Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
1993. november 2., kedd 5 Hazai körkép Jelenet a csütörtök esti darabból Gazdagodik Szolnok kulturális palettája „Illegális színészkedés” a művelődési házban A Globe Stúdió 1992 szeptemberében indult a Városi Művelődési Központban. Noha színjátszó stúdió, célja mégsem színésznevelés. Kifejezetten személyiségfejlesztő programjukban viszont elsősorban színházi szakemberek tanítanak: Matuz János stúdióvezető, Ó Szabó István színművész, Székely István, a budapesti Vörösmarty Gimnázium drámajátékok tanára, Kovács Kálmán ének-, mozgástanár, Izbéki Tímea korrepetitor és Farkasházi István, a VMK munkatársa. A stúdió hatvan gyereket foglalkoztat. Létrehozása a gyermek- és ifjúsági színjátszás tartalmi és szerkezeti keretének megújítási kísérletén túl egyúttal a közoktatás és közművelődés új kapcsolatrendszerének kidolgozását jelenti. Együttműködésük a Széchenyi gimnáziummal, a Zöld iskolával, valamint a Fiumei úti iskolával hagyományos. Az új évadban közösen megerősödve új perspektívákkal indulnak el. A Theater Labor kísérleti színház a németországi Bielefeld városából érkezik Szolnokra a Városi Művelődési Központba c sünökön este 7 órakor a Nappali madár avagy az illegális színészkedés Max Emst műveitől inspirálva című darab bemutatására. A jövő kérdése, hogy a hazai és külföldi színházakkal való együttműködés mit fog jelenteni a város számára. Bizonyára gazdagodik Szolnok kulturális palettája, hiszen ez a fajta tevékenység alkalmas egy helyi bázis kialakítására, fejlesztési lehetőséget kínálva fel szűkebb hazánk kulturális életének színesebbé tételére. (ksz) Etikai vizsgálat indul a rádióban a 168 óra ellen? A rádiós szerkesztők kétharmada állt fel és hagyta el a termet a szokásos hétfői napindító értekezlet közben, mivel nem értenek egyet és visszautasítják Babiczky Klára adófőszerkesztő-helyettes vezetési stílusát és módszereit — erről Nej György, a 168 óra szerkesztője tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondta, a kivonulás előtt még felhívta Babiczky Klára figyelmét, hogy számukra az adófőszerkesztő-helyettes szakmailag hiteltelen. A Független Rádiós Szak- szervezet (FRÁSZ) tájékoztatása szerint a hétfői napindító értekezleten Babiczky Klára bejelentette, hogy Csúcs László alelnök etikai vizsgálatot kezd a 168 óra című műsor és Kardos Ernő riporterrel szemben, mert a szombati műsor indokolatlanul sokat foglalkozott a médiaüggyel, Kardos Ernő pedig provokatív kérdéseket tett fel riportalanyainak. Babiczky kiára az MTI érdeklődésére cáfolta, hogy ez lenne az indoka az etikai vizsgálatnak. Mint mondta: kizárólag Kardos Ernő ellen indul etikai vizsgálat, aki riportjában csúsztatott, valótlanságokat közölt, amikor azt állította, hogy két rádióst Babiczky Klára kirúgott állásából. Babiczky Klára hangsúlyozta: Rózsa Pétert és Kert Attilát, akik egyébként csak külsősök, nem rúgta ki, csupán felfüggesztette magatartásuk miatt. A FRÁSZ hétfőn délelőtt petíciót nyújtott át Csúcs László alelnöknek. A petícióban követelik többek között, hogy ne korlátozzák az újságírókat köz- szolgálati feladataik ellátásában, az alelnök vonja vissza az elbocsátott és fegyelmi alatt álló televíziós dolgozók alkalmazására vonatkozó tilalmat és Babiczky Klára vezetői megbízását is. A FRÁSZ egyben arról is tájékoztatta Csúcs Lászlót, hogy sztrájkbizottságot hoz létre. (MTI) ŐSZ EGY BEREKI TANYÁN. A Berekfürdőre befordulok először Nagy Balázs és felesége tanyája mellett mennek el. A Cserhát Tsz nyugdíjasai; Zsuzsa néni most töltötte a 70. életévét. Hét lányuk közül egy már meghalt, kettő itt él a faluban, kettő Karcagon, egy Pécsett és egy Badacsonytomajban. A tanyán mindig akad egy kis foltozni való, most éppen a gangot kell kimeszelni. 1968-ban eredetileg bontásra vették meg, aztán mégsem engedték lebontani. Már a sok emlék ide köti őket, nem akarnak elmenni. A ház körül aprólék, 3 kutya, 6 macska veszi őket körül. Rosszul vagyok, ha üres a tanya ólja - mondja a feleség, ezért kacsát is tartanak. (Fotó: K. E.) Hordók pihennek az ősgyep alatt Újabb hulladéktemetőt találtak Jászberényben A harmadik gödörből kiforgatott hordóban fehér festékmaradványt találtak A hűtőgépgyár jó 20 éven át a ma már veszélyes hulladéknak minősített gyártási melléktermékeit a város környékén különböző helyeken ásta el. Tudott erről részben a tanács is. A lakosok a nyolcvanas évek végén kezdtek tiltakozni az egészségüket is veszélyeztető környezetszennyezés miatt. A gyár még 1989-ben feltérképezte a város és a felsőszentgyörgyi út, valamint a Neszűr közötti területen elásott hordók helyét. A privatizáció után az Electrolux megkezdte ennek a területnek s a gyártelepnek (Árokszállás és Boldogháza is) földjének megtisztítását. Ez a munka ma hazánkban az egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházás. A gyár illetékeseinek tudomása szerint a jelenleg ismert s nagyrészt a veszélyes hulladékokból már mentesített területeken kívül nincs máshol „ketyegő biológiai óra”. Horváth István biztonságtechnikai főosztályvezető szerint 1984 óta a gyárból veszélyes hulladék nem került ki, azok kezelésére, megsemmisítésére megfelelő eljárást alkalmaztak attól kezdve. A város lakosai viszont másként vélekednek. Egyrészt fogalmuk sem volt az embereknek arról, hogy az elhagyott homokbányákba ásott hordók mit tartalmaznak. Másrészt az aggodalom új és új bejelentéseket szült. Amióta a Martech cég a föld mentesítését végzi, több bejelentés érkezett feltételezett veszélyeshulladék-lelőhelyek- ről. A bejelentett négy közül egy helyen volt ténylegesen veszélyesnek minősített anyag, a többi helyen kommunális szemetet találtak. Sok a mendemonda ma is itt-ott elásott hordókról. Konkrét hely megjelölésével, használható információadással októberben jelentkeztek. Muhari Lajos gépkocsivezető jegyzőkönyvben is elmondta, hogy 1981 nyarán a jászberényi gyárból egy héten át hordós hulladékot szállított. A hely a város határától 10 kilométerre van a jászárokszállási út mentén, az Ágó pataktól nem messze. A területen ősgyep van. Ahol, más a növényzet, ott nyilván megbolygatták a földet. Meleg Alajos tanyájával srégen szemben van az a földterület, amit Muhari Lajos megjelölt.- Én akkor a Lenin Tsz-ben dolgoztam - meséli Meleg Alajos. - A téesz Négyszálláson birkahodályt épített. A töltéshez kellett a föld, innen vitték. Egy nagy gödör keletkezett itt, vagy 2 évig úgy volt. No, egyszer csak jöttek a teherautók. Hordókat hordtak. Egyik könnyebb, másik nehezebb volt. Láttam, hogy fehér valami folyt némelyikből. Akkor még kint laktunk a tanyában, most már a városba húzódtunk a nyugdíjas évekre. Arra biztosan emlékszem, hogy ez 1981 nyarán volt. Igazából én nem tudtam, mi van a hordókban. Szólni se szóltam. A tsz-vezetést bántani sem akartam, ők biztos tudták, mi történik. Az biztos, ócska hordók voltak. Földet toltak rá, aztán benőtte a gaz. A terület tulajdonosa az egykori Lenin Tsz, ma Agrárszövetkezet. A gyártási hulladék elhelyezéséről a gyárral megegyeztek, sőt a gépek, melyek a munkát végezték, is a téeszé voltak. Helyrajzilag meghatározott a terület, kb. 800 négyzet- méteres és 2-3 méter mély, L alakú. A Comco Martech szakemberei - akik az Electrolux megbízásából a korábbi környezeti károk felszámolását végzik- a „veszélyes zónát” körbekerítették, és október 30-án kutatómunkát végeztek. A munkagép az első gödörből hordómaradványokat, majd egy LEHEL feliratú s gyári emblémás reklámszatyrot emelt ki. A harmadik gödörnél Flanek Zoltán, a Martech szakembere elmondja, hogy a napi munka célja a szennyezett terület tényleges határának, illetve annak megállapítása, hogy veszélyes hulladék van-e területen. A gödrökből két-két föld- és vízmintát vesznek. Az egyiket a Kertészeti Egyetem laboratóriumába küldik, ott fogják nagyon részletesen elemezni. A másik mintából egy gyors elemzést a Martech végez. Vizsgálják szerves gőzelemzővel az illékony anyagokat is. Az oldószerek illatát az őszi napsütésben nem érezzük. Flanek Zoltán mutatja, a föld színének változása a gödör falán azt jelzi, itt fémek vannak nagy koncentrációban. Ahol pedig fémszennyezés van, az már veszélyes lehet. Horváth István is jelen van a kutatómunkánál. Szerinte a feltárás után megállapítják, milyen^ a szennyezettség, s az kitől, milyen cégtől származik. Ugyanis annak kell eltakarítani innen a szennyezést, aki azt elkövette. Együtt nézzük, ahogyan a markoló kanala egy hordót kiemel. Félig tele van fehér anyaggal. Horváth István szerint a hordókat meggyújthatták, hogy elégessék a festékiszapot, zsírokat, oldószereket. Az égés tökéletlen volt, fele bent maradt a hordóban, a földet meg rátolták. Arra, hogy a hűtőgépgyár „bűne-e”, amit látunk, Horváth István diplomatikus választ ad. A helyreállításhoz tervek kellenek. Áz egész jövőbeni történésről viszont az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség fog intézkedni, mivel az a terület már az ő fennhatóságuk alá tartozik. A második gödörnél egyértelmű vaskiválás mutatkozik. Egy összeégett' habosító- anyag-darab is felszínre kerül. Közel 2 méteres a gödör, amikor elérik a talajvizet. Vízmintát is vesznek. Ott is „feltérképezhető” minden, ami nem a vízbe való. Egy bácsi elkerekezik a „veszélyes zóna” mellett. „Hordókat keresnek? - kérdi. - „Van itt több száz, csak ássanak nyugodtan az urak.” Biccent, majd tekeri tovább biciklijét, egészen a szomszéd tanyáig, mivel ő ott lakik. S tudta, hogy hordók pihennek az ősgyep alatt alig 30 centire. Vajon hányán vannak, akik tudnak még elásott gyanús hordókról? A vizsgálat végeztével a gödröket visszatemetik. Most a laboratóriumokon meg a hatóságokon a sor. Kiss Erika Hídfelújítás Megnyílik az ország legnagyobb babaáruháza Hétfőn megnyitották a forgalom előtt a vámosszabadi határátkelőt. A hazánk és Szlovákia közötti határállomáson négy hónapig szünetelt a forgalom. Ez idő alatt átépítették az átkelőhöz tartozó Duna-hidat. Szerkezetét megerősítették, útpályáját hatméteresről hét és fél méteresre szélesítették. A határátkelő a közép-európai nemzetközi forgalomban is fontos szerepet tölt be, hiszen 1967 óta TIR-útvonal, évente 250 ezer kamion halad itt. A hídfelújítást magyar tervek alapján szlovák cég végezte, a költségeket a két ország fele-fele arányban viseli. (MTI) A legifjabb korosztálynak négyéves korig ötezerféle árucikket kínál az ország legnagyobb babaáruháza Budapesten, a XIII. kerület Váci út 168. szám alatt. A nyitást megelőző sajtótájékoztatón a tulajdonosok elmondták: a 12 ezer négyzetméteres áruház területének legnagyobb része eladótér. A Reno-udvarban kialakított játéküzlet eddig 12 millió forintjába került a vállalkozóknak. Azt tervezik, hogy évente 4- 500 millió forint forgalmat bonyolítanak le, elsősorban im- portgyermekbútorokból, babakocsikból, ruházati cikkekből, etetőszékekből, játékokból. Bár az üzletet november 1-jén szerették volna megnyitni, a kivitelezők késedelme miatt a premier valószínűleg egy hetet késik. Mindenesetre a korábbi, eredeti elképzelések szerint az áruház megnyitásakor 400 ezer forint értékben gyermekbútorokat, babakocsikat, gyermekruhákat fognak adományozni a Magyar Vöröskeresztnek. (MTI)
