Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám
<3 7V Kedves Olvasó! Beszéljünk a nőkről! Nőkről általában a férfiak szoktak fecsegni, a nők egy másik nőről szoktak, nyilván arról, aki nincs jelen. De most tegyünk kivételt! Beszélgessünk róluk együtt! Uraim! Önök szívesen citálják Platón ama mondását, mely szerint örül annak, hogy görögnek született és nem barbárnak, szabadnak és nem rabszolgának, férfinak és nem nőnek. Nem döbbenetes?! Önök kétezer éve biztosítják csodálatukról a női nemet, de közben változatlanul azon örvendeznek, hogy személy szerint nem Önök ezen áhítat tárgyai. Ha megengedem magamnak, hogy a női nem fogadatlan prókátora legyek, azt mondom erre: köszönjük, jól vagyunk, ez az apró következetlenség nem zavar bennünket. Megszoktuk már a sok-sok évszázad alatt. Bölcs belső mosollyal figyeljük az Önök hangos erőlködését, hogy bebizonyítsák, a férfinem a teremtés koronája. Ki vitatja? Mi aztán nem! Csak őrizgessék az uralmi jelképet, bizonygassák, hogy hatalmuk töretlen! Nekünk elég, hogy ott lehetünk a trónusok körül, felnézhetünk őfenségéire, és élvezhetjük kitüntető figyelmüket. Lám-lám! Amerre a szoknyák libbennek, arra forognak a koronás fők! Vigyázat! Le ne guruljon a kobakok ragyogó éke! De semmi vész! Mi segítünk megkeresni, és magunk illesztjük helyére vissza. Hadd bajlódjon vele, akit megillet. Fényesítse, vigyázza, büszkélkedjen vele. Mi nem érünk rá ilyesmire, valakinek az országossal is foglalkozni kell. És törődni az esendő kedves uralkodókkal, hogy legyen elég energiájuk az uralkodáshoz. Mi is lenne velünk nélkülük?! Mit jelent Ön számára a NÖ? Barotai Imre, a szolnoki Belvárosi Nagytemplom kanonok plébánosa: A nő Isten teremtménye, éppúgy mint a férfi. A nőt a teremtéskor Isten egyenjogúvá tette a házasság alapítása által, hiszen az ember a férfi és a nő egysége. Sajátságos, a Teremtőtől kapott hivatása az anyaság. Otthont kell teremtenie elsősorban szívében az övéi számára, erre van predestinálva. A mai társadalomból hiányzik az édesanya, következménye az érzelmi elszegényedés, a család széthullása. Adjunk lehetőséget - anyagi hátteret is teremtve -, hogy a család szentélyében elfoglalhassák az édesanyák a helyüket, akik önbecsülésüket is visszanyerhetik ezáltal. Dr. Böjthe Lajos, a Hetényi Géza Kórház igazgató főorvosa: Fogalom! Bármennyire is furcsa, nem a férfi a teremtés koronája, hanem a nő. Ő motiválja az életünket még akkor is, ha háttérben van, úgy cselekszik, hogy azt higgyük, mi vagyunk, akik a döntő szót kimondják. Döntően befolyásolják a szeretett férfi egyéniségét, jellemét, öltözködését, viselkedését, társa az élet bonyolult problémáinak megoldásában, megértő, gyengéd, figyelmes, és igényli mindazt, hogy a férfinem bizonyos fokig uralkodjék felette, bár ez az uralkodás látszólagos. Elképzelhetetlen, hogy e megértő társ nélkül normális életfunkció, családi élet, munka bármely szinten elemi módon történjen. Dr. Ducza Lajos, Kisújszállás polgármestere: Konkrétan az édesanyámat, feleségemet és lányaimat, akikkel nagy megértésben, szeretet- bén, néha nagy vitákban élek, de ha kell, ők azok, akik rögtön segítenek, szeretettel ragaszkodnak hozzám, és akiket én is féltek, gondtól, bajtól óvok, és mindent megteszek értük. Akiknek jelenléte biztonságot, megnyugvást, néha gondot jelent. Értük élek: minden eredmény, siker csak úgy válik értékké számomra, ha ők is velem örülnek. Jelenti a nő munkatársaimat a hivatalban, akik készségesen segítenek munkámban, akik észreveszik, ha fáradtabb vagyok vagy gond nyomaszt, és akiket én is nagyon tisztelek. Jelenti a nő ügyfeleket a hivatalban, akik fogadónapon elmondják gondjukat-bajukat, tanácsot vagy segítséget kémek, és néha kiborulnak... a szemüket