Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
1993. november 10., szerda Kunsági Extra — Kunhegyes 7 Özvegy Pintér Ferencné Erzsiké néni 72 éves múlt, és korábbi szokásához híven a telet most is meleg kemencével várja. Szénre évek óta nem áldoz, általában tíz mázsa fát vásárol. Evvel tüzel a konyhai sparheltban, főz, melegíti a helyiséget. A szobát pedig a búbos füti. Mohó étvágyú őkelme, de hál’ istennek Fehér Gáborék adtak neki csutkát ingyen, csak a fuvardíjat kellett állnia. Három után gyújt be, fél óra alatt a kemence megeszi a négy kéve gallyat vagy szárat, és másnap délig, délutánig tartja a meleget. Néha a szénvonóval, vagy ahogyan errefelé hívják, szívonóval igazgatni kell a tüzet. A szegényedés mindenhol látszik Valahogyan rossz napok járnak mostanában a konok kunokra. Nagyon sok a városban az állástalan, és ottjártunkkor már 426 olyan felnőttet tartottak számon, aki olyan régen munkanélküli, hogy jövedelempótló támogatásra szorul. Bizony, ez nem sok, havi 5 ezer 280 forint, de hát ez is jobb a semminél. A kifizetése mégis nagy gondot okoz a városnak, hiszen a pénzt az önkormányzatnak meg kell előlegezni. Ez nem kis összeg, már most is havonta 2,2 milliónál több, és sajnos még tetemesebb lesz, mert ez a szám év végére eléri a félezret. Az összeg felét később az állam, a központi költségvetésből visszafizeti, de így is nagy terhet jelent például a település esetében, hiszen a 29 milliós éves szociális keret döntő többségét „elviszi”. Mivel rengeteg a munkanélküli, nem sokan fizetnek személyi jövedelemadót, nincsenek sikeres üzemek, így kevés a városházi bevétel. Ennek ellenére gyarapodik, szépül a település, hiszen műutak épültek, és nem hiányzik már a telefon meg a gáz sem. A teljességhez hozzátartozik, hogy ezekhez a gyarapodásokhoz a hegyesi családok bizony nagyon, de nagyon kinyitották a pénztárcájukat, és alaposan eladósodtak. Maradva a támogatásra szorulóknál: a városban nyolcva- nan részesülnek rendszeres segélyezésben. A gyermeknevelési segély is nő, éppen ezért rendkívüli segélyre havonta meglehetősen kevés, har- minc-negyvenezer jut. Az éves segélykeret 29 millió, és eddig már kifizettek 30,3 milliót, év végéig pedig még további 3,2 milliót. Tudom a kérdést: ho- gyen lehet 29 millióból harminchárom és felet fizetni? Úgy, hogy a városháza is szegényedik, ezért tízmilliós rövid lejáratú hitelt vettek fel. Bizony ezt esztendő teltével kamatostul vissza kell pótolni, de. nem volt mást tenni, hiszen szaknyelven szólva kellett a működési kiadásokra. Még egy adat arra, hogy egyre több az elesett. Eddig évente egy-két olyan temetés akadt Hegyesen, amikor a városnak kellett állnia a számlát. Most tíz körüli ez a szám, sőt ötven további ember szociális kölcsönt kért az önkormányzattól azért, hogy illendően eltemethesse elhunyt szerettét. Tanulni, tervezni, varrni is tud Krisztinának a tanuláson kívül a jelmeztervezés, ruhavarrás is megy Csömör Krisztina a helybeli gimnázium negyedik osztályainak a legjobb tanulója. Jobban mondva pontosítok: az egyik legjobbja. A 4. a osztály diákja általában 4,9-es bizonyítványokat visz haza. Ehhez a majdnem kitűnőhöz naponta négy és fél, öt órát tanul. Néha többet, máskor kevesebbet, attól függ, hány tárgyból írnak témazárót. Noha táncolni szeret, diszkóba - a sulidiszkón kívül - nem jár, hiszen igen-igen leköti a tanulás. Persze nem csak az, mivel van egy hobbija: ügyesen rajzol, tervez különböző szolidabb meg kihívóbb ruhákat. Nem csak megálmodja ezeket a cucckölteményeket, de meg is varrja magának. Harmadikos általános iskolás kora óta jó barátja a tű meg a cérna, és ebbéli jártasságát állítólag apai nagymamájától örökölte. Mellesleg Debrecenbe, a Kossuthra jelentkezik magyar-történelem szakra. Ha nem veszik fel sem vesz kalapácsot, szöget, kötelet a kezébe, helyette inkább angolul tanul és szívesen elvégezne valahol egy tánctanfolyamot. Akár egyetemista lesz, akár nem; jelmeztervezői, divattervezői elképzeléseiről azért nem mond le. Patikatisztaság A volt BHG ezen csarnoka évek óta porosodott, szomorodott. A közelmúltban alaposan kitakarították, kifestették, és a Barbatus Kft. révén ötven nőnek biztosítottak keresetet. Volt közöttük tíz pályakezdő, a többi pedig olyan hosszabb idő óta munkanélküli, aki már jövedelempótló támogatásra szorult. Az ügyes kezű lányok, asszonyok a kellő betanulás után a Kinder tojásokba való játékokat szerelik össze. Melegben, hófehér köpenyben, váltócipőben, patyolattiszta körülmények között végzik ezt a babramunkát. A cég további létszámbővítést tervez, hiszen sok száz állástalan lány, asszony már csak a jövedelempótló támogatásban reménykedhet. Ennek felét pedig az önkormányzatnak kell biztosítani, ami a segélyezésektől von el súlyos tíz- meg százezreket. Hogy ebben az október 27-én indult üzemben mennyi lesz az átlagkereset, azt még nem tudjuk. De alakuljon bárhogyan is, ez a munkalehetőség a segítségre szorulók számát csökkenti. Egyelőre öt- vennel, de lehet, ennél sokkal többel is .. . A szerelés tisztaságot, pontosságot, figyelmet igényel Aranylábúak a gyerekekért Kovrig Zoltán labdarúgó-szakosztályvezető agyából pattant ki az ötlet, mi lenne, ha a Kunhegyes-Kisújszállás focirangadó bevételének felét felajánlanák a település öt óvodájának. Azért, hogy azokon játékokat vegyenek a legfiatalab- baknak. így is lett. Régóta nem látott, népes nézősereg, közel ezer szurkoló izgulta végig a kétszer negyvenöt percet. Jobban mondva idegeskedni nem nagyon kellett, mert a hegyesi kunok 2-0-ra legyőzték kisúji komáikat. A meccs előtt öt focista adta át az öt óvoda néhány „hallgatójának” a már előre megvásárolt játékokat. Azokat, amelyekért ezúton is köszönetét mondanak az ügyben érdekeltek, és üzeni: a legkisebbek már felavatták azokat. Felvételünk a Kossuth óvodában készült, ahol nagyon népszerű a focisták ajándéka, ez a céltáblás, tapadós dobójáték. Most olajat üt Noha a harmincnégy éves Végső Endre eredeti, tanult szakmája az autószerelés, ez lassan már a múlté. Korábban dolgozott az állami gazdaságban is, de miután lapátra került, lépnie kellett. Már csak azért is, mert két gyerekük is van. Gondolt egy merészet: mi lenne, ha a korszerű táplálkozás jegyében olajütéssel foglalkozna? Saját házában, annak is két helyiségében kialakított egy parányi műhelyt. Vásárolt egy csigás olajprést, napraforgóhoz pedig a magángazdáktól, a téesz jogutódjaitól jutott. Nyersen dolgozza fel a magot, egy felső tartályba beönti, oldalt folyik az olaj, a cső végén pedig a granulátumszerű végtermék. Kiváló takarmány, az állattartók úgy viszik, akár a cukrot. A szorgos kis masina reggel héttől este hétig zakatol, és négy-négy és fél mázsát is képes kipréselni. Tapasztalata szerint a fekete szemű, apró mag a legjobb. Egyébként Endre egy személyben főnök, helyettes, segédmunkás, szakmunkás, könyvelő, takarító - so- roljam-e még? Hovatovább Arany János úti műhelyét nem csak a helyiek keresik fel, de hoznak megrendelést Tisza- gyendáról, Tiszaroffról, sőt Fegyvernekről is. Nyolcadikosok, figyelem! A Mezőgazdasági- és Ipari Szakmunkásképző Intézetben jelenleg négyszázhetvenkilenc diák tanul tizenkét szakmát. Ami az új tanévet illeti, sokféle változás várható. Az egyik az, hogy nem száz, hanem kétszáznál is több elsőst vesznek fel, közöttük lányokat is. Kezdjük a fiúkra vonatkozó, hagyományos szakmáknál. Indítanak mezőgazdasági gépszerelő és üzemeltető; növénytermesztő gépész; hegesztő; esztergályos; szerkezetlakatos; villanyszerelő; bútorasztalos; épületasztalos; kőműves; szobafestő és autószerelő szakmákat. Újdonságnak számít, hogy lehet jelentkezni hozzájuk az úgynevezett kilencedik osztályba. Ebből eredetileg egy, de ha sok a próbálkozó, két osztályt is indítanak, amelyekbe természetesen lányokat is várnak. Az jelentkezhet ide, aki eredményesen befejezte, illetve elvégezte az általános iskolai tanulmányait, a nyolcadik osztályt. Az intézet fokozatosan tíz- osztályosra bővül, és aki kijárta a kilencedik meg a tizedik évfolyamot is, utána lehetősége nyílik arra, hogy valamilyen szakmát tanuljon. Ha bárki erről a továbbtanulási lehetőségről bővebben, a leírtaknál többet szeretne tudni, keresse fel vagy telefonon, vagy személyesen az intézet igazgatóját, Vincze Lászlót. Csónak alakú kapufélfák Ma már a temető főbejáratát faragott oszlopű nagykapu jelzi. Az előtte lévő parkoló csinosítását is tervezik. A református temető ebben az évben két új, érdekes színfolttal gyarapodott. Az egyik október 31-hez, a reformáció napjához kapcsolódik, amikor a ravatalozó előtt hálaadó istentiszteletet, énekes műsort tartottak az elmúlás kertjét akkor felkereső hátramaradottaknak. A másik kézzelfoghatóbb: elkészült a bejárati nagykapu. A csónak alakú fejfák mintáit régebbi, itteni megőrzött fejfákról vették. A kapufélfákat a nyári Legénybot alkotótábor legügyesebb kezű fafaragói mintázták. A zárható nagykaput pedig Nász István asztalosmester készítette. Bár október 31-én megengedték azt is, hogy a néhány gépkocsi idős, beteg utasával behajthasson a sírok közé, a további gyakorlat más lesz. Kérik a kocsitulajdonosokat: járműveiket hagyják kívül a nagykapun az ott kialakított alkalmi parkolóban. Az egyház- község egyébként elhatározta, hogy szeretne kialakítani a nagykapu előtt egy elfogadható színvonalú, betonos területet. Mivel ez nem kevés pénzbe kerül, tisztelettel, köszönettel vesznek bármilyen ez irányú gépi, anyagbeli, emberi, pénzügyi segítséget. írta: D. Szabó Miklós - Fotók: Mészáros János
