Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
4 1993. október 27., szerda Budapestbank Rx A BUDAPEST BANK RT. értesíti kedves ügyfeleit, hogy október 1-tól heti két alkalommal nyújtott nyitva tartással működik. A pénztár nyitvatartási ideje: hétfőn, csütörtökön de. 8 -12.30; du. 14 -18. A nyújtott nyitva tartás alatti bankszolgáltatások a következők: pénztári ki- és befizetések, betétgyűjtés, forintszámlavezetés és számlanyitás, devizaszámlavezetés és számlanyitás, valutaforgalmazás, csekkvásárlás, értékpapír forgalmazás, információ, tanácsadás! Várjuk ügyfeleinket! Szolnok, Jubileum tér 5. Tiszafüred, Fő u. 36. Mezőtúr, Dózsa Gy. u. 42-44. -37133/iH* Kopint Datorg-konjunktúrajelentés Tovább folytatódik a magyar gazdaság visszaesése Az ellátási felelősség versenyhelyzetben is az áfészeké Megkezdték vagyonuk felélését A kelet-európai térség gazdasága továbbra is hanyatlik - kezdi összefoglaló jelentését a Kopint Datorg Piackutató és Számítástechnikai Részvény- társaság őszi jelentése. A mezőny tehát széthúzódik, tovább differenciálódik. Gazdasági növekedés egyedül Lengyelországban tapasztalható, bruttó hazai terméke (GDP) az első félévben 3,9 %-kal nőtt, az ipari termelés az _ első nyolc hónap alatt 7-8 %-kal volt nagyobb, mint a múlt év megfelelő időszakában. Máshol a GDP csökkenése lelassult és a stagnálás állapotához közelít, mint például Csehországban (az első félévben a csökkenés 0,9 %-os volt), Szlovéniában (ahol 1 % körüli visszaesés várható) és Magyarországon (a várható csökkenés 2-4 %). A harmadik csoportban a visszaesés valamelyest mérséklődik, de továbbra is tetemes 3-8 %-os -, mint például Bulgáriában, Horvátországban, Romániában, Szlovákiában. A nagyon mély válságban levő országok Oroszország és Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró, ahol a visszaesés még mindig két számjegyű. Az infláció a legenyhébb, évi 22-23 % körüli Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon. Tovább mérséklődik a ráta Lengyelországban és Bulgáriában: az előbbiben évi 35, az utóbbiban 70-80 % közelében. Ezzel szemben továbbra is igen magas, évi 300 %-os az infláció Romániában. A szétesett Szovjetunió és Jugoszlávia néhány utódállama a hiperinfláció állapotában vagy annak küszöbén áll. A munkanélküliek aránya tovább nő a régióban, bár lassuló ütemben. 16 %-os vagy azt megközelítő hányad mellett halad a munkanélküliség a csúcspont felé Bulgáriában és Lengyelországban, de nem sokkal marad el tőlük Szlovénia, Szlovákia és Magyarország sem. Románia feltehetőleg hamarosan beéri őket. A legalacsonyab Csehországban, ahol 3-4 %-os a munkanélküliség. Romlik a közép- és kelet-európai országok külgazdasági helyzete. Az első félév ismert adatai szerint gyakorlatilag csupán Csehország növelte exportját. A másik kivétel Oroszország, amely azonban csak nagy árveszteségek mellett tudta energia- és nyersanyagexportját fokozni, s emiatt árbevétele végül is csak minimális mértékben nőtt. Viszont importjának drasztikus, csaknem 50 %-os lefaragásával rekordnagyságú, közel 10 milliárd USD kereskedelmi aktívumra tett szert. Egészében a régió ráutaltsága a külföldi tőkére növekszik. A folyó import finanszírozásához, az adósságszolgálat teljesítéséhez és a költségvetési hiány fedezéséhez is külföldi forrásokra van, volna szükség. A hitel- és tőkebeáramlást azonban a gazdasági és politikai kockázat úgyszólván általános fokozódása gátolja, fékezi. A korábban fizetési helyzetüket megszilárdítani képes reformországok közül Lengyelország az idén már csak devizatartalékai csökkentése révén, Magyarország pedig masszív kötvénykibocsátásokkal tudott felszínen maradni. Bulgária, Szlovákia és főképpen Románia súlyos napi fizetési gondokkal küszködik. Egyedül Csehország fizetési helyzete látszik viszonylag kiegyensúlyozottnak. A térség kilátásait - az átmenet közismert nehézségei mellett - politikai bizonytalanság teszi kiszámíthatatlanná, és nemcsak a háborúk által sújtott területeken. Az OECD-országokban 1993-ban folytatódik a lanyha gazdasági tevékenység. A régió növekedése az idén legföljebb megközelíti az előző évi 1-4 %-os ütemet. Az egyes országok eltérő konjunkturális fázisban vannak: míg az angolszász országokban már megindult a gazdasági tevékenység élénkülése, Japánban a mélypont ez év nyarára tehető, s Nyugat-Euró- pában - elsősorban Németországban, ahol csökken a GDP - összességében stagnálás várható. A recesszió - a világpiaci energia- és nyersanyagárak nyomott árszintjével együtt - az infláció némi további mérséklődéséhez vezetett: az áremelkedés üteme 1993-ban előreláthatólag 3 % körül alakul. Az ipari termelői árak szintje több országban még csökkent is. Az idén és várhatóan jövőre is - 1992-höz hasonlóan - 5 % körüli lesz a harmadik világ országai GDP-jének átlagos növekedése. A fejlett ipari országokban elhúzódó recesszió ellenére kibontakozó gyors növekedés mind a külkereskedelem, mind a külföldi beruházások gazdaságélénkítő szerepének fokozódása mellett valósul meg a harmadik világ országaiban. Továbbra is Ázsia lesz a világgazdaság leggyorsabban növekvő régiója. Ez elsősorban a térség fejlődő országainak egymás közötti, de különösen Kínával fennálló kapcsolatai erősödéséből fakad. Kína a tavalyi 12,8 %-os bővülés után az idén várhatóan 11, jövőre 7-8 %-os gazdasági növekedésével megtarthatja a régió motorjának szerepét, de annak is fennáll a veszélye, hogy a kormány elveszíti a túlfűtött gazdaság feletti ellenőrzését. A nemzetközi árukereskedelem növekedése az idén várhatóan kissé lassul; a tavalyi 4,5 % után 1993-ban 4 %-os volumennövekedésre számítunk. Jövőre a recesszióval küszködő OECD-országok fokozatos megélénkülését feltételezve a világkereskedelem is erőteljesebben bővülhet; üteme elérheti az 5,5 %-ot. A jelenlegi növekedéslassulás mögött elsősorban Nyugat-Európa és Japán gyenge importkereslete húzódik meg. Ezzel szemben az USA és számos fejlődő ország külkereskedelmi aktivitása továbbra is erőteljes. A GATT Uru- guay-fordulója 1993 elején ismét holtpontra jutott. A júliusi tokiói csúcstalálkozón elfogadott liberalizációs csomag képezi az alapját a GATT keretében folyó további tárgyalásoknak. Számos fontos területen (pl. mezőgazdaság, szolgáltatások stb.) továbbra sincs még megegyezés, ami ismét kétségessé teheti az Uruguay-forduló december közepére tervezett befejezését. A magyar gazdaságban 1993-ban - a korábbi várakozásokkal ellentétben - folytatódott a visszaesés. A leginkább kedvezőtlen folyamatok a külkereskedelemben és a mezőgazdaságban játszódtak le, és a kivitel már-már drámai zuhanásához, a kereskedelmi, illetve a folyó fizetési mérleg súlyos romlásához vezettek. Az export az év első nyolc hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest folyó dollárban számolva mintegy 25 %-kal esett vissza részint a termelőágazatok exportképességének nagyfokú romlása, részint a kereskedelmi partnerek recessziója következtében. Az 1992. évi 10,7 milliárd dolláros exporttal szemben idén éves szinten 8 milliárd körüli, azt esetleg kevéssel meghaladó értéket prognosztizálható. A kereskedelmi mérleg deficitje augusztusban 2,3 milliárd USD fölé emelkedett; éves szinten 2,5 milliárd USD körüli hiányra lehet számítani. A folyó fizetési mérlegben nyári jelentésünkben (az első negyedév adatai alapján) kedvező esetben 1-1,5 milliárd USD deficitet vártunk. Félő, hogy az év végére a folyó mérlegben az akkori prognózis pesszimista szélsőértékénél is jóval nagyobb, legalább 2,5 milliárd USD passzívum keletkezik. A hiányt eddig lényegében fedezni lehetett az újonnan felvett hitelek (kötvénykibocsátások), valamint az esedékes törlesztések összegeinek különbségéből. Mivel a várttal ellentétben a működőtőke-beáramlás is valamelyest lassult (a múlt év vége és június között 570 millió USD volt), hat hónap alatt az ország bruttó külföldi adóssága 2, nettó adóssága pedig 2,3 milliárd dollárral nőtt. Forrás: Kopint Datorg (Folytatjuk) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek sem kerülhették el - ha nem is estek bele a csődhullámba - az országunk gazdaságát elmúlt években ért nehézségeket. Gyenes József, a Kupszent- márton és Vidéke ÁFÉSZ elnöke vázolja fel gondjaikat. Példájukon keresztül lemérhető valamennyi értékesítő szövetkezet mai helyzete, egyre sokasodó gondjaik.- Elnök úr! A bolti kereskedelem hogyan tudott szembenézni a körülöttünk zajló változásokkal?- A gazdasági környezet problémáit igen megszenvedte a klasszikus kereskedelem is. A működési területünkhöz tartozó tizenegy településen élők zömének a mezőgazdaság adta a kenyerét, ami most a padlón van. Ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliek száma. Ennek hatására a fizetőképes kereslet drasztikusan csökkent. A kisebb jövedelmekből még kevesebbet tudnak a családok szabadon elkölteni. A kötelező kiadások mellett csak a legszükségesebbet tudják megvásárolni. A keresleti viszonyok ismeretében nekünk is felül kellett vizsgálnunk boltjaink cikklistáját, és annak ésszerűsítése megtörtént. Gazdaságtalanul, elfekvő készletekkel nem üzemeltethetjük egységeinket. A kisebb településeken rendelésfelvételt biztosítunk tartós fogyasztási cikkekre.- A változások előtt jobbára csak az önök által üzemeltetett boltokból tudtak az itt élők vásárolni. Hogyan élik meg a versenyhelyzetet?- A velünk szemben kialakult konkurencia versenykihívását elfogadjuk, ahol tudunk, együttműködünk és együtt oldjuk meg a térség problémáit. Tény, hogy a konkurencia nem azokra a területekre igyekszik, ahol nem lehet gyorsan, nagy hasznot elérni. Nem is a becsületesen működő versenytársak okoznak nekünk óriási károkat, hanem a feketekereskedelem. Ez nem esélyegyenlőség. Teljesen értetlenül állunk az előtt, hogy senki nem akadályozza meg a külföldről érkező, silány minőségű termékek értékesítését. Miért nem tartják be a szesz- és jövedéki törvényt? Meddig engedik még, hogy kocsiból táskába vándoroljon a kétes származású szesz vagy dohány, számla nélkül, nagy tételben végezzék az alma, burgonya, cukor árusítását? A vevőknek csak az .számít, hogy pillanatnyilag mi az olcsóbb. Ezekkel az árakkal nem lehet versenyezni. Mi az adózott termékeket természetesen drágábban A megye keleti régiójának gazdasági és infrastrukturális helyzete mélyen az országos átlag szintje alatt van. Ezt tudja megerősíteni dr. Dorka Imre, a karcagi Multitec Kft. ügyvezetője is. Mint komoly szaktudású gépészmérnök kénytelen elkönyvelni, hogy jelenleg a gépipar és fémmegmunkálás területén befektetési és gazdasági lehetőségek - a karcagi régióban - igen szűk lehetőségeket mutatnak. A magyar piac korlátozottan igényli a korszerű termékeket, a nyugat-európai a recesszió miatt nem meghódítható, a közel fekvő keleti piacon pedig fizetésképtelen érdeklődővel lehet csak találkozni. Ugyanakkor a korábbi decentralizált ipartelepítési politika következtében a tönkrement vállalatoktól potentudjuk eladni, de a vásárló tájékozódhat az áru eredetéről, és érvényesíteni tudja az esetleges minőségi kifogásait.- A városban több boltba is betértem. Körülnéztem, hogy itt vidéken milyen az ellátás, de az árukészletet, vásárlási körülményeket látva, néhány esetben nem szívesen lennék az üzlet közelében lakók helyében. . .- Az előzőekben elmondottak következtében a ruházati szakma és cipőeladás alig él. Új utakat keresünk. A Skála emeleti részén leredukáltuk ezt a tevékenységet, butikoknak alakítunk ki helyeket. Az egységek működésének hatékonyságát megvizsgáltuk, a gazdaságtalanul üzemelő boltokat, vendéglátóegységeket, ha lehet, bérbe adjuk ki, de van, amit értékesítünk. Jelenleg 38 egységet saját Gyenes József: Meddig engedik még, hogy kocsiból táskába vándoroljon a kétes származású szesz és dohány? magunk működtetünk, 36 bérleti megoldású, melyből 6 tü- zép, és el kellett adnunk nyolc üzletünket. Ez sajnos azt is jelenti, hogy talpon vagyunk, de megkezdtük vagyonunk felélését. Az üzemeltetés módjának megváltoztatásánál alapelv, hogy minden településen legalább egy ABC szövetkezeti működtetésű maradjon.- A központi fekvésű Park étteremre is ki van írva, hogy bérbe adó. Miért kell tőle megszabadulni?- Legnagyobb gondot a vendéglátás jelenti. A konyhák nagy kapacitásúak, az éttermek nagyobb létszámra lettek tervezve. Meglehetősen lecsökkent a forgalmuk. A vendéglátásban vissza kellett vonulnunk. Ebben a maszek nagyobbat tud alakítani. A gazdaságtalanul üzemelő éttermeket, konyhákat bérbe kívánjuk adni. A megvétel alig lehetséges, mivel dolgozóink nem rendelkeznek ilyen összegű tartalékkal. De a Park ' étterem is azért nem működik, mert nincs olyan tőkeerős válciális szaktudású munkaerő áll rendelkezésre. Vállalkozásuk bevételénél döntő volument képvisel a gépipari technológia, a fémmegmunkáló berendezések fejlesztése és gyártása, azonban nyereségtermelő képessége - a piaci verseny következtében kialakult nyomott árak miatt - viszonylag alacsony. Befektetési lehetőségként - a környezet adottságait figyelembe véve - a mezőgazdaság jöhet számításba. Azonban szinte kizárólag alapanyag-termelésről és -értékesítésről lehet szó. A mezőgazdasági szektorba csak jelentős tőkerővel rendelkező vállalkozásoknak érdemes invesztálni, mivel a megtérülési idő viszonylag hosszú, még ha kedvező jövedelmezőségi mutatók lennének is. lalkozó, aki a bérleti díjat fizetni tudná.- Mindezek a lakosságra hogyan hatnak? A szövetkezeti tagok felé van-e kötelezettségük?- A közel 6500 tag és a területen élő lakosság, de az önkormányzatok is tőlüpk várják el az alapellátás biztosítását. Mi is valljuk, hogy az ellátási felelősség továbbra is a miénk, de szűkebben értelmezhető, mint régen. Ennek gátat szab a jövedelmezőség. A kereskedelmi forgalom visszaesett és a kereslet ciklikussá vált, ami időnként problémákat jelent. Úgy kell az ellátási fellősségünknek megfelelni, hogy közben a normális működésünk fedezetét az értékesítés biztosítsa. A munkánkon nyereségnek kell lenni. Gondolok itt az idegenforgalom miatti kereslethullámzásra vagy a maszekok kenyérárusításának esetlegességére, a betakarításból kapott nagyobb pénzösszegek elköltésének igényére. Ezeket nem tudjuk előre bekalkulálni, ami ellátatlanság érzetét kelti.- Évekkel ezelőtt a mezőgazdaságban dolgozóknak kiegészítő jövedelmet jelentett a termékfelesleg eladása. Van-e mit eladniuk az itt lakóknak, és önöknek van-e mit felvásárolni?- A felvásárlás kézzelfogható, élő kapcsolat volt a tagok és a szövetkezet között. Most ez a nulla felé mozdult el. Értékesítési bizonytalanság van. Megszűnt a keleti piac, ami a feldolgozóipar működését is behatárolta. Nem művelik meg a kerteket, elhagyatott a szőlő, amit le sem szüretelnek. Csak saját célra tartanak jószágot is. Az embereknek még a munkájukat sem fizetik meg a felvásárlási árakban. A tollfelvásárlás pedig a maffia kezébe került, ami nagy veszteség nekünk. A táp- takarmány-ellátást bizosítjuk, de az igény ebből is lecsökkent.- Szaporítják-e a munkanélküliek táborát a kereskedelmi dolgozók?- A jövedelmezőség beszűkülése miatt 480 fő helyett 330-an dolgoznak egységeinkben. Kénytelenek leszünk további, nem nagyszámú csökkentésre. A nyugdíjba vonulók helyett nem veszünk fel új dolgozót, a gyesről visszaérkezőkkel és átcsoportosítással oldjuk meg munkaerőgondjainkat. Az utánpótlás nevelését továbbra is feladatunknak tekintjük, ehhez kabinetet is biztosítunk. Negyvennégy tanulónk van, többségüket azonban másnak képezzük, mert nem tudjuk foglalkoztatásukat biztosítani, néhányuk pedig magánkereskedő lesz. Szabó Irén (Fotó: Simon Cs. József) Többszörösen aláhúzva hangsúlyozta a nagyfokú infrastrukturális elmaradottságot, s ez, véleménye szerint hátráltatja a befektetési és gazdasági lehetőségeket. A hírközlő rendszerek közül a telefon szinte teljes hiánya jellemzi a térséget. Ugyanakkor emellett egyik legnagyobb probléma a közlekedési útvonalak kiépítetlensége, amit feltételez minden számba jöhető gazdasági elképzelés. Az ország keleti részei az autópályák és autóutak hiányában szinte el vannak zárva a külvilágtól. Amíg megfelelő infrastrukturális háttérrel nem rendelkezik a régió, addig igen korlátozott mértékben alkalmas a befektetésekre. E. Z. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Hogyan látja régiónk gazdaságát? Gyakorlati befektetési lehetőség nincs
