Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

1993. október 7., csütörtök Hazai tükör 3 Lovakról álmodunk Közkeletű felfogás szerint mindig az a rossz, ami éppen van. Nekünk Svájcról például valószínűleg a bankok jutnak eszünkbe és a hívogatóan ma­gas életszínvonal. Dürrenmatt- nak ezzel szemben a jódlizás és á svájci sajtipar. Mi álmaink ne­továbbjaként gondolunk a svájci kandallók polgári mele­gére. Dürrenmatt hideglelősen menekül a svájci otthonok pro­vinciális hangulatai elől. „Svájcban születni és meghalni jó” - írja egy helyen. „De mit csináljon az ember a kettő kö­zötti időben?” Persze, ha valakinek kényel­mes háza van, amelynek bal ol­dalán télen uszodát takar a hó, s a dolgozószoba ablaka a neu- chateli tóra s távolabb a csillogó fehér Alpesekre néz..., de ezek végül is apróságok, sikerültebb vagy kezdetlegesebb dekorá­ciók csupán, amelyek eltakarják a lényeget. Előlünk is. Mint ki- sinasok ácsorgunk szájtátva a fényes körhinta előtt, s mivel rézpénz sem cincog zsebünk­ben, ráállunk, hogy forgatjuk egy ideig, s aztán majd mi is felülünk és repülünk. De ami­kor a számtalan letaposott me­net után az utolsó körben - iz­zadtam fáradtan, sajgó tagokkal - mi is felkapaszkodunk az arany-fehér paripára, már nem is olyan fényes az a karusszel, meg késő is van, ideje haza­menni. Nagybátyámé a történet, még inaskorából való. Egy életre belém ragadt a lecke: harminc-negyven menetet is le­taposol, mielőtt felültetnek. Miről jut mindez eszembe? Talán arról, hogy makacsul nem hagy nyugodni egy kérdés: hová indul Akki és Kurrubi; Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonban című darabjának végén? Miféle jövő felé? A hat­vanas években egyszerű volt a képlet: a szebb, boldogabb jö­vőbe..., szóval ide, mihozzánk, errefelé, valahová... Aztán kide­rült, innen nem tisztító szelek fújnak, hanem böjtiek, hidegek, s azok is egyre erősebben, míg­nem egy napon arra ébredt az akkurátus polgár (s vele eltéve- lyedett unokaöccse, az író), hogy hivatkozási alapja s titkolt ideológiait?) reménye ott kava­rog megtestesülve kapuja előtt, balkanizálja kedvenc sétálóut­cáját, honfoglalja békés, gondo­san gereblyézett parkjait, nylonzacskóból gyűrött pénzt mutogat, és a fényes karusszel felé integet: paripát akar... De Akki és Kurrubi erre nem mehet, hisz innen indult. Ők szerintem most zavartan forgo­lódnak, tétován keresik az irányt. Mert Babilonnak várat­lanul nincs határa: mindenfelől fújnak már a babiloni szelek, amelyek mindent felkavarnak - magot, portj polyvát összeüt­nek, halomba hordanak. A neuchateli tó csendjében Dürrenmatt lovakról álmodott. Én Dürrenmattról - s az ő lovai­ról...-MTU­Védjegy a magyar élelmiszereknek Elkészült az egységes ter­mékminősítő rendszer, amely védjeggyel jelöli azokat a ma­gyar élelmiszer-ipari terméke­ket, amelyek megfelelnek az EK előírásainak és legalább egy tulajdonságukban kiemel­kedőbbek a követelményeknél. Minderről Kádár Béla külgaz­dasági miniszter tájékoztatta tegnap az újságírókat. A tájékoztatón elhangzott: 1994 első negyedévében piacra léphetnek azok a magyar élel­miszer-ipari termékek, amelye­ket a szakértők által kidolgozott kritériumok alapján a megfelelő laboratóriumok megvizsgáltak. A terméknek megbízhatóan ki­emelkedő minőségűnek kell lenni, amelyet a gyártók minő­ségbiztosítási rendszere garan­tál. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a bruttó nemzeti ter­mék mintegy ötödét, az export több mint negyedét az élelmi­szer-gazdaság adja. Az Európai Közösség egységes piacának létrejötte jelentős versenynö­velő tényező. Az EK belső pia­cán a protekcionista intézkedé­sek miatt komoly hátránnyal in­dulnak a közösségen kívülről bekerülő áruk. Ugyanakkor Magyarországon a korábban admnisztratív módon is védett belső piacok fokozatosan meg­nyílnak a külföldi áruk előtt, így a magyar termékek már a hazai piacokon is egyre inkább versenyhelyzetbe kerülnek. FELHÍVÁS Íllljl' FELHÍVÁS Szolnok Megyei Jogú Város közgyűlése a pedagógusok iránt érzett tiszteletének és megbecsülésének jeléül Szolnok város Pedagógiai Díj kitüntetést alapított azok részére, akik a közoktatásáért kimagasló pedagógiai tevékenységet folytatnak, folytattak. A díj adományozását javaslattétellel kezdeményezheti minden természetes és jogi személy, pedagógus közösségek, közép- és felsőoktatási intézményekben a diákönkormányzatok. A javaslatnak tartalmaznia kell a díjra méltónak tartott személy nevét, címét valamint az elismerni kívánt tevékenység ismertetését. A javaslatokat 1993. november 15-ig írásban kell eljuttatni Szolnok város polgármesteréhez. A díjat egy évben legfeljebb 7 személynek lehet odaítélni. A díjat- amely tanúsító oklevélből, plakettból és 30.000 Ft pénzjutalomból áll ­december hónapban, ünnepélyes keretek között adják át. Várhegyi Attila Szolnok Megyei Jogú Város •35626/1 h* polgármestere A kormánylátogatás elé A Tisza-tó „reményei” Szeptember 23-án illetékes minisztériumok szakemberei, településszövetségi vezetők és - természetesen - az önkormány­zati polgármesterek tanácskoz­tak Ábádszalókon a községhá­zán, a kihelyezett kormányülést előkészítendő, megyei terület- és településfejlesztési, környe­zet- és természetvédelmi, vala­mint idegenforgalmi témakö­rökről. Mivel a tanácskozást - célzatosan - a Tisza-tó egyik frekventált községében rendez­ték meg, természetes volt, hogy több hozzászólás és javaslat foglalkozott az ország egyik legnépszerűbb üdülőkörzetével. Az északi parton égetőbbek a problémák? „Csodavárás helyett a realitá­sok talaján” - ezt a címet adta lapunk a tanácskozás után meg­jelent tudósításnak. Ez a fogal­mazás azt is jelenti, hogy az ille­tékes szakemberek, az önkor­mányzatok már korábban fog­lalkoztak, és a közeljövőben kell is, hogy foglalkozzanak a problémakörrel. Ám a témakör­ben érintettek, az egyszerű ré­gióbeli lakostól a felelős tiszt­ségviselőkig egyaránt egyetér­tettek abban, hogy a kérdéskör kormányszintű kezelése nagyon is áldásos lenne, ha a közelebbi jövőt nézzük. Egyrészt azért, mert a térségre a mai napig ér­vényes az 1040/1972-es MT rendelet, amely szerint még tisztított szennyvíz sem folyhat a Tisza-tóba. Ézt az „aranypar­ton” - Abádszalók és Füred tér­sége - ha kompromisszumok árán is, de jobban megoldották, mint a túlsó, borsod-hevesi ol­dalon. Ez megyénkben csupán azt jelenti, hogy több tisztított szennyvíz kerül - az érvényben lévő határozat ellenére - a táro­zóba. Az optimális megoldást az jelentené, ha a települések szennyvize Kiskörén túl kerülne az úgynevezett élő Tiszába. Ám ez csak jelentős pénzbe kerülő csőhálózat építésével oldható meg, amit a települések még összefogással sem tudnak biztosítani. A Tisza-tavi Ön­kormányzatok Szövetsége ta­valy olyan program megvalósí­tásába kezdett, mely különösen a tó északi partján próbálta megoldani a gondokat, hiszen ott még - a legtöbb helyen - a szennyvíz tisztítását sem sike­rült megoldani. Ráadásul abban a térségben jelentős gond az Eger-patak és a Tisza iparilag szennyezett mellékfolyóinak hatása. Ez az érem egyik - pénzösz- szegben nem elhanyagolható oldala, de megyénk vonatkozá­sában feltétlenül szólni kell a lakossági gondokról is. Az idegenforgalommal kap­csolatosan elmondható hogy egy európai színvonalú kom­munális szennyvízhálózat igé­nye a térségben szinte kötelező jelleggel jelentkezik. Az már a dolog másik, kényelmetlenebb oldala, hogy az embereknek erre igen kevés pénze jut, még akkor is, ha bizonyos állami támogatások igyekeznek te­hermentesíteni őket. A jelenség veszélyesebb része, hogy a gomba módra szaporodó kem­pingekben - ahol szerencsére még sok nyugati turista fordul meg - lehangoló látványt nyújt a szippantókocsi. A probléma tehát lényegében két vágányra terelhető: az egyik a Tisza-tó mint mesterségesen kialakított vízfelület vízminő­ségének a védelme, a másik pe­dig a községekben és városok­ban kiépítendő szennyvíztisztí­tás, csatornázás, valamint a meglévők korszerűsítése. Ám az utóbbi, ha egy szükségességi sorrendet állíthatnánk fel, a la­kossági igényeket figyelembe véve csak az út, a gáz, a villany és a telefon után következhet. De ez már magában foglalja a Tisza-tó várható fejlesztésének jövőbeni lehetőségeit is. Idegenforgalom és a térség súlyos gondjai Magam is sokszor helyt ad­tam azon véleménynek, misze­rint az idegenforgalom - elné­zést a kifejezésért - „adu ász” az itt lakók és az itt lakókért felelősséggel gondolkodni tu­dók kezében. De gyorsan azt is hozzáteszem, hogy a régió problémáit nem képes megol­dani! Nemzetközi statisztikák sze­rint az idegenforgalom a nagy hagyományú, fejlett országok­ban is csak a lakosok 10-15 százalékának tud „fejfájás nél­küli” megélhetést biztosítani. Jó közelítéssel alig változik a kép, ha bevonjuk az idegenfor­galomhoz kapcsolódó, csatolt iparágat is. A Tisza-tó térségé­ben, ahol a lakosság egy inf­rastrukturálisan fejletlen, kö­zepesen urbanizálódott terüle­ten él, kénytelen olyan hétköz­napi gondokat elviselni, mint az agrár-ipari válság, melynek szükségszerű velejárója az or­szágos szintet jóval meghaladó munkanélküliség és az ehhez kapcsolódó „szociális gondok” címszó alá begyűjthető, összes tényező. Dobogós helyünket a nem­zeti negatívumstatisztikákban az idegenforgalom egyedül nem tudja orvosolni! Ám eny­híteni a térség fájdalmain igen, mert az itt lakó mintegy 40 ezer embernek sok más lehetősége nem nagyon maradt! Éppen ezért lenne fontos, hogy végre elkészüljön az a Ti- sza-tóra szóló kormányhatáro­zat, melyre már több mint egy éve várunk. Az már a remé­nyek csúcsa, hogy ez program értékeinek megfelelően kezeli majd a térséget, vagy utalva a realitások talajára: anyagi lehe­tőségeinkhez igazodva, de szi­gorúan a térséget értő és féltő rációnk mozgáskorlátai között képes lesz megóvni az itt élő­ket és az itt élők érdekeivel összhangba tudja hozni az or­szágos igényeket is. Es ebbe a gondolatsorba na­gyon is beleillik még az Al­föld-program, a fásítás, a holt­ágak védelme, nem is be­szélve azokról az „apróságok­ról”, melyek a kisember szá­mára oly rettentően fontosak tudnak lenni manapság... Percze ' Korszerű kórház nélkül nincs színvonalas egészségügyi ellátás • A Jászság mintegy 100 ezer lakosát a jászberényi Erzsébet Kórház látja el. Szinte minden polgár megfordult már ott, s jól tudja, milyen körülmények kö­zött dolgoznak az orvosok, mi­lyen szintű ellátást tudnak biz­tosítani. Az elmúlt évtizedekben köztudott volt, hogy a hűtő­gépgyár híres-neves vezér- igazgatója, Gorjanc Ignác ré­vén jutott a kórház sok fontos műszerhez. Ennek a korszak­nak elmúltával a re­konstrukciót az új rendszer­nek meg kellett oldani. Mintegy hároméves prog­ram befejezése közeleg, s kez­dődik egy újabb. Ehhez 660 milliós állami segítséget kér­nek. Hogy kapnak-e, az a hét végén el fog dőlni.- A jelenlegi rekonstrukciós program mire terjedt ki, s mi az új elképzelés? - kérdeztem dr. Sass Balázs sebész főorvostól, a kórház helyettes orvosigazgató­jától.- A belgyógyászati profilú szakmák korszerű elhelyezését megoldottuk. Új helyre került a gasztroenterológia, a kardioló­gia. Befejezéséhez közeledik az intenzív osztály kialakítása. Ki­szolgáló létesítmények is épül­tek. A korszerű konyha után most a mosoda készül. Az év végére már ez is dolgozni fog. A megvalósítás közel egy évet vett igénybe. Ahhoz, hogy a kor színvona­lának megfelelő egészségügyi ellátást tudjunk biztosítani, el kell végezni a sebészeti szak­mák rekonstrukcióját is. E nél­kül a kórház az új társadalom- biztosítási finanszírozási rend­szerben nem versenyképes.- Konkrétan milyen felada­tokról van szó?- Az általános és baleseti se­bészet, az ortopédia, a fül-orr-gége szakmáknak sze­retnénk jobb körülményeket biztosítani. Ön valószínűleg tudja, a se­bészet egy közel 200 éves épü­letben van. Ezt átalakítani, bőví­teni nem lehet. Egy új sebészeti pavilont szeretnénk, a gasztro­enterológia megüresedett épü­lete helyén. Háromszintes, tető- tér-beépítéses létesítményt kép­zelünk el, melyben műtőblok­kot alakítanánk ki. Itt lenne az akut ambulancia, egy sokktala- nító, a 20 ágyas traumatológia és természetesen a 40 ágyas ál­talános sebészet. A műtőblokkban 3 műtő lenne. A manuális szakmáknak korszerű körülményeket bizto­sítanánk. Az épületet a most el­készült intenzív osztállyal ösz- szekötnénk, egy folyosó segít­ségével.- Mi lenne a „történelmi” se­bészet épületével?- A jelenlegi 30 ágyas króni­kus belgyógyászati osztályt 50 ágyasra bővítenénk, s magasabb szintű ellátást biztosítanánk. Itt képzeltük el az agyérbetegsége­ket kezelő, úgynevezett stroke-osztályt. Amennyiben a részletes szakmai program kidolgozására sor kerül, s a fül-orr-gégészet is helyet kap az új sebészeti pavi­lonban, akkor ebben a régi épü­letben egy 5-10 ágyas szemé­szeti osztályt is ki lehetne alakí­tani. A Jászságban ilyen sincs még, de megvalósítása megold­ható lenne, és szükség is van rá.- Összességében bővülne a kórház ágyainak száma?- Jelenleg 375 ágyunk van. A rekonstrukció bővülést nem eredményezne. Az egészség- ügyi ellátás színvonala, minő­sége javulna. Az a cél, hogy az akut prob­lémákat mgelőzzük, a kialaku­lás kezdetén orvosoljuk a bajt, olyan módszereket alkalmaz­zunk, amelyekkel nem kell kór­házban fekve sok időt tölteni- S mindez 660 millióba ke­rül, ha a kormány igent mond.- Igen, de a megvalósítás két évet venne igénybe, tehát ’94-95-ről lenne szó. A Jászság lakosai számára ez elengedhetetlen. A jelenlegi re­konstrukció folytatása, amit most kellene megvalósítani.- A kórház regionális felada­tokat lát el. A Jászság települé­sei adnak-e támogatást re­konstrukcióhoz?- Még 1992-ben jött létre a Jászság Egészségéért Alapít­vány, amely az Erzsébet Kórház műszerbeszerzéseit hivatott se­gíteni. A Jászság önkormányzatai önkéntesen, erejükhöz mérten adtak az alapítványnak támoga­tást. Ez nagy segítség szá­munkra. K. E. w. HÍREK Sikeres szüreti bál Kunmadaras. Múlt hé­ten szombaton, október 2-án a kunmadarasi műve­lődési ház szervezésében szüreti bált tartottak a köz­ség lakóinak. Délután egy órakor kez­dődött a mulatság hagyo­mányőrző felvonulással, ahol a helybeli fiatalok, a népdalkor és a csikósok népviseletbe, szőlőszedő ruhába öltözve vonultak végig a falun. A felvonulás délután öt óráig tartott. A fő program este hét órakor kezdődött: fellépett a községi néptánccsoport, az Őszirózsa népdalkor, amelyet citeraegyüttes kí­sért, s az est hangulatát két nótaénekes színvonalas műsora emelte. A jó han­gulatú mulatság éjjel ket­tőig tartott. * * * Másfél éves szünet után újra működik a községi mozi. Augusztus 6-a óta minden héten két alka­lommal, pénteken és szombaton vetítenek fil­meket az érdeklődők szá­mára. Zökkenőmentes tanévkezdés Tiszabura. A községi általános iskola minden tanulója számára térítés- mentesen tudták biztosí­tani a tankönyveket. A tankönyvvásárláshoz szükséges összeget pályá­zat útján nyerte el az is­kola. A tankönyvek be­szerzésével azonban még gondok vannak (több hely­ről kell beszerezni őket): néhány könyvet - amelyet utánrendeléssel kért az in­tézmény - még nem kap­tak meg. A nyári karbantartási, festési munkák után - a könyvbeszerzés nehézsé­gei ellenére - zökkenő- mentesen indult a tanév. A múlt év végén több szak­tanár távozott ugyan a tan- tesületből, de őket sikerült a tanévkezdésre pótolni. A helyi önkormányzat támo­gatásával megoldották a füzetek és más taneszkö­zök beszerzését is. * * * Az általános iskolában a sportolni szerető gyerekek többféle sport szakkör kö­zül válogathatnak: idén is indul a kosárlabda-, a lab­darúgás- és a tornaoktatás. Az idei évben lett tagja az iskola a Góliát McDo­nald’s gyermek labdarúgó­- országos - sportegyesü­letnek. Az iskola testne­velő szaktanára három korosztállyal foglakozik: az óvodásokkal, az első-második, illetve har­madik-negyedik osztályos tanulókkal. Az országos labdarúgó-egyesület sza­bályai szerint az SE tagjai­nak részt kell venniük: té­len tornatermi, nyáron szabadtéri labdarúgóver­senyeken. Népszerű „Tárogató” Rákóczifalva. Változat­lan népszerűséggel jelenik meg a rákóczifalvai újság, a Tárogató. A havonta megjelenő lapban a falu életének aktuális híreit, ér­dekes emberekről szóló cikkeket, ünnepi megem­lékezéseket, önkormány­zati híreket olvashatnak az érdeklődők. A lap mellékletei együtt jelenik meg: az októberi számban az önkormányzat- a szociális törvény alap­ján létrehozott - szociális rendelete található.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents