Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
6 Szolnoki Extra 1993. szeptember 9., csütörtök A felsőoktatás fejlesztése Sok milliárd, plusz a helyi kezdeményezések A/. utóbbi évtizedek nem kedveztek a megyei felsőoktatás fejlődésének. Talán kimondatlanul, de mindenki érezte, hogy a megyeszékhely kiváló földrajzi fekvése ellenére az itt élők nem kaptak a felsőfokú oktatás által nyújtott kultúra termékenyítő erejéből. Változott-e valamit a helyzet a rendszerváltás óta? Milyen esélyei vannak Szolnoknak és a megyének a felzárkózásra? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Po- lonyi Istvánnal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettesével, aki a következő félévtől katedrát kap az új, önálló gazdasági főiskolán is.- Milyen tényezők játszottak szerepet új felsőoktatási intézmények alapításában, a meglévők bővítésében?- Mára egyre inkább megfogalmazódnak a régiókban felmerülő ilyen irányú igények. Azt azonban tudni kell. hogy az államnak nincs pénze új egyetemek, főiskolák alapítására. Úgy gondolom, a helyi erőknek kell összefogást keresniük, gondolok itt az önkormányzatokra, a gazdaság képviselőire, melyek szakemberigényét ezek az intézmények kielégítenék. Jó példa erre a szolnoki új, gazdasági főiskola, amely sokoldalú támogatással jött létre. Az országban az utóbbi néhány évben az egyház a visszakapott intézményeiben működtet felsőoktatási intézményeket, de megjelentek a magánkezdeményezések is. például Tatabányán. Székesfehérváron és Budapesten is. A kulcskérdés egyébként az épületek megléte. Ha az megvan, már megtalálhatók a megfelelő oktatók, az oktatási munka feltételei megteremthetők.- Mennyit költ az állam a felsőoktatásra, s ez hogyan viszonyul a külföldi támogatásokhoz?- Ebben az évben 45 milliárd forintot költ, ez a GDP-nek az 1,2-1,3 százaléka. Ez ilyen viszonylatban soknak tűnhet, hiszen Nyugaton ez az arány 0,8-1,2 százalék. Különböző hitelekből, alapokból igyekeztünk szinten tartani ezt az összeget. Hazánkban évente mintegy 100 ezren tanulnak a felsőoktatásban, ez az adott korosztály 12 százaléka, ami elmarad a nyugati 25-30 százalékos átlagtól.- Ezekből az adatokból az derül ki, hogy relatíve drága nálunk a felsőoktatás. Mi az oka?- Egy évben, egy hallgatóra 5000 dollárnyi összeget költünk, ami például Hollandiában 7000, Spanyolországban viszont 1000 dollár. Ez az összeg jelentősen függ a tandíj arányától, valamint a gazdasági élet szereplőinek a támogatásától. Nincs tandíj, a nagyvállalatok megszűnésével elapadt a támogatás, az új mecenatúra viszont még nem alakult ki. Az állami támogatás Nyugaton nem éri el az 50 százalékot, itt csaknem meghaladja a 90-et. Egy tanítóképzőnek például minimális a bevétele, de az egyetemeknél is visszaesett a kutatásért, fejlesztésért befolyt támogatás aránya. A hatékonyságot mutatja még, hogy míg nálunk egy oktatóra 5, addig Angliában 12, a „kistigriseknél" 30 hallgató jut. Tör- ténemileg úgy alakult, hogy hazánkban 90 felsőoktatási intézmény van, Kaliforniában mindössze 1, de kétszer annyi a hallgatója, mint nálunk összesen. Az elaprózódás miatt létrejött párhuzamos kapacitás sem a hatékonyságot segíti elő.- Milyen útjai lehetnek a fejlődésnek?- Egy-egy régióban fel kell ismerni a közös érdekeket. Úgy gondolom, a hallgatói létszámot emelni kell. amíg az oktatói létszámot szinten tartjuk. Fel kellene számolni a párhuzamos szerkezetet, jó lenne, ha regionális intézmények t jönnének létre. A gazdaság követelményeinek keli megfelelniük az intézményeknek. Megoldást kell találni a megfelelő épületinfrastruktúra kialakítására. Az ELTE-nek például 100 épülete van. Meg kell találni a beruházási forrásokat. Kétezerig 50-60 milliárd forintra lesz szükség, hogy az égető tantermi, elhelyezési problémákat meg lehessen szüntetni. Szolnokon ebben is sokat segíthet a régió. Lehetőségek vannak, akár a munkásszállóra, akár a volt szovjet laktanyákra mint lehetséges kollégiumokra, diákszállásokra gondolok. Ezeket látom a legsürgősebben kezelendő problémáknak.-sóitRégi Verseghy új tervekkel Beszélgetés Béres Jenő igazgatóval Béres Jenő, a Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatója megválasztásakor még úgy gondolta, célszerű lenne nyolcosztályos gimnáziummá alakítani az intézményt.- Azóta módosult a véleményem, hiszen egy ilyen lépéssel komoly, alapos előkészítés nélkül tönkre lehetne tenni az iskolát - mondta. A Verseghyben kétféle speciális képzés van - angol és matematika -, amelyből évről évre sok tanuló folytatja felsőoktatási intézményben iskola- pad-koptató pályáját. Tavaly összesen 122-en érettségiztek, közülük 81 diákot vettek fel.- Szép arány ez - mondta Béres Jenő. - A gimnázium az országos sorrendben a 18-19. helyen áll. Három éve működik a természettudományi és humán-reál integrált osztály, ahol a lehető legkülönfélébb párosítások képzelhetők el. Szeretnék újraindítani a Kis Fizikusok Baráti Körét, ahová régen a város más középiskoláiból is látogattak diákok, és ahol sok neves előadó meghallgatása után szépen szerepeltek országos tanulmányi versenyeken. A Diák Képzőművészkör Tóth Lajos vezényletével indul majd. Már nagyon sok fiú és leány élvezi évek óta a kosárlabda örömeit.- Nyitott vagyok bármilyen kezdeményezésre, ha az tartalmas elfoglaltságot jelent a délutánokra, elfogadom - nyilatkozta Béres Jenő. - Kiscsoportokban tanítási idő után szerény térítés mellett nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamokat tartanak, az iskola igyekszik a nyelvtanulást kiemelten kezelni. Az épületet tíz éve ugyan felújították, de máris újabb tatarozásra szorul, s további gond, hogy a tanulóifjúság és a tantestület már kinőtte az iskolát, szükségük lenne egy nagyobb számítástechnikai teremre. B. G. A török kút jól illeszkedik a környezethez, kívülről szép. Belül azonban ... A vashálót összetörték, lent felhalmozódott a szemét. Ma délután öt órakor fórum kezdődik a városháza dísztermében. A téma a főutca forgalomszabályozása lesz. A Szabadság tértől a dr. Elek István utcáig tartó szakasz egy részén kerékpárút, parkolók kialakítását tervezik. Számítanak a lakosság érdeklődésére. Az oldalt szerkesztette: Szurmay Zoltán Nemrégiben a polgármester tanácsadói kört hozott létre. A kör egyik tagja Mészáros János építészmérnök, az EX! Építésziroda Kft. ügyvezetője. Mint tőle megtudtuk, neve a tanácsadói feladatok ellátásánál úgy merülhetett fel, hogy Várhegyi Attila polgármester olyan személyeket keresett, akik nem kötődtek egyik politikai párthoz sem, márpedig ő igen keveset foglalkozik a politikával. Ugyanakkor szakmai megalapozottsággal rendelkezik: az Építészkamara Kelet-magyarországi Területi Testületének választmányi tagja, és hat évvel ezelőtt második diplomát is szerzett: városépítési, városgazdálkodási szakmérnök is lett. így az épülettervezés mellett Az egyik legrégebbi városrész Jól sikerült a Tabán újjáépítése A tájház látogatottsága kicsi. Még a szolnokiak közül sem mindenki tud létezéséről. A ’80-as évek végén legnagyobb vihart kavarta a magánépítkezések közül - sokak szerint protekcionista alapon történt a telekosztás - a szolnoki Tabán újjáépítése. Ma már bebizonyosodott, hogy _ a régi városrész lebontása nem elhibázott lépés volt, az újjáépítés és tervei briliáns módon ötvözték a modern lakóházak előnyeit az elmúlt idők építészeti hagyományaival. Az ékszerdoboznyi városrész végleges felépülése azonban pénzhiány miatt még várat magára. hiszen hiányzik a zegzugos beépítettségre jellemző kis tér kialakítása, amely még csak a tervezőasztalokon van meg, illetve egy, a Tabán élet- történetét bemutató „galéria” megépítése, illetve berendezése. A múlt emlékeit idézi a két éve átadott tájház, amelynek látogatottsága azonban nagyon gyér, talán még a szolnokiak közül is kevesen tudnak létezéséről, pedig múltunk megismerése kívánatos dolog. Szegénység az Európa-házban Szolnoki szakemberek egy debreceni konferenciáról A szociális munka egészét átfogta az a találkozó, melyet az elmúlt napokban rendezett meg a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége Debrecenben. Negyvenöt ország, közel 700, szociális munkában jártas szakembere ment el tapasztalat- és ismeretszerzésre a Hajdúság fővárosába. Hazánkat 200-an képviselték. Az alábbiakban néhány szolnoki résztvevővel beszélgettünk.- A konferencia alapvetően a szegénységről, mint világméretű problémáról szólt - mondta Diósi György, a Gyermekváros innovációs vezetője. - Mivel a gyermekvédelem problémáit nem szabad elválasztani a többi szociális gondtól, így természetesen szóba került a gyerekek szegénysége, az állami gondozottak ügye is. A gyermekvédelemhez szorosan kapcsolódó műhelybeszélgetésekből az derült ki, hogy a szakma elfogadta a nevelőszülők alkalmazását az állami gondozás területén. Alternatívák keresése azért szükséges, mert egy nagy intézményben, életidegen környezetben nőnek fel a gyerekek. A gyerekvárosi ellátás helyettesíthető nevelőszülői, illetve nevelőcsaládi vagy csoportotthoni elhelyezéssel. Ez a két utóbbi módszer lényegében egy családi ház méretű nevelőotthont jelent. Saját intézményünk átalakítását rendkívül körültekintően - ebbe az irányba folytatjuk. Mi a nyugati modellt követjük. Ebben a nevelő nem lakik a gyerekekkel, csak a munkaidejét tölti velük. Elsősorban a pénzhiány az oka. hogy a gyerekek többsége még mindig az anyaintézményben él. A konferenciáról szólva még két plenáris előadást emelnék ki - folytatta Diósi György. - Ferge Zsuzsa, az ELTE egyik tanszékvezetője mondta azt, hogy a rendszerváltással űr támadt a szociális ellátó rendszerünkben. A régit szétzilálták, az új még nincs kész. Ferge elképzelése szerint az alulról szerveződő csoportok kezében van a szociális rendszer javításának a kulcsa. Palotás János azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség ellen rossz módszer a vállalkozóvá képzés. Egy tanfolyam kevés lehetőséget ad arra, hogy sikeres vállalkozó legyen valaki, mert a nyerő vállalkozás kulcsa a széles tudás, a pénz és a kapcsolatok. Stabil munkahelyeket ezek a kényszervállalkozók nem tudnak nyújtani. Intézményünkből egyébként tízen mentek el Debrecenbe. Úgy gondolom, érdemes volt részt vennünk, mert rengeteg hasznosítható ismeretet hoztunk haza - fejezte be mondanivalóját Diósi György.- Én a következőket tartom nagyon fontosnak - vette át a szót Szabó Rudolfné dr., a Humán Szolgáltató Központ igazgatója. - A konferencián elhangzott. hogy ne másoljuk le a nyugati megoldásokat. Sokan elmondták, hogy ezek a jóléti államok sem tudták megoldani a szegénység problémáját, a nyugati kapitalizmus morálisan nem győzött. Itt, Közép-Euró- pában számtalan ígéretes kezdeményezés született már a szociális szférában. Ezeket kell az oszág sajátosságainak megfelelően kiépíteni. - Nekem - folytatta Szabó Rudolfné dr. - legjobban egy spanyol hozzászólás tetszett. A spanyolok nagy energiákat fektetnek abba. hogy a hátrányos helyzetű lakosság elkülönülését csökkentsék. Náluk a cigányság és a bevándoló marokkóiak élnek szinte teljesen zárt világban. Ezt az elszigeteltséget a család fiataljaival igyekeztek megszüntetni, úgy. hogy programot szerveztek nekik az ifjúsági központokban. Megpróbálták őket nyitottabbá tenni a világra. Több foglalkozás után a szülők is elkísérték gyereküket. Sikerült tehát a gyerekeken, az ifjú korosztályon át bevonni a nagy társadalomba az ösztönösen elzárkózó szülőket is. Ez a módszer itthon is hasznosítható lenne.- A szegénység fogalma nagyon differenciált és relatív - jegyezte meg Horváth Istvánná, a hajléktalanellátás vezetője. - Ferge Zsuzsa is hangsúlyozta, hogy sokszor nem a legszegényebbek nem tartják magukat szegénynek. A menedékhelyen megbújó hajléktalanok például azért nem tartják magukat annak. mert kapnak ételt és fedél is van a fejük felett. Szerintük az a szegény, aki ide sem tud bejutni. -Sz. T.Még az is lehet, hogy szebb lesz a város településrendezési terveket is készít. Mintegy két évvel ezelőtt a városközpont I. ütemének részletes rendezési tervprogramját készítette elő Ko- ezor Görggyel, Szeged egyik legismertebb építészetével. Hogy mit jelent ez? A városközpont I. ütem területén az irodaházak, áruházak, a művelődési központ és a Pelikán Szálloda megépülése óta építési tilalom volt érvényben. Ezen a területre kiírt tervpályázatok sem változtattak. Az ő tervük a torzóként itt maradt épülettömegek és a környező élő városszövet között igyekezett a lehetőségekhez képest harmonikus átmenetet létrehozni, sétálóutcával és az ahhoz kapcsolódó terekkel, árkádokkal. De min munkálkodott még az utóbbi időben Mészáros János? Mint elmondja, a vállalkozások korát éljük. A lakásépítés megtorpant, de üzletek építésére meglehetősen nagy igény mutatkozik. Mivel a magántőkének eddig nem volt lehetősége a város- központban építeni, ezért annak környezetében, illetve a frekventált helyeken indult el a tervezés. A tanácsadó tervezőnek ilyen munkája volt az azóta a főutcán megnyitott Suzuki Autószalon. Talán kevesen tudják, hogy ami megépült, az csak az első ütem. Két-három éven belül a végleges formájában háromszintes lesz az épület. Az Ady-Vécsey utca sarkán (a pénzügyőrség és az autóbusz-pályaudvar között) hamarosan egy többszintes, elegáns üzletházat építenek a fiatal tulajdonosok. A terveket elkészítették. az engedélyezés most van folyamatban. Az autóbusz-pályaudvar melletti butiksort is lebontják, helyére épül a háromemeletes, mintegy húsz üzlethelyiséget magában foglaló, reprezentatív Gárdonyi Uzletház. Biztató, hogy azok a kereskedők fogtak össze, s bízták meg a tervezéssel, akik most is ott árusítanak. Például egy másik terület, ahol talán változások várhatók, a Ti- sza-part. Ott a jelenleg bokrokkal takart egykori gázfogadójie- lyén egy régóta dédelgetett álom valósulhat meg a tervezett fagylaltozó felépülésével - ha mindenki úgy akarja . ..
