megismerkedhetett a hagyományőrzéssel. Szentistván után Nagyvárad mellé került, ahol szintén sok népi hagyományt szívhatott magába. Erdélyt a Jászság követte, Jászárokszállásra ment férjhez. Meghatározó volt számára, hogy a településen a kubikusnegyedbe került, valamint az, hogy ezután kollégiumi nevelőként dolgozott. Ide a tanyáról bekerült gyerekek csodálatos népi kincseket hoztak magukkal - fogalmaz Anci néni. Kinyíltak és átadták neki a csodákat. Ebből merített újabb és újabb ötleteket Anci néni, aki sokéves, áldozatkész munkájáért kapta meg idén a Déryné-em- lékplakettet. Anci néni az emlékeket idéző tablókkal Öt éve ingyencsomag Jövőre nyolcmillióval kevesebb Matók István Jászboldogházán a polgár- mestertől, Matók Ist\’ánXó\ megtudhatjuk, hogy a vége felé járó költségvetésből mit is tudtak kihozni. Legelsősorban azt említi, hogy minden intézményük megfelelő szinten működött. Az általános iskolában még fejlesztésre is futotta, négy IBM számítógépet vettek a napokban, felváltva a korábbi Commo- dore-okat. A polgármester - aki korábban tanácselnök volt - büszkén mondja, hogy immár ötödik éve az önkormányzat vásárolja meg minden gyermeknek a tankönyvet és a füzetcsomagot, valamint mindegyik gyermek étkezéséhez 50 százalékos hozzájárulást adnak. Reméli, ezt még egy darabig biztosítani tudják, de ez korántsem 100 százalék. Mint minden Jászsági település életében - és ezt minden Jászsági körképben leírjuk - égetően fontos kérdés a telefon és a gáz fejlesztése. Ebben az évben már ebből semmi nem lesz, de a településvezető reméli, jövőre lesz már telefon. Ugyancsak reménykednek a gázhálózat kiépítésének mihamarabbi sorra kerülésére. 1994 végére, de legkésőbb 1995 tavaszán megkaphatják a gázt a nemrég alakult Jászgáz Rt. közreműködése révén. Gázra - előzetes felmérések szerint - 411 lakásból érkezett igény, ami a 730 lakás több mint felét jelenti. Telefonra 280 új igény van a meglevő 28(!) vonalon kívül. A lakosság nagyon bizakodó, amit nagy megnyugvással vesz tudomásul a polgármester, már csak azért is, mert egy évet késik a telefonberuházás - az érintettek önhibáján kívüli okok miatt. Következő évi költségvetésük értéke körülbelül 8 millió forinttal lesz majd kevesebb az ideinél, mivel pénzük ugyanannyi lesz, mint idén. A fejlesztésekről már szóltunk, amihez hozzátevődik még az úthálózat korszerűsítése. Ez azonban majd csak a gázvezeték-fektetés után lesz aktuális. Nagy gond van a szemételhelyezéssel. Ehhez nincs földje a községházának, mert ami volt, azt igen olcsón és „önként” át kellett adniuk a téesznek. Most milyen jól jönne! A szeméttelepet azonban mindenképpen meg kell oldaniuk, mert a községtől mindössze-200 méterre van a hulladéklerakó. A polgármester nem akar leadni a színvonalból, ami fejlesztéseket felsorolt, azokat mind szeretnék jövőre megoldani. Hogy utána hogy alakul, nem tudni.