tö- rölgetik ... Elvontan jelenti azt a különleges lényt - fiatal lányt vagy asszonyt -, aki egy reggel szembejön az utcán, akit mindnyájan megcsodálunk, akihez semmi nem köt, de költőien szép - valami megmagyarázhatatlan ok folytán -, és akit lehet, hogy soha nem fogok többé látni, még szót sem válthatok vele, és talán éppen ebből ered a találkozás különös varázsa, ami után jókedvű lesz az ember, és amitől egész napja megszépül. Mlérey Gyula, a Hotel Tisza Kft. ügyvezető igazgatója: A szebbik nem mindenkori képviselői, akik nap mint nap körülvesznek bennünket, férfiakat; otthon, munkahelyen, az utcán, természetes, hogy nekünk vannak, de ha nem lennének, biztosan nagyon hiányoznának. Várhegyi Attila, Szolnok város polgármestere: Nem tudok filozofikus lenni, s nem tudok elméleti lenni sem. Számomra nem a nő létezik, hanem egy nő. Ő az anyát jelenti, a bájt, a szépséget, a segítséget. Jelenti a támaszt és a biztatást, jelenti a teremtést és az elmúlást. Ő a legtermészetesebb lény a világon, aki kínnal, bajjal teremt csodát maga körül, a világ számára. Ő jelenti a gyermeket, a gondoskodást, mindent, ami humánummal teli, amit nem lehet eléggé tisztelni. Az irodalomban mindig Ady jut eszembe, a valóságban a feleségem és az édesanyám. Hogy ember lett belőlem, nekik sokat köszönhetek. Dr. Séllei Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok 'Megyei Ügyvédi Kamara elnöke: Életemben mindig jelentős és meghatározó szerepe volt a nőknek. Környezetemben - családban, munkahelyen - nők között élek és tevékenykedem, közöttük jól érzem magam. A velük kialakított kapcsolatban alapvetően az egyenjogúságot vallom, de a férfi személye, szerepe legyen meghatározó - a nő önérzetének megsértése nélkül. Az életben, a napi munkában, egészséges gondolkodásban teljes értékű férfi az lehet, aki magánéletében, a nőkkel való kapcsolatában kiegyensúlyozott, akinek kapcsolatteremtése egyéniségének megfelelő. Feleségként szeretnek, boldoggá teszik családi életünket, s a családi, napi gondok megoldásával, a gyermeknevelés elsődleges vállalásával könnyítik helyzetünket, ezzel elősegítve a munkahelyen, a hivatásban teljes helytállásunkat. Személyiségünk pozitív kibontakoztatására, önmegvalósításra, megújulásra ösztönöznek. Ők teszik teljessé, tartalmassá, színessé magánéletünket. Mi, férfiak nélkülük szegényebbek lennénk, s talán gondjaink száma kevesebb lenne. Szabálytalan portré A megyénkbeliek közül ő lett a legszebb A szolnoki Droppa Zsuzsanna, aki szeptember 22-én lesz egy híján húszéves, merő véletlenül nevezett a Tisza-tó szépségversenyére. Az idén, a keróban érettségizett, vendéglátó szakos ifjú hölgy elhatározásának kezdetben nem nagyon örült a párja. Végül neki is megenyhült a szíve, hiszen az egész jó játék. Úgy tűnik, az indulással valami elkezdődött, hiszen a 168 centis, barna hajú, érdekes szemű lány ugyan nem került a dobogóra, de jó néhány, értékes különdíjával a megyebeliek közül a legsikeresebben szerepelt. így felfedezte Kiki. aki meghívta következő videoklipje felvételére szerepelni. Azután nyert egyhetes, kétszemélyes nyaralást, amelyet azonban időhiány miatt a mai napig sem tudott igénybe venni. Végül, de nem utolsósorban manökentanfolyamra is járni fog. Jelenleg a Vegyiművek melletti Sport büfében dolgozik, és úgy tűnik, hogy a jövőben fodrászmodellként is számítanak rá. Ami a személyiségét illeti, elmondása szerint romantikus, de esetenként hamar felkapja a vizet. Évekig versenyszerűen sportolt: vívott, rövid távon futott, kézilabdázott. Ötven-egy- néhány kilójára (92-62-92) nagyon ügyel, mert annak, aki annyiféle finom ételt szeret, mint ő - hogy csak a rakott kelt említsem -, nem árt olykor a mérlegre állni. Egyébként inni, dohányozni nem szokott, és nem festi magát. Legjobb szépítőszemek a tusfürdőt meg a vizet tartja. Nem tudom, mit szólnak ehhez azok, akik víz helyett másféle nedűre esküsznek. Természetesen szájon át... D. Sz. M. Zsuzsanna egyelőre a vendéglátásban dolgozik, de ki tudja, mit hoz a jövő Hihetetlen történet Női gondok - tuti tippek- Elkerülhetetlen? - kérdezte együttérző arccal a barátnő.- Igen, sajna - sóhajtott a lány. - Döglesztő ez a kánikula. Tovább nem halogathatom.- Ciki.- Az. Gondterhelten hallgattak.- Van egy ötletem! - szólalt meg hirtelen a barátnő.- Na, mondd!- A potyára mentek?- Oda.- Nahát, egyszerű. Nem veted le a ruhádat. Azt mondod, nem tudsz úszni, inkább őt nézed, milyen klasszul tempózik.- Hülyeség! Halálra röhögné magát. Délelőtt tíztől délután ötig szobroznék a fürdőruhások között állig begombolkozva. Jobb nincs?- De van! Elölről veled semmi baj. Hátul van némi úszógumid, és kicsit nagy a feneked. Elölnézetben igazán jó vagy. Mutasd neki a jobbik feledet! Vigyázz, ne kerüljön a hátad mögé! És fontos, hogy a matracon hanyatt feküdj! Eszedbe ne jusson megfordulni!- Leég a hasam.- Még mindig jobb, mint ha előtte égsz le!- Jó-jó, oké! De mi van, ha a vízbe megyünk?- Legyél előzékeny! Engedd előre! Kifelé jövet meg maradj le! így sosem fog hátulról látni.- Es ha elfelejtkezem magamról, vagy rosszul számítom ki az ide-oda sergést?- Erre van egy tuti tippem. Beveted a monokinit! Akkor majd úgysem a hátadat akarja látni! Mondja hát el... Ó, mi nők! Itt a nyár. Vakító, illatos, mint az a nyarak számára előírásos. El is határoztam, hogy most aztán én leszek a szu- pemő. A csábító, a házias, a konyhatündér; gyermekeimnek fantasztikus anyja, szomszédaimnak fantasztikus szomszédja, kollégáimnak fantasztikus kollégája, hites uramnak fantasztikus neje. Neki is láttam, úgy, ahogyan a nagykönyvben meg van írva: A takarítás tudós szakemberei szerint naponta szükségeltetik a portörlés, növénylocsolás, kádsúrolás, macskatál-mosoga- tás, porszívózás, szellőztetés. Elég azonban havonta egyszer ablakot mosni, de hetente kell nagymosást rendezni (hogy itt mindig koszos valami), kivasalni. Mindezek közben nem ártana nőnek mutatkozni, tehát reggel sminkelés (a hitves az ajtóban toporog: mikor indulunk már?); a munkahelyen fejkörzés, lábcsavarás, erős jobbra-balra nézés. Ebéd nincs, ezzel is megtakarítok egy órát. Ne felejtsem el rendszeresen masszírozni a fejbőrömet, a vérkeringést javítandó; bár ez egybe szokott esni a fejmosást követő hajtörléssel. Nem árt a szem és a száj környékét is masszírozni, hiszen a ráncok...! A délutáni egészségügyi sétát sem hagyhatom ki (mondja az orvos), igaz, ez leginkább csak a boltig tart. Sétám végeztével súlyzózok egy kicsit (hogy néznék ki petyhüdt izmokkal): hazacipelem a 10 kilónyi cekkert. Otthon átvedlem házipillének, s helyiségről helyiségre libbenve (a Carmen ritmusára) partvissal a kezemben súrolom ragyogóra a házat. De mindezt könnyedén teszem, hiszen itt van az új, testhez álló intim (illetve inintim) betét, már illatosított változatban is: így mindig tudom magamról, merre is járok. És máris fantasztikus szakácsnő lettem, nem sózhatom el, és nem égethetem le (naná, hogy juszt is odakozmál és még sós is). Aztán fénylő mosollyal ajkamon odaállok a mosogató elé, mire a szerető gyerek a szerető hitvessel (a galádok) így szaval: csak mosogat, csak mosogat, csak mosogat... Ha ügyesen csinálom, ténykedésem közben még á Híradót is látom; fél perc, és a vérnyomásom a plafonon, én meg a vérnyomásom mellett. Hideg zuhany. Nem feledkezem el a megfelelő helyekre adagolt illatszerről sem. Izga- tóan besuhanok a hálóba, ahol vár az én kis uram ... Fenét vár. Elájulva alszik. De vajon mitől fáradt el?- csr -
