Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
1993. november 2., kedd 7 Jászsági körkép Használt téglákat sorsolnak ki Kapós építőanyagok Nagy csoportosulást találunk Jászladányban, az iskolaudvaron. Az iskolaépület lebontásából származó anyagokat árverezik, sorsolják. Akik téglát akarnak venni - szép számmal vannak ilyenek -, azok felíratják egy papírra, hogy mennyire tartanak igényt, aztán kisorsolják. Indoka is van a módszernek, mert az 5 forintért árult egész téglából jelenleg csak 10 ezer van, holott tizenegyen 20 ezer 700 téglára jelentettek be igényt. Aki tehát szerencsés, és kihúzzák a nevét a kívánt darabszámmal, viheti a tégláját. A téglák sorsolása hivatalosan 9 órakor kezdődött, de vártak még 2 percet, a későn jö- vőkre számítva. Mire lezajlott nat. Vissza az emberektől a jogos téglájukat nem tudják venni. Volt már árverezés egyébként többször is a bontott anyagokból. A polgármesteri hivatal a jó gazda gondosságával bontotta az épületeket, hogy minden anyagot hasznosítani tudjanak. Azokat az anyagokat árulják, amiket a hivatal saját céljára már nem használ fel. Az időben meghirdetett árverésekből adtak már el téglát, cserepet, faanyagot, valamint nyílászárókat, amikből még maradt is. A falu népe leginkább melléképület építéséhez vitte az építőanyagokat. Az új iskola építésének munkaterületét a napokban átadták, a versenytárgyaláson Téglára várók egy csoportja A reformátusok gyarapodása A lelkész gyermekével Gyönyörű szép templom sütkérezik a ragyogó őszi időben Jászkiséren. A református templom vonzza a tekintetet, méltóságával, csodálatos környezetével, gondozott parkjával. Mintha egy svájci idilli képet látna az ember. Somodi Lajos református lelkész úrtól megtudjuk, hogy két ütemben újították fel a temlpo- mot. Az első ütem 1991-ben volt, ekkor a tetőt renoválták. A munka 1.1 millió forintba került. A költségek 70 százalékát a hívek állták. A gyülekezet egyébként a Jászság legnagyobb református egyházközségét alkotja, tagjai száma 800. Az anyagi felkészülés, gyarapodás után a következő felújítás idén tavasszal zajlott. A külső homlokzati részt javították ki 2,4 millió forintért. Ebből a hívek 1.4 millió forintot vállaltak magukra. A szépülés, gyarapodás okán hálaadó istentiszteletet tartanak november 14-én 15 órától, amelyen dr. Hegedűs Lóránt, a Duna Melléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke végzi az igehirdetés szolgálatát. Egyrészt a híveknek, másrészt a vallásos gyakorlatnak megfelelően Istennek is dicsőséget adnak, hogy a munkájukon áldás nyugszik. Az 1600-as évek közepén épült temlomban az említett napon ünnepük meg azt is, hogy Somodi tiszteletes 10 éve szolgál a faluban, igaz, 11 éve van itt. Az egy év Amerikában „veszett el”, ahol családjával a ottani gyülekezeteknek a társadalomban betöltött szerepét vizsgálták. A 10 éves évfordulóra új lelkészi palástot kap, ami nagy megbecsülést jelent. Ugyanakkor arra is megemlékeznek, hogy öt éve épült fel a parókia. Az ünnepség után szeretetvendégséget, vagyis fogadást tartanak a művelődési házban. A felújítások mindezzel nem értek véget. Az órát is fel kellene újítani, meg az orgonát is, ami 105 éves. Az Angster József által készített szerkezet már igencsak kiszolgálta az időt, és korszerűsítésre szorul. Az egyháznak két épülete is van, amelyek iskolák, és amikért pénz- beni kárpótlást kér, nem pedig az intézményeket követeli visz- sza. (A tiszteletes úrnak az a véleménye, hogy például a matematikát nincs értelme keresztyén avagy ateista módon tanítani, elég, ha a gyerekek hitoktatásban részesülnek.) Az orgona szerény számítások szerint is 1.6 millió forintos felújítási pénzt igényel, amit a kárpótlásból fedeznének. A tiszteletes úrtól azzal búcsúzunk, hogy legközelebb akkor találkozunk, ha az orgona már új lesz. A felújított templom Agrokémikusból sütőüzemi vezető Holtfáradt embert találunk Jászapátiban, akitől csak any- nyit kérdünk: APEH? Mindjárt rávágja: Igen! A nagyon kimerült fiatalemberről kiderül, hogy ügyvezető igazgató és budapesti. Pékségében éppen könyvelést készített, kereken egy álló napja! Fáradt létére azért készséggel vállalkozik egy kis beszélgetésre, amúgy pihente- tőül is. Az Eurocom Kft. egy éve alakult budapesti bejegyzéssel. Egyik telephelye Jászapátiban található, ami pékség. A cég ügyvezető igazgatója beszélgetőpartnerünk, a fővárosi Koós László, akit gyökerei a jászsági városhoz kötnek. A 36 éves vállalkozó jóvoltából jött létre a sütőüzem, ami igen kicsi, de sokat és jól tud termelni. A fiatalember - aki eredetileg agrokémikus növényvédelmi szakember, továbbá számítógépes rendszer- szervező és mérlegképes könyvelő is - azért jött a városba, mert Budapesten a sütőiparban a piac meglehetősen túltelített. Keresni kellett tehát egy olyan vidéket, ahol aránylag gyengébb a választék. Lejött hát a Jászságba, ahol alapos piackutatás után rátalált erre a központi fekvésű épületre, ami ennek előtte volt már szikvíztöltő üzem, kocsma és baromficsomagoló. Az épület egyébként a Jászapáti és Vidéke AFESZ-é, amely 30 százalékban az Eurocom Kft.-nek társtulajdonosa. A cég az épülettel és üzlethálózatával lépett be a vállalkozásba. Volt már tehát hely, és piackutatás, amiből kiderült, hogy péksüteményre és speciális pékárukra volna vevő. A péksüteményekre szakosodott gépek kiválasztása nem volt könnyű feladat, kereken egy évet vett igénybe. Tizenöt céget versenyeztettek, mire egy német vállalatnak a legdrágább ajánlatát fogadták el. A Winkler cég olyan berendezéseket hozott a pékségbe, hogy csoda. A propán-bután üzemelésű kemence elsőként került az országba. A dagasztógép is az egyik elsőként piacra dobott változat. Minden számítógép vezérelt, programozható. Természetesen kenyeret is sütnek, de a fő profil a péksütemény. Jelenleg egy műszakban 3-4 ember dolgozik. Változik ez majd hamarosan, mert egy jelentős szerződéskötés előtt állnak. Ezzel komoly esélyük van a kettő, illetve 3 műszakra is. Az alapellátást biztosítván a városban és környékén, Koós úr meggyőződése, hogy szakosodni kell. Ennek megfelelően zsemlemorzsagyártásba fognak első körben, amit többmegyényi területen fognak értékesíteni. Ezenkívül még mindig óriási terveik vannak. Tartós készítményeket szeretnének előállítani. Részesei annak a Ca- lida-programnak, ami a hónap elején indul. Ez a magyar sütőiparban egyedülálló kísérlet lesz. Az országban összeszerveződött egy maroknyi sütőiparos, egy világhírű belga cég koordinálásával, és egy nemrégiben piacra dobott világszabadalom-adalék segítségével új típusú kenyeret gyártanak. Ez csak egy példa, mert ebben a vonatkozásban egy csapatban vesznek részt, de tartós készítményekben egyedül is szeretnének próbálkozni, különösen a tartós kenyérféleségekben. A házikenyér típusú kenyér akár egy hét után is megtartja frissességét. Nagyon ráfigyelnek majd a csomagolásra, hiszen azt vallja az ügyvezető, hogy ugyanazt a színpompás csomagoláskultúrát kell bevezetni nálunk is, mint nyugaton. Annál is inkább, miután tele vannak az üzletek francia, olasz és egyéb import, olyan jellegű sütőipari termékekkel, amik csak azért olyan drágák, mert szép a csomagolásuk és „a külkereskedőink sznobok” (idézet Koós Lászlótól). Ugyanezt vagy még jobbat ők is elő tudnak állítani. Külön említést érdemel a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ. Mint Koós úr hangsúlyozta, eddig mindig egyedül, magánvállalkozóként tevékenykedett, és idegenkedett egy társtól, különösen, ha az nem egy hasonszőrű magánzó volt. Rendkívül kellemesen csalódott azonban, mert ez egy kis áfész, amelynek vezetői megérezték, hogy a piacgazdaság egészen más igényeket támaszt, mint az eddig megszokottak. Radikálisan módosították a piacpolitikájukat, és fölfelé haladnak, ami nagy szó manapság. Szép pékáruk sorakozója Leszázalékoltból kisbirtokos Először csak a táj szépsége tűnik fel a verőfényben. Megállunk, hogy fotót készítsünk. Közelebb hozzánk kisebb konda falja a lucernát, távolabb lovak és tehenek legelik a füvet. Aztán tűnik csak fel egy ember, aki a hátasok körül munkálkodik. Beszéljünk vele. Jó. Csakhogy az ember felül a biciklire. El ne menjen má’! Szerencsénk van, mert felénk közelít. A tanyánál találkozunk vele. A tanya Jászapáti határában, a vasúton túl, a jászszentandrási út mellett található. Tulajdonosa Urbán János. Lerogy a bicikliről, kifújja magát. Az 56 éves férfi eddig téesztag volt, de onnan kivált. Kivitte a földet egy éve. A kárpótlással aztán még további földekhez jutott, a 90 éves édesapja révén is. így aztán összesen 50 hektár földje van, ebből 10 hektár erdő, amit ezer forintért vett aranykoronánként. Gondolta volna, hogy valaha lesz még erdeje is? - kérdezzük. Sose! - vágja rá. De hogy mit csinál vele, még azt sem tudja. Csak van. Hogy lophassák. Mert szépen csóringál- ják belőle a fát. Aztán mit csinál a földdel? Hát azt már megműveli. Kell az állatoknak az eledel. Hat hektár lucernása van, most vetettek el 20 hektár kalászost. A többi megmarad tavaszra a kukoricának, árpának, búzának. Gépek? Vannak. Kombájn, tárcsa, trakt- ror, kombinátor, vetőgép, eke. Lovak, tehenek, disznók, tyúkok alkotják a farm állatait. Most adott le öt disznót. Az öt tehéntől 100 liter tejet visz be naponta. Ebből élnek. Kiderül, hogy gazduram leszázalékolt volt. Magas vérnyomás meg szívpanaszok. Aztán hogy ekkora földje lett, valakinek csak foglalkozni kell azzal. Meg segít a gyereke is. Fia, Attila állattenyésztő agrár üzemmérnök, most végzett Hódmezővásárhelyen. Itt a helye apja gazdaságában. Nemsokára megy katonának, aztán jön vissza. O viszi majd tovább a stafétabotot. Urbán uramék már tovább nem licitálnak, elfogyott a kárpótlási jegy. De terveik még vannak. Óntözőgépek kellenének, mert olyan aszály volt, van, hogy még neki is venni kellett a terményt. Nem gazdagok, autójuk négyütemű Wartburg. Elnyújtózni, lazsálni nem igazán lehet. Meg kell fogni a pénzt. Példaként említi, hogy nemrégiben húsz hízója is volt, amire szépen ráfizetett. No, meg a termény is, meg a gázolaj is nagyon drága. Úgyhogy nagy gondok vannak - summázza a gazda. És ő már csak tudhatja. Apa és fia, a farmerek Nincs nagy változás Négy település munkanélküliéinek ügyeit intézi a megyei munkaügyi központ jászapáti kirendeltsége. A Jászapáti, Jászkisér, Jászszentandrás és Jászivány vonzáskörzetű helyi képviseleten körülbelül 1900 munkanélkülit tartanak nyilván. Ebből 1200, aki munkanélküli-ellátásban részesül, a többiek járadékot már nem kapnak. Nagyobb létszámleépítésre nem kell a közeljövőben számítani a körzetben. Csak egy helyen, a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében van folyamatban 30 dolgozó felmondása. Várhatóan decemberre kerülnek a kirendeltség „szárnya alá”. Ezenkívül csak kisebb dolgozói létszámot érintő leépítések várhatók az idényjellegű munkák következtében az építőiparban és a mezőgazdaságban. Ugyanakkor nő a közhasznú munkára kiközvetítteknek, a vállalkozóvá válóknak és azon munkáltatóknak a száma, akik munkanélküliek foglalkoztatásához kémek támogatást. Ennek révén az előző időszakhoz képest több munkanélkülit tudtak a kirendeltségen kiközvetíteni. Sok-sok munka! 1986-ban alakult Jászapátiban a Komfort Lakberendezés-, Ajándékkészítő Gmk, amely idén januárban alakult át kft.-vé. A 254 elemből álló elemes, zsalus bútorcsaládot és 90 egyéb kiegészítőt gyártó cégnek igen sok a munkája manapság. Két telephelyükön, Jászapátiban és Jászszentand- ráson összesen nyolcvannégyen dolgoznak két műszakban. Hazai és német, illetve görög megrendelőknek állítanak elő bútorokat. A 84 dolgozóból negy- vertöten. korábban munkanélküliek voltak. A rengeteg megrendelés teljesítésére még húsz embert vesznek fel. A havonta előállított termelés értéke 18 millió forint. Megszűnt egy réges-régi kapcsolat Jó munkája révén eredményes kapcsolatai vannak a Jász- ladányi Fém- és Bútoripari Szövetkezetnek, amely tavaly év közepén alakult át a vegyesipari kisszövetkezetből. Két fő profiljuk van. Az egyik a bútor- gyártás. Négy éve készítenek egy budapesti angol-magyar vegyes vállalatnak irodabútorokat. A kiváló munka 8-10 millió forint árbevételt eredményez éves szinten a szövetkezetnek. A bútorgyártásban 20-22 embert foglalkoztatnak. Másik fő területük a fém alkatrészek gyártása. A Salgótarjáni Tűzhelygyárnak közel 10 éve szállítanak tartozékokat. Gáztűzhelyekhez, olaj- és vegyes tüzelésű kályhákhoz, valamint háztartási kazánokhoz készítenek többségében felületkezelt alkatrészeket. A 45-50 embernek munkát adó foglalatosság 35-40 millió forintot hoz a szövetkezetnek. Sajnos rossz hírt is kaptunk a cégtől. A múlt hónap elején megszűnt egy 30 éves kapcsolatuk. A jászberényi Lehel hűtőnek gyártottak lemez alkatrészeket, 10-15 millió forint éves értékben. Most azon van a vezetés, hogy az ebből a tevékenységből kieső 15-20 dolgozónak munkát találjanak. Ha nem sikerül, akkor zömüket el kell küldeni. Az oldalt írta: Tóth András A fotókat Mészáros János készítette
