Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

1993. szeptember 7., kedd Kultúra 5 Az én kis falum - Advent Egy író Tiszasülyröl Eszes Máté két könyvéről KIÁLLÍTÁS. Szeptember 13-ig láthatják az érdeklődök Botos Péter Iparművész kiállítá­sát Szolnokon, a Repülőtiszti Főiskola Művelődési Házában Engedtessék meg kivétele­sen, hogy a recenzió írója beve­zetésként személyes élményé­vel hozakodjon elő. Valamikor az ötvenes évek végén járt a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumba egy Eszes Máté nevű diák. Jó néhány évtized elmúltával is emlékszem rá, rendkívül jó kedélyű, jó humorú fiú volt. Előadónak sem utolsó, egy Karinthy-magánszámával hosszú ideig föllépett minden vidám iskolai rendezvényen, de annyira tetszett a produkciója, hogy néha csak úgy, két óra kö­zött a szünetben is megkértük, hogy adja elő, s ő legtöbbször teljesítette is a kérésünket. Azután eltelt néhány évtized, és a véletlen úgy hozta, hogy néhányszor megfordultam a Zrínyi Katonai Kiadónál, és az X 1995/H A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény feltételei Elnevezése: Államkötvény 1995/H. Kibocsátás dátuma: 1993. szeptember 10. Futamideje: 2 év - 1 993. szeptem­ber 3.-1995. szeptember 3. Kamato­zása: évi bruttó 19,5%. Kamatfizetések: 1994. szeptember 10- én és 1995. szeptember 10-én. Tör­lesztés: 1995. szeptember 10-én. Az Államkötvény 1995/H, 10 000 Ft-os címletekben kerül kibocsátásra. Tőzsdei bevezetés: A kibocsátást követő két hé­ten belül. Az átlagáras értékesítés feltételei Az átlagáras értékesítés kezdőnapja: 1993. szeptember 6. Az átlagáras ér­tékesítés zárónapja: 1993. szeptember 10. Kibocsátási árfolyam: 100%, azaz száz százalék. A Magyar Államkötvény 1 995/H-t az átlagáras értékesítési időszakban ter­mészetes és jogi személyek, valamint jpgi személyiség nélküli gazdasági tár­saságok vásárolhatják meg. Az állam- kötvény bármely természetes és jogi személyre, valamint gazdasági társa­ságra bármilyen korlátozás nélkül átru­házható. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamat- fizetést, mind a törlesztést az állam sza­vatolja. IVI A G A A kibocsátást követően az MNB, a meghirdetett feltételek mellett, forgal­mazza, eladja és visszavásárolja az ál­lamkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk lenne a futamidő lejárta előtt, az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárol­ják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövid távú befektetésnek is jó. A Magyar Államkötvényt nem kell ha­zavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenye­getné. A későbbiek során, ha mégis ki­kérjük a papírt a címletváltásért és ki­szállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: ■ MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. 1 MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazg. 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. • MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 440Ó Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. • MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. BIZTOINTSAC egyik ajtón fölfedeztem Eszes Máté nevét. Visszaemlékeztem az egykori jászapáti gimnazis­tára, de nem gondoltam, hogy ő ül az ajtó mögött, hiszen diák­korában nem hallottam róla, hogy írt volna, és folyóiratok­ban jó darabig később sem ta­lálkoztam a nevével. Azután az utóbbi években a kezembe került néhány novel­lája, és megtudtam, hogy az egykori jászapáti diák és az író ugyanaz a személy. Erről a táj­ról származik, Tiszasülyröl in­dult, Jászberényben volt hivatá­sos katona, mielőtt az irodalom és a könyvkiadó Budapestre vonzotta volna. A véletlen úgy hozta, hogy szinte egyszerre került a ke­zembe két elbeszéléskötete, a Z-füzetek sorozatban 1991-ben megjelent Az én kis falum és a Zrínyi Kiadónál az idén napvi­lágot látott Advent. A két könyvben nagyon sok a hasonlóság, gyanítom, hogy a megjelenésük közötti két év el­lenére ezek az írások nem ilyen sorrendben születtek, sőt egy, A gyónás című, mindkét gyűjte­ményben szerepel. Az első benyomás az elbeszé­lések elolvasása után az, hogy Eszes Máté jó mesélő. Valószí­nűleg bármely társaság kedvelt középpontja, aki érdekesen, a figyelem állandó fenntartásával tud mesélni, van érzéke a han- gulat.teremtéshez, a fokozáshoz, a jól elhelyezett poénpetárdák robbantásához. Ilyen ember azonban sok van. Eszes Máté abban különbözik tőlük, hogy ő legjobb írásaiban képes átmen­teni az élőbeszéd minden ízét, zamatát, fordulatát, hangulatát, anélkül azonban, hogy minden áron jópofa akarna lenni. Nem a leírás, inkább a párbeszéd az erőssége, néhány mondattal fi­gurát, atmoszférát tud terem­teni. Nem csodálkoznék, ha ki­derülne, hogy drámát is írt vagy drámatervek foglalkoztatják. Megőrizte alapvetően derűs al­katát, legjobb írásaiban min­denhol ott bujkál a humor, még akkor is, ha tragikus témát vá­laszt. Ilyen például A gyónás című novella, amely egy bünte­tőintézetben játszódik valami­kor 1958-ban, s témája egy pap önmagára és társakra találása, de amelybe jól beleillik az os­toba és karrierista parancsnok „sztorija” is. Eszes Máté akkor van igazán elemében, amikor a falut, a fa­lusi embereket ábrázolja: pa­rasztok, pap, harangozó, finánc, rendőr, tanácselnök, újdonsült vállalkozó, cigányok népesítik be a rövid elbeszéléseket, s az olvasó úgy érzi, egy kis szer­kesztéssel a megírtakból és a még megírandókból akár a ma­gyar falu utolsó ötven évének nagyregénye is kikerekedhetne. Eszes Máté nemcsak rendkívül gazdag életismerete, ábrázoló és hangulatteremtő képessége miatt lenne alkalmas ennek megírására, de azért is, mert eb­ben a gyűlölettől és bosszú­vágytól vicsorgó világban képes megőrizni objektivitását, bi­zalmát az emberekben, képes embernek ábrázolni azokat is, akiket nem szeret, mert hiszen nem lehet őket szeretni. Nem valami lapos altruizmus, min­dent megbocsátás nevében teszi ezt, hanem azért, mert minden szereplője egyéniség, ember, a maga jó és rossz tulajdonságai­val, akit közeli ismerősünkké tesz, s akit közelről ismerünk, akiről tudjuk, hogy minek örül és mi bántja, azt már gyűlölni is sokkal nehezebb. Mindezen írói erények és a gazdag életanyag adta lehetősé­gek birtokában azonban Eszes Máté, számomra érthetetlenül, néha olyasmihez fog, ami írói alkatától érezhetően idegen. Az úgynevezett történelmi elbeszé­lésekre gondolok, amelyek az Advent című kötetben kaptak helyet. Sem a kor, sem a társa­dalmi miliő, sem maga a törté­net nem áll igazán közel a szer­zőhöz, az alakok megformálása ennek megfelelően a legtöbb­ször elnagyolt. Ha a mese for­dulatai fenn is tartják az olvasó érdeklődését, hiszen Redl ezre­des kémhistóriájáról (Az ezre­des úr budoárja), Karády Kata­lin szerelméről (Hiába mene­külsz...) vagy éppen Kapisztrán János nándorfehérvári csatájá­ról (A prédikátor) van szó, a megírás színvonala hangulat­ban, színben, össze sem hason­lítható a falusi töténetekével. Eszes Máté, legjobb írásai alapján, a hagyományos realista magyar próza jelentős képvise­lője lehet, különösen ha a rövid novellákban megcsillantott eré­nyeit nagyobb vállalkozásba is át tudja menteni. Ez a nagyobb vállalkozás regény vagy dráma is lehet, de nem föltétlenül az, hiszen egy, a falusi élet lehetsé­ges teljességét megmutató, egyéni hangú novelláskötet is betöltheti ezt a szerepet. A két vékonyka kötet, az alig több mint negyven oldalas Az én falum és a százhúsz oldalas Advent mindenesetre kedvet csinál a remélhetőleg nem túl hosszú idő múlva megszülető „nagyobb vállalkozás” eredmé­nyének megismeréséhez. Bistev András Bálványoson, negyedszer Negyedszer került sor Bálvá­nyoson a Magyar Ifjúsági Szer­vezetek Szövetsége, a Fidesz és a Pro Európa Liga által szerve­zett, hagyományossá vált nem­zetközi szabadegyetemre. Az idei, ötnapos rendezvény érté­kelésére a szervezőket kértük fel. Toró T. Tibor, a MISZSZ el­nöke: - A bálványosi szabad- egyetem kettős célt követ. Egyrészt az interetnikai közele­dést, egymás problémáinak az együttgondolását szolgálja, másrészt a romániai magyar if­júság számára amolyan elit­képző alkalom. Igaz ugyan, hogy az idén nagyon sok im­provizáció volt az előadókban, többnyire nem azok szerepel­tek, akikre előzőleg gondoltunk, ennek ellenére az előadások színvonala nem volt rossz. Tő­kés László, Markó Béla, Mircea Dinescu, Smaranda Enache és a többiek jelenléte, valamint az előadásokat követő viták feltét­lenül hasznossá tették az idei szabadegyetemet. Németh Zsolt, a Fidesz par­lamenti képviselője: - A tények magukért beszélnek. Több mint húsz politikai szervezet, hétszáz résztvevő alkotta a hallgatósá­got. Szinte egyenlő arányban erdélyi magyarok, románok, va­lamint magyarországiak. A dél- előttök során Románia helyéről, az RMDSZ és a Konvenció vi­szonyáról, a térség gazdaságá­ról, a konzervativizmus-libera­lizmus kettősségéről, valamint a magyar külpolitikáról volt szó. Elégedett vagyok azzal, hogy kialakult a viták, magánbeszél­getések során egy román-ma­gyar civil párbeszéd. Kiemel­ném ugyanakkor, hogy az esti kulturális műsorok a tavalyiak­nál lényegesen színvonalasab­bakra sikerültek. A Gáspárik- Nagy, valamint Szőcs Géza- Mircea Dinescu kettős, táncház, folkzene, rockkoncert jó hangu­latot biztosítottak. Gazda Zoltán, a sepsiszent­györgyi Madisz elnöke: - Ör- vendek, hogy szervezési felada­tainkat viszonylag zökkenő- mentesen teljesítettük. A vára­kozáson felüli érdeklődés azt bizonyítja, hogy igény van erre a szabadegyetemi rendez­vényre.-Ábrám-

Next

/
Thumbnails
Contents