Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. szeptember 21., kedd

5

Kultúra

Boross Lajos tervei

A prímások királya Karcagon

A 100 tagú cigányzenekar prímása, Boross Lajos a karcagi Déryné Művelődési Központban adott jótékony célú hangversenyt a cigányzenekar kamarazenekarával.- Mikor fogott először kezébe hegedűt? - kérdeztük a 69. évében járó prímástól.- Ötéves koromban. Először édesapámtól kezdtem tanulni, mert családunkban apáról fiúra

jár ez a hagyomány. Hét évvel később már a Rajkó zenekarban muzsikáltam, s a budapesti Hos- tant kávéházban léptünk fel.- Saját zenekar alapítására mikor gondolt először?- Evekkel később ... 17 éves voltam, amikor saját zenekarom lett. Éttermekben, kávéházakban léptünk fel.- Melyek az érdekes turnéi?- 1938-ban, Németországban

turnéztam először^ aztán jött a háború... az Állami Népi Együttes vezető prímásaként jártam Kínában, Oroszországban, Svájcban, Hollandiában is.- Most a húsz fős kamarazenekarral lép fel. Máskor is szoktak részt venni jótékony hangversenyen?- Igen, de ez most presztízskérdés is, hiszen a kápolna a cigányoké, s mi szívesen segítünk muzsikánkkal, amikor róluk van szó. Nagyon szeretjük Bangó Margitot, mert ő is a mi vérünk, itt is vele lépünk fel.- Ha jól tudom, a hangversenyt két turné között vállalták.- Igen. A napokban jöttünk haza Németországból, s a héten utazunk Japánba.- Raduly József önt királyok prímásának, a prímások királyának nevezte. Milyen tervei vannak a királynak?- Szeretnék prímásként eljutni Görögországba. Szomorú vagyok, hogy a fiam, aki nem nálam nőtt fel, nem viszi tovább a családi hagyományt. Egy kicsit már elfáradtam, de még igyekszem lépést tartani a fiatalokkal. Ha egyszer mégis leteszem a hegedűt, a muzsikától nem fogok elszakadni. Szeretnék tanítani, átadni tudásomat az ifjú nemzedéknek.- Kívánom, hogy még sokáig legyen a prímások királya.- Köszönöm szépen. - de Sorozatok a közönség szórakoztatására

Láthatunk-e Korda Sándor filmsorozatot?

A Korda Sándor centenáriumi ünnepségek alkalmából az elmúlt hét csütörtökén, a késő délutáni órákban, Túrkeve világpremier helyszíne volt. Ekkor került - nagyközönség előtt először - levetítésre az az öt- venperces dokumentumfilm, amely a város szülötte, Sir. Alexander Korda filmrendező és producer életútját mutatja be. A filmet az Angliában élő rendező, Peter Sasdy készítette.- A túrkevei közönség elé szinkronizálva került az Ón által készített dokumentumfilm. Mikor lesz látható a Magyar Televízióban?- A túrkevei vetítés a film ősbemutatója volt. Eddig sehol nem láthatta a nagyközönség. Illetve a HBO csatornán - nekik lett másodsorban felajánlva - csütörtökön este vetítették.- És az MTV?- Nem tudom műsorára tűzi-e majd? Ugyanis a tavaszszal a film forgalmazója először őket kereste meg ez ügyben. Mivel azt a választ kapta, hogy az átvételre nincs meg a megfejelő fedezet, ezért azt a HBO vette át.-A közeljövőben hol vetítik?- Vasárnap a Magyar Filmintézetben, szakmai közönség előtt már vetítették, illetve október 5-én és október 12-én a BBC TV 1-es csatornáján lesz látható. Amerikai és németországi vetítésére az ősz folyamán kerül sor. De szeptember 29-én, az Angol Film,- és TV Akadémián, a Korda Sándor ünnepség alkalmából, levetítik.

Ön személyesen is ismerte Korda Sándort?- Sajnos soha nem dolgoztam vele együtt. De a Túrkevén élő Finta Sándor szobrászművészszel többször is találkoztam Amerikában. A Bewerly Hills- ben rendezett kiállításának megnyitóján nemcsak alkotásaival, hanem vele is közelebbi ismeretségbe kerültem.- És Túrkevén - a mostani alkalmat leszámítva - járt már?- Harmadjára vagyokr a városban. Év elején Korda Sándor múltját felkutatni, majd a tavasszal forgatni voltam itt. Most pedig az ünnepségek megnyitójára és az elkészült film premierjére látogattam újra ide. Angliában felújították és folyamatosan vetíteni fogják Korda Sándor filmjeit.- A magyarországi TV-néző közönség is számíthat erre? - érdeklődtünk dr. Veress Józseftől, a Magyar Filmtudományi Intézet igazgatóhelyettesétől.- A Duna TV sorozatban vetíti majd a Korda filmeket. Arról, hogy az MTV műsorára tűzi-e, nem tudok. De a budapesti Örökmozgóban, — a volt Mátra mozi - már vetítik a Korda Sándor filmeket.

Czikkely Anna

Iránytű - „ Tűzőnapon és csikorgó hidegben” /

Könyvet írt a tiszavárkonyi rímfaragó

„Hol szomorú, sőt néha tragikus, máskor tréfás történetek ezek. Egyben azonban megegyeznek: mind megtörtént és mind igaz történetek” (Részlet a bevezetőből)

Novellás kötetnek nevezi a nyáron megjelent 140 oldalas kis könyvét Illés Kiss Béla, rímfaragóként ismert tiszavárkonyi nyugdíjas lokálpatrióta. Tartalmát tekintve hely-, ipar- (például a csizmadia- és cipészszakmák, a kovácsmesterség leírása), vallástörténeti, néprajzi és személyes jellegű családtörténeti vonatkozású írások, valamint a szerző versei váltakoznak a kötetben, amely a tiszavárkonyi Papírtekercs Kft támogatásával, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár nyomdájában készült.

A kiadvány egyik érdekessége, hogy korabeli fotókat, iratokat tesz közzé. Ilyen a „Kivonat a kereszteltek anyakönyvéből", amelyet 1889-ben dotáltak, vagy a nyolcvanfilléres bélyeggel ellátott, 1920-ban keltezett községi bizonyítvány, amit Kiss Illés részére munkakeresés céljából adtak ki, tanúsítva,

Illés Kiss Béla

hogy: „ a kommun forradalmak és a román megszállás alatti magaviseleté ellen feljelentés nem tétetett...”

Olvashatunk a kötetben a két világháború között Tiszán járó Lukács Béla és Szent Endre nevet viselő személy-teher hajókról, a „Muki” nevű mezőgazda- sági kisvonatról, amelynek mozdonyát a Vezseny-Szőlő végállomáson kézierővel, for- gópadon forgatták vissza annak idején Cegléd irányába.

A korabeli aratók szerszámait, életformáját, a cséplést, a napszámos munkákat, a pásztoréletet, az ásott kút készítését, a kubikus munkát bemutató fejezeteket minden bizonnyal nem csak a várkonyi emberek olvassák majd érdeklődéssel.

Van még egy különlegessége a könyvnek. A szerző közli azt a versét, amelyet II. János Pál pápa tiszteletére írt az „Egy vers a békéért" címet viselő torinói pályázatra és amellyel nemzetközi díjat nyert. Közli a Vatikánból - a Szentatya apostoli áldásával - érkezett köszönő levelet is.

E napvilágot látott kiadvány egyszersmind értékmegőrző, elgondolkoztató és szórakoztató is egyben, hiszen szívszorító iróniával parodizálja ki - egy 41 versszakos, hosszú rímet faragva - Illés Kiss Béla önmaga rokkantosításának körülményeit is, rámutatva azokra a visszásságokra, amelyeket szakmunkásként, az építőiparban dolgozva mindvégig tapasztalt, megélt.

S. Cs. J.

Az örömszerző pedagógia napjai Ábrahámhegyen

Kapaszkodó a következő esztendőre

Más ez a fórum, mint a szokásos szakmai szimpóziumok, tanácskozások. Kilóg a sorból, akárcsak a fogyatékosak világa az épek társadalmából. Őket, sérült embertársainkat képviselik a résztvevők, értük vívják szócsatáikat a gyógypedagógusok, szociális intézmények orvosai, vezetői, pszichológusai. A légkör - a legkeményebb adok-kapok után is - oldott, baráti. Az ábrahámhegyi baráti-szakmai találkozón, amelyet dr. Göllesz Viktor, a budapesti gyógypedagógiai tanárképző nyugalmazott professzora hívott életre, a részvétel önkéntes. A többség évről-évre visszajár e három napos agy- és szívtornára, próbát tenni hivatástudatból, töltekezni egymásból. Ahogy a házigazda mondja egy-egy téma végén: - Urak, hogy is van ez? Az Ábrahámhegyi Napok lélektanát próbáltam megfejteni a rendezvény helyszínén, a JNSZ Megyei Önkormányzat üdülőjében.

Dr. Göllesz Viktor: Végre megmozgatta a mély vizet a fogyatékosak testnevelése- Professzor úr! Hogyan áll össze a napok forgatókönyve?

Dr. Göllesz Viktor: - Vannak aktuális és visszatérő témaköreink. Törvények, rendelkezések kapcsán felmerülő gyakorlati problémákat is megvitatunk. Ilyen az új szociális törvényben az értelmi fogyatékosak rehabilitációs intézete elnevezés. Nem is annyira a névvel van a baj, mint azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül kellene elbocsátani ezeket az embereket az intézetből a munkaerő szabad piacára.

... hát ez nem megy. Visszatérő témánk most már évről-évre a világkiállításra való felkészülés. Megcéloztuk a hazai fogyatékosságügy bemutatását, „Előtérben az ember” szlogen alatt.-Úgy tapasztalom, hogy a komoly szakmai viták ellenére szívesen vannak itt együtt nagyon jó szakemberek. Mi a titka ennek?- Baráti kör a nevünk. Barátunknak tekintünk minden olyan kollégát, aki megtisztel bennünket azzal, hogy ide eljön, mi több, érdemben hozzá is járul az itt folyó igen kemény munkához. A közös megbeszélések mellett a szünetekben, esti órákban is lehetőség van az egyes témák továbbgondolására, megvitatására. Értékes órák, percek ezek.- Nem egy kezdeményezés indult már a napokról és terebélyesedett országos mozgalommá. Például a speciális olimpia. Ez évben is lesz ilyen?- Valóban, ami a világkiállításon való bemutatkozást és a speciális olimpiai mozgalmat illeti, a napok adtak lendületet e két ügynek. Mindkét témakörben a kulcsfigura Wisinger János volt, akinek okkal hálás az egész magyar fogyatékosságügy, mert végre megmozgatta a mély vizet az értelmi fogyatékosak testnevelése és sport- mozgalma felé.

Demeter Miklós, a Darvastói Foglalkoztató Intézet igazgatója a kezdetektől fogva részt vesz a napokon. Tőle kérdezem:- Mi a vonzereje a találkozóknak?- Ez a tanácskozás abban különbözik a szokványostól, hogy a baráti atmoszféra kisugárzik a meghívott előadókra is. Bármilyen magas pozícióból jönnek ide, nem tudnak szabadulni attól a közvetlen baráti hangtól, ami egyfajta konzultációs jelleggel itt megnyilvánul. A másik: úgy moderáljuk egymást, hogy az előadások mindig hagynak egy kiskaput, ha úgy tetszik, egy nagy kérdőjelet a további vitatkozásra, így a beszélgetések vacsora után is tovább folytatódnak, ami gyakorlati szinten gyarapítja az ember felkészültségét. Van még egy vonzereje a napoknak: a sokrétűség. A szociálpolitika, az egészségügy, a foglalkoztatás, a törvényalkotás, annak végrehajtása is kivesézésre kerül itt, kapaszkodót ad a következő esztendőre.

A baráti kisugárzásról mondottakat alkalmam volt lemérni egy rövid beszélgetés keretében dr. Kakuszi Ist\’án helyettes államtitkár válaszaiból, aki a szociális törvényről tartott előadást a napokon.- Kakuszi úr! Mi a véleménye az Ábrahámhegyi Napok baráti köréről?- Ezeket a szakmai köröket alapvető fontosságúaknak tartom. Maga a szakma is sérülne, ha nem lennének. Egyfajta felfogáscsomagot közvetítenek. Minél erősebb egy csapat, annál inkább hangot tud adni felfogásának. A napok esetében kiterjedtebb funkcióról van szó, mivel alapítványi formában működnek, újságot jelentetnek meg.- Tudnak-e segíteni a kormányzati munkában ezek a baráti körök?- Esetlegesen. Azon múlik, megtörténik-e az egymásra találás. A szociális típusú fórumokból nincsen sok.- Többen kifogásolják az új szociális törvény végrehajthatóságát . . .

Dr. Kakuszi István: Fogas kérdés a kastélyprivatizáció- Nem látok ma olyan végrehajtási szabályhiányt, ami a működést zavarná. Meg kell szokni, hogy nem minden esetben rendelkezik a törvény, de a végrehajtási utasítás sem a hogyanról. Ezt a hogyant rábízza a szakmai fórumra, illetve az ön- kormányzat megítélésére. Nem volt célunk, hogy a működés legapróbb részleteit leszabályozzuk. Ami hiányzik, a törvénynek a komplettebbé tétele.- Az AVÜ meghirdette a kastélyprivatizációs programot. Köztudomásúan sok intézmény van ilyen épületekben elhelyezve. Okkal félnek-e dolgozóik a megszüntetéstől?- Nagyon fogas kérdés. Az önkormányzatoknak kell mérKarácsony György: Ki fogja megtorolni a gyerek orrát?

legelni, hogy ezeket az intézményeket hogyan hasznosítják. Egyik megyénkben máris kemény problémák merültek fel ebből. Eladásuk esetén nyilván jó bevételre lehet szert tenni. Jó lenne, ha a szociális inzézmény- rendszer nem sérülne. Az sem elfogadható ugyanakkor, hogy 40-50-60 százalékos kapacitással működjenek intézetek. Véleményt tudunk mondani, de a döntés nem minisztériumi hatáskörű.

A napokon komoly vitát váltott ki, hogy nincs pontos kép róla: az országban hol és milyen jelleggel képeznek szociális szakembereket. Egyesek szerint a képzésben stabil alapok megadására - például: ki a fogyatékos? - kellene törekedni, erre épülhetne az oktatás.

Karácsony György, a Zalaa- páti Szociális Otthon igazgatója éles kritikával fogalmazott:- Változatlanul ott tartunk, hogy ki fogja megtörölni a gyerek orrát? Nagyon szép hogy elméleti szakembereket kép- zünk, de ez a pálya nem mérnökképzés. Nincs terepgyakorlatuk a végzősöknek. A főiskola utolsó évében ismerkednek csak az intézményi munkával, s miután végeznek tanulmányaikkal, rájönnek, hogy nem ezt akarták.

Mások is megerősítették: az oktatás és gyakorlat között jelenleg szakadék van. A teoreti- záló, elméletileg csiszolt gárda nem minden esetben találkozik a gyakorlati munka terepeivel. A fejlődés útja a többlépcsős, terepgyakorlatokat biztosító képzés lenne.

* * *

Ismét működött az ábrahámhegyi csapda. A szakma legki- válóbbjai - köztük megyénkbe - liek is - számos témát hoztak el a Balaton-partra, amelyek időhiány miatt, mint máskor, elvarratlanok maradtak. Hogy is van ez urak? A kérdőjel további kihívást, párbeszédet jelez. Jövőre találkozunk ugyanitt, Ábrahámhegyen.

Kép-szöveg: Simon Cs. József

Az Ábrahámhegyi Napok '93 résztvevőinek egy csoportja: akik a fortyogó fazékról évről-évre leemelik a fedőt