Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

4 1993. október 27., szerda Budapestbank Rx A BUDAPEST BANK RT. értesíti kedves ügyfeleit, hogy október 1-tól heti két alkalommal nyújtott nyitva tartással működik. A pénztár nyitvatartási ideje: hétfőn, csütörtökön de. 8 -12.30; du. 14 -18. A nyújtott nyitva tartás alatti bankszolgáltatások a következők: pénztári ki- és befizetések, betétgyűjtés, forintszámlavezetés és számlanyitás, devizaszámlavezetés és számlanyitás, valutaforgalmazás, csekkvásárlás, értékpapír forgalmazás, információ, tanácsadás! Várjuk ügyfeleinket! Szolnok, Jubileum tér 5. Tiszafüred, Fő u. 36. Mezőtúr, Dózsa Gy. u. 42-44. -37133/iH* Kopint Datorg-konjunktúrajelentés Tovább folytatódik a magyar gazdaság visszaesése Az ellátási felelősség versenyhelyzetben is az áfészeké Megkezdték vagyonuk felélését A kelet-európai térség gaz­dasága továbbra is hanyatlik - kezdi összefoglaló jelentését a Kopint Datorg Piackutató és Számítástechnikai Részvény- társaság őszi jelentése. A me­zőny tehát széthúzódik, to­vább differenciálódik. Gazdasági növekedés egye­dül Lengyelországban tapasz­talható, bruttó hazai terméke (GDP) az első félévben 3,9 %-kal nőtt, az ipari termelés az _ első nyolc hónap alatt 7-8 %-kal volt nagyobb, mint a múlt év megfelelő időszakában. Máshol a GDP csökkenése lelassult és a stagnálás állapotához közelít, mint például Csehországban (az első félévben a csökkenés 0,9 %-os volt), Szlovéniában (ahol 1 % körüli visszaesés várható) és Magyarországon (a várható csökkenés 2-4 %). A harmadik csoportban a visszaesés valamelyest mérsék­lődik, de továbbra is tetemes ­3-8 %-os -, mint például Bulgá­riában, Horvátországban, Ro­mániában, Szlovákiában. A nagyon mély válságban levő országok Oroszország és Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró, ahol a visszaesés még mindig két számjegyű. Az infláció a legenyhébb, évi 22-23 % körüli Csehországban, Szlovákiában, Magyarorszá­gon. Tovább mérséklődik a ráta Lengyelországban és Bulgáriá­ban: az előbbiben évi 35, az utóbbiban 70-80 % közelében. Ezzel szemben továbbra is igen magas, évi 300 %-os az infláció Romániában. A szétesett Szovjetunió és Jugoszlávia néhány utódállama a hiperinfláció állapotában vagy annak küszöbén áll. A munkanélküliek aránya to­vább nő a régióban, bár lassuló ütemben. 16 %-os vagy azt megközelítő hányad mellett ha­lad a munkanélküliség a csúcs­pont felé Bulgáriában és Len­gyelországban, de nem sokkal marad el tőlük Szlovénia, Szlo­vákia és Magyarország sem. Románia feltehetőleg hamaro­san beéri őket. A legalacsonyab Csehországban, ahol 3-4 %-os a munkanélküliség. Romlik a közép- és kelet-eu­rópai országok külgazdasági helyzete. Az első félév ismert adatai szerint gyakorlatilag csu­pán Csehország növelte export­ját. A másik kivétel Oroszor­szág, amely azonban csak nagy árveszteségek mellett tudta energia- és nyersanyagexportját fokozni, s emiatt árbevétele vé­gül is csak minimális mértékben nőtt. Viszont importjának drasz­tikus, csaknem 50 %-os lefara­gásával rekordnagyságú, közel 10 milliárd USD kereskedelmi aktívumra tett szert. Egészében a régió ráutaltsága a külföldi tőkére növekszik. A folyó import finanszírozásához, az adósságszolgálat teljesítésé­hez és a költségvetési hiány fe­dezéséhez is külföldi forrásokra van, volna szükség. A hitel- és tőkebeáramlást azonban a gaz­dasági és politikai kockázat úgyszólván általános fokozó­dása gátolja, fékezi. A korábban fizetési helyzetüket megszilár­dítani képes reformországok közül Lengyelország az idén már csak devizatartalékai csök­kentése révén, Magyarország pedig masszív kötvénykibocsá­tásokkal tudott felszínen ma­radni. Bulgária, Szlovákia és főképpen Románia súlyos napi fizetési gondokkal küszködik. Egyedül Csehország fizetési helyzete látszik viszonylag kie­gyensúlyozottnak. A térség ki­látásait - az átmenet közismert nehézségei mellett - politikai bizonytalanság teszi kiszámít­hatatlanná, és nemcsak a hábo­rúk által sújtott területeken. Az OECD-országokban 1993-ban folytatódik a lanyha gazdasági tevékenység. A régió növekedése az idén legföljebb megközelíti az előző évi 1-4 %-os ütemet. Az egyes orszá­gok eltérő konjunkturális fázis­ban vannak: míg az angolszász országokban már megindult a gazdasági tevékenység élénkü­lése, Japánban a mélypont ez év nyarára tehető, s Nyugat-Euró- pában - elsősorban Németor­szágban, ahol csökken a GDP - összességében stagnálás vár­ható. A recesszió - a világpiaci energia- és nyersanyagárak nyomott árszintjével együtt - az infláció némi további mérsék­lődéséhez vezetett: az áremel­kedés üteme 1993-ban előrelát­hatólag 3 % körül alakul. Az ipari termelői árak szintje több országban még csökkent is. Az idén és várhatóan jövőre is - 1992-höz hasonlóan - 5 % körüli lesz a harmadik világ or­szágai GDP-jének átlagos nö­vekedése. A fejlett ipari orszá­gokban elhúzódó recesszió el­lenére kibontakozó gyors növe­kedés mind a külkereskedelem, mind a külföldi beruházások gazdaságélénkítő szerepének fokozódása mellett valósul meg a harmadik világ országaiban. Továbbra is Ázsia lesz a vi­lággazdaság leggyorsabban nö­vekvő régiója. Ez elsősorban a térség fejlődő országainak egymás közötti, de különösen Kínával fennálló kapcsolatai erősödéséből fakad. Kína a ta­valyi 12,8 %-os bővülés után az idén várhatóan 11, jövőre 7-8 %-os gazdasági növekedésével megtarthatja a régió motorjának szerepét, de annak is fennáll a veszélye, hogy a kormány elve­szíti a túlfűtött gazdaság feletti ellenőrzését. A nemzetközi árukereskede­lem növekedése az idén várha­tóan kissé lassul; a tavalyi 4,5 % után 1993-ban 4 %-os volu­mennövekedésre számítunk. Jövőre a recesszióval küszködő OECD-országok fokozatos megélénkülését feltételezve a világkereskedelem is erőtelje­sebben bővülhet; üteme elérheti az 5,5 %-ot. A jelenlegi növe­kedéslassulás mögött elsősor­ban Nyugat-Európa és Japán gyenge importkereslete húzódik meg. Ezzel szemben az USA és számos fejlődő ország külke­reskedelmi aktivitása továbbra is erőteljes. A GATT Uru- guay-fordulója 1993 elején is­mét holtpontra jutott. A júliusi tokiói csúcstalálkozón elfoga­dott liberalizációs csomag ké­pezi az alapját a GATT kereté­ben folyó további tárgyalások­nak. Számos fontos területen (pl. mezőgazdaság, szolgáltatá­sok stb.) továbbra sincs még megegyezés, ami ismét kétsé­gessé teheti az Uruguay-forduló december közepére tervezett befejezését. A magyar gazdaságban 1993-ban - a korábbi várakozá­sokkal ellentétben - folytatódott a visszaesés. A leginkább ked­vezőtlen folyamatok a külke­reskedelemben és a mezőgazda­ságban