Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

1993. október 14., csütörtök Hazai tükör 3 Kiáltanak a kérdőjelek Nem könnyű életük rendszerében eligazodni Kiegyensúlyozott a zöldségpiac Az alma értékesítése viszont nehéz Osztálytalálkozó. Emlékek, élmények idéződnek fel. Egykori tanítványok mondják el, sokszor súgva, halkan, kinyílt szívvel sorsuk jobbra, netalántán rosszabbra fordulását valamikori bi­zalmasuknak. Tanítójuknak. A napokban értelmi sérült, volt ti- szaföldvár-homoki diákok és osztályfőnökeik intim, meghitt beszélgetésébe hallgatózhattam bele. Kiss Sándor tizenöt, míg Fehér Istvánné ötéves találkozóra várta az általános iskolát Homokon végzett öregdiákokat. Soós József: - Nem akarok egzitálni! Nehéz a pályakezdés. Hát még állami gondozott múlttal, a‘ gyógypedagógiai intézmény védőszárnyai alól kikerülve, ág- rólszakadt madárként, egyedül a nagyvilágban. Mennyi min­dennel meg kell küzdeni a tal­pon maradásért, a normális em­beri életért nap mint nap. Soós József vonattal érkezett Budapestről, ahol ápolóként dolgozik az Árpád Kórházban. Szerencsés (valóban az?), mert nővérszállón lakhat. Gyakran részeg szobatársa megígérte neki este, hogy bezárja az ajtót, nem engedi ki a reggeli vonat­hoz. Nem tudott aludni egész éj­jel. A portásnak hiába szól, nem érdekli, hogy mi van a szobák­ban.- Kemény cipőben járok, padlón vagyok teljesen - dől be­lőle a szóáradat volt tanítója felé -, idegrendszeri, vastagbél­problémáim miatt egyre csak fogyok. Kivizsgáltattam ma­gam, nincs vértágulat, szívin­farktusgyanú. Nem akarok egzi­tálni - nevezi meg a kórházban használatos latin kifejezéssel a halált. Megmondták az orvo­sok, hogy szüleimtől sose ka­pom már meg a szeretetet. Az hiányzik nekem. Apám mellet­tem halt meg, anyám Üllőn él, iszik, nem látogatom. A szüleim hanyagsága miatt lettem intéze- tis. Pannika főnővér a pótanyu­kám, édesanyámtól nem kaptam meg azt a szeretetet, amit most tőle. Ő segített kis életem rend­szerében eligazodni. Volt egy menyasszonyom, de elhagyott. Nem adom fel, próbálkozom a Nők Lapjában hirdetéssel, társ­kereső szolgálattal is, de az első találkozás után azt mondják a lányok, hogy nem ilyenre gon­doltak. Tanár bácsi, tanár bácsik - néz rám is -, segítsenek. Ez a kollégám is mindig részeg a nő­vérszállón, senkit nem érdekli, amíg nem folyik vér. Fizetésna­pon az utcán is leütöttek, ellop­ták a pénzemet. Lelkileg telje­sen magam alatt vagyok, magánéleti konfliktusaim van­nak. Éjszakánként a Rádió „Bridzset” hívom fel, velük be­szélgetek. Soós József szabadságra, boldogságra, nyugodt életre vá­gyik. Ami másoknak - szeren­csére - természetes adomány, ő elérheti-e az életben? Kérdője­lek és újabb kérdőjelek ... Azzal a tudattal cseréltem vele névjegykártyát, hogy jó lenne tenni valamit az érdeké­ben. * * * Mátéffy Endréné Szolnokról jött az ötéves találkozóra húsz­éves fiával, Endrével, aki hét Közlekedők figyelmébe „Nehéz évszak” az utakon Rossz látási viszonyok, csúszós utak A közlekedési szakemberek „nehéz évszakként” könyvelték el az ősztr bizonyára nem ok nélkül. Az időjárás ilyenkor vál­tozékonyabb, nehezebben ki­számítható, mint akár néhány héttel ezelőtt. Jelentősen meg­változnak az út- és látási viszo­nyok is. Az ősszel bekövetkezett köz­lekedési balesetek egyik leg­gyakoribb oka, hogy a jármű­vezetők nem alkalmazkodnak kellő mértékben ezekhez az új körülményekhez. A látási viszonyokat jelentő­sen ronthatja, és ezáltal rendkí­vül veszélyes közlekedési kö­rülményeket teremthet a köd. A legokosabb ilyenkor az lenne, ha egyáltalán nem ülnének az autósok a volánhoz, de sajnos ezt ma már csak a legritkább esetben tehetik meg. Ha már mindenképpen mu­száj autóba ülni, akkor ezt a legnagyobb körültekintés mel­lett szabad csak tenni. Csak olyan sebességgel haladjunk, hogy a legváratlanabb helyze­tekben is biztonságosan meg tudjunk állni. Nem célszerű a pontosabb tá­jékozódás érdekében az úttest felezővonalához vagy az útpad­kához tartani. Mindkét megol­dás balesetveszélyes, elsősor­ban az út szélén közlekedő gyalogosok és kerékpárosok miatt. Nem érdemes az országúti fényszórót használni a ködben, nem látunk vele jobban, de le­het, hogy a szembejövőt zavar­juk ezzel. A biztonságosabb úttartás ér­dekében gyakorta alkalmazott módszer, hogy a követési távol­ság helyes megválasztásával az előttünk haladó gépkocsi hátsó helyzetjelző lámpáit figyelve, arra „rátapadva” szinte vezet­tethetjük magunkat. Az őszi esők is okozhatnak meglepetést. Míg a nyári zápo­rok tisztára mossák az útburko­latot, addig a szemerkélő csa­padék az út porát megnedve­sítve, egy nyálkás réteget ké­pezve veszélyesen síkossá teszi az utat. Ilyenkor csínján kell bánni a pedálokkal és a kormányzással is. Mit tehet a járművezető, ha mégis váratlan fékezésre, irányváltoztatásra kényszerül? Egy biztos, soha ne fékezzen és kormányozzon egyszerre! A fé­kezett kerék ugyanis nem biz­tos, hogy jól reagál a kormány­zásra, megcsúszhat, és az ere­deti irányt megtartva halad to­vább a gépkocsi. Ha fékezni kell, azt inkább több intenzív pedálmozdulattal tegyük, természetesen figye­lembe véve azt is, hogy a száraz úton elérhető fékhatást a síkos aszfalton biztosan nem tudjuk elérni. Az őszre jellemző időjárási körülmények között a közleke­dés jóval nagyobb figyelmet kí­ván meg a járművezetőtől, mint a verőfényes nyári napokon. így adott esetben egy rövidebb tá­volság megtétele is roppant fá­rasztó lehet. Tanácsos ilyenkor az utat többször is megszakítani, cél­szerű esetenként levegőzéssel, mozgással egybekötve kis pihe­nőket tartani. H. Gy. közben a Liget úti szociális fog­lalkoztató lakója. A homoki iskola elvégzése és a munkára felkészítő csoportból való kiöregedés után minket is utolért a kérdés: hogyan to­vább? - mondja az édesanya. Endre mellé felügyelet kell, én a munkahelyemet szerettem volna megtartani. Akkor adó­dott ez a lehetőség. Nagyon jó helyen, a közelünkben van a fi­unk, hét végén pedig állandóan velünk. Nyugodt vagyok, nagyon nagyra értékelem a várostól, hogy létrehozta ezt az intéz­Mátéffy Endréné: - Mi lenne velünk a szociális fog­lalkoztató nélkül? ményt. Nem is tudom, mi lenne velünk e nélkül. Endre az élő, harmonikus szülői kapcsolat révén előnyö­sebb helyzetben van, mint Jó­zsef, akinek lelki sebeit Pannika pótanyuka gyógyítgatja. Persze kérdőjelek itt is vannak: meddig lehet Endre az intézményben? (Hisz a szülő is halandó.) Ami szomorú: Mátéffy End­réné szerint az utóbbi időben még nagyobb lett a távolságtar­tás az épek részéről a sérült em­berek irányába. Ilyen megköze­lítésből nézve válik érthetővé Soós József duplán hátrányos helyzete a pesti nővérszálló éj­szakai homályában. -scsj­Az első MÍG 29-es vadászgépek Két pilóta kivételével haza­tértek az oroszországi Kraszno- darból azok a magyar katona­tisztek, akik a volt szovjet adós­ság fejében hazánkba érkező MÍG 29-es vadászgépek kezelé­sével ismerkedtek. A tervek szerint az első nyolc gép pénte­ken érkezik haza, hat gépet orosz pilóták vezetnek majd a kecskeméti repülőtérre, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadják a hazatért magyar tisz­teket, illetve a vadonatúj szu­pergépeket. (MTI) A zöldségfélék - paradicsom, paprika, csemegekukorica, gyökérzöldségek - betakarítása folyamatos. Megkezdődött a fű- szerpaprika szedése, sőt a felvá­sárlás is megindult. A másodve­tésű zöldbab termésátlaga, az elmúlt hetek kedvezőbb időjá­rása következtében, jóval meg­haladta a fővetésű területek át­lagát. így sikerült a tervezettnél nagyobb mennyiségű jó' minő­ségű árut feldolgozni. A lakos­ság zöldségellátása továbbra is zavartalan és kiegyensúlyozott. Pang viszont az étkezési alma piaca - mutat rá a szakminiszté­rium legfrissebb elemzése. Sza­bolcsban a más megyékből ér­kező felvásárlók a minőségi al­mát is csupán 8-10 forintos egy­ségáron szeretnék megvenni. A termelők szorult helyzetére jel­lemző, hogy még ilyen alacsony áron is történt értékesítés. Az ország többi részén valamivel kedvezőbb a helyzet: az étke­zési minőségű almát 20 forint körüli áron veszik meg a terme­lőktől. Ugyanakkor Budapest környékén „a szedd magad!” akcióban a termelők 25-40 fo­rintos árat is kémek az alma ki­lójáért. Az alma betakarításában országosan lemaradás mutatko­zik. A legjelentősebb almater­melő megyében, Sza- bolcs-Szatmárban a gyümölcs kétharmada még a fákon van. Exportra is nagyon kevés alma került. A bruttó ár alig haladta meg a 20 forintot, ami azonban tartalmazza a göngyöleg, a ra­kodás és a szállítás költségeit is. így a nettó ár 12-13 forint kö­rüli. Szőlőből a tavalyihoz ha­sonló mennyiség termett. Ez csupán 8 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. A mustfok ugyanakkor jobb a sokévi átlagnál. A szüret a középérésű fajtáknál már fo­lyik, az Alföldön szeptember végére e munka felén is túl vol­tak. Az átvételi árak a fajta, a minőség és a termőhely függ­vényében általában 10-20 forint közöttiek kilogrammonként. (MTI) Mesevilág - marcipánból Valóságos mesevilág Szol­nokon ez a Honvéd utcai ház. Szó szerinti értelemben enniva- lóan kedves mesefigurák ké­szülnek itt marcipánból. S nem­csak azok, hanem virágok s tor­tadíszek is. A mesevilág általában tanul­sággal is szolgál. Nos, ha így vesszük, tanmese a marcipán­műhely tulajdonosának, Kábán Egy idő után nem találták ezt helyénvalónak. Úgy gondolták: az a helyes, hogy akiben van egy kis szufla, egy kis vállal­kozó szellem, az járja a maga útját, mert manapság csak így boldogul. Ezért nyitották meg Szolno­kon műhelyüket, ahonnan jó minőségű és olcsó, sablontól mentes termékeikkel egyre na­Kin Germánnak és feleségének az életútja is. Ez a félig magyar, félig orosz család korábban a pi- lisvörösvári marcipángyárban dolgozott. Mivel a férjnek jó rajzkészsége volt, egyéni figu­rákat rajzolt és készített - félre­téve a sablont. Nagy sikert ara­tott velük. Még Németország­ból, Angliából is keresték azo­kat. Egyszóval a szokványos tör­ténet volt az övék. Az ötlet, a le­lemény az övék, a pénz a gyáré. gyobb területeket hódítanak meg. Mivel a keresletet nem tudták kielégíteni, felvettek tíz alkal­mazottat. így havi átlagban nyolcezer mesefigurát s egyéb marcipánterméket készítenek. Németországból hatvan karton marcipánrózsára érkezett leg­utóbb megrendelés. Kábán Kinné azt mondja erről:- Mindez csak a kezdet. S B (Fotó: N. K.) Végveszélyben a múzeumok és a könyvtárak? Bezárják-e, s ha igen, mikor a vidéki múzeumokat, könyvtá­rakat? Ha a jövő évi költségve­tést változtatás nélkül hagyja jóvá az Országgyűlés, pénz hí­ján több nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemény fenn­tartása kerül veszélybe. Ezt megelőzendő Vadász János, a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerveze­tének országos titkára tárgyalt a pénzügyminiszterrel. A megbe­szélésről kértünk tájékoztatót a szakszervezeti tisztségviselőtől.- Mintegy 2 milliárdnyi több­lettámogatást kértünk, amit Szabó Iván nem utasított vissza. Megígérte, hogy annak realitá­sát munkatársaival megvizsgál­tatja. Szóvá tettük, hogy ha közművelődésre fordítható ún. normatív támogatásként éven­ként és személyenként változat­lanul 250 forintot kapnak az önkormányzatok, akkor egymás után csukják majd be kapuikat a falusi könyvtárak, kultúrházak. Az áfa-teher növekedése és az infláció miatt legalább 300 fo­rinttal kellene emelni az egy la­kosra jutó támogatást. A terve­zettnél félmilliárddal nagyobb összeget kértünk a megyei ön- kormányzatoknak, és javasol­tuk, hogy a lakosonként adható 490 forintot emeljék 540 fo­rintra.- A legjelentősebb póttámo­gatást a nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemények fenn­tartására kérték. Miért?- Egészen pontosan 750 mil­lió forinttal többre lenne szük­ség ahhoz, hogy ezek az intéz­mények fennakadás nélkül mű­ködhessenek. Ha ezt az össze­get nem hagyják jóvá, elképzel­hető, hogy olyan országos hírű intézmények kerülnek végve­szélybe, mint a Keszthelyi He­likon Kastélymúzeum, a várpa­lotai múzeum, az Európa-díjjal elismert Békéscsabai Könyvtár vagy éppen a Baranyai Megyei Szakszervezetek Könyvtára. A munkahelyi művelődés támoga­tásáról rendelkező fejezet egy­szerűen kimaradt a költségve­tésből. Éppen azok a már és még meglévő könyvtárak, mű­velődési házak nem kapnak pénzt, ahol pedig adott volna a hely a munkanélküliek képzé­sére, átképzésére.- Önök szerint honnan le­hetne elvenni ezt a pénzt?- Ezzel kapcsolatban is van­nak javaslataink. Például a pri­vatizációs bevételek egy részét át lehetne csoportosítani, mert mi más lehetne érdemes a tá­mogatásra, ha nem az új mun­kahelyhez való juttatás, a szak­képzés, az átképzés? A fekete­jövedelmek szigorúbb felderíté­sével növelhetők volnának az adóbevételek, és ezt a forrást is fel lehetne használni e célra. Csökkenteni lehet a központi kiadásokat is. Van például olyan költségfejezet, amelyet az ideinél hatszor magasabbra ter­veztek! Ferenczy Europress FALUSI niivr.iv Szociális diszkont, aszfaltozás Kunmadaras. A Népjó­léti Minisztériumhoz nyúj­tott be pályázatot az ön- kormányzat épületfelújítás és szociális diszkont építé­sére. A pályázaton 2,5 mil- liló forintot nyertek el krí­ziskezelő támogatásként. A támogatási szerződés ér­telmében a diszkontnak november hónapban kell elkészülnie. A mozi épületében épülő szociális diszkont­ban egyrész az önkor­mányzat által adott segé­lyekben részesülők vásá­rolhatnak, másrészt pedig - az Álláskeresők és Mun­kanélküliek Egyesületének javaslatára - a létminimum alatt élők, illetve a munka- nélküliek. (A község la­kosságának 80 százaléka létminimum alatt él s 38 százaléka munkanélküli.) A diszkontban tartósan munkanélküli szakembe­reket kívánnak alkalmazni. A bolt várhatóan novem­ber 22-én nyílik. Iskolai hírek Zagyvarékas. A tanári karban öt fő képesítés nél­küli nevelő dolgozik. Az egyik legnagyobb problé­mát a testnevelő tanár hiá­nya jelentette, hiszen két év óta nem szaktanár ok­tatja ezt a tárgyat, annak ellenére, hogy az állásra lakással együtt írtak ki pá­lyázatot. Jelenleg ketten nevelik a gyerekeket az egészséges életmódra, a testmozgásra, s ezeknek a fiatal nevelőknek az ér­deme az, hogy délutánon­ként 30-40 gyerek vesz részt az erőnléti edzése­ken. Megalakították az álta­lános iskolában a külön­böző sportköröket is: a di­ákok kézilabdázhatnak, at- letizálhatnak, valamint cselgáncsozhatnak. (Az önkormányzat a cselgán- csosoknak 60 ezer forintot adott a sportruhák beszer­zésére.) * * * Az iskola gyakorlókert­jében biokultúrás kertet alakítanak ki a szolnoki Tisza Klub irányítása mel­lett. * * * A cigányok aránya 30 százalék fölött van az isko­lában. A hátrányos hely­zetben lévőkkel fokozottan foglalkoznak, így például a többszöri évismétlőknek külön osztályokat hoztak létre, ahol kiscsportos fog­lalkozásokon, speciális tanterv alapján 2 év alatt próbálják őket felzárkóz­tatni. Hagyományőrző klub is működik a cigány fiatalok részére, ahol a cigányság történetével, nyelvével és kulturális hagyományival ismerkedhetnek meg az érdeklődő fiatalok. Tószegen kábeltévé lesz Tószeg. Néhány napon belül elkezdik a tószegi kábeltévé központi fejének és stúdióinak a kiépítését. A kivitelező cég a Titász. A munkálatok finanszíro­zása egyrészt önkormány­zati pénzből és lakossági hozzájárulásból (8 ezer fo­rint lakásonként), másrészt pedig a Titász pénzéből történik. A szerződés szerint 1994 áprilisában fejeződ­nek be a munkálatok, de ha a jó idő marad, akkor már az idén lesz kábeltévé a községben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents