Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
1993. szeptember 9., csütörtök 5 Kultúra — hirdetés KÁRTYAPARTI. Péntek délutánonként összejönnek a túrkevei nyugdíjasok beszélgetni és kártyázni a helyi művelődési házban. Felvételünk az egyik kártyázó asztaltársaságot örökítette meg. (Fotó: Mészáros) A Magyar-Német Baráti Társaság hívta meg szombaton estére a Galériába mindazon érdeklődőket, akik kedvelik az intim kamaramuzsikát; jó érzés, hogy egész nézőtémyien jöttek el meghallgatni a német romantika kincsesbányájából összeállított műsort. A megjelenteket Csikász Sándomé köszöntötte a társaság nevében, majd megkezdődött a hangverseny, mely - s ez minden túlzás nélkül állítható - elejétől végéig feledhetetlen élményül szolgált a koncert közönsége számára. Az est szereplői közül elsőként említjük a Bartók Béla Kamarakórust, mely együttes karnagya irányításával minden vonatkozásban professzionistává érett az évek során. Alapvető jellemzője a finomság - ez teszi lehetőié, hogy kifejezés- módjának skálája rendkívül szé1995/H A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény feltételei Elnevezése: Államkötvény 1995/H. Kibocsátás dátuma: 1993. szeptember 10. Futamideje: 2 év - 1993. szeptember 3.-1995. szeptember 3. Kamatozása: évi bruttó 19,5%. Kamatfizetések: 1994. szeptember 10- én és 1995. szeptember 10-én. Törlesztés: 1995. szeptember 10-én. Az Államkötvény 1995/H, 10 000 Ft-os címletekben kerül kibocsátásra. Tőzsdei bevezetés: A kibocsátást követő két héten belül. Az átlagáras értékesítés feltételei Az átlagáras értékesítés kezdőnapja: 1993. szeptember 6. Az átlagáras értékesítés zárónapja: 1993. szeptember 10. Kibocsátási árfolyam: 100%, azaz száz százalék. A Magyar Államkötvény 1995/H-t az átlagáras értékesítési időszakban természetes és jogi személyek, valamint A kibocsátást követően az MNB, a meghirdetett feltételek mellett, forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk lenne a futamidő lejárta előtt, az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövid távú befektetésnek is jó. A Magyar Államkötvényt nem kell hazavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. A későbbiek során, ha mégis kikérjük a papírt a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: • MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazg. 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. • MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. • MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. jpgi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. Az állam- kötvény bármely természetes és jogi személyre, valamint gazdasági társaságra bármilyen korlátozás nélkül átruházható. Mit kell meg tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamat- fizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. [maga a B I Z T O IV S A G I Zene, zene, zene Hét vési koncertek Szolnokon les. A szólamok mindegyike jól tölti be szerepét; a szoprán könnyedén énekelt magas hangjai lenyűgözőek. Molnár Éva határozott dirigens; intelligens, stílusbiztonsága kifogástalan. Műsorválasztása a legkényesebb ízlést is kielégíti. A koncerten közreműködő Kárpáti Magdolna személyében igazi tehetséget ismerhetett meg a szolnoki közönség. Kárpáti Magdolna dalénekesként kitűnően vizsgázott, márpedig ez a csendes műfaj az énekesek igazi próbaköve. A koncert sikerének kovácsai között első helyen említjük a két zongprakísérő: Rigó Éva és Baricsa Éva nevét, de nem kevesebb érdemet szerzett a két kiváló kürtös: Almai Tamás és Szőke Ferenc, valamint a hárfán közreműködő Bajtala Emese. Az emlékezetesen szép hangverseny műsorából szinte lehetetlen kiemelni darabokat; e sorok íróját talán a Magyarországon ott és akkor első ízben elhangzott Liszt-mű: a „Hymne de Fenfant a son reveit”^ az „O Lieb so lang” című dal - úgyszintén Liszt Ferenc műve - és Brahms dalai ragadták meg, leginkább az előadóművészek kitűnő tolmácsolásában. A Galéria - sok szép hangverseny otthona - igazán megérdemelne egy jó minőségű zongorát és a jelenlegieknél kevésbé recsegő és nyikorgó székeket. A hét vége a szerencsésnek mondható zenebarátok számára még egy szép hangversennyel szolgált: Ócsai-Szikora Ilona vasárnap este a Belvárosi Nagytemplomban adott orgonakoncertjével. A templom széksorait megtöltötték az érdeklődők, akiknek még élénken él emlékezetében a művésznő előző koncertje. Ócsai-Szikora Ilona, az orgonairodalom valóban nagyszabású műveiből állította össze műsorát, melyet kitűnően ellensúlyozott Albinoni d-moll con- certójának két tétele; ezt a darabot a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola oboista növendéke: Szabó Szilvia felléptével adta elő. Szabó Szilvia tanára Patkós Imre. Az Albinoni-concerto igazi dísze volt a hangversny műsorának, bár a hangzásarányok nem voltak mindvégig megfelelők: kissé jobban kellett volna érvényesülnie az oboa szólisztikus szerepének. A legutóbbi koncertje óta meglepően sokat érett orgonaművész három monumentális zeneművet tűzött műsorra ezúttal. J. S. Bach műve: az e-moll preludium és fuga; M. Dupre darabja: a Változatok egy karácsonyi dallamra és végül a hangveseny megkoszorúzásaként elődott Liszt mű: a Fantázia és fuga az Ad nos ad salut arem undam korái dallamára, valóban feledhetetlen élményt nyújtott az orgonamuzsika szerelmesei számára. Ócsai-Szikora Ilona játéktechnikája kifogástalannak mondható a csak monumentális épülethez hasonlítható darabokat kitűnő formaérzékkel képes áttekinteni és összefogni. Mai emancipált világunkban nem divat ilyesmiről beszélni, mégis ide kívánkozik, hogy az orgonát, e hatalmas hanghatásokra képes hangszert és az arra írott darabokat nem filigrán hölgyeknek, hanem erős férfiaknak alkották eredetileg, s most íme, ennek ellenkezője bi- zonyíttatott be, méghozzá fényesen. Szathmárv Judit A Bartók Béla Kamarakórust Molnár Éva vezényli A Lengyel Kultúrában El Kazovszkij és Szotyori László tárlata El Kazovszkij és Szotyori László festőművészek legújabb alkotásait is láthatják az érdeklődők a budapesti Lengyel Kultúrában tegnap nyílt tárlaton. El Kazovszkij erre az alkalomra készített installációival fel is öl- töztette-díszítette a kiállítótermet. A két kortárs képzőművész bemutatójával kezdődik meg a Nagymező utcai intézmény 1993/94. évi rendezvénysorozata. Lengyelország XX. századi történelme a filmkockákon címmel vetítéssorozat kezdődik szeptemberben. A programban olyan kiemelkedő alkotásokat mutatnak be, amelyek a XX. századi lengyel történelem sorsfordító pillanatait, a lengyel társadalom dilemmáit, problémáit örökítette meg. A nyíregyházi színház centenáriuma Százéves lesz hamarosan a nyíregyházi színház. Megépítte- tését 1893-ban nem a város, hanem a polgárság egy része vállalta. A költségeket részvények kibocsátásával teremtették elő. A színház terveit Alpár Ignác építész készítette. 1893 júliusában kiírták az építési verseny- tárgyalást, s a nyertes, a híres helyi vállalkozó Vojtovics és Barzó cégnek hat hónapos határidőt adtak a munkára. Az építők teljesítették a feladatot, s 1894. február 6-án megnyílt a nyíregyházi kőszínház. A gyönyörű épületben közel kilenc évtizedig vendégművészek léptek fel, majd 1981-ben megalakult a város önálló társulata. A centenáriumról október 30-án emlékeznek meg Nyíregyházán, ahol kiállításon mutatják be a teátrum egy évszázados tárgyi emlékeit.