játszódtak le, és a kivitel már-már drámai zuhanásához, a kereskedelmi, illetve a folyó fi­zetési mérleg súlyos romlásá­hoz vezettek. Az export az év első nyolc hónapjában a meg­előző év azonos időszakához képest folyó dollárban szá­molva mintegy 25 %-kal esett vissza részint a termelőágazatok exportképességének nagyfokú romlása, részint a kereskedelmi partnerek recessziója következ­tében. Az 1992. évi 10,7 milli­árd dolláros exporttal szemben idén éves szinten 8 milliárd kö­rüli, azt esetleg kevéssel megha­ladó értéket prognosztizálható. A kereskedelmi mérleg deficitje augusztusban 2,3 milliárd USD fölé emelkedett; éves szinten 2,5 milliárd USD körüli hiányra lehet számítani. A folyó fizetési mérlegben nyári jelentésünkben (az első negyedév adatai alapján) ked­vező esetben 1-1,5 milliárd USD deficitet vártunk. Félő, hogy az év végére a folyó mér­legben az akkori prognózis pesszimista szélsőértékénél is jóval nagyobb, legalább 2,5 mil­liárd USD passzívum keletke­zik. A hiányt eddig lényegében fedezni lehetett az újonnan fel­vett hitelek (kötvénykibocsátá­sok), valamint az esedékes tör­lesztések összegeinek különb­ségéből. Mivel a várttal ellen­tétben a működőtőke-beáramlás is valamelyest lassult (a múlt év vége és június között 570 millió USD volt), hat hónap alatt az ország bruttó külföldi adóssága 2, nettó adóssága pedig 2,3 mil­liárd dollárral nőtt. Forrás: Kopint Datorg (Folytatjuk) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek sem kerülhették el - ha nem is es­tek bele a csődhullámba - az országunk gazdaságát elmúlt években ért nehézségeket. Gyenes József, a Kupszent- márton és Vidéke ÁFÉSZ el­nöke vázolja fel gondjaikat. Példájukon keresztül lemér­hető valamennyi értékesítő szövetkezet mai helyzete, egyre sokasodó gondjaik.- Elnök úr! A bolti kereskede­lem hogyan tudott szembenézni a körülöttünk zajló változások­kal?- A gazdasági környezet problémáit igen megszenvedte a klasszikus kereskedelem is. A működési területünkhöz tartozó tizenegy településen élők zö­mének a mezőgazdaság adta a kenyerét, ami most a padlón van. Ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliek száma. Ennek hatására a fizetőképes kereslet drasztikusan csökkent. A kisebb jövedelmekből még kevesebbet tudnak a családok szabadon el­költeni. A kötelező kiadások mellett csak a legszükségeseb­bet tudják megvásárolni. A ke­resleti viszonyok ismeretében nekünk is felül kellett vizsgál­nunk boltjaink cikklistáját, és annak ésszerűsítése megtörtént. Gazdaságtalanul, elfekvő kész­letekkel nem üzemeltethetjük egységeinket. A kisebb telepü­léseken rendelésfelvételt bizto­sítunk tartós fogyasztási cik­kekre.- A változások előtt jobbára csak az önök által üzemeltetett boltokból tudtak az itt élők vá­sárolni. Hogyan élik meg a ver­senyhelyzetet?- A velünk szemben kialakult konkurencia versenykihívását elfogadjuk, ahol tudunk, együttműködünk és együtt old­juk meg a térség problémáit. Tény, hogy a konkurencia nem azokra a területekre igyekszik, ahol nem lehet gyorsan, nagy hasznot elérni. Nem is a becsü­letesen működő versenytársak okoznak nekünk óriási károkat, hanem a feketekereskedelem. Ez nem esélyegyenlőség. Telje­sen értetlenül állunk az előtt, hogy senki nem akadályozza meg a külföldről érkező, silány minőségű termékek értékesíté­sét. Miért nem tartják be a szesz- és jövedéki törvényt? Meddig engedik még, hogy ko­csiból táskába vándoroljon a ké­tes származású szesz vagy do­hány, számla nélkül, nagy tétel­ben végezzék az alma, burgo­nya, cukor árusítását? A vevők­nek csak az .számít, hogy pilla­natnyilag mi az olcsóbb. Ezek­kel az árakkal nem lehet verse­nyezni. Mi az adózott terméke­ket természetesen drágábban A megye keleti régiójának gazdasági és infrastrukturális helyzete mélyen az országos át­lag szintje alatt van. Ezt tudja megerősíteni dr. Dorka Imre, a karcagi Multitec Kft. ügyveze­tője is. Mint komoly szaktudású gé­pészmérnök kénytelen elköny­velni, hogy jelenleg a gépipar és fémmegmunkálás területén be­fektetési és gazdasági lehetősé­gek - a karcagi régióban - igen szűk lehetőségeket mutatnak. A magyar piac korlátozottan igényli a korszerű termékeket, a nyugat-európai a recesszió mi­att nem meghódítható, a közel fekvő keleti piacon pedig fize­tésképtelen érdeklődővel lehet csak találkozni. Ugyanakkor a korábbi decentralizált ipartele­pítési politika következtében a tönkrement vállalatoktól poten­tudjuk eladni, de a vásárló tájé­kozódhat az áru eredetéről, és érvényesíteni tudja az esetleges minőségi kifogásait.- A városban több boltba is betértem. Körülnéztem, hogy itt vidéken milyen az ellátás, de az árukészletet, vásárlási körül­ményeket látva, néhány esetben nem szívesen lennék az üzlet kö­zelében lakók helyében. . .- Az előzőekben elmondottak következtében a ruházati szakma és cipőeladás alig él. Új utakat keresünk. A Skála eme­leti részén leredukáltuk ezt a te­vékenységet, butikoknak alakí­tunk ki helyeket. Az egységek működésének hatékonyságát megvizsgáltuk, a gazdaságtala­nul üzemelő boltokat, vendéglá­tóegységeket, ha lehet, bérbe adjuk ki, de van, amit értékesí­tünk. Jelenleg 38 egységet saját Gyenes József: Meddig enge­dik még, hogy kocsiból tás­kába vándoroljon a kétes származású szesz és dohány? magunk működtetünk, 36 bér­leti megoldású, melyből 6 tü- zép, és el kellett adnunk nyolc üzletünket. Ez sajnos azt is je­lenti, hogy talpon vagyunk, de megkezdtük vagyonunk felélé­sét. Az üzemeltetés módjának megváltoztatásánál alapelv, hogy minden településen leg­alább egy ABC szövetkezeti működtetésű maradjon.- A központi fekvésű Park ét­teremre is ki van írva, hogy bérbe adó. Miért kell tőle meg­szabadulni?- Legnagyobb gondot a ven­déglátás jelenti. A konyhák nagy kapacitásúak, az éttermek nagyobb létszámra lettek ter­vezve. Meglehetősen lecsök­kent a forgalmuk. A vendéglá­tásban vissza kellett vonulnunk. Ebben a maszek nagyobbat tud alakítani. A gazdaságtalanul üzemelő éttermeket, konyhákat bérbe kívánjuk adni. A megvé­tel alig lehetséges, mivel dolgo­zóink nem rendelkeznek ilyen összegű tartalékkal. De a Park ' étterem is azért nem működik, mert nincs olyan tőkeerős vál­ciális szaktudású munkaerő áll rendelkezésre. Vállalkozásuk bevételénél döntő volument képvisel a gép­ipari technológia, a fémmeg­munkáló berendezések fejlesz­tése és gyártása, azonban nyere­ségtermelő képessége - a piaci verseny következtében kiala­kult nyomott árak miatt - vi­szonylag alacsony. Befektetési lehetőségként - a környezet adottságait figye­lembe véve - a mezőgazdaság jöhet számításba. Azonban szinte kizárólag alapanyag-ter­melésről és -értékesítésről lehet szó. A mezőgazdasági szektorba csak jelentős tőkerővel rendel­kező vállalkozásoknak érdemes invesztálni, mivel a megtérülési idő viszonylag hosszú, még ha kedvező jövedelmezőségi muta­tók lennének is. lalkozó, aki a bérleti díjat fi­zetni tudná.- Mindezek a lakosságra ho­gyan hatnak? A szövetkezeti ta­gok felé van-e kötelezettségük?- A közel 6500 tag és a terüle­ten élő lakosság, de az önkor­mányzatok is tőlüpk várják el az alapellátás biztosítását. Mi is valljuk, hogy az ellátási felelős­ség továbbra is a miénk, de szű­kebben értelmezhető, mint ré­gen. Ennek gátat szab a jöve­delmezőség. A kereskedelmi forgalom visszaesett és a keres­let ciklikussá vált, ami időnként problémákat jelent. Úgy kell az ellátási fellősségünknek megfe­lelni, hogy közben a normális működésünk fedezetét az érté­kesítés biztosítsa. A munkán­kon nyereségnek kell lenni. Gondolok itt az idegenforgalom miatti kereslethullámzásra vagy a maszekok kenyérárusításának esetlegességére, a betakarítás­ból kapott nagyobb pénz­összegek elköltésének igé­nyére. Ezeket nem tudjuk előre bekalkulálni, ami ellátatlanság érzetét kelti.- Évekkel ezelőtt a mezőgaz­daságban dolgozóknak kiegé­szítő jövedelmet jelentett a ter­mékfelesleg eladása. Van-e mit eladniuk az itt lakóknak, és önöknek van-e mit felvásárolni?- A felvásárlás kézzelfog­ható, élő kapcsolat volt a tagok és a szövetkezet között. Most ez a nulla felé mozdult el. Értéke­sítési bizonytalanság van. Meg­szűnt a keleti piac, ami a feldol­gozóipar működését is behatá­rolta. Nem művelik meg a ker­teket, elhagyatott a szőlő, amit le sem szüretelnek. Csak saját célra tartanak jószágot is. Az embereknek még a munkájukat sem fizetik meg a felvásárlási árakban. A tollfelvásárlás pedig a maffia kezébe került, ami nagy veszteség nekünk. A táp- takarmány-ellátást bizosítjuk, de az igény ebből is lecsökkent.- Szaporítják-e a munkanél­küliek táborát a kereskedelmi dolgozók?- A jövedelmezőség beszűkü­lése miatt 480 fő helyett 330-an dolgoznak egységeinkben. Kénytelenek leszünk további, nem nagyszámú csökkentésre. A nyugdíjba vonulók helyett nem veszünk fel új dolgozót, a gyesről visszaérkezőkkel és át­csoportosítással oldjuk meg munkaerőgondjainkat. Az után­pótlás nevelését továbbra is fel­adatunknak tekintjük, ehhez kabinetet is biztosítunk. Negy­vennégy tanulónk van, többsé­güket azonban másnak képez­zük, mert nem tudjuk foglalkoz­tatásukat biztosítani, néhányuk pedig magánkereskedő lesz. Szabó Irén (Fotó: Simon Cs. József) Többszörösen aláhúzva hangsúlyozta a nagyfokú inf­rastrukturális elmaradottságot, s ez, véleménye szerint hátrál­tatja a befektetési és gazdasági lehetőségeket. A hírközlő rendszerek közül a telefon szinte teljes hiánya jellemzi a térséget. Ugyanak­kor emellett egyik legnagyobb probléma a közlekedési útvo­nalak kiépítetlensége, amit fel­tételez minden számba jöhető gazdasági elképzelés. Az or­szág keleti részei az autópá­lyák és autóutak hiányában szinte el vannak zárva a külvi­lágtól. Amíg megfelelő infrastruk­turális háttérrel nem rendelke­zik a régió, addig igen korláto­zott mértékben alkalmas a be­fektetésekre. E. Z. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Hogyan látja régiónk gazdaságát? Gyakorlati befektetési lehetőség nincs

Next

/
Thumbnails
Contents