Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

6 Jászsági Extra----Jászberény 19 93. augusztus 24., kedd Mézvásár Jászberényben A/ Ifjúsági Házban rendezik meg augusztus 28-án a VI. országos mézvásárt, amelynek programja a következő: Nagybani mézvásár a minták alapján és szakmai előadások a méhészetről (nagyterem) Méhészeti eszközök és termékek bemutatója, vására (kerthelyiség)- Kis tételű méz és biotermékek árusítása, népművészeti kirakodóvásár (Bercsényi út) Mézkóstoló (Bercsényi út)- Különbuszos városnézés a városba látogatóknak, indulás a Fazekas utcából: 10,30; 11,30; 13,30 Uj igazgató a gyakorló élén Innovatív pedagógusokkal új képzési rendszer indul A Tanítóképző Főiskola Gyakot ló Általános Iskolájának élén új igazgató áll. Dr. Boros Dezsőt azonban nemigen kell bemutatni a szü­lőknek, hisz a Lehel Vezér Gimnázium kiváló fizikataná­raként ismerik. A megyében szakfelügyelőként is dolgozott. Ráadásul 1990 őszétől ő az ön­kormányzat egyik alpolgármes­tere. Új posztjával kapcsolatban azonban van egy furcsaság. A tantestület, az igazgatóválasz­táskor 17 igen és 21 nem szava­zattal „díjazta". A régi igazgató sem járt job­ban, ó 15 igen és 23 nem szava­zat értékelésén törhette a fejét. Az iskola a főiskola része. A kinevezés joga a főigazgatóé, aki öt évre dr. Boros Dezsőt bízta meg az általános iskola vezetésével.- Sajnos a tantestület szava­zásánál egy alapvető félreértés van. Sokan azt hiszik, hogy a pedagógusok választják az igazgatót. Holott ez nem így van. A pedagógusok a vélemény- nyilvánítás lehetőségét kapták meg. Tehát arról kell szavaz­niuk, hogy melyik pályázó al­kalmas a feladatra, melyik pá­lyázó programját támogatják. Áz igazgató kinevezéséről a munkáltató, jelen esetben a fő­iskola főigazgatója dönt.- A szavazás eredménye meg­nehezíti az ön helyzetét?- Az eredményes munkához koncepció kell, s azt végre kell hajtani. Én nem gondolom, hogy az iskola pedagógusai nem akarnak dolgozni. Sajnála­tos tény, hogy az emberek fél­nek a változástól. Nem vállalják fel az újjal járó pluszfeladato­kat, sok esetben az önállóságot. Épp ez az oktatás óriási fel­adatat nagyobb önbizalmat adni. kifejleszteni a gyerekek­ben a döntéskészséget, a kreati­vitást, az új dolgokkal járó fel­adatvállalást. Úgy gondolom, hogy a tantestület kiváló embe­rekből áll. Ez egy jó színvonalú iskola. Most is 3 első osztály indul szeptemberben, ami a szü­lők bizalmát jelzi.- Változások azért biztosan lesznek. Milyen programot kí­ván megvalósítani?- Az alsó tagozatban nagyon színvonalas az oktatás. A legkü­lönbözőbb módszereket alkal­mazzák. A tanítójelöltek gya­korlóterepe az alsó, így ez min­dig nagy hangsúlyt kapott. Saj­nos a felső tagozatra már nem mondható el ez. Ok kicsit hát­rányban vannak Az alsóban megkezdett programok ' nem mennek tovább, pedig ki van­nak dolgozva. Ezen szeretnék változtatni. Végső soron egy 12 évfo­lyamos iskola kialakítása a cél. Ä városban igény van a 8 osztá­lyos gimnáziumra. Ez a mi isko­lánkban is megvalósítható. A főiskola, az egész felsőoktatás átalakulóban van. A felsőbb osztályok programjainak kiala­kításához tehát megvan a szak­mai háttér. A jelenlegi felsős tanárok diplomája pedig nem úgy van kiállítva, hogy csak 10-14 éves gyerekeket taníthat­nak. Innovatív pedagógusokkal könnyedén megoldható a 4+8 osztályos képzés. Ehhez persze évek kellenek, de hát erre vál­lalkoztam, hogy ezt megvalósí­tom. Igazi kihívás volt szá­momra, hogy egy ilyen koncep­cióban részt vegyek.- Tanár úr, fog-e tanítani, vagy csak az új program megva­lósításán kíván dolgozni?- Úgy gondolom, hogy lesz osztályom. A tehetséggondozás a szívügyem, tehát valamilyen szakköri feladatot is vállalok. A pályázatomban volt még egy dolog, amit a főiskola nagy örömmel vett. s máris elkezdte a szervezését. Ez egy úgyneve­zett nulladik évfolyam. Az érettségizett, de felvételt nem nyert diákok felkészítése egye­temre, főiskolára. Meggyőző­désem, hogy a szülőkről nagy terhet veszünk le. hisz egy évig tanul szervezett keretek között a diák. Nem jelenik meg munka- nélküliként. A felvételire felké­szítés mellett nyelvtanulást, számítástechnikai ismereteket, testnevelést is biztosítunk. A fő­iskola a 94/95-ös tanévtől már beindítja ezt a nulladik évfo­lyamot.- Ont májusban az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat főtit­kárhelyettesének választották. Azonkívül alpolgármesterként is sokat tesz a városért. Lehet mindezt együtt eredményesen csinálni?- Nem egyedül kell ezeket a feladatokat megoldanom. Van­nak munkatársaim. A fizikai társulat révén sok olyan dolgot tudunk megoldani, ami fontos a főiskolának, a városnak. Ezek nagy feladatok, évek kellene a megvalósításukhoz. A főiskola ezeket támogatja, remélem a tantestület is. Biztos vagyok benne, hogy jól akarnak dol­gozni ezután is. Kiss Erika Farkaslyuk 1993. Nagyné Koncz Éva, Velkeiné Pócz Ilona, Tordai Enikő. Hajas Gyula, dr. Kotró László, Kuli Zsolt jászsági autodidakta kép­zőművészek, a Betűnyi Műhely tagjai júliusban két hetet töltöt­tek a farkaslyuki művésztele­pen. Az ózdi Olvasó Egyesület 13 éve házigazdája Borsod me­gye legnépszerűbb nyári alkotó­táborának, melynek életre hí­vása Buna Konstantin, Buda­pesten élő festőművész nevéhez kötődik. Az elmúlt esztendőben még a 24 lakosú Gömörszőlős adott otthont ennek a művészeti kezdeményezésnek. Csodálatos- valóban „festői” környezetben- gyakorolhatták az „ecsetfor­gatást”. Mivel képeiken a kis falu és környékének szinte min­den négyzetméterét feldolgoz­ták, új helyet kellett találniuk, így esett a választás az előd te­lepüléshez idomuló, hasonló ér­tékekkel rendelkező Farkaslyuk nevezetű községre. A táborla­kók eleinte nem voltak a kör­nyéktől elragadtatva, de végül is sikerült az új „témával” meg­barátkozniuk. A különböző stí­lusokat és próbálkozásokat képviselő 20 művész a két hét alatt több mint 100 festményt alkotott. A jászsági résztvevők alkotásaival ősszel, a Déryné Művelődési Központban meg­rendezendő tárlaton találkozha­tunk. Molnár Károly A Jászság befogadta őket, Debrecen nem Tanulmány a jászberényi görögökről A hajdani Jász-Kerület szék­helyén, Jászberényben a helyi lakossághoz viszonyítva a gö­rögség létszáma alacsony volt ugyan, de aktivitásukkal előse­gítették a vidék modernizáció­ját. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársát, Papp Izabellát már régen fog­lalkoztatja a jászkunsági görög­ség története. A szakirodalom szerint a görög gyűjtőnév azo­kat a balkáni kereskedőket je­lölte, akik a török elnyomás elől menekülve, kezdetben tranzit­kereskedelmet folytattak hazá­juk és a Habsburg birodalom - elsősorban Bécs - között, ké­sőbb pedig megtelepedtek Ma­gyarországon, ahol ebben az időszakban számottevő konku­rencia nem volt számukra. Hazánk térségei közül Deb­recen nem, viszont a Jászság be­fogadta őket. Pedig ez a terület is legalább annyira büszke volt kiváltságaira, mint a Hajdúság fővárosa. A nagy történelmi utak így alakultak át egy helyi régió kérdésévé, helytörténetté. Papp Izabella levéltárost köz­vetlenül egy igen ritka forrás indította el a kutatásban. Az ar­chívum csendjében rátalált a térségben élő görögök első ösz- szeírására. A görögök olyan időszakban érkeztek hazánkba, amikor a német polgárság már nem, a zsidó kereskedők pedig még nem számítottak jelentős tényezőnek, a hazai polgárság pedig sem számánál, sem gaz­dasági erejénél fogva nem volt alkalmas ezeknek a feladatok­nak az ellátására. A kutatás eddigi anyagaiból kiderült, hogy a jászsági embe­rek főleg földműveléssel fog­lalkoztak, és szívesen átenged­ték a kereskedelemmel, bolt és kocsmabérletekkel, valamint hi­telügyletekkel kapcsolatos te­vékenységet a görögöknek. A helyieknek semmi gyakorlatuk nem volt a hitelezésben. A já­szok mindezt a görögöktől ta­nulták meg, ám nemcsak ezen a téren jeleskedtek. Pénzt adtak ahhoz, hogy a Jász-Kerület visszaválthassa területi önálló­ságát, azt, amit I. Lipót 1702-ben, 500 ezer rajnai forin­tért eladott a német lovagrend­nek. A jó kapcsolatok kialakítá­sát megerősítette az 1774-es gö­rög hűségeskü. Ezt az intézke­dést az indokolta, hogy a ked­vező vám miatt a kereskede­lemből származó tőkét hazá­jukba vitték ki. így jelentős kárt okoztak a Habsburg-kincstár- nak. A levéltári forrásokból nyil­vánvaló, hogy a betelepült gö­rögök Jászberényben a gazda­sági élet mellett a város közéle­tében is szerepet, kaptak. A gö­rög származású Harsányi Mi­hály, kinek családja rokonság­ban áll Szendrei Júlia s így köz­vetlenül Petőfi famíliájával, el­éri a legmagasabb tisztséget, jász-kerületi kapitánnyá vá­lasztják. Érdemes megjegyezni, hogy a közéleti szerepben lévő görögök igyekeztek meggátolni a számukra 1 erős konkurenciát jelentő zsidó kereskedők megte­lepedését a térségben. Ez a po­zícióféltés csak a XIX. század második felében csökken, mert a görögök fokozódó eltnagyaro- sodásával a zsidók egyre inkább kielégítik az ittlevők kereske­delmi és hiteligényeit. A görögök után kevés világi emlék maradt, fotónkon egy rit­kaságot láthatunk. Ez az észak-görög népies munka, amit a görög kereskedő a ván­dorlás során magával hordott, a letelepedés idejétől házioltár­nak számított. Érdekes törté­nelmi kérdést elemez tehát Papp Izabella tanulmánya, melyet a közelmúltban a jászberényi székhelyű Sáros András Alapít­vány kuratóriuma 30 ezer fo­rinttal díjazott, s a helytörténet­hez kapcsolódó munka alkotója, az augusztus 20-i ünnepségen vette át a díjat.- Sz.T. ­AMSTEL HÍD BISZTRÓ. A Szent Imre herceg úton Fazekas József egy minden igényt kielégítő szórakozóhelyet nyitott, mely augusztus 20-a óta üzemel. Fotó: - nzs ­Egy lebilincselő rendőrnő Az emancipáció lehetőséget teremtett arra, hogy nő és férfi között ne legyen különbség, fő­ként ha munkáról van szó. Per­sze mégis rengeteg olyan fog­lalkozás van, amelyeket a mai napig sem igazán választ a szebbik nem. Riportalanyomat nem riasztotta vissza, hogy munkáját különösen veszélyes­nek tartják. Pedig jelenleg is egyedüli nőként dolgozik a jászberényi rendőrkapitányság nyomozói között. Ménkű Szil­via, aki jövőre diplomázik a Rendőrtiszti Főiskolán, ifjúság- védelemmel foglalkozik.- Belülről nézve is veszélyes ez a szakma?- Igen, de a megszokás tom­pítja valamelyest a veszélyérze­tét, s ha szereti az ember a mun­káját. minden eltörpül mellette. Igaz, vannak éles helyzetek, de a nyomozók élete azért nem egészen olyan, mint a filmeken.- Mi tartozik a területéhez?- Ami a fiatalkorúakkal, azaz a 18 éven aluliakkal történik, legyen az lopás, testi sértés, be­törés. Leginkább lopás, betörés fordul elő. Vannak olyan fiata­lok, akik rossz családi hátterük miatt válnak bűnözővé, s olya­nok is, akik készen kapnak meg mindent, s unalmukban tesznek a törvény ellen, mert hát az jó buli.- Milyen érzés nem sokkal fi- atalabbakkal foglalkozni?- Érdekes, pár év különbség elég ahhoz, hogy az ember tel­jesen másképp lássa a világot. Néha úgy gondolkodom, mint egy szülő, én hogy csinálnám, ha anya lennék. Úgy érzem a fi­atalok sokkal több figyelmet ér­demelnének, de hiába szeret­ném én, ha ez a rohanó világ nem kedvez, nem ad időt arra, hogy egymással foglalkozzunk. A pszichológusok ezt úgy mondják, ez az elidegenedés kora. Nem kell messzire menni élő példáért, sok mai fiatalnak fontosabb egy pohár szeszes ital, mint mondjuk egy jó baráti beszélgetés.- Milyen a közbiztonság a fi­atalok oldaláról a városban?- Nem rossz, hiszen próbál­juk megelőzni a problémákat. Különösen figyeljük az éjszakai szórakozóhelyeket, így sokkal kevesebb az atrocitás. De ha va­laki teheti, tanuljon önvédelmi sportot, néha ez nagyon hasznos lehet.- A rendőrségen van ilyen irányú képzés? ,- Munkahelyen belül már nincs. Önszorgalomból lehet sportolni. Én szívesen kosár­labdázom, úszom, ha időm en­gedi.- Egyre jobban nőnek az igé­nyek a rendőrökkel szemben. Hogyan bírja idegileg ezt a megterhelést?- Nehezen, mert valóban nagy az elvárás. Arról nem is beszélve, hogy nem mindig kul­turált emberek az ügyfeleink. Hála istennek az emberekkel való kapcsolatteremtéssel nin­csenek problémáim. Inkább a vizsgákkal járó idegi megterhe­lést bírom nehezen.- Hogyan fogadják, hogy fia­tal és csinos hölgy?- Az, hogy nő vagyok, nem mindig előny, de a nyomozó kollégák néha elkényeztetnek, s ez jó érzés. A munkában vi­szont nincs pardon. Ugyanúgy kell razziáznom, éjszakai ügye­letet ellátnom, kihallgatnom, mint a többieknek.- Család?- Egyelőre nincs, de időm sincs, hogy ezzel foglalkozzam. Szeretnék a főiskola elvégzése után a jogi egyetemen tovább­tanulni, s sok tervem van még. Család mellett ez nem igazán menne.- Mégis, mit szólna hozzá, ha gyermeke rendőr akarna lenni?- Az igazat megvallva, ami­kor látom, hogy édesanyám mennyit idegeskedik miattam, úgy érzem, nem éri meg ezt csi­nálni. De valószínűleg nem akadályoznám meg benne. Ne­kem ez az életem, és nagyon szeretem csinálni. A legfonto­sabb, hogy az ember azzal töltse el élete nagy részét, amit szeret. Én ezt teszem, s ezt kívánom másoknak is. Muhari Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents