Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-07 / 183. szám

4 1993. augusztus 7., szombat Aktualitások — hirdetés Pedagógusok az iskoláért. A diákok örömére még messze van a tanévkezdés, azért az iskolák többségében már készülnek a tanulók fogadására. Felvételünk a Jászárokszál­lási Széchenyi Általános Iskolában készült, ahol a tanárnők tisztítják az ablakokat és takarítanak. Fotó: Mészáros A budapesti áiiatkert új szerzeményei A budapesti állatkert nemrég értékes és ritka ajándékot kapott a zürichi állatkerttől: két borjú­fókát. így 1935 óta először ismét látható ilyen állatkülönlegesség Budapesten. A két jövevény, Sven és Sren (Zören) múlt év nyarán született Zürichben, bár ez az állatfaj el­sősorban a földgömb északi tengereiben honos. Ugyancsak először láthatják a budapestiek a legnagyobb testű rágcsáló állatokat, azokat a capibarákat, vagy vízidisznó­kat, amelyekből egy pár most érkezett a müncheni állatkerttől egy dorcas gazelláért cserébe. A vízidisznók egyébként a dél-amerikai vízpartokat ked­velik. (MTI) Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény? Sohasem volt nagyobb biztonságban • A MAGYAR ALLAMKOTVENY KAMA­TAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOUA. Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonság­ban szeretné tudni, akkor az Ön be­fektetése: a Magyar Államkötvény. • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ. A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható. • MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHAT­JA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMA­TOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT. Az Államkötvények többsége fix kamato­zású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gaz­daságban, a befektetőt nem érheti megle­petés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóhelyek: MNB Főpénztár (Buda­pest V. Hold utca 4.) és az MNB Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága (5000 Szolnok, Magyar u. 8.). A forgal­mazóhelyeken az itt felsorolt, korábban ki­bocsátott Magyar Államkötvények - a helyszínen rendelkezésre álló feltételek sze­rint - folyamatosan megvásárolhatók: Elnevezés Kamat Kamatfizetés Lejárat 1994/A 18,74% '93. XII. 1. '94. XII. 1. 1994/B 17,5% '93. XII. 18. '94. XII. 18. 1995/A 21,0% '93.X. 6. '95.X. 6. 1995/B 21,0% '93. XI. 12. '95. XI. 12. 1995/C 17,5% '94. II. 1. '95.11.1. 1995/F 17,0+1,5% '94. VII. 2. '95. VII. 2. 1996/A 16,5% '93. XII. 28. '96. XII. 28. 1996/B 17,5% '94.1.22. '96.1.22. 1996/C 17,5% '94. II. 10. '96.11.10. 1996/F 17,5+1,5% '94. V. 17. '96. V. 17. 1997/C 18,0% '94. III. 1. '97. III. 1. 1998/A 17,8%* '94.111.10. '98.111.10. * változó kamatozású, féléves kamat Az 1995/F Államkötvény kapható még az OTP és a Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban. •%, >­A srácok „szófogadatlanok” Nem divat világítani Esti szürkületben hazafelé tartok kocsival. Hirtelen fékez­nem kell, a kormányt félrerán­tom. Megúsztuk: a tizenéves srác kerékpáron és én az autó­ban. A gyomrom remeg. Az utolsó pillanatban vettem észre. A drága biciklin semmiféle vi­lágítás nem volt. Mind a KRESZ, mind a Köz­lekedésügyi Minisztérium ren­deleté előírja a közúti forga­lomba kerülő kerékpárok kivi­lágítását. Amikor még ezerötszáz fo­rintért lehetett megvenni a leg­drágább orosz versenykerék­párt, az általános iskolákban környezetismeret órán tanítot­ták, hogy mi kell egy jól felsze­relt kétkerekűre. De okítás nélkül is evidens­nek tűnt a lámpák szükséges­sége. Lehet, hogy ma is tanítják, bár esténként ezt nem lehet ta­pasztalni. Már boltokból lámpa nélkül kerül ki a bringák többsége, fő­leg a drága Mountain Bike-ok, BMX-ek és márkás versenyke­rékpárok. Ä Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség megyei irodáján el­mondták, hogy ez nem véletlen. Ezeket a kerékpárokat nem közúti forgalomra tervezték, ezért nem szükséges lámpákkal felszerelni őket. Ha egy ilyen kerékpárra az eladó rátenné a lámpát, árukap­csolást követne el, s a pénztár­cája bánná. így marad az eladók próbál­kozása, hogy a húszegynéhány ezer forintos gépekhez az ezer forintos lámpát is el tudják adni. A kereskedőket ezek után nem terheli felelősség, a járművek­hez mellékelt gépkönyv ugyanis jelzi, hogy csak lámpával fel­szerelt kerékpár használható közúti forgalomban. Szétnéztem néhány kerékpárt árusító üzletben. Volt, ahol nyugodt lélekkel útra engedtek volna egy csupasz MTB-vel. Máshol kínálgatták a lámpákat, s elmondták, hogy a szülők általában meg is veszik, de hogy utána azokkal mi lesz, csak a gyerekek tudják. Azonban megdöbbentő, hogy éppen a nyolc-tízévesek által kedvelt BMX-ekhez veszik leg­kevésbé a világítótesteket. A srácok közül minden tízből talán egy szerel lámpát a kerék­párjára, s esténként ők sem biz­tos, hogy használják. Megszólí­tottam néhányat, hogy tudják-e, mi hiányzik járművükről? A többsége nem tudta, s mikor ki­derült, csak mosolyogva vállat vontak. Egy fiú ki is fejtette vé­leményét: „Hogy nézne ki a gé­pem egy otromba lámpával?” Nem divat világítani. Egy másik srác azt fejtegette, hogy az a fontos, ő lásson, mert akkor tud vigyázni. Csak hát az embernek két szeme van, ami vezetés közben többnyire előre néz! Egy lány pedig azt állította, hogy este sose kerékpározik, de ezzel meg nincs mindenki így! Azért akadt „fehér holló” is. Egy fiatal pár felszerelte a lám­pákat, mert olvasták a gép­könyvben, hogy közúton csak így használhatják járművüket. Ha az eladók vétlenek, a srá­cok „szófogadatlanok”, esetleg a KRESZ betartását ellenőrző rendőrség tehetne valamit. A városi rendőrkapitánysá­gon jónak ítélik Szolnok kerék­páros morálját, az utóbbi időben komolyabb balesetet biciklis nem okozott. Elmondták, hogy a közlekedésbiztonsági akciók alkalmával a kerékpárosokat is ellenőrzik. A lámpa nélkül köz­lekedő nagykorúra akár ezer fo­rint helyszíni bírságot is kiró­hatnak. A fiatalabbakkal szem­ben azonban tehetetlenek, az ő ügyük a rendőrség feljelentése után az önkormányzat gyámha­tóságához kerül. A gyámhatóság először egy figyelmeztető levelet küld a fia­talkorú szüleinek, majd ha újabb szabálysértést követ el, behívatják őket. Ennél többet nem tehetnek. így a hivatalok is tehetetle­nek. Egy dolog marad: a szülők felelőssége. Ok figyelmeztet­hetnék csemetéiket. Szép dolog megvenni a drága kerékpárt, látni a gyerek örömét, de talán még szebb minden este tudni, hogy hazaérkezett. Eddig nem történt tragédia, s ne is történjen! De ezért valamit tenni kellene! Pörböly neve is csak akkor vált ismertté, amikor a KRESZ szabályait figyelmen kívül hagyva, megtörtént a tra­gédia. Az utcákat esténként több busznyi gyerek rója kivilá- gítatlanul.-bajnai­Hívők és ateisták A vezető beosztásúak között kevesebben vallásosak A KSH felmérése a lakosság vallási megoszlásáról A magyar népesség kéthar­mada katolikus, egyötöde re­formátus, 4 százaléka evangéli­kus - ez tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal 1992 végi állapotot tükröző felméréseinek most közzétett eredményeiből. Ilyen felmérésre 1949 óta elő­ször került sor, ezúttal a 14 éves és idősebb népesség 0,5 száza­lékát kitevő mintán. A felekezetek arányában 1930 óta nem történt jelentős elmozdulás - olvashatja a KSH-jelentésben. Talán a legszámottevőbb vál­tozás, hogy 1949 és 1992 között 0,1 százalékról 4,8 százalékra nőtt a felekezeten kívüliek ará­nya. Ennek oka feltehetően az, hogy 1960 és 1980 között visz- szaesett a keresztelések gyako­risága. A népességen belül a nem hí­vők és a tudatos ateisták aránya együttesen 24 százalékot tesz ki. A nők 20 százaléka, a férfiak 29 százaléka ateista. A nők 39 százaléka egyébként az egyház keretei közt gyakorolja vallását, a férfiaknak csak 27 százaléka. Korcsoportok alapján is jelentős különbségek figyelhetők meg: a 30 éven aluliak 24 százaléka a vallásukat az egyházon keresz­tül gyakorlják, a 60 éven felüli­eknek viszont már 49 százaléka. A településtípusok szerint Budapesten a legkisebb az egy­ház szerepe a vallási életben: az egész fővárosi lakosságot te­kintve 22 százalék. A községekben viszont ez az arány eléri a 45 százalékot. A fővárosban az ateisták 34, a községekben 14 százalékos részarányt képviselnek. A többi város adatai e szempontok alap­ján közbülső helyet foglalnak el a főváros és a községek adatai közt. Foglalkozás szerint az egy- -házhoz kötődés a leggyengébb a vezető beosztásúak (22 száza­lék), a legerősebb a mezőgazda- sági fizikai munkások között (51 százalék). Ez utóbbiak közt a legalacso­nyabb - 10 százalék - az ateis­ták aránya. E szám a vezető be­osztásúaknái a legmagasabb: 36 százalék. A vallásukat rendszeresen az egyházon keresztül gyakorlók aránya a mezőgazdasági fizikai munkások után (24 zzalék) az értelmiség körében a legmaga­sabb: 15 százalék. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents