Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

1993. szeptember 13., hétfő Sportextra 11 A fővárosi fiú vidékre költözött Knézy Jenő szereti az aranyat Westel Sportnap Egy év múlva ismét találkoznak A jövő hétfőn végre felgördül a függöny Szolnokon. Tévedés ne essék, nem a Spiró György igazgatta Szigligeti Színház társu­lata tartja őszi évadjának premierjét, hanem az Olajbányász SE férfi kosárlabdázói lépnek színre, idei első szuper ligás mérkő­zésükön a Tiszaligetben. A táblás ház garantált, az egyik fő kér­dés csupán az, a nyáron szerződtetett „művészek” milyen szí­nekkel gazdagítják az „előadást”? Köztük lesz minden bizony­nyal, talpig piros-feketében a 21 esztendős Knézy Jenő, akire már csak édesapja miatt is számolatlanul többen lesznek kíván­csiak. Jenővel már a parolát követően megállapodtunk abban, hogy másokkal ellentétben nem a riporter - ő is szuper ligás »já­tékos”, de más területen - fiával, hanem az Olajbányász kosár­labdázójával szeretnék szót váltani arról, miért költözött a fő­városban felnőtt (198 centisre), aranyérmes „Sólyom” vidékre. . - Egyszerűbb az esetem, mint sokan gondolnák, bár azt tudni kell rólam, nagyon ra­gaszkodom Pesthez. Nem volt könnyű dönteni, mégis hamar, egy hét alatt lezajlott minden. Úgy éreztem, muszáj váltanom, fel kell áldozni sok mindent ah­hoz, ha valamire vinni akarom a kosárlabdában. Ennek lehetősé­geit az Olajbányászban láttam meg, ezért választottam őket.- Döntésedben a Pest-közel­ség mekkora súllyal bírt?- Nem tagadom, az is befo­lyásolt, ám a legfontosabbaknak azt tartottam, hogy egyrészt szuper ligás a csapat, másfelől pedig Szolnokon olyan vezetést ismertem meg, amelynek konk­rét célkitűzései vannak a jövő­vel kapcsolatban, s azok megva­lósításában számítanak rám. Természetesen apuékkai meg­beszéltem a klubcserét, sőt mint alternatívát, ők vetették fel elő­ször.- Tudom, nem mondok vele újat, a saját bőrödön is tapasz­talhattad a szolnoki közönség túláradó rajongását övéi felé, míg az ellenfelek csak a legrit­kább esetekben érdemlik ki az elismerést. Benned milyen ér­zelmi folyamatok játszódtak le, túl azon, hogy profi világban nem nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a lelkieknek? Lehet-e a ' szereléssel pat aiéi szívet cse­, rélni?- Nekem a barátoktól való el­szakadás okozta a nagyobb „traumát”, a Sólymoktól köny- nyebben sikerült az eltávolodás, amit ők maguk nagyban „segí­tettek”. A történtekről többet nem akarok mondani, az sokkal fontosabb, itt nagyon jól érzem magam.-Új barátok?- Természetesen a régiekről nem elfeledkezve meg kell em­lítenem Mérész Tomit, Takács Attilát, Bódi Pétert, velük a 22 éven aluli válogatottban több­ször együtt játszottam. ■- Miel'int nekivágtál a 100 ki­lométeres útnak, tettél-e a belső zsebedbe egy-két panelt?- Nem. Nem terveztem el, hogy mit fogok csinálni, miként fogok viselkedni. Egyszerűen teszem a dolgom, ahogy tudom. Bevallom, jólesett a társak köz­vetlensége, és talán a szurko­lókról is elmondhatom, hogy mellém álltak annak ellenére, hogy amikor a Tungsramban és a Sólymokban játszottam, nem igazán szerettek.- Miként próbálsz megfelelni a bizalomnak?- Csakis eredményes játé­kommal tudom kiváltani az el­ismerést. Szakmai téren termé­szetesen sok mindenben javul­nom kell még, legjobban gyor­saságban, az egy-egy elleni já­tékban szeretnék előrelépni.- Mint külső szemlélő bátran állítom: a tavalyi Olajbányász­hoz képest a mai gárda számot­tevően felgyorsult. Vállalkoznál arra, hogy régi és új csapatodat összehasonlítsd?- A legszembetűnőbb, mi sokkal fiatalabbak vagyunk. Nyilván ez a gárda más jellegű munkát és bánásmódot igényel. A Sólymok hamar összeková- csolódhatott, mert zömében ki­forrott kosarasokból állt, míg itt Szolnokon sok az új arc, tehát nekünk több időre és türelemre lesz szükségünk a jó eredmé­nyek eléréséhez.- A felkészülés során, két hét alatt három nemzetközi tornát nyertetek. Akkor ez mit sejttet?- Rosszat biztosan nem. Nem Férfi teke, Szuper Liga Váratlan vereség a nyitányon A Szolnoki MÁV CC teke­csapata megkezdte szereplését a bajnokságban. A felkészülési mérkőzések és minősítő verse­nyek során összeállt a csapat, hogy méltóképpen képviseljék megyénk tekesportját. A játé­koskeretben személyi változás nem történt. A Szegedi Postás elleni előrehozott mérkőzősre a vendéglátók nemzetközi köte­lezettsége miatt került sor. Ifjúságiak: Szegedi Pos­tás-Szolnoki MÁV CC 4-0 (1710-1536) Szeged: Földesi 821, Korcs- marék 889 Szolnok: Nádas 789, Zsákai Z. 747 A rutinosabb szegedi fiúk le­iskolázták a vendégfiatalokat, és 174 fás győzelmük egysze­rűen elképesztő. Felnőttek: Szegedi Pos­tás-Szolnoki MÁV CC 6-2 (5337-5277) Szeged: Berényi 832, Né­meth 907, Kendrella 913, Kar­sai 873, Stér 901. Bódi 911 MÁV CC: Rigó 820, Mészá­ros 861, Mátyás 886, Kántor 931, Klak 920, Tihanyi 859. Mindkét csapat kissé idege­sebben készülődött a bemutat­kozásra. A Postásnál nyugodtak meg hamarabb a versenyzők, minek eredménye négy 900 fa feletti teljesítmény lett, és ez el is döntötte a mérkőzés sorsát. A szolnokiak - ismerve a szegedi csapatot - bizakodtak a sikeres szereplésben, titkon győzelmet vártak. A vereség a túlzott győzni akarás, görcsös ideges­ség és apróbb figyelmetlensé­gek számlájára írható. A siker­hez nyugodtabb, pontosabb já­tékra van szükség. A MÁV CC összteljesítménye az elvárásnak megfelelő volt, de a győzelem­hez kevésnek bizonyult. Következő mérkőzés: 1993. szeptember 14., 13.00 óra, MÁV CC-Pápai Elektermax. „Egyszerűen teszem a dol­gom, ahogy tudom” akarok rózsaszínű álmokat ker­getni, ezért inkább csak annyit, a magyar mezőnyhöz képest rengeteget futunk, jó erőnléttel rendelkezünk. Szerencsésnek találom azt, hogy tíz-tizenkét perc után cserélődik a csapat, így mindenki tud egyet szusz- szantani, aztán újra rohanni. Úgy érzem, fizikálisán nem lesznek gondjaink.- Nem éppen erre a feleletre számítottam csupán azért, mert egy aranyérmed már van.- Jó, jó, nem titkolom, sze­retném megduplázni. Szerintem a magyar bajnokságban ott le­szünk a négyes rájátszásban, ahol ilyen szurkolótáborral megtámogatva bármi történhet, mert nagyon éhesek vagyunk a sikerre. Á Szuper Ligában nem számítok kimagasló szerep­lésre, mert mint említettem, az összekovácsolódáshoz még némi idő kell.- Remélem, nem veszed rossz néven megállapításomat, amely szerint Szolnokon a lányok há­romszor csillogóbb szemmel néznek a kosárlabdázókra, mint az átlagpolgárra. Tudod-e biz­tatni őket, vagy netán . . .- Hááát... Igen, az edzése­ken valóban érzékeltem azt, hogy egyes lányoknak tetszik némelyikünk. Ha valóban így van, az egy jó dolog. Nekem két éve tart a kapcsolatom Csák Magdival, a BSE kosarasával.- De hát ő nem . . .- Igen. Ő is szolnoki. Néder István Kosarasoknak! Az Olajbányász SE Ba­ráti Kör csütörtökön (18.30-kor) szurkológyű­lésre hívja az érdeklődőket a Szőke Tisza panzióba, ahol számos kérdés megvi­tatásra mellett ismét terí­tékre kerül a legjobb felnőtt és ifjúsági játékos díjazása. Hétvégi délutánhoz képest szokatlanul nagy gyalogosfor­galom gátolta a közlekedést szombaton Szolnok belvárosá­ban. A régi négyes számú fő­úton futóverseny zajlott, a Fe­hér Ház és a Tiszaligeti Sport­csarnok közötti szakaszon. A Westel Sportnap eme nyitóese­ménye volt az egyetlen, ame­lyen bárki indulhatott, a továb­biakon már csak a meghívottak szerepelhettek. Persze a részt­vevők nem tartották fel sokáig az autókat, hiszen alig tíz perc alatt teljesítette a mezőny a ki­szabott penzumot. Csaknem százan futottak, és ha valahol, ezen a versenyen valóban a részvétel, a mozgás öröme volt a legfontosabb. Ezt követően került sor az ünnepélyes megnyitóra a sport­csarnokban. A máskor még az edzőcipőktől is oly féltve őrzött parkettára műanyag borítás ke­rült, ezzel próbálták megvédeni a küzdőteret a tűsarkak támadá­saitól az állófogadás idején. Mire minden finomság eltűnt az asztalokról, ideje volt ledol­gozni, lesportolni a felszedett kalóriákat, így megkezdődtek a zártkörű versenyek. A sport- centrum létesítményei adtak otthont a tenisz- és a labdarúgó­torna küzdelmeinek. Kilenc vál­lalkozó kedvű teniszező neve­zett, s bár a kevéssel azelőtt vé­get ért OB II-es bajnoki csatától ez a viadal színvonalában való­színűleg elmaradt, a játékosok harcossága, győzni akarása ugyanolyan volt. Emellett azért a vidámság, a tréfa sem hiány­zott, így valóban barátságos, jó hangulatú mérkőzéseken dőlt el az első hely sorsa. A Westel te­niszkupát végül a Termotechnik Kft. ügyvezetője, Gados Gyula nyerte meggyőző játékkal. Eközben a stadion salakpá­lyáin vérre menő küzdelmek zajlottak a körmérkőzéses foci- torna keretében. Öt együttes - a MATÁV Rt., az Axon Rt., Sportcentrum, a Westel-előfize- tők és a Westel Kft. — vívott nagy harcot a kupáért. Hamaro­san kidomborodott azonban a hazai pálya előnye (vagy inkább a képzettség, összeszokottság, edzettség), így a Sportcentrum gárdája nagy fölénnyel nyerte mérkőzéseit, s egyben az első alkalommal kiírt Westel Kupát. Startol a futóverseny mezőnye Női kosárlabda - NB I. - B-csoport Bajai TK - Sz. MÁV MTE 55-68 (25-31) Baja 300 n., v.: Parádi, Té- czely^ MÁV MTE: Szavercsenkó 29, Czeglédi 6, Krasznai 12, Gailouma II, Edelényi csere: Tóth 10, Telepovszki. Edző: Szalay Ferenc Az újonc otthonába látogatott a MÁV MTE, ahol nagy ünnep­séget rendeztek abból az alka­lomból, hogy több mint húsz év után ismét első osztályú csapata van Bajának a hölgyek mező­nyében. Az egykori játékosok virággal kedveskedtek a maiak­nak, útravalóul sok sikert kíván­tak nekik. Szavaik nyitott fü­lekre találtak, a találkozó első kosarát a vendéglátók érték el. Önmagában ez nem jelentett semmit, mert a MÁV MTE pil­lanatok alatt fordított Szaver­csenkó pontjaival. Gyakran szólt a játékvezetői síp, a bajai lányok sokat és keményen sza­bálytalankodtak, ezért hamar elérték a bűvös hét személyi hi­bát. Hozzá kell tenni, a szolno­kiak sem álltak az első tíz perc­ben feladatuk magaslatán, ért­hetetlenül kapkodtak, idegesen játszottak. Az akarással azon­ban nem volt baj. A tizedik percben sikerült fordítani 13-10-re. Illés triplái újra bajai előnyt jelentettek. A félidő haj­rájában Krasznai is betalált, ko­sarai a legjobbkor jöttek, így ha minimális előnnyel is, de a ven­dégek térhettek pihenőre. A szünetben Szalay mester nyugodtabb, higgadtabb játékra kérte tanítványait, hisz ő is ért­hetetlenül állt a kapkodást látva. Az előkészületi mérkőzések nyugodtsága, biztonsága mintha egy csapásra elillant volna.. De azért ezek a lányok ennél jóval többet tudnak ám, és biztos, hogy már a pénteki hazai talál­kozón más arcukat fogják mu­tatni! A második játékrészben - mindamellett, hogy továbbra is sok volt a hiba - voltak nagyon biztató jelek is a csapat játéká­ban. A 33. percig - bár végig a Szolnok vezetett - a hazaiak ott lihegtek ellenfelük nyakán. Ek­kor Gailouma elhalászott két labdát, amiből ziccereket dob­tak társai. Egy-két perc alatt tíz pontra nőtt az előny, onnan pe­dig egy rutinos együttes már nem engedi ki kezéből a mérkő­zést. így tettek a piros-kékek is, sőt a végére még növelték kü­lönbséget. Nagy öröm, hogy végig nem volt gond a védeke­zéssel, viszont a dobások haté­konyságát növelni kell. Tétel, hogy a bajnoki nyitány számos csapatnál némi gondot okoz, később azonban mint a pil­langó, elröppen. Végül biztos siker, a gyorsan felejtendő mér­kőzésen. Balogh Szolnoki horog, Szavercsenkó módra Rendkívüli megyei közgyűlés a sakkozóknál A mezőny legeredményesebb tekézője. Kántor A sakk humanista termé­szeténél fogva a békét, az ösz- szefogást hirdeti, nagyszerű eszköz arra, hogy az igazság és a szépség eszménye körül egyesítse az embereket. A valóság és az elmélet, azonban sokszor ellentmon­dásba kerülnek. Ez volt tapasz­talható a megyei közgyűlésen is, ahol dr. Krizsa Sándor el­nök részletesen beszámolt a ve­zetőség munkájáról. A hiányos­ságokkal és az eredményekkel egyaránt foglalkozva kiemelte, szükség van a tisztújításra, mert a jelenlegi elnökség ilyen össze­tételben már nem tud megfelelő színvonalon dolgozni. Mondandója befejezésekép­pen bejelentette, nem kíván to­vább részt venni a munkában, majd általános meglepetésére elhagyta a közgyűlés színhe­lyét. Egyszeriben fagyossá vált a légkör, sokan meg sem értet­ték hirtelenjében, mi is történt. Tovább fokozta a feszültséget a jelölőbizottság elnökének azon bejelentése, hogy mivel a szak­osztályok ígéreteik ellenére sem segítették munkáját, nem tudta javaslatait teljes felelősséggel elkészíteni. Érdektelenségbe fulladtnak találta a szakosztály- vezetők reagálását, ezért a to­vábbiakban ő sem kíván részt venni az irányításban, s távozott a megbeszélésről. A döbbenet ezt követően még fokozódott. Az elnökség legta­pasztaltabb és legtöbbet dol­gozó tagja, Berényi Péter főtit­kár szintén bejelentette, ilyen körülmények között nem képes munkáját elvégezni, tehát lekö­szön posztjáról. Dicséretére legyen mondva, nem csatlakozott a távozókhoz, hanem bejelentése után is aktí­van bekapcsolódott a közgyűlés munkájába. Ezzel is bizonyítva, elkötelzettsége példa lehet a sakkot művelők és a sportágat irányítók számára. Lassan ol­dódni kezdett a hangulat, egyre több építő jellegű észrevétel és javaslat hangzott el a jövőre nézve. A jelölőbizottság új ösz- szetételben tett javaslatot a ve­zetőség tagjaira. A hétfős el­nökségre összesen kilenc sze­mélyt javasoltak. A nyílt szavazáson végül az elkövetkező négy évre bizalmat Az elnök aktív versenyző kapót: Ragó László (elnök), Kiss Lajos (elnökhelyettes), Varga László (főtitkár), Wa- jandt János, Sápi János, Kó­nya László, Nagy János. Pót­tagnak választották Császár Andrást és Ondók Lászlót. Közgyűlés után az új elnök­ség rövid megbeszélést tartott, melyen a választás utáni legfon­tosabb feladatok voltak teríté­ken. Természetesen Ragó Lász­lót azonnal szóra bírtuk, vajon elégedett-e a választás eredmé­nyével?- Öt évvel ezelőtt adtam át az elnöki funkciót dr. Krizsa Sán­dor barátomnak, aki ugyan szívből szereti a sakkot, de megváltozott körülményei miatt egyre kevesebb ideje maradt a sportágra. - vélekedett.-Az elmúlt években nagy vál­tozásoknak lehettünk tanúi. Sze­rencsére olyan tagok kerültek be az új elnökségbe, akik készek és képesek dolgozni a megyei sakkélet javításáért, és ehhez megfelelő tapasztalatokkal ren­delkeznek. Legfontosabb felada­tunk a folyó ügyek átvétele, amire rövidesen sort kerítünk. Először ki kell alakítani az el­nökség munkastílusát, munka­rendjét, majd azt követően dön­tünk a konkrét tennivalókról. Mindenekelőtt azonban szeret­nénk megszüntetni a torzsalko­dásokat, hogy a megértés és a kölcsönös segíteni akarás kap­jon teret. Csak így leszünk ké­pesek megóvni újabb kudarcok­tól a megye sakktársadalmát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents