Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
4 Gazdaság 1993. október 12., kedd Az adóellenőrzések megyei tapasztalatai Az önadózási rendszer hatékony működtetése érdekében adóellenőrzések végrehajtására is szükség van az esetleges hibák feltárása, illetőleg törvénysértésektől való visszatartás céljából. Ezt egyrészt tervszerűen megszervezett, másrészt szúrópróbaszerűen kijelölt vizsgálatokkal valósítja meg az adóhivatal. Ennek a feladatnak a megvalósítása során az állami adóhatóság megyei szervezete az év I-IX. hónapjában összességében másfél eier adóellenőrzést hajtott végre, amely 1,2 milliárd forintot meghaladó nettó befizetendő adóhiány jegyzőkönyvezésével zárult. Ez az összeg az elmúlt egész évben feltárt adóhiány kétszeresét teszi ki. A jogerőssé vált adóhiány és bírság, késedelmi pótlék összege pedig eléri a négy legfontosabb adónemben a tárgyévben a megyében ténylegesen beszedett adóbevételek 18 százalékát. Az adóellenőrzések sajátos területe az áfa-visszatérítések jogszerűségének kiutalás előtti felülvizsgálata. E témakörben elvégzett adóhatósági vizsgálatok alapján 120 millió forintot meghaladó összegű jogtalan adó-visszatérítési igénylés került felderítésre. Az ellenőrzések során leggyakrabban az általános forgalmi adózás szabályainak megsértésével találkoztak a revizorok. Ezen a területen különböző fajsúlyú hiányosságok fordultak elő, amelyek közül néhányat érdemes külön is kiemelni. „Számlagyártó” vállalkozó Az egyik vizsgált megyei vállalkozó például gyakorlatilag a megrendelő kívánsága szerinti termékre, illetve összegre „számlakiállítási” tevékenységbe kezdett. Ezen tevékenysége révén a vállalkozó mintegy ezerkettőszáz megrendelő részére összességében 200 millió forint értékben „gyártott” számlát és tette azt ezáltal más vállalkozás számára elszámolhatóvá. A revízió ennek kapcsán 40 millió forint összegű adóhiányt tárt fel. Szintén az áfa-rendszer keretei között igyekezett kibúvót találni az a megyei illetőségű magánszemély, aki az ország különböző területein közel harminc társaságot alapított úgynevezett „papírmentesítési” tevékenységre. A magánszemély az alapított társaságok keresztszámlázása révén fiktív - akkor még 0 százalékos mértékű - könyvértékesítési tevékenységet végzett, amely kizárólag csak az áfa-visszautalás jogszerűségét lett volna hivatott igazolni. Ezen csalássorozat végeredményeképpen az adóhatóság országos szinten összességében több mint 50 millió forint összegű jogtalan adó-visszatérítést tárt fel. A fentiekhez képest kevésbé kifinomult módszerekkel is találkozhattak az ellenőrök, amikor az adó-visszatérítési igény alátámasztására semmiféle bizonylat nem szolgált. Ilyen kategóriába tartoznak azon külföldi vállalkozók adó-visszaté- rítési ügye is, amikor számla nélkül összességében 10 millió forint adót kívánt a vállalkozás visszaigényelni. Az APEH megyei igazgatósága feljelentése és közreműködése alapján sikerült az egyébként több megyében már körözött csalókat a rendőrségnek lekapcsolnia. Az adóhatóság számára sokszor éppen az olyan átgondolatlan törvényi szabályozások jelentik a legnagyobb problémát, amelyek egyenesen ösztönöznek a kisebb-nagyobb csalások, manipulációk végrehajtására, „kiskapuk” kihasználására. Korábbi években ezen a területen a lízingügy volt a „sláger”, amikor is lényegében a beruházások költségesítése révén megtakarított nyereségadón osztozott a lízingbeadó és lízingbevevő. Egyébként e törvényes megoldásnak is voltak vadhajtásai, így például egy vizsgált megyei vállalkozó ugyanazon termelő- berendezését- amelyet korábban 300 ezer forintért készíttetett el - egyszerre két különböző lízingcégtől 7-7 millió forintért visszalízingelte, vagyis mindkét cégnek eladta az eszközt, majd pedig lízingbe vette vissza. Jelenleg mind divatosabbá vált trükk a pénzforgalmi és az üzemgazdasági szemléletű könyvvezetés és adóztatás eltéréséből eredő adójogi előnyök kiaknázása. Az egyik vizsgált - kizárólag magántulajdonban álló - rt. tulajdonosai több olyan bt.-t hoztak létre, amelyek átmenetileg „megszabadították” a céget az egyébként adóköteles nyereségtől és egyúttal a visszaigényelt áfa révén a cég még kedvező pénzügyi helyzetbe is került. Tizennégy büntetőeljárás A megyei vizsgálatok a társasági adó vonatkozásában is jelentős megállapításokat tettek, amelyek eredményeképpen közel félmilliárd forinttal növekedett az ellenőrzött adózók adózás előtti eredménye. Ezen vizsgálatok egyike például feltárta azt, hogy az adózó jelentős volumenű, 100 milliós nagyságrendet is meghaladó sajátos gazdasági tevékenységet, illetve annak eredményét próbálta kivonni az adóztatás alól. Az ügynek az adóhatóság kezdeményezése alapján nemcsak adójogi, hanem büntetőjogi és törvényességi vetülete is jelentkezik, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. A megyei igazgatóság vizsgálatai alapján, összességében 1993. évben 14 ügyben tett az illetékes rendőri szervek felé büntető feljelentést. Az adóhatóság 1992 áprilisától az új büntetőjogi tényállásokat (csődbűntettek, számviteli rend megsértése) kiemelten kezeli, hiszen az adójogi szankciók éppen azok behajthatatlansága miatt gyakran nem bizonyultak eléggé hatékony visszatartó erőnek. A liberalizált adóztatási szabályok nyilvánvalóan abból a feltételezésből indultak ki, hogy a vállalkozások nyereség- érdekeltsége éppen a piacgazdálkodás kiépítése folytán jelentősen növekedni fog. Ez a valóságban minden bizonnyal így is van, de az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a rugalmassá váló számviteli szabályozás alapján a magán- vállalkozások nagy része elsődlegesen nem a minél nagyobb nyereség, hanem az adómentesen kivehető költségelemek növelésében érdekelt. E tendenciának viszonylag egyszerű közgazdasági magyarázata van, hiszen jelenleg a magánvállalkozások többségénél nem különült el még egymástól a tulajdonos és a személyes közreműködést végző alkalmazott személye. Milliós reprezentáció Az előbbiekből adódóan a revíziók kapcsán felderítésre került több olyan eset is, mikor a vállalkozások magánjellegű, személyes kiadásait költségként számolták el, így például százezres nagyságrendű külföldi szakmai útként álcázott üdüléseket, arany ékszerek, lakásberendezési tárgyak vásáriásását stb. Előszeretettel kerül alkalmazásra akár milliós nagyságrendekben is a reprezentáció címén történő költségelszámolások, továbbá rendszeres jelleggel havi több tízezer forint összegben gépkocsi-használati költségtérítés, illetve ruhapénz elszámolása is. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás ilyen jellegű kifizetések korlátozására, illetve azok jogszerűségének ellenőrzésére nemigen gondolt, hiszen azt éppen a vállalkozás tulajdonosára bízta volna, így revíziós eszközökkel csak a legszélsőségesebb esetekben lehet eljárást kezdeményezni. Az adóellenőrzések kapcsán nemcsak az adó, hanem a számviteli és társasági törvények anomáliái is felszínre kerülnek. Például elsődlegesen a banki szféra megtévesztése céljából a vállalkozók némelyike előszeretettel „pumpálja fel” a vagyonának értékét szinte egyik napról a másikra egyszerű vagyonértékelési manipulációk révén. Egy ingatlanforgalmi értékbecsléssel foglalkozó személy egyik vizsgált megyei vállalkozó tulajdonát képező ugyanazon ingatlan forgalmi értékét elsőként 10 millió forintra, majd pár hónap múlva a hiteligénylés időszakát megelőzően 73 millió forintra értékelte. A „szakvéleményét” ilyen könnyedén megváltoztató személlyel szemben hamis tanúzás gyanúja kapcsán az adóhatóság büntető feljelentést tett. Egy magánszemélyekből álló rt. tulajdonosai döntően apportálási manipulációk kapcsán a 18 millió forint összegért megszerzett vagyonértéket tőkeemelés címén 91 milliós ösz- szegben mutatta ki a könyveiben. Nyilvánvalóan ezen fiktív vagyonelemekből egy esetleges későbbi felszámolási eljárás kapcsán a hitelezői igények nem elégíthetőek ki, így éppen ezért különös fontossággal bírna a cégbíróságok ez irányú kontrolltevékenységének a megérősítése. Az adóhatóság ez évi ellenőrzési tevékenysége szempontjából kiemelkedő fontossággal bír az általánossá vált nyugtaadási kötelezettség teljesítésének folyamatos vizsgálata. A megyében ez évben 1-IX. hónapban összességében mintegy 4400 darab célvizsgálatot végeztünk, amelyek döntő része a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére irányult, ez duplája a tavalyi egész évi teljesítménynek. A vállalkozók negyede nem ad nyugtát Az adóhatósági vizsgálatok szerint a megyei vállalkozók közül megközelítőleg minden negyedik nem teljesítette a nyugtaadási kötelezettségét. Ezen vállalkozói körre vonatkozóan összességében 7 millió forint összegű mulasztási bírság került kiszabásra. A kiszabott mulasztási bírság összegének nagysága és annak ismételhetősége azonban a nagy forgalmú üzletek tulajdonosai esetében érthetően nemigen bizonyult megfelelő súlyú szankciónak, hiszen a megbírságolt vállalkozók egy része a következő próbavásárlásos vizsgálatok kapcsán sem teljesítette törvényi kötelezettségét. Nyilvánvalóan ezen vállalkozások esetében már más adóhatósági szankciók alkalmazása lenne indokolt (például az üzletek átmeneti bezárása), amelyek törvényi feltételeit valószínűleg majd csak a jövő évi szabályozás teremti meg. APEH megyei igazgatósága Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Közgazdaság és a húsipar A fogkrém áremelkedése nem újsághír- Ha a száznyolcvan millió forintos kamatteher a vállalatnál maradna, ugyanis ennyi az üzemviteli hiteleink bankköltsége, akkor tisztességes nyereségadót fizethetnénk a költség- vetésbe - mondta Lévai Julianna, a Solami Húsipari Részvénytársaság vezérigazgatónője, amikor a húsfeldolgozók pénzügyi helyzetéről kértem tőle felvilágosítást. Ezt annál is inkább indokoltnak tartottam, hiszen a tőkehúsok ára korábban emelkedett, míg a készítmények a napokban lettek drágábbak.- A fogkrém áremelkedéséről lényegesen kevesebbet beszélnek az emberek, persze ez érthető is - folytatja az igazgatónő -, hiszen a fizetésük jelentős részét élelmiszerekre költik az emberek. Tudomásul kell venni, hogy az energiát világpiaci áron vásároljuk meg, a technológia szintén ilyen áron érkezik Magyarországra, csak az alapvető élelmiszerek ára alacsonyabb, így a húsé is, mint ahogy azt a ráfordítás várt haszna indokolná.- Nehéz ilyet kimondani - teszi hozzá az igazgatónő -, hiszen sok családban az alacsony bérek miatt már ez a húsár is megfizethetetlen, de vállalatunk átadási árai alig haladják meg az év eleji, vagyis januári kalkulált árainkat. Cégünk most van spiccen, vagyis nyereséget nem könyvelhetünk el, de még ez is eredmény a húsipari szakmában, hiszen fizetőképességünket megőriztük, míg mások csőd szélén állnak.- Természetesen, hogy ezt az eredményt elérjük, tenni is kellett. Azonban a szakma nehéz éveinek még nincs vége, hiszen egy közös piaci csatlakozás a határok átjárhatóságát is jelenti - magyarázza Lévai Julianna -, vagyis itt is el akarnak adni termékeket, tehát ugyanazt az árstruktúrát kell kialakítanunk, mint ami ott van.- Természetesen a termelőkről sem szabad megfeledkezni ebben a folyamatban, könnyíteni és szigorítani kell egyszerre a tenyésztők helyzetén. Könnyítés alatt értem a napokban napvilágot látott garantált áras fel- vásárlási rendelkezés, de szigorú minőségi előírásokat. így a sertéstartás kiszámítható, tervezni lehet. Az állomány és ár ciklikussága mérséklődik, nem vált ki drámába illő árzuhanást a nyári hónapok relatív túlkínálata.- Mi a partnereinkkel hosszú távon kívánunk együttműködni, szerződéseinket a vállalat betartja, korábban volt olyan, hogy a termelők a pillanatnyi nagyobb haszon miatt máshol értékesítik sertéseiket, de a kölcsönösen előnyös szerződések garantálhatják a hosszú távú együttműködést a termelők és a vállalat között.-spanÚj kamatok, értékpapírszámla-vezetés a Kereskedelmi Bank Rt.-nél A Kereskedelmi Bank Rt.-nél (OKHB) jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók részére vezetett elszámolási számlákról különböző lejáratú betétek elkülönítésére van lehetőség. A minimális lekötési idő 6 nap. Az éven belül és éven túl lekötött betétek kamatkondíciói hetente változhatnak. A jegybanki alapkamat szeptember 23-i emelését követően 1993. szeptember 27-től a pasz- szív (betét) kamatlábak az alábbiak: Lekötés Éves bruttó kamat( %) 1 hónap 15,00 2 hónap 16,00 3 hónap 17,00 3-6 hónap 18,00 6-12 hónap 19,00 A kamat az összeg függvényében eltérhet. Különleges ajánlat, hogy a lekötési idő előtt felmondott betétekre a tényleges elhelyezési időnek megfelelő kamattérítést fizet a bank. Ajánlatok lakossági megtakarítóknak A lakosság körében nagy az érdeklődés az év közepén kibocsátott HOZAMJEGY IV. befektetési lehetőség iránt. A korábbi rövid távú Hozamjegy befektetési formához hasonló értékpapír bemutatóra szól, szabadon átruházható, kamatozása fix, és hozamát megfelelő idejű lekötés esetén kamatprémium növeli. Az alapkamata bruttó 14 százalék, az egy év után elérhető maximális kamata pedig 19 százalék. Lejárata 1 év + 1 nap. Lejárat előtt visszaváltás esetén a következő kamatokra jogosít: Lejárat Évi bruttó kamat (%) 0- 30 napig 0 1- 5 hónapig 14 6-12 hónapig 16,5 12 hónap + nap 19 Befektetőknek szóló tanácsadásban első helyen jelenleg az 1993. szeptember 20-tól értékesített TREZOR ÉRTÉKJEGY szerepel, kiemelve, hogy fix kamatozású és már féléves lekötés esetén évi bruttó 19 százalékos kamatjövedelmet lehet elérni. A kondíciók - a betéti kamatokhoz hasonlóan - hetente változhatnak, az október 4-11 -i héten ezek a következők: Lekötés Éves bruttó kamat (%) 90 nap 17 180 nap 19 270 nap 19,50 365 nap 20,50 Lekötési idő előtti visszaváltáskor mindegyik kategóriában 7 százalék a betéti kamat. Az aktuális eladási kamat minden hétfőn a Magyar Hírlapban és hetente a Szabad Földben megtekinthető. 1993. szeptember 26-tól a Kereskedelmi Bank valamennyi (több mint 80) fiókja vállalja az értékpapírszámla-vezetést. Ennek az új üzletágnak az elterjesztésében döntő szerep vár a bank érdekeltségi körébe tartozó - és országos fiókhálózattal rendelkező - IBUSZ Bankra is. Ezt az új szolgáltatást elsősorban az államkötvény-kibocsátások hívták életre. Az ügyfelek nem kapják kézhez a papírokat, így nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik azokat. A Kereskedelmi Bank azt vállalja, hogy azon ügyfelek között, akik a pénzintézetnél nyitnak értékpapírszámlát, a kölcsönös adásvételeket jóváírja. A másodlagos forgalomban vásárolható értékpapírok között jelenleg a - Kereskedelmi Bank Rt. által kibocsátott - GEMINI A és B, az Államkötvények 1995/F és D, 1997/A, a Kamatozó Kincstárjegyek 1994/1. sorozata és az Antenna Hungária Kötvénye, valamint a kárpótlási jegye szerepelnek. Ézen túlmenően a bank azt is vállalja, hogy az értékpapír óvadékba helyezése mellett rövid lejáratú hitelt nyújt, kedvező, 19 %-os kamat mellett. Tervek szerint az év végéig a lakossági folyószámla-vezetésre alkalmas rendszer a bankban kiépül. A befektetők a Kereskedelmi Bank Rt. valamennyi fiókjában jegyezhetik - 1993. szeptember 6-tól 1993. december 19-ig a Profit Befektetési Alap jegyeit. Gazdasági növekedés (%)
