Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
6 Kunsági Extra----Karcag 19 93. november 10., szerda Új telefontársulás Az elmúlt héten a polgármesteri hivatal tárgyalt a Matáv Rt. Debreceni Igazgatóságával egy újabb telefontársulásról. Jelenleg még 300 fővonal van a városban, melyet 50 ezer forint befizetése (vagy hitel felvétele) után lehet igényelni. Ha a társulás még ebben a hónapban létrejön, elkezdődhet a beruházás, mely 1994. június 30-án fejeződik be. Útépítés Idén a város 22 utcájában alakult útépítő közösség, összesen 23,5 ezer négyzetméter útalapot építettek meg, melyhez az ön- kormányzat eseti elbírálással 1,4 millióval járult hozzá. Az elkészült útalapokat a jövő évi költségvetés terhére leaszfaltoztatta a város. Gázvezeték Az önkormányzat a Ti- gáz Rt. Szolnoki Üzem- igazgatóságával közösen a biztonságosabb ellátás érdekében a Malom parkban létesített egy új, 500 köbmé- ter/óra kapacitású nyomás- szabályozó állomást. Ezzel a város gázellátása hosszú távra megoldódott. Idén 189 család vezettette be a gázt lakásába. Pékképzés A Varró István Ipari-Kereskedelmi Szakmunkás- képző Intézet és Gépipari Szakközépiskola képzési profilját módosította a képviselő-testület. Eszerint az intézmény az 1994-95-ös tanévtől sütőszakmában is indít képzést. Támogatókat vár A Kiskulcsosi Általános Iskola létrehozta a „Kiskulcsosi Általános Iskola Fejlesztéséért” alapítványt, melynek célja az oktatáshoz szükséges eszközök vásárlása, nyelvi és számítás- technikai labor felszerelése, a sportudvar fejlesztése. Számlaszámúk: OKHB 452-11010. Ide várják az adományokat, melyek az adóalapból levonhatók. Diáksiker A Magyar Villamos Művek Rt. és a Titász által kiírt „Az energia tudatos hasznosítása” című pályázaton a gimnázium 4. c osztályának 19 fős csoportja tanulmányával megosztott, országos első díjat kapott. Lovasklub A Gyermekek Házában lovasklubot indítottak, melynek vezetője Nagy András. A klub tagjai a lovagláson kívül a lóápolással, etetéssel, sőt illemtannal is foglalkoznak majd. Szaknévsor A Karcagi Hírmondó ingyenes mellékleteként decemberben ismét megjelenik a városi szaknévsor, amely tartalmazza a városban élő iparosok, kereskedők, jogászok, egyéb társaságok fontosabb adatait. Amennyiben vállalkozásával szerepelni kíván benne, jelentkezzen a városháza 19. szobájában, a szerkesztőségben. Hüllőkiállítás Holnap délben nyitják meg a Gyermekek Házában a kaposvári magánterrárium hüllőkiállítását, mely november 14-ig lesz nyitva. Sikeres cégtáblacsere Komplett kisüzem a SZIMmetriától Képünk bal oldalán az olajprés, jobbra a műhely látható Néhány éve még több száz embernek biztosított munkahelyet, megélhetést a Szerszámgépipari Müvek Karcagi Gépgyára. Mára a dolgozók többsége munkanélküli, a cég felszámolása 1994 márciusában befejeződik. Területén jelenleg több kis társaság dolgozik, közülük az egyik a SZIMmetria Gépipari és Kereskedelmi Kft., mely tavaly november 30-án alakult, s a tényleges munkát 1993. május elsején kezdte meg. Tóth Jánostól, a kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a társaság a felszámolóval, a pénzintézeti központtal kötött szerződést a valamikori lábasszín és a FAGA-műhely termelőeszközeinek, gépeinek, szerszámainak a megvásárlására. Miután a SZIM Karcagi Gyára rt.-ként működött, így sem az MRP, sem a privatizációs lízing, sem az E-hitel felvétele nem állt a rendelkezésükre. Azért nem ,- tudtuk... meg ;iz ügyvezetőtől -, mert a vételár, amit a felszámoló megkap, nem az államadósság csökkentésére, hanem a felszámolás költségeire, a hitelezők kielégítésére szolgál. A kivásárlás első lépcsője ez volt, az épületek kérdése jelenleg is nyitott, hiszen ezek állami tulajdonban vannak, s így ezeket az ÁVÜ fogja meghirdetni. Erre a két műhelyre a kft.-nek elővásárlási joga van, már csak ki kell várniuk, hogy meghirdessék. Miután a gyárban a felszámolás közben is folyamatosan termeltek, az új cég május elsején csak cégtáblát cserélt, régi partnereivel nem szakadt meg a kapcsolata, jelenleg ötvenen dolgoznak itt. A hagyományos SZIM-szer- számgép termékek közül átvették az E3N CNC és a Minitur CNC kisesztergákat, amelyek az ipar minden területén gazdaságos megmunkálást tesznek lehetővé. Az átalakulás óta fejlesztették ki a kisüzemi étolajgyártás gépeit. Az OP 222 és az OP 222 S típusú présgépekhez minipalackozót, centrifugát, mechanikus iszapprést is, vagyis egy komplett kisüzemet kínálnak a kezdő vállalkozóknak. Megtudtuk, hogy miután sikerült japán hitelt felvenniük, december végéig ki tudják fizetni a felszámolóval szembeni 18 millió forintos kötelezettségüket, amely a felvett hitelből, az idei félév hozamából s a tagi kölcsönökből jött össze. Miután ez a tartalékaikat is elviszi, jövőre szeretnének „megizmosodni”, hogy legyen pénzük az épületek megvásárlására is. Tóth János elmondta, nem bánták meg, hogy belevágtak, hiszen ha nem szánták volna rá magukat erre a döntő lépésre, mehettek volna ők is munka- nélkülire. Most az 50 ember mellett még néhány üzemnek is tudnak munkát biztosítani. A tanár úr Skóciából érkezett- Egy hosszú utazás előzte meg ideérkezésemet - mondja Simon Stell, aki Skóciából érkezett a Kováts Mihály Általános Iskolába angolt tanítani. Mindig szerette volna beutazni Nyugat- és Kelet-Euró- pát, de eddig nem sikerült. Most egy véletlen révén jutott Karcagra. Tavaly fejezte be az egyetemet, ahol számítástechnikát, nyomtatást tanult, s miután nem tudott szakmájában elhelyezkedni, elment angolt tanítani. Ezt annyira megszerette, hogy ilyen álláslehetőségeket keresett. így bukkant arra a hirdetésre, amely magyarországi állásokat ajánlott. Jelentkezett, s így került Karcagra. Miután hazájában is súlyos probléma a munkanélküliség, ezért is jött örömmel - mondja. Ha jövő nyáron visszamegy Glasg- low-ba, jelentkezik az egyetem tanári szakára. Családjáról megtudtuk, hogy szülei Skóciában születtek, apai Simon Stell óra közben nagyapja a hajózással állt kapcsolatban, nagyanyja nörsz volt, míg anyai nagyszülei a vasútnál dolgoztak. Simon már gyerekkorában sokat utazott szüleivel. Járt Németországban, Afrikában. Skóciába ’79-ben, középiskolai tanulmányai után tértek vissza, addig Bombán laktak. Hazájáról csak ennyit mondott: ,',Más, mint Magyarország.” Szokatlan neki ez a sík vidék. A hegyekhez, a nagyvárosi forgataghoz szokott, hiszen Glasglow 900 ezres ipari központ. A hajóépítés mellett nehézipara is jelentős. A város szerkezete hasonló Budapestéhez, néhány kerületében nagyon nehéz körülmények között élnek az emberek. A szegénynegyedek mellett azonban gyönyörű részek is vannak. A tanár úr szép angol kiejtéssel beszél, mert angol iskolában tanult. Az „igazi” skótok akcentussal beszélnek, amit nehezen értenek az idegenek. Családja hiányzik, néha honvágya is van. Szülei nagyon örülnek, hogy nemcsak néhány hetet, hanem 1 évet tölt itt. Mielőtt hazautazna, még nekik is szeretné megmutatni hazánkat. Néhány szót már tud magyarul, januártól tanári segítséggel fog tanulni. Anyakönyvi hírek Születések: Az elmúlt hetekben Bíró Lajos-Murvai Erika Bence; Mester Imre-Borúzs Erzsébet Erik, Imre; Mészáros László-Sántha Ilona Gábor; Bézi Mihály-Deli Magdolna Attila; Kovács Zoltán-Nagy Gyöngyi Gyöngyi; Balogh Ti- bor-Palotai Erzsébet Dávid; Varga Ferenc-Vass Mária Julianna Nikoletta; Mile Sán- dor-Gyömbér Ilona Réka; Tóth Emő-Rácz Judit Ernő; Orvos Nagy János-Czakó Ibolya Gergő István; Tóth János-Szo- boszlai Mária Bence; Oszlánczi János-Molnár Judit Csaba; Kó- ródi Zoltán-Oros Éva Éva; Kerekes Lajos-Vadai Zsuzsanna Petra; Lökös Zoltán-Török Katalin Linda Katalin; Kiss At- tila-Farkas Ibolya Ibolya; Kis László-Székely Magdolna Veronika Zsuzsanna érkezésének örülhetett. Házasságkötések: Bakó Má- ria-Lázók József Ádám; Hajdú Andrea-Hajdú István; Nagy Hajnalka-Kálmán István; Nagy Mária-Baráth László; Soós Ju- dit-Mészáros Mihály; Durkó Orsolya-Nagy István; Kiss Ka- talin-Pánti Sándor; Sári II- dikó-Rácz Kálmán; Horváth Andrea-Sebők Lajos; Háló Szilvia-Magyar Zsolt; Márki II- dikó-Hérmán Ferenc; Kurucz Rózsa-Böjti Sándor; Hosszú Éva-Rapi István; Gönczi And- rea-Lajtos Lajos; Mizera Krisz- tina-Barta Sándor. Halálozás: Farkas Imre (67 év), Kiss Sándor (68), Koncz Jánosné Kulcsár Erzsébet (72), Szabó Zsigmondné Molnár Julianna (87), Veres Péter (71), Szabó Dánielné Nagy Julianna (69), Birinyi Jánosné Rajcsányi Édit (85), Házi Imréné Csillag Eszter (74). Olcsóbb a szennyvíz A november 2-i képviselő-testületi ülésen módosították az 1993/94. évben a déli és kertvárosi városrészen épülő szennyvíz-gerincvezetékre történő lakossági rákötés költségét. Ennek értelmében az önkormányzat átvállalja az áfát, így a korábbi 48.750 forint helyett csak 43 ezret kell befizetnie annak, aki csatlakozni szeretne a társuláshoz. A befizetés történhet készpénzben a polgármesteri hivatal számlájára, valamint OTP-hi- telszerződéssel. Az érdeklődők számára további felvilágosítást a polgár- mesteri hivatal I. emelet 9-10. szobájában az építési-műszaki irodában adnak ügyfélfogadási időben. „Hiszek a kép erejében” Nívódíjat kapott a Tisza A napokban az elmúlt év legjobb produkciójaként televíziós nívódíjjal jutalmazták a „Ti- sza-sorozatot”, melynek szakértője dr. Bellon Tibor muzeológus, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt.- Éppen Romániában forgattunk, amikor megtudtuk a hírt - mondja. A sorozattal, a stábbal a 80-as évek elején alakult ki kapcsolata. Előtte jelent meg a Nagykunságról készült könyve, annak nyomán jött tájfilmet készíteni a stáb, melynek tagjai Orbán Ágnes rendező, Lengyel Gyula szerkesztő, Kátai Balázs operatőr, Nyári István gyártás- vezető. Ekkor fogalmazódott meg a Tiszáról szóló film készítésének gondolata is, melyet ezután tett is követett.- Egy kemény téli napon elindultunk a Tiszazugba, a téli készült felvétel. Később a határainkon túlra is kijutottak, közel egyéves szervezés után érkeztek meg Kárpátaljára, ahol egy moszkvai instruktor várta őket, s kísérte a kis csapatot a Tisza forrásától egészen a torkolatig. Túlzás nélkül állítható, nincs olyan kilométere a folyónak, ahol ne jártak volna a hét év alatt. Bellon Tibor írta meg hozzá ezután a szöveget, melyhez Lengyel Gyula természet- földrajzi kiegészítést tett. A sorozatot tavaly vetítette a televízió, s külföldről is nagy az érdeklődés iránta. A kimaradt anyagokat felhasználták más sorozatokhoz. Ebből lett az „Örökségünk”, Visken pedig a „Gyökerek” gondolata fogalmazódott meg, amikor megismerkedtek Sári József asztalosmesterrel, aki a két világháború között Németh Lászlóval, Veres Péterrel is levelezett. A Bellon Tibor, a film szakértője nádvágásról forgatni - emlékezik Bellon Tibor a kezdetekre. Megérkeztek a Csukásba, ahol az megbeszélés ellenére senkit nem találtak, így tértek be átfagyva a bogácsi kocsmába Tálas Lászlóhoz, aki rögtön útbaigazította őket. Ahogy a nagykönyvben meg van írva, három ember vágta a nádat tolókaszával, kézi nádvágóval. Ebből az élménytől indult a sorozat, s még 7 évig, minden évszakban forgattak, mert mindig volt valami érdekes. A nád-, a vessző-, a gyékényfonás mellett az építészetről, a tutajozásról, az állattartásról, az ártéri gyümölcsösökről is „Gyökerek” című sorozat portrékon át mutatja be a határainkon túl élő szórványmagyarság sorsát, kultúráját. Készül az újabb sorozat is „Hagyömány és újítás” címmel, tervezetét már benyújtották. Ebben azt vizsgálják majd, hogy a népi kultúrának milyen archaikus mozdulatai maradtak meg, s ez hogyan épül be mindennapjainkba. Az ilyen sorozat azért is fontos, mert a kép rengeteg olyan pluszinformációt hordoz, amire egy könyvben nincs mód kitérni.- Ezért hiszek a kép erejében - vallja Bellon Tibor. A virágboltos ápolónő Pintérné Bodnár Csilla a helyi egészségügyi szakközépiskolában érettségizett, majd két évig a szociális otthonban dolgozott három műszakos ápolónőként. Szerette az idős embereket, de férje kérésére otthagyta ezt a munkát, s otthon, az anyai házban nyitottak egy kis virágboltot. Férje gépész- tecnikusként nem tudott elhelyezkedni, jelenleg zöldségbolti eladó. Most voltak egyéves házasok, s az esküvőn összegyűlt pénzből vásárolták meg az indulókészletet. Olvasgatták a szakirodalmat, a férj vállalta a koszorúk, sírcsokrok kötését, Csillának a virágok maradtak. A Kiskulcsosi városrész - ahol laknak -, messze van a városközponttól, ezért bíztak abban, hogy lesz keletje a virágoknak. Áz embereknek azonban itt is kevés a pénze, sok a nyugdíjas, a munkanélküli, így gyakran napokig spórolnak egy-egy kiválasztott virágra.- Előfordult már, hogy megsajnáltam a nénit, s odaadtam olcsóbban, sőt kezdetben kevesebbért adtuk, mint amennyibe nekünk volt - emlékezik Csilla. Tudja, hogy ebből nem fognak meggazdagodni, de elégedett, s bízik abban, hogy sikerül majd idővel bővíteni a választékot is. S ha éppen nincs vevő az üzletben, hódolhat másik kedvencének, a rajzolásnak is. Az oldalt írta: Daróczj Erzsébet Fotó: Korényi Éva
