Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
1993. november 10., szerda 5 Kultúra----hirdetés A tévé képernyője előtt Volt egyszer egy alkotópáros - filmcsinálásra szövetkeztek -, egyikük rendezte, másikuk fotografálta sorban a remekműveket. Az első közös játékfilmjük - merőben új hang a mozi világában - a Sodrásban valóságos relevá- ció, a valóság friss szellemű ábrázolása - az emberi éppúgy, mint a természeti. Mert számukra, akik vidékről érkeztek - a kettő elválaszthatatlan. A Tisza, a fantasztikus folyó - amelynek vizéből hajdanán inni is lehetett, nem véletlen lett a film főszereplője. Az alkotópárost hétfőn este együtt láthattuk ismét a képernyőn - az alkalom azonban nem az alkotás, hanem az emlékezés -, Gaál István után Sára Sándor is hatvanéves lett, valójában neki szólt a köszöntő. Hisz Gaál Istvánról nem is oly rég portrét sugárzott a televízió, amelyben megismerhettük a magányába visszahúzódó filmművész érlelődő gondolatait. Érdekes, most is inkább ő vitte a szót, ő idézte a játékos ifjúság páratlan pillanatait. S ő fogalmazta meg szoros barátságuk elvi-eszmei és erkölcsi alapjait - az úgynevezett szocreál- lal szembeni közös vágyukat az igazi realizmusra. Ébből születtek az olyan kemény hangvételű dokumentumok, mint a Pályamunkások - a krampácsolók furcsa mono- tóniájú munkájának hű ábrázolata - vagy a Cigányok, amelyben az emberi méltóság nevében állították le a kamerákat a nyomorúságos cigányputrik világában. Jó érzés volt együtt látni is őket, ebben a szétszabdalt, egymástól vadul elidegenedő, mérge- ződő művészeti világban. Létkérdések Mérgeződik persze nemcsak a művészeti társadalom, maga a közélet is indulatoktól terhes, s várhatóan az átvilágítási törvény megszületése is tovább növeli a feszültségeket. Ezt láthattuk a Létkérdések legutóbbi, Veszprémben zajlott vitaműsorában is - melyen egyébként két Horváth - József és Balázs -, az előbbi a III/III-asok volt tábornoka, utóbbi a rendszerváltozás utáni idők első belügyminisztere szerepelt együtt. Meglepő párosítás! Miként az is meglepetésként hathatott, hogy a vitaműsor eddigi gazdája, a távozó Feledy Péter helyett Franka Tibor „ugrott be” a műsorvezető szerepébe. Szokatlannak tűnhetett az is, hogy a termet ezúttal nem töltötte zsúfolásig a tömeg - úgy látszik, csappant az érdeklődés a létünk fontos kérdéseit feszegető, boncolgató politikai vitaműsorok iránt. Természetesen a józan kérdések mellett szélsőséges, indulatos vélemények is elhangzottak - akárcsak régen -, sőt volt, aki választás előtti színjátéknak titulálta a programot, s tiltakozásul tüntetőén vonult ki a teremből - hangoztatván, nem hisz ma már az ember senkinek a politikában. A kérdések java részét - legalábbis ami a vágás után a néző elé került - dr. Horváth Józsefhez címezték, tudakolván a politikai rendőrség tevékenységének részleteit, közben a tábornok felelősségének is bátran hangot adván. Horváth Balázs miniszter igyekezett megnyugtatni hallgatóságát s így bennünket is - a meghozandó törvény összhangban áll majd a társadalom igazságérzetével, kampánycélokat nem szolgál, s nem enged majd teret a nemtelen vádaskodásoknak s az oktalan gyanúsítgatá- soknak. Mit is lehetne ehhez magunkban hozzátenni - úgy legyen! Hogy létkérdés-e a III/TII-as törvény - leegyszerűsítve a javaslatot - erre majd jövő adhat igazán választ. Hajnalban meghalnak az álmok... A jövő, mely talán soha nem volt kétségesebb, mint ama hajnalon, ’56 novemberének 3-ról negyedikére virradó hajnalán, amikor a főváros ellen induló tankok fenyegetettségében elhangzottak Nagy Imre segítségért szóló szavai. Ennek a hajnalnak a feszültségei mondhatni mitikussá váltak, a támadást megelőző csend szinte fojtogatott. Hihetetlen dráma zajlott kint a világban s bent az emberi lélekben. Ezt a végleges történelmi pillanatot ábrázolja egy olasz újságíró tévéjátéka, az Indro Montanellié, aki azon a hajnalon Budapesten tartózkodott, társaival tudósítóként. A Hajnalban meghalnak az álmok azonban nemcsak atmoszférateremtő erejével tűnik ki a hasonló tárgyú munkák sorából, hanem jellemábrázoló vonásaival - sikerül három újságíró adott helyzetben történő cselekedeteiben megragadni az emberi lélek bonyolultságát, hogy tudniillik ugyanazon dologban is milyen eltérőek lehetnek az emberi reakciók. Van, aki a forradalom eseményeiben, még a tragikus eseményekben is fotózható szenzációt lát - lelkesedése csupán szakmai, zsurnalisztikái, van, aki elveiből eredően ítélkezik másként, kommunista módjára mérlegeli a történteket és végül van, aki képes józanul látni és cselekedni, még a legélesebb szituációkban is. A tévéjátékot, annak magyar változatát András Ferenc készítette el, érvényesítve maradéktalanul az eredeti mű mind atmoszférikus, mind jellemábrázoló erényeit. Mindvégig feszült, lebilincselő játékot teremtett a képernyőre - olyan kitűnő színészekkel, mint Cserhalmi György, Kozák András, Juhász Jácint. Megjegyzendő, idegen szerző tollából származik ez a történelmi és emberi mementó, íróink, drámaíróink mintha nem éreznék kötelességüknek e forradalmi kitörés ábrázolását. Vagy talán az egyoldalú, sematikus ábrázolásútól félnek - ahogyan az ellenkező előjellel 1957-től, sebtiben történt, mikor torz képet festettek róla a politikai divatnak engedve? „Gaudeamus” Igaz, teljes képet - magas művészi hőfokon - ahogyan a pétervári társulat Gaundea- mus (Örvendjünk) című produkciójában tette, amelyről egy-egy részletet televíziónk is bemutatott a fesztivál híradójában. Ugyanis a diktatúra természetét tragikomikusán bemutató színház - a lényeget a bukott rendszer formáinak alkalmazásával úgy tudta színre vinni, hogy benne a mindenkori emberi elnyomatás gondolata is megfogalmazódik. Kár, hogy csak néhány részletét mutatta be ízelítőnek a televízió - s csak azok láthatták, akik a fővárosi előadásra jegyet válthattak -, a Gaondeamust mindenkinek látnia kellene, aki a jó színházat szereti. Már csak azért is, hogy meggyőződjünk: lehet égető politikai kérdésből is modern, korszerű, igazi színházat csinálni. Egyébként miként az említett híradóban elhangzott nyilatkozatok is igazolták - a péterváriak az európai színházak budapesti találkozójának szenzációját szolgáltatták - széles körű megismerésük és játékuk élvezete mindenképpen indokolt lenne a képernyőn. Már csak azért is, hogy ellensúlyozza művészi súlyával a televízió műsorának manapság tapasztalható súlytalanságát. Valkó Mihály Szegeden Új rehabilitációs osztály Neuropszichiátriai rehabilitációs osztály kezdte meg működését a szegedi Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Az új osztályon egyszerre 32 olyan beteget látnak el, aki az akut gyógykezelés utáni visszailleszkedéshez neurológiai, pszichiátriai segítségre szorul. Pető Zoltán egyetemi docens, az osztály vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, az intézmény a betegellátás mellett bekapcsolódik az oktatásba is. A hallgatók már egyetemi éveik alatt tanulják a rehabilitációt, így az oktatásban teljessé válik a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció hármas egysége. A rehabilitációs központban az orvosokon, nővéreken kívül mentálhigiénés szakemberek, szociális szervező, gyógytornász, logopédus, népművész foglalkoztató segíti a betegellátást azzal a céllal, hogy a beteg minél előbb visszatérhessen korábbi életéhez, beilleszkedhessen a családba, a társadalomba. (MTI) A fővárosban Színházi bemutatók A Turgudsz irgigy berger- szérgélnirgi? című irodalmi műsor premierje a Kolibri Pincében lesz, csütörtökön. Az előadáson magyar és külföldi szerzők - többi között: Ady Endre, Aprily Lajos, La Fontaine, József Attila, Juhász Gyula, Franz Kafka, Kiss Anna, Lázár Ervin, Nagy László, Ottlik Géza és Pilinszky János - művei hangzanak el. Georg Büchner Danton halála című drámáját a Katona József Színház Kamrájában mutatják be ugyancsak pénteken. Dantont Stohl András, Robes- pierre-t Tóth József, Saint-Jus- tot Debreceni Csaba főiskolai hallgató formálja meg. Richard Crane angol író fantáziáját felkeltette a Karamazov testvérek című Dosztojevsz- kij-regény. A crane-i drámát pénteken játsszák első alkalommal Budapesten a Kolibri Színházban. Az előadást Faynia Williams - brit művész - rendezte. Graham Greene Utazások nénikémmel című művét Tol- nay Klári fordította magyarra. A vígjátékot a Madách Kamara Színházban láthatják az érdeklődők. A premiert november 12-én tartják. Auguszta nénit Tolnay Klári, unokaöccsét, Henry Pull ingot Huszti Péter kelti életre. (MTI) Találkozások A Győri Balett premierje Találkozások címmel három egyfelvonásost mutat be a Győri Balett november 13-án, szombaton a Győri Nemzeti Színházban. A Miniatűrök Robert North amerikai koreográfus kompozíciója. North a göteborgi Operaház balettigazgatója, a világ'leg- ismertebb koreográfusainak egyike; e művében a groteszk eszközeivel szól a cirkuszról, amely akár az élet is lehet. A másik egyfelvonásos a Tűzmadár, Stravinszkij azonos című zeneművére Barbay Ferenc, a Müncheni Operaház koreográfusa készítette. A harmadik egyfelvonásos a Zászlók katarzisa ugyancsak Barbay koreográfiája, ősbemutató, amelyet az alkotó a győri együttes számára komponált Sosztakovics egyik művére. A Találkozások főbb szerepeit Demcsák Ottó Harangozó-díjas, továbbá Bombicz Barbara, Müller Ervin, William Fomin és Tárnoki Tamás táncolják. (MTI) ffl PRÍMAGÁZ Akar ingyen fűteni a télen? Itt a fantasztikus lehetőség! Jöjjön el a Prímagázhoz, és keresse a „biztonsági” tájékoztatónkat! Ha kitölti a mellékletben szereplő kérdéseket, és a szelvényt visszajuttatja telephelyünkre, 20 000 Ft értékű Prímagáz hordozható hősugárzót nyerhet! Ne is gondolkozzon tovább, jöjjön már most! Válaszoljon négy kérdésre, és nyerjen egy hordozható hősugárzót!
