Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
4 Gazdaság 1993. szeptember 7., kedd Az IPOSZ a gazdasági fellendülésért Az IPOSZ-MKK - a kormányzati helyzetértékeléssel szemben, más gazdasági érdek- képviseletekkel fő vonalaiban egybehangzóan - úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évek gazdaság- politikája és főként intézkedései a kinyilvánított célokkal éppen ellentétes tendenciát mutattak, illetve hatást váltottak ki. Sajnálatos módon az elkövetkező időszakra (legalábbis az 1994. évre) a központi gazdaságpolitikában megfogalmazott törekvések és ugyanazon kormányzati szervek konkrét szabályozási tervezetei egymással homlokegyenest ellen- kezőek, nemhogy utóbbi az előbbi megvalósítását szolgálná. Vállalkozásfejlesztés, gazdaságélénkítés, struktúraváltás elképzelhetetlen a csupán a költségvetés pillanatnyi pozícióját mindenekfeletti prioritásként kezelő, már szinte rendőri módszereket igénybe vevő adóprésszorítással. Az IPOSZ-MKK, mint a vállalkozói társadalom egyik markáns képviselője, kinyilvánítja, hogy a magyar gazdaság fejlődése megalapozásának lehetőségét kizárólag olyan gazdaság- politikai feltételrendszer kialakítása és működtetése mellett tartja elképzelhetőnek, melyben általában érvényesül, hogy:- a gazdaságban részt vevő vállalkozások tulajdoni viszonyai tisztázottak legyenek, alapvetően a valódi tulajdonosok által működtetett termelő és szolgáltató szervezetek jelentsék a nemzetgazdaság alapelemét,- a gazdálkodószervezetek hosszú távon biztonságos jogi keretek között működhessenek, ne legyenek kitéve az éppen hatalmon lévő tényezők ad hoc igényei szerint elfogadtatott, hektikusan változó szabályozóknak,- kezdődjék meg a nagy állami elosztási rendszerek olyan reformja, mely a valós társadalmi igények és lehetőségek számbavétele mellett építi fel a közös társadalmi fogyasztás struktúráját,- a realitásokat minden oldalról figyelembe vevő, szociálisan érzékeny kormányzati program és magatartás legyen érzékelhető,- a gazdaságpolitikai prioritások új rangsora alakuljon ki, melyben a gazdasági növekedés beindulását, s az ennek nyomán emelkedő állami bevételek alapján kialakuló egyensúlyi állapot bekövetkezését nem egy mesterségesen kialakított monetáris intézkedéssorozattól várják (hiszen az úgysem lehet tartós), hanem a bel- és külpiacok a belső és külső működőtőke-bevonás lehetőségeit kihasználó struktúraváltáson alapuló termelésfejlesztés eredményeként; konkrétan a kis- és középvállalkozások, ezen belül az egyéni vállalkozó tevékenysége fejlesztésének érdekében:- olyan új adórendszert alakítanak ki, amely mellett a vállakózások képesek a termelés folyamatos fenntartása mellett a szükséges bővítésekre is,- képesek részt venni a privatizációs folyamatokban, beleértve ebbe a privatizáció utáni biztonságos működtetést is (a folyamatos forgóeszköz-ellátottsági lehetőségek biztosítása útján),- lehetőséget nyújtanak arra (például a nagyobb állami projektekben való részvétellel, a szatelit cégek kialakításának rendszerével stb.), hogy a hazai kis- és középvállalkozások stabilan beépüljenek a gazdaságba,- a hitelfelvételi lehetőségeket nem a visszafizetési biztonság minden határon túli prioritása, hanem az életrevaló vállalkozások üzleti kockázatot is felvállaló finanszírozása határozza meg,- az érdek-képviseleti jogosítványok garantálják, hogy a gazdasági törvényalkotásba való beleszólás joga biztosítsa: rólunk ne nélkülünk szülessenek döntések. Véleményünket és javaslatainkat abból a célból adjuk közre, hogy annak alapján, e gazdaságpolitikai tézisek szerint felépített konkrét szabályozók kidolgozásával felelős és konstruktív együttműködést folytathassunk egy valóban vállalkozásbarát. ösztönző és gazdasági felemelkedésünket segítő gazdaságpolitika kialakítása és megvalósítása érdekében. Nem téveszthetjük szem elől, hogy stabil munkahelyeket csak stabil vállalkozások tudnak fenntartani. A növekedés feltételeinek megteremtése, a foglalkoztatás megfelelő szintjének biztosítása, a jövedelemtermelő képesség, ezáltal a GDP bővítése az ország első számú érdeke. Az IPOSZ-MKK gazda- ságpolitiki megfontolásainak megvalósításával és következetes működtetésével évente jelentős nagyságrendű új munkahely megteremtésére születnek lehetőségek. Ez jótékonyan hatna az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szellemi szabadfoglalkozások működésére, végső soron a nemzetgazdaság egészére. Ezáltal kialakulna az a követendőnek tartott társadalmi és gazdasági modell, melynek egyik alapja a korlátlan felelősségre épülő egyéni vállalkozások sokasága. Az IPOSZ-MKK gazdaság- politikai téziseit tudatosan nem az óhajok és kívánságok realitásokat nélkülöző felsorolásával, hanem a jelenlegi feltételrendszert figyelembe vevő, de az elsősorban gazdasági fellendülést szem előtt tartó eszközök felmutatásával fogalmazta meg. Az Ipartestületek Országos Szövetsége e célok megvalósítása érdekében kíván tevékenykedni. IPOSZ Országos Elnökség Magyar Kézműves Kamara Mi gátolja a vállalkozók fejlődését 1993-ban ? A TB-járulék nagysága A magas kamatlábak A kedvezményes hitelek hiánya A vevők fizetésképtelensége Egyéb (túlzott bürokrácia stb.) A fedezet hiánya Az infláció mértéke Az információhiány A háttérintézmények (jogi stb.) 9.67 ■»9.54 . 9.13 9.14 8.7 ■8.56 8.3 MNM6.3 7.9 3.85 SHÉ8Ü7.47 6.9 4.48 *14.25 ««3.74 ~ ...:........i.11 Ingyenes szaktanácsadás Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózata Szolnok: József A. u. 22-24. Hétfő: 8-10.: Társadalombiztosítási ismeretek 10-12.: Hitelezési tanácsadás 13-15.: Mikrohitel-ismeretek (A hét minden napján ebben az időpontban van!) Kedd: 8-10.: Adóeljárási ismeretek Szerda: 8-10.: Adótanácsadás Csütörtök: 8—10.: Jogi ismeretek Péntek: 8-10.: Általános vállalkozói ismeretek Jászberény Lehel vezér tér 18. fsz. 45. Hétfő: 9-10.: Általános vállalkozói ismeretek Kedd: 13-15.: Reklám, marketing, munkaügy Szerda: 14-15.: Hitel, pénzügy Csütörtök: 14—15.: Adótanácsadás Péntek: 9-10.: Általános vállalkozói ismeretek Mezőtúr Szabadság tér 15. Hétfő: 17-18: Általános vállalkozói ismeretek Kedd: 17-18: Társadalombiztosítási ismeretek Szerda: 8-9: Jogi ismeretek Csütörtök: 17-18: Pénzügyi ismeretek Péntek: 17-18: Bank, hitelezés, mikrohitel Tiszafüred Polgármesteri Hivatal Szerda: 14-15: Társadalombiztosítási ism. Péntek: 14-15: Bank, hitelezés Túrkeve Polgármesteri Hivatal Hétfő: 13-15: Hitel, pénzügy Szerda: 13-15: Jogi és társadalombizt. ism. Péntek: 13-15: Munkaügyi tanácsadás Karcag Püspökladányi u. 11. Mindennap 14-15. óráig az alábbi témákban: tb, hitelezés, adótanácsadás, jogi és általános vállalkozói ismeretek Kunszentmárton Köztársaság tér 1. Mindennap: 8-9.30-ig, ált. vállalkozói ism. témakörben. Ha kevés a beruházás, nincs profit Közgazdász-vándorgyűlés Szegeden A hagyományoknak megfelelően minden évben megrendezésre kerülő találkozó ez évi házigazdája Szeged városa volt. Az Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége a vándorgyűlés központi témájaként - a gazdaság ■ jelenlegi helyzetét figyelembe véve - „Küzdelem a re- cesszióval” címet jelölte meg. Az öt szekció munkája során a gazdasági szférák sajátos problémáit és a szükséges teendőket vitatta meg: a válságellenes politika makrogazdasági feltételeit; a tercier szektor, infrastruktúra, világkiállítás kérdéseit; a külgazdasági kapcsolatok válságát; az agrárválság leküzdésének követelményeit; a tulajdonválság kapcsolatát. A korlátozott lehetőségek miatt, pár markánsabb előadó véleményét kiemelve, szeretném szemléletesen ábrázolni, a kialakult nézetkülönbségeket. A GDP három év alatt 18 százalékkal esett vissza. Kádár Béla külgazdasági miniszter szerint, ezt belső és külső tényezők egyaránt okozták. A belső nehézségeken túlmenően, közrejátszott a keleti piacok összeomlása, a nyugati konjuk- túra megtorpanása. A jelenleg tapasztalható exportcsökkenésnek nem gazdaságdiplomáciai okai vannak. A kivitel csökkenésének sokkal inkább az az oka, hogy az infláció csökkentése mindennél fontosabb volt. A kivitel nagyságát befolyásolta az általános árualaphiány, mely minden termékcsoportra jellemző. A műszaki fejlesztési ráfordítások az elmúlt 3 évben 60 százalékkal csökkentek. Nem elhanyagolható a hitelgarancia-rendszerek kedvezőtlen alakulása, az exporthitelek állományának, a kollektív export- ösztönzőknek a csökkentése. Bőd Péter Ákos hangsúlyozta, hogy a recesszió enyhe kifejezés akkor, amikor a GDP csökkenése nagyobb, mint a gazdasági világválság idején. Kiemelte a pénzügyi szféra szerepét a gazdasági visszaesésben. Nem a restrikciós politika okozta a recessziót, viszont a banki szektor működése feltétlenül hatott rá. A kereskedelmi bankok kissé nehézkesen reagáltak, magasan tartották a kamatszintet akkor is, amikor már lassult az infláció. Az MNB elnöke szerint sajnálatos, hogy a banktechnika fejlesztése nem kapott kellő figyelmet. Az inflációellenes gazdaság- politika roppant fontos a sajátos magyar átmenetben - mondta, s ebben a kérdésben egyetértett a külgazdasági miniszterrel. Az infláció csökkenésével párhuzamosan el kell érni egy ésszerű kamatszintet, mivel ettől indulnak be a beruházások, kap erőre a tőzsde, élénkül meg az ingatlanpiac, tehát mérséklődik a recesszió. Két stratégiai irányt határozott meg annak megszüntetésére, hogy a bankok állami értékpapírokba való befektetés helyett végre a magyar gazdaságot élénkítsék. Az egyik feladat mindenképpen a költségvetési hiány kézben tartása, a másik egy szívós intézményfejlesztési munka, erre példaként említette a Garancia Alapot. Erdős Tibor akadémikus válságelmélete szerint, a válság nem a rendszer működéséből adódik, hanem az átmenetből. A bekövetkező piacvesztés már önmagában okoz visszaesést a költségvetés szempontjából. Ugyanakkor az átállási folyamat során zajló tulajdonváltás eredményeként kialakuló privát tulajdon csökkenti a költségvetés bevételének növekedését, tehát növeli a költségvetési deficitet. Az átmenetből fakadó válság törvényszerűségei is mások, mint egy piacgazdaság normál válságáé. Három terület példáján igazolta előző állítását: 1. Az általános válságban a költségvetési deficit növekedése mellett a külkereskedelmi mérleg javul, nálunk az export-import aránya nem egyértelműen kedvező. Ebből következően profitesés jellemzi a gazdaságot. 2. Normál piacgazdasági válságban az infláció alakulása kiszámítható, hazánkban ez bizonytalan. Kockázatossá válik a hosszú lejáratú hitelek nyújtása és felvétele egyaránt. 3. Ciklusválság esetén a kamatláb és profitráta egyenlő mértékben csökken, nálunk a profit csökken, a kamat változatlan marad. 4. Amikor a deficit túl nagy- gyá válik, felveri a reálkamatlábakat. Mindez a beruházások visszaeséséhez vezet, márpedig ha kevés a beruházás, nincs profit, ha pedig alacsony a profitráta, nincs beruházás. Összefoglalva, a növekedés beindítása előtt még a feltételek megteremtésén kell dolgozni, a mesterséges élénkítés ugyanis az egyensúly megbomlásához, az infláció elszabadulásához vezethet. A szükséges előfeltételek a következők:- államháztartási reform végrehajtása,- költségvetési deficit növekedésének megállítása (ez az első, döntő lépés),- hitelkonszolidáció, melynek a bankok újratőkésítésével és privatizációjával kell párosulnia,- megtakarítások mobilizálása és közvetlen befektetési célok felé áramoltatása,- privatizáció gyorsítása és ideológiai, politikai szempontoktól való megtisztítása. Erdős Tibor zárszavában elmondta, hogy egymáshoz közel álló vélemények fogalmazódtak meg, azonban egy lényegi kérdésben véleménykülönbség volt. Szabó Iván pénzügyminiszter szerint már létrejöttek a fellendüléshez szükséges feltételek. A vándorgyűlésen előadóként megjelent független közgazdászok szerint azonban mindez még hiányzik. A növekedés feltételének meglétéről kialakult nézetkülönbséget Erdős Tibor olyan fontosnak tartotta, hogy kezdeményezte, a vándorgyűlésen elhangzottak alapján pár héten belül dolgozzanak ki egy tanulmányt a magyar gazdaság jelenlegi gondjairól, s hogy ezek leküzdése érdekében mit kell és mit nem szabad tenni. Apágyi Nóra A gabonafélék idei terméseredménye Negyedével kevesebb az átlaghozam A vállalkozók érdekében Együttműködés Moszkva megyével Együttműködési szerződést írt alá a Moszkva Megyei Tanács és a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapívány annak érdekében, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozóknak, kiaknázzák és fejlesszék a helyi adottságokat mindkét területen. A kapcsolat segítése érdekében egymásnak alapinformációkat biztosítanak:- pénzügyi lehetőségek,- cég- és szektorinformációk,- jogi ismeretek és befektetések,- piacok, lehetséges kapcsolatok,- információk meglévő befektetési és fejlesztési projektekről és azok megvalósítási lehetőségeiről. Egyben segédkeznek vegyes vállalatok létrehozásában, együttműködő partnerek keresésében, a vállalkozó partnerek szerződéskötéseiben. Mindez kiterjed a kereskedelmi hálózat kialakításának támogatására. Az együttműködés beindítása érdekében közösen kidolgozzák például a vállalkozókról készítendő adatállomány tartalmát, a felmérendő vállalkozások körét, valamint a közösen használt számítógépes szoftvereket. Az együttműködő felek rendszeresen értékelik a beindított tevékenységet. Ennek eredményeként meghatározzák majd a továbblépés lehetőségeit is. A KSH adatai szerint a kalászos gabonák vetésterülete az idei évben 1544 ezer hektár volt, 7 százalékkal nagyobb a tavalyinál, mégis mintegy 20 százalékkal kevesebb, 4377 ezer tonna termést takarítottak be. Az okok közül elsősorban az aszályt kell megemlíteni. (Az évszázad második felének legszárazabb májusában rendkívüli mértékben akadályoztatva volt a növények fejlődése!) Az aszály okozta károkat sok helyen tetézte a nem megfelelően elvégzett agrotechnikai munka, továbbá a gazdálkodók zöme pénz hiányában nem végezte el a szakmailag indokolt növényvédelmet és a szükséges trágyázást. Mindezek a kedvezőtlen tényezők a termés minőségét is negatívan befolyásolták. Búzából 3032 ezer tonnát takarítottak be, felét az 1986-1990. évek átlagának, és 12 százalékkal, 409 ezer tonnával kevesebbet, mint tavaly. Az átlaghozamok is (3060 kilo- gramm/hektár) mintegy 25 százalékkal maradtak el az 1992. évitől. Egyes megyékben (Baranya, Tolna) az országos átlagot meghaladó 5,1, illetve 4,4 tonna termésátlagot értek el hektáronként. Rozsból 112 ezer tonnát takarítottak be, 16 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A termésátlag is közel azonos arányban maradt el az előző évitől v Árpát (tavaszi és őszi) 10 százalékkal kisebb területen termeltek és egyharmaddal kevesebb, mindössze 1139 ezer tonna termést takarítottak be. Az őszi árpa magasabb hozamot (3270 kilogramm/hektár) produkált, mint a tavaszi, s átlaghozama 1,1 tonnával nagyobb volt hektáronként. A búzához hasonlóan szóródnak a termésátlagok a megyék között. Tolna és Baranya megyékben az őszi árpa hozama jobb volt, mint a tavalyi országos átlag. Pest, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyékben azonban az eredmények jóval alatta maradtak az amúgy is alacsony országos átlagtermésnek és a korábbi esztendők hozamainak. Zabot évek óta 50 ezer hektár körül vetnek. A tavalyi 144 ezer tonnáról 94 ezer tonnára (25 százalékkal) csökkent az összes termés. Az egyes gazdálkodási formák szerint vizsgálva a kalászos gabonák közül a búza és őszi árpa átlagtermése a vállalatoknál és gazdasági társaságoknál jobb, a többi kalászos esetében a szövetkezeteknél kedvezőbb az átlagtermés az országos szinthez viszonyítva. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán
