Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

1993. augusztus 24., kedd Jászsági körkép 7 Jász Újság Tanyasi tanítók voltak A szakma megbecsülését is kivívták Jászszentandrást sok turista ismeri, hiszen kellemes strandja, színvonalas kempingje évek óta rengeteg vendéget fo­gad. A falu nevét azonban Győrtől Nyíregyházáig sok pe­dagógus s még több szülő felje­gyezte. Itt él ugyanis a Donkó házaspár, akik több évtizedes tapasztalatukat adják közre. A kisiskolások írás-olvasás-szá- molás tanulását, otthoni gyakor­lását segítő könyvek országos hírű szerzői 37 éve tanítanak a faluban. A közmegbecsülés je­leként idén az önkormányzat ki­tüntetése is nekik jutott. Au­gusztus 20-án első alkalommal nekik ítélték oda a Jászszen- tandrásért díjat. Pályafutásuk szépségeiről így vallottak:- A Felső Tanyán tanítottunk húsz évig. Én Ladányból, fele­ségem Budapestről került ide. Egy család voltunk a tanyasiak­kal. Ha kérvényt kellett írni, disznót vágni vagy orvosért sza­ladni, mi ott voltunk. Összevont osztályok voltak, mégis jól ha­ladtak a gyerekek. Ötezres könyvtárunk volt. Építettünk a gyerekekkel, szülőkkel egy if­júsági házat. Ifjúsági focicsapa­tunk volt, színjátszó csoportot alakítottunk. Békességes húsz év volt tanyán.- Gyönyörű volt valóban. A gyerekeink ott nőttek fel. A ro­konaink szömyűlködtek, pesti lány hogy mehet tanyára. Ne­künk volt telefonunk, vizünk, fürdőszobánk. Gyerekeink számára olyan életet biztosítot­tunk, amit sok városi el sem tud képzelni. A munkában, a csa­ládban én megtaláltam azt, amire vágytam.- Aztán 1976-ban megszün­tették a tanyasi iskolákat, így bekerültünk a faluba. Én ma­gyar-történelem szakos va­gyok, felső tagozatban tanítot­tam. Tíz éven át közművelődési igazgatóhelyettes Is voltam. Er­zsiké pedig 1-2. osztályban ta­nította az aprónépet.- Laci irodalommal is foglal­kozott emellett. Rengeteg gyermekverset írt. A községi sportkör elnöke, focikapus, edző yolt. Lányunkat is ő edzette. Ildikó országos bajnok, ifiválogatott volt, 15 évesen 615 centimétert tudott távolugrás­ban. A Testnevelési Főiskolára járt, amikor kiderült, hogy nem teljesen egészséges. így a sportkarrier helyett a pedagó­gusi munkát választotta. Fiunk viszont az autók iránt vonzó­dott, így szerelő lett.- Érzsike évtizedekig volt gyermekvédelmis az iskolában. Az önkormányzat szociális bi­zottságában is dolgozik éppen ezért. A kollégák elismerését, megbecsülését, szeretetét min­dig élveztük. A gyerekek, a szü­lők is, akik meglehet diákjaink voltak, tisztelnek. Meglátnak valahol, csak intenek.- Nem vagyunk gazdagok. A kollégák azt mondták, a sok ta­pasztalatot adjuk át. így jött a gondolat, hogy az írás-olvasás- számolás módszereit, az otthoni gyakorlást segítve a szülők számára leírjuk. Már négy könyvet adtunk ki. Ez éltet, ez visz bennünket! Nyugdíjasként teljes erőnkkel ezen fogunk dolgozni. Kiderült, hogy szü­lők, pedagógusok egyaránt használják ezeket a könyveket. A győri tanítóképző egy egész évfolyam számára megrendelte. Sok szülő kéri. Sok köszönő le­velet is kapunk, ami megerősít bennünket abban, hogy jó, amit csinálunk. Mindig az eladott könyvek árából adjuk ki a kö­vetkezőt. Most szeretnénk a terjesztést egy kicsit bővíteni. Ennek a le­hetőségeit keressük. Hátha segít valaki. Egészségünk van, alko­tókedvünk is. Kiss Erika Négy éve jelenik meg rend­szeresen Jászapáti és környéké­nek fiiggetelen havilapja, a Jász Újság. A lap megindításának öt­lete Balta Ferenctől, a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskola taná­rától származik. A két világhá­ború közt megjelenő újságokat lapozva döbbent rá, hogy mi­lyen sok kiadványa volt akkor a Jászságnak, köztük a huszonöt évig folyamatosan megjelenő Jász Újság. Arra gondolva, hogy ha ak­koriban volt kereslet helyi lapok iránt, talán most is lesz, 1990-ben elindították az újsá­got, Kovács Miklós vállalkozó támogatásával. Nem kívánták a két világháború között megje­lenő lapot folytatni, csupán a nevét kölcsönözték. Az elmúlt év végén úgy tűnt, hogy beszünteti működését ez az ezer példányos kiadvány. Mint Bállá Ferenc elmondta, a kiadó kevés időt tudott fordítani a lapra, és a szerkesztők is bele­fáradtak, így még a „nekrológ" is elkészült, Az utolsó pillanat­ban azonban Jászapáti önkor­mányzata megmentette a lapot. Százezer forint támogatást kapott a Jász Újság, Szabó La­jos magára vállalta a kiadás fel­adatát. s így kissé felpezsdülve folytathatta munkáját a szer­kesztőség. Bállá Ferenc to­vábbra is szerkeszti a nagyon tetszetős és színvonalas kis ma­gazint. Ennek köszönhetően az Apáti környékén élők havonta juthatnak a csak őket érintő in­formációkhoz. A jövőről a főszerkesztő annyit mondott, hogy erre az évre sikerült előteremteni a ki­adáshoz szükséges pénzt. A legnagyobb elismerés is ehhez kapcsolódik. A kicsinyke Jász- ivány község is hozzájárult, ha szerény mértékben is a kiadás­hoz. Emellett Jászkisér önkor­mányzata is támogatja a lapot. Így mára valóban a térségdiavi- lapjává vált a Jászapátin megje­lenő Jász Újság. Körzeti helyett háziorvos, több gonddal Rendelés utánra marad a megnövekedett adminisztráció Dr. Mike Miklós két és fél éve került vissza szülőföldjére Budapestről, ahol kórházi or­vosként dolgozott. Jászkiséren lett körzeti orvosból háziorvos. Ennek a váltásnak a tapasztala­tairól, a falu egészségi állapotá­ról kérdeztem.- Mit /ehet érzékelni egy falu rendelőjében, az egészségügyi alapellátásban bevezetett re­formokból?- Elsősorban a gondjaink szaporodtak. Megnövekedett az adminisztráció, egyenetlenné vált a betegeloszlás, és szinte képtelenek vagyunk követni az állandóan módosuló törvénye­ket. Szakmailag eddig semmi­lyen változást nem tapasztal­tam. Most úgy néz ki, hogy a jú­lius elsejei újabb módosítás kö­vetkeztében változik a fizeté­sünk, sajnos negatív irányban.- Hány betege van jelenleg, és mennyit tartana ideálisnak ?- Az a helyzet, hogy ezt nem lehet pontosan tudni. Körülbe­lül 2400 embernek vagyok a háziorvosa, de ezt csak a társa­dalombiztosítás tudná meg­mondani, mert a kártyák azóta, hogy hozzám eljutottak, elve­szíthették érvényességüket. Ná­lunk csak a végén derül ki, hogy csökken a betegszám, de nem tudjuk pontosan, miért. Egyéb­ként ennyi beteget soknak tar­tok. 1800 felett már a pénzünk is csökken, de nem lehet válo­gatni. A majdnem hétezres fa­luban van három orvos, a lakos­ságot nekünk kell ellátni. Persze fel lehetne venni még orvost, de ahhoz helyiség, műszerek, szol­gálati lakás és rengeteg pénz kellene.- Milyen az egészségi álla­pota a betegeinek ? Mennyire orvoshoz járók a jászkisériek ?- A község lakóinak az egészségi állapota átlagban ugyanolyan, mint az országé. Sok a mozgásszervi megbete­gedés, a magas vérnyomás, a keringési probléma, de sok a cukorbeteg, és sok embernek nem megfelelő a koleszterin­szintje sem. Ebből nagyon sok az utóbbi időben rendezett komplex szűrésünk alkalmával derült ki. Mindezek ellenére a városi lakossághoz képest nem nagyon keresnek minket. Az elmúlt év­ben minden lakó átlagban nyolc és félszer fordult meg a rende­lőkben.- A munkanélküliség meny­nyire érezteti hatását?- Kétféleképpen. Aki dolgo­zik, az fél attól, hogy tartósan beteg legyen, mert sok helyen ezzel a munkahelyét kockáz­tatja. Általában ők azok, akik már csak későn jönnek el hoz­zánk, pedig sok mindent meg lehetne előzni. Akik pedig úgy érzik, hogy a munkahelyük bi­zonytalanná vált, inkább el­mennek táppénzre. Az imént említett, elterjedt betegségek mellett ezt szinte nem is nehéz megtenni.- És a gyerekekkel mi a hely­zet?- Velük igazán nincs sok gond. Nagyon jó a terhesgon­dozás, jónak mondható a szüle­tési arányszám, de már kis­gyermekkorban jelentkeznek a rossz szokások. Például, jól fej­lődő gyereket azzal hoznak be ide, hogy étvágygerjesztőt ad­junk neki, holott erre semmi szükség.- Ha valahol baj történik a faluban, mennyi idő alatt tud ön a helyszínre érni?- Az attól függ, hogy hová hívnak. A falu egyik szélén la­kom. és se nekem, se a kollégá­imnak nincs telefonunk, így csak személyesen tudnak riasz­tani. De azért mindenhová ne­gyedóra. húsz perc alatt oda tu­dok érni és segíteni.- Marad itt szabad ideje, ki tud kapcsolódni?- Ha itthon vagyok, akkor nem. Hiába más az ügyeletes, hiába vagyok szabadságon, szinte naponta jönnek ki- sebb-nagyobb problémákkal. Elvárják, hogy a nap huszon­négy órájában vállaljam a szol­gálatot, de ez képtelenség. így, ha pihenni akarok, valahová el kell utaznom. Csak akkor meg a másik két kollégára marad több munka.- Van még presztízse az or­vosnak falun?- Sokkal inkább, mint a vá­rosban. Bár ahogy gyermekko­romra visszaemlékszem, ahhoz képest már itt is nagyon kevés. Ehhez persze az orvosok is hoz­zájárultak, de az elmúlt negy­ven év se nagyon kedvezett az értelmiségnek.-bajnai­Hagyma egész évben, ameddig megéri Aki hamarabb végez, az adhatja el jobban Jászladány neve évek óta összeforrt a hagymával. Az it­teni emberek tavasszal kapál­ják, nyáron felszedik, ősszel pedig eladni próbálják, ami ad­dig nem kelt el a termésből. Ahogy beindul a hagymaszedés szezonja, úgy ürül ki a falu, s telnek meg a forró földek. Egész családok dolgoznak kalákában, mert a nyári szabad­ság idején akár több holdat is fel kell szednie, egy-egy ilyen csapatnak. Lassan fogyni kezd a földekről a hagyma, megtel­nek az udvarok, eladásra váró teli zsákok kerülnek ki a kapuk elé.- Évek óta csináljuk - mondja Bíró Istvánná, akinek a portáján már bent halmozódik a termés egy része - az ebből be­jövő pénz elég lesz a téli tüze­lőre. A férjem és a fiam telepa­kolták az autót, és most próbál­ják az első zsákokat eladni a régi vevőknek, ismerősöknek. Bíróék nem tsz,-tagok, vállal­tak egy félholdnyi hagymát, ki­fizették a gazdaságnak a műve­lési díjat, és dolgoztak a földön. Az egyik nagyapának egykor saját földjei voltak, most visz- szakaphatta volna a család. De mint Bíróné elmondta, ahhoz szakértelem és évek kellené­nek, hogy beinduljon a saját föld, és megérje. Nekik nem ez a szakmájuk, a nagyszülők már nem bírnák, a három gyerek meg ki tudja még, hogy mihez kezd.- Ameddig megéri és lehet, átvállaljuk valakinek a földjét, talán hobbiból, talán családi vállalkozásként. Megéri? Az aszály ellenére a faluban senki sem panaszkodott a termésre. Félholdnyi hagyma, Vz oldalt szerkesztette és írta Bajnai Zsolt Halló, Jászság? Rohanó világunkban ér­ték a gyors információ. Az idejében érkező segítség életet és értéket menthet. S még mennyi előnye van an­nak a régi találmánynak, amit telefonnak neveznek. Persze csak ott, ahol van! A Jászság ebből a szem­pontból egyelőre távközlési múzeum. Régi ötforintossal esetleg üzemelő készülé­kek, központon keresztül hívható állomások. Igaz, hívni csak távolra érdemes, mert a közelben kevés em­bernek van telefonja. Igaz, telefontársaság már itt is alakult, ám ettől hasz­nálható vonal még nem lett. Aki teheti, mobil telefont vesz, más CB-re szakoso­dik. a többségnek azonban marad a személyes találko­zás. Ami lehet, hogy las­sabb, de itt sokkal praktiku­sabb. Mert közölnivalójuk a Jászságban is van az embe­reknek, néha még sürgős is. ha jó áron sikerül értékesíteni, 35-40 ezer forint hasznot hoz­hat. Persze nem számolva a rengeteg munkát. A kapálást, a felszedést, a zsákolást, az el­adást és utána annak a piszok­nak az eltakarítását, amivel mindez jár.- Húsz éve csináljuk - mondják Czétényiné Gazdag Katalin földjén szinte egyszerre a családtagok. Ők saját háztáji­jukat művelik. Tsz-tagok, bent maradtak a közösben, mert úgy gondolják, hogy együtt csak könnyebb lehet. Ottjártamkor éppen befejezéshez közeledett egy rész, miközben a „tulajdo­nos" már a nagybani piacon próbálta eladni a termést. — Az lenne a legjobb, ha in­nen a földről elvinnék a keres­kedők a hagymát - mondja Holló Gábor, akinek területére ezután megy a család. - Koor­dinálni kellene az eladásokat. Tizenkét-tizenöt forintért már megéri csinálni, de az árak egyre esnek. Mint elmondták, igazán a nagybani piacra sem éri meg felmenni egy utánfutónyi áru­val, mert a hasznot elviszi a benzin, a helypénz, a felvá­sárló. A faluban általában min­denki zsákokból árulja termé­két, kis tételben nem nagyon érnek rá ezzel foglalkozni. Figyelik a piaci árakat, de mivel sok a hagyma, idővel egymás alá ajánlanak a terme­lők, s szép lassan leesik az ár. Mert mindenki szeretne túl­adni a termésen, hiszen a telet tárolóhely nélkül nem bírja ki a hagyma. Rossz emlékként le­beg a falu felett az a néhány év­vel ezelőtti ősz, amikor a ku- bikgödörbe kellett dózerolni A Jászságban sosem volt annyi munkahely, mint ahány munkavállaló. Az emberek nagy része ingázni kényszerült, s az elmúlt évek létszámleépíté­sei természetesen először őket sújtották. Amíg a termelőszövetkeze­tek jól működtek, sokan ott ta­láltak megélhetést, mára már ez is múlóban van. Az egész or­szágra jellemző gondok mellett talán ez a két dolog duzzasztotta leginkább az itteni munkanélkü­liek számát. Jászladányban az összlakos­ság 8-9 százaléka képtelen el­helyezkedni, százhármán már munkanélküli-segélyben sem részesülnek. Ezeknek a rászoru­lóknak 5120 forintos jövede­lempótlékot biztosