Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-21 / 220. szám
4 Gazdaság 1993. szeptember 21., kedd Gyérek a tények a bankbotrányról Mennyi a 21 milliárd? A szokásos, igen kiadós politikai vita után, mely a „bankbotrány” kipattanását, Szabó Iván pénzügyminiszter rádiónyilatkozatát követte, jó volna „a tények fényében” megvizsgálni a dolgot. De gyérek a tények, minek következtében halvány a tények fénye is. Annyi látható csupán, s ez feltétlenül említésre érdemes, hogy mint a belügyminiszter és más illetékes „kommentátorok” nyilatkozataiból kiderült, a kormányt végre komolyan aggasztja és cselekvésre sarkallja a korrupciónak az a mértéke, mely az egész magyar gazdaságot kötőféken tartja. És akkor most nézzük, mi derült ki a pénzügyminiszter által nyilvánosságra hozott húszmilliárdról. Elsőként a kormány- szóvivő és az MNB elnöke szolgált részletekkel, mindenek előtt azzal, hogy a pontosabb szám 21 milliárd, hogy az ösz- szeg nem a veszteséget, hanem a bűnügyekben érintett pénz teljes mennyiségét jelöli, hogy összesen 42 bűnügyről van szó, s hogy mindegyik a nyomozás stádiumában van már. Később, az egész elmúlt hét folyamán keményen dolgoztak a napilapok gazdasági rovatai, s kiderítették egyebek között a következőket:- A Magyar Hitelbank szekszárdi fiókja 1,2 milliárd, kiskőrösi fiókja pedig 7,5 milliárd fedezet nélküli hitelt nyújtott, s emiatt a fiókvezetők ellen eljárás indult, noha a tényleges veszteség csak mintegy egymil- liárd forint. Az ügyben hamis váltók és lefizetett banktisztviselők szerepelnek még.- Budapesten eljárás folyik négy bank ellen. Ezek egyike az Ybl bank, melynek vezetői - Nagy Imre, az igazgatótanács elnöke, Jamniczky László vezérigazgató és Körmendi Éva vezérigazgató-helyettes - ellen vizsgálat folyik „nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés és csalás bűntette miatt”. Az Ybl bank könyveiből 6 milliárd forint hiányzott, amikor a bank csődbe került.- Az Ybl bankkal egyidőben került annak idején pénzügyi botrány középpontjába a Gyo- maendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet és az Általános Vállalkozási Bank. Ezek tulajdonosai, az Ybl bankot is beleértve összesen 14,1 milliárd forinttal tartoznak saját bankjaiknak. Mint a vizsgált ügyek túlnyomó többségében, ezek a pénzintézetek a tulajdonosok gazdasági társulásainak nyújtanak nagyösszegű hiteleket, bizonyára „együtt sírunk - együtt nevetünk" alapon, de az elemi garanciák nélkül.- Kétmilliárd forint kárt okozott tavaly bankjának és a betéteseknek a Gávavencsellő és Vidéke Takarékszövetkezet vezetője azzal, hogy törvénybe ütköző módon és mértékben vállalt kötelezettségeket.- Az OTP Zala megyei igazgatójáról ugyancsak tavaly megjelent a sajtóban, hogy 80 millió forintos hitelt nyújtott megfelelő fedezet nélkül és csúszópénz ellenében egy vállalkozónak.- Az OTP volt Hajdú-Bihar megyei igazgatója ellen hasonló bűncselekmény miatt folyik eljárás, az általa okozott veszteség, azaz a behajthatatlan hitel összege 400 millió forint. A fentiekből egészen világos, hogy a 21 milliárd nagyjából megvan, s hogy Szabó Iván valóban nem mondott lényegesen új dolgot, amikor ezt az összeget megnevezte. Más, a sajtóban megjelent adatokból azt is tudjuk, hogy a részben vagy egészében elherdált pénz a hazai bankok által kihelyezett teljes hitelösszeg 1 százalékát teszi ki, tehát bármilyen horribilis összeg is, a pénzforgalomhoz képest csekély. Mégis elég nagy ahhoz, hogy a pénzügyi kormányzatot nyugtalanítsa. Abban, hogy ezt az összeget nyilvánosságra hozták, kétségkívül volt kockázat. „Nagyon komoly dolgok ezek” - ismerte el Szapári György, az MNB új általános elnökhelyettese. A kormánynak számolnia kellett bizonyos nemzetközi kihatásokkal, s legfeljebb abban bízhat, hogy megfelelő ügykezelés esetén a magyar bankszférában tapasztalt súlyos visszáságokat külföldön „az átalakulás természetes velejárójának” tekintik majd. Ä sajtó és a kormány politikai ellenzéke elég széles körben terjeszti azt a lehetséges, de kétségkívül ellenőrizhetetlen verziót, mely szerint a bejelentést olyasféle kisstílű megfontolások előzték meg, mint az, hogy válaszoljanak Lengyel László politológus vádjaira (a kormány minden tagja és tisztségviselője megvesztegethető). Ebben Palotás Jánostól a Magyar Hírlapig számos ellenzéki tényező egyetérteni látszott az elmúlt napokban. Az állítás azonban márcsak azért sem tekinthető egyedüli igazságnak, mert köztudott, hogy a kormányzat a bankprivatizáció után is megmaradt a bankok legfontosabb kliensének, s a bankszférába behatolt korrupció leleplezése inkább erősíti, semmint gyengíti Lengyel pozícióit. A kormány mindenképpen kockázatot vállalt, s ezzel remélhetőleg megtette az első lépést a magyar gazdaságot zül- lesztő kliens-rendszer felszámolása irányában. Ezt a lépést azonban újabbaknak kell követniük. Egy 21 milliárd forint értékű, rossz hitelekből álló „homokzsákot” most kidobtak a gazdaság elnehezült léghajójából. Ez azonban csak a kezdete lehet egy megtisztulási folyamatnak, nem pedig a vége. A végeredmény pedig attól függ, hogy marad-e maga a kliens-rendszer vagy elfoglalja végre méltó helyét a törvény. Atlantic Sajtószolgálat Bokor Pál A gödör mélyén vagyunk Az eredmények csak jövőre láthatók Az ország gazdasági helyzetéről szólva a napokban több szakember úgy nyilatkozott,hogy most már tényleg a "gödör" mélyén vagyunk, innen már csak a kilábalás következhet. A múlt héten a kormány exportserkentő intézkedéseket, gazdaság-élénkítő program- csomagot fogadott el. A javaslat egyik előterjesztője dr. Kádár Béla, külgazdasági miniszter volt.- A gazdasági visszaesés egyik oka, hogy a külpiacokon olyan hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak velünk szemben, ami szinte lehetetlenné teszi a normális kereskedést. Van ez ellen valamilyen ellenszere a magyar kormánynak?-- A nemzetközi kereskedelem kicsit hasonlít a rabló-pandúr játékhoz: a felek mindig igyekeznek a tárgyalóasztalok mellett, vagy azon kívül, olyan helyzetet teremteni, amely számukra kedvezőbb exportfeltételeket biztosít. Ezért aztán a nemzetközi kereskedelem a kihívások és a válaszok sajátos koreográfiája szerint működik. Különösen igaz ez a protekcionista intézkedések esetében. Elsősorban a belföldi piacon kifogásolják egyes termelők a tisztességtelen feltételeket, mert nem tudnak helytállni a külföldről dömpingáron behozott, esetleg ott államilag is támogatott termékek versenyében. Az ilyen helyzetet átmeneti korlátozásokkal, rendkívüli vámokkal ki lehet védeni. Persze ezt csak akkor tehetjük meg, ha bizonyítani tudjuk a tisztességtelen verseny tényét.- Az ilyen viták nem zavarják meg két ország kereskedelmi kapcsolatait?- A nyitott kereskedelem minden ország egyforma érdeke, de a mienkhez hasonló kisországoké különösen. Nem vonulhatunk szekértáborba, nem vehetjük magunkat körül valamiféle gazdasági gyepűvel. Nem tehetünk mást, mint megpróbálunk alkalmazkodni a nemzetközi széljáráshoz. Előbb tárgyalásokkal, később szankciókkal válaszolunk a szankciókra, s ez általában meghozza a kívánt eredményt.- A gazdaságélénkítési "kormány-csomagtól" milyen konkrét változásokat vár a külgazdasági miniszter?- Ha az előterjesztésünkben leírtak maradéktalanul meg is valósulnak, az idén már aligha befolyásolják a gazdasági eredményeket, legfeljebb lefékezik a kedvezőtlen folyamatokat. Három hónap alatt, de még a jövő év első hónapjaira sem lehet csodákat várni. A mostani döntés előnyei egy év múlva, már egy másik kormányzati szakaszban jelentkeznek, de a mai vezetés erkölcsi és politikai felelőssége, hogy ne késlekedjen a döntéssel. (koós) Ferenczy Europress Fogyasztói árak és a létminimum alakulása augusztusban A fogyasztói árak augusztusban júliushoz képest 1,8 százalékkal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt 22,3 százalékkal nőtt az árszínvonal. Tavaly augusztusban 0,8 százalékos havi és 20,7 százalékos évi árnövekedés mutatkozott - derül ki a KSH legfrissebb statisztikájából. Augusztusban nagyobb áremelkedés következett be, mint az előző hónapokban és mint az előző évek augusztus hónapjaiban. Oka az általános forgalmi adó 6 százalékos kulcsának 10 százalékra emelése, ami az alapvető élelmiszerekre, a háztartási energiahordozókra, néhány más cikkre és a szolgátla- tások egyes csoportjaira vonatkozik. Ez évben a januári után ez volt a második ÁFA-emelés. A januárban tapasztalt jelenség, nevezetesen, hogy tömegével fordult elő az adókulcs változásából eredőnél nagyobb áremelkedés, most nem volt jellemző. A javak érintett csoportjainak árai többségükben az adóemelésnél valamivel kisebb mértékben voltak magasabbak augusztusban, mint júliusban, mert sok üzletben az adóemelést - legalábbis augusztus 1-i hatállyal - csak részben vagy még nem hárították át a fogyasztókra. Viszont az AFA-kulcs emelésnél sokkal jobban nőttek a sertéshús- és a cukorárak. A sertéshúsok árai augusztusban átlagosan több mint 10 százalékkel emelkedtek, amiben - féléven át érvényesült alacsonyabb akciós árak után - a magas árakhoz való visszarendeződés folyamata jut kifejezésre. A cukor esetében a júliusban kezdődött áremelkedés folytatódott (1 kilogramm sertéscomb átlagára júniusban és júliusban 272, augusztusban 302 forint volt), 1 kilogramm normál kristálycukorért júniusban 65, júliusban 68, augusztusban 75 forintot kellett fizetni. Az augusztusi nagyobb áremelkedés a fogyasztói áralakulást tekintve 5 hónapos nyugodt időszakot követett. Márciustól júliusig a tavaly ősztől indult élelmiszer áremelkedés és a januári árhullám után a havi árnövekedés mértéke 1 százalék alá csökkent, ebben az 5 hónapos időszakban összesen 2,9 százalékkal, havonta átlagosan 0,6 százalékkal nőtt az árszínvonal. (Ez körülbelül fele akkora volt, mint az 1992, és negyed akkora mint az 1991 ugyenezen időszakában jellemző mérték.) Az áremelkedésekből az augusztusi árindexben még csak részlegesen jelent meg a villamosenergia díjainál a 10 százalékos ÁFA, a magasabb kulcs nagyobbrészt csak a szeptemberi számlákban érvényesül majd. hasonlóképpen a szeptemberi árindexben fog mutatkozni a dohányáruk áremelésének hatása, mivel az augusztusnak csak a legvégén történt. Az augusztusi 1,8 százalékos árindexen belül a javak azon csoportjaiban, amelyekre a központi áremelések nem vonatkoztak, az áremelkedés ösz- szességében 1 százalék alatt maradt. Ezen belül a ruházkodási cikkek árai átlagosan 1,1 százalékkal alacsonyabbak voltak a júliusinál a szokásos nyárvégi kiárusítás miatt. (Tavaly e mérték 0,6 százalék, tavalyelőtt 1,4 százalék.) Az átlagosan 22,3 százalékos mértéken belül az előző hónapokhoz hasonlóan most is az éleliszerek áremelkedése volt a legmagasabb, több mint 30 százalék. Ezen belül a kenyérárak átlagosan 44, a tejárak 39 százalékkal magasabbak lettek a tavaly augusztusinál, a burgonya 55, a sertészsiradék és szalonna 56 százalékkal drágult. Az átlagosnál érdemlegesen kisebb a szeszesitalok és a dohányáruk áremelkedése (17,0 százalék), a ruházkodási cikkeké (16,2 százalék), a tartós fogyasztási cikkeké (11,4 százalék), és - a többszöri kisebb áremelés ellenére - a jármű üzemanyagoké (12,2 százalék). A többi iparcikk és a szolgáltatások árnövekedése az átlaghoz hasonló. A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban idén augusztusban 44900 forintot tett ki, ez egy főre számolva 11230 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző. Az augusztusi áremelkedésekkel összhangban a létminimumérték növekedése júliushoz képest e családtípusnál mintegy 800 forint, egy főre számítva 200 forint. A különböző családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege legmagasabb a városi egyedülállóknál, itt eléri a 15800 forintot, és a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol 53100 forint, egy főre számítva 8850 forintot tett ki a létminimum összege. Milyen támogatást kaphatnak a termelők? A termelési hitelek egy évre meghosszabbíthatók Már elkezdődtek az őszi vetéseket megelőző talajelőkészi- tési munkálatok. Dr.Szőllősi Endrétől, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy az idén milyen támogatásra számíthatnak a mezőgazdasági termelők?- A kormány hektáronként 1500 forintról 2000 forintra emelte az őszi gabonafélék vetési támogatását. Ezt az összeget eddig azok a termelők kaphatták meg, akik utólag számlával igazolták, hogy minőségi vetőmagot vetettek, műtrágyát, növényvédőszert használtak és a gázolajat fogyasztottak. Lényeges változás, hogy az idén a vetési támogatást előlegként is igénybe lehet venni azzal a feltétellel, hogy a termelőnek utólag számlával kell igazolnia a támogatás igénybevételének jogosságát. Az aszálykárt szenvedett területek gabonatermelőit további kedvezmények is megilletik. Akiknél az idei kalászosgabona termését 25 százalékkal nagyobb mértékben csökkentette az aszály, azok pótlólagos támogatást igényelhetnek: 25-40 százalékos terméskiesés esetén hektáronként 1500 forint,a 40 százalékos, vagy annál nagyobb terméscsökkenésre hektáronként 2500 forint kérhető. A kedvezmény akkor jár, ha a kérelmező tavaly is jogosult volt vetési támogatásra. A támogatás másik formája a hiteltámogatás. A termelők továbbra is elszámolhatják az általuk igénybevett bankhitel kamatai után a 10 százalékos támogatást. A kormány lehetővé tette, hogy az aszálykárt szenvedett gabonatermelők az idei termelést megalapozó, de már lejáró hiteleiket meghosszabbíthassák. A kamattámogatás - melynek mértéke 20 százalék - a meghosszabbított ideig, vagyis 1994 augusztus 1-ig érvényes. A jóváírás nem automatikusan, hanem a bankkal történt előzetes megállapodás alapján történhet. Azoknak a termelőknek az esetében, akik állami garancia- vállalással vettek fel hitelt gabonatermelésre és aszálykárt szenvedtek - ha a hitelüket a bank meghosszabbította -, természetesen az állami garancia- vállalás is meghosszabbodik. Igénybevehető 10 százalékos kamatkedvezmény a tavaszi vetésekhez szükséges őszi talaje- lőkészitő munkálatokhoz is. A gázolajfelhasználás után a fogyasztási adó 50 százaléka -[■ literenként 11.20 forint - visszatérítés jár. Ezt a gazdaságok a számlák ellenében utólag igényelhetik vissza, de természetesen nem korlátlan mennyiségben. A hektáronkénti kedvezményes gázolajfelhasználás mértékét kormányrendelet szabályozza: a szántóföldi növény- termesztésnél például csak hektáronként 90 liter üzemanyagot vehetnek figyelembe. Új vonása a rendeletnek, hogy ezentúl azok is igényelhetik a visszatérítést, akik bérmunkát végeztetnek. Bármilyen, növénytermesztésre felvett hitel után jár a kamattámogatás, így értelemszerűen a takarmánynövényekre is; A kormány állásfoglalása szerint jövőre a támogatást az állat- tenyésztésre is kiterjesztik.- A népjóléti tárca szociális földprogramja keretében ma már sok család kisgazdaságokban termel. Ők milyen kedvezményeket vehetnek igénybe?- Bármilyen konstrukcióban termel a gazdálkodó, ha hitelt vesz fel, megilleti a kamattámogatás. Ugyanez a helyzet a gabonával is: aki kalászost vet, azt automatikusan megilleti a vetési támogatás. (újvári) Ferenczy Europress Veszélyben a hazai lucerna készlet? Közös piaci agrárhírek Az állatállomány jelenlegi létszámát tekintve a téli abrak- takarmány-szükséglet biztosítottnak látszik - tájékoztatta lapunkat Székely Bertalan, a Földművelésügyi Minisztérium szakértője. A szálastakarmányok áremelkedésének okairól megtudtuk, hogy a drágulásban az aszályon kívül a betakarítási költségek növekedése is közrejátszott.- Valóban a kipusztulás veszélye fenyegeti a fehérjetartalmuk miatt nélkülözhetetlen évelő pillangósokat?- Komoly aggodalomra ad okot, hogy a lucerna vetésterülete a korábbi 300-330 ezer hektárról 280-290 ezer hektárra apadt. Tény az is, hogy már hosszabb ideje nincsenek új telepítések, pedig ezt a fehérjenövényt a kérődzők takarmányozásából más növénnyel kiváltani nem lehet. Az évenkénti szokásos 30-A0 ezer hektáros vetés elmaradása, illetve csaknem ugyanekkora területű gyep kiszántása miatt félő, hogy az ország lucemaállománya valóban veszélybe kerül. Ráadásul közrejátszanak bizonytalansági tényezők is: a nagyüzemek a kárpótlás és a földkimérés miatt nem vetnek, az új tulajdonosok pedig azért nem, mert még nem kapták meg a földjüket. Ez az átmeneti állapot különösen kedvezőtlen helyzetbe hozza az évelő pillangós növényeket, elsősorban a lucernát. Mindenesetre felkészültünk arra, hogy ha hiány keletkezik, a megfelelő vetőmagot azonnal a gazdaságok rendelkezésre tudjuk bocsátani. Ferenczy Europress Rekord szintre emelkedtek az EK intervenciós gabonakészletei, melyektől csak jelentős exportoffenzívával lehetne megszabadulni. A zárókészletek megközelítik a 33 millió tonnát. Miután a belföldi fogyasztás növekedésére nem lehet számítani, még az eddigieknél is agresszívebb exportpolitika várható. A kivitel növelése már csak azért is sürgető, mert egy esetleges GATT egyezmény korlátozhatná a támogatott exportot és ez rendkívül kedvezőtlen lenne a Közös Piacnak. A legtöbb sertéshús-féle közös piaci exporttámogtását 10 ECU-vel csökkentik 100 kilogrammonként a jövőben. Július elsejétől csökkentek a gabonaárak a közösségben, és ez az intézkedés mintegy elébe megy a termelők várható költségcsökkentésének. A támogatás-leépítés mértékének meghatározásakor abból indultak ki, hogy a gabonaárak átlagosan mintegy 20 százalékkal mérséklődnek. Helyre fog állni a borkínálat és kereslet egyensúlya a Közös Piacban 2000-ig a bizottság által előterjesztett piacszabályozási reform segítségével. Az EK irányítói ezúttal is a „mézesmadzag és korbács” módszer alkalmazásával remélik megoldani a borpiac egyre súlyosabb zavarait. Az egyik oldalon bőkezűen kívánják honorálni a gazdáknak a termőterület és a hozamok csökkentését. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor viszont a fölöslegekre bevezetik a kötelező lepárlást, méghozzá rendkívül alacsony árakon. Emellet további szigorítások várhatók a borok cukrozásával és kezelésével, valamint a minőségi borok osztályozásával kapcsolatban is.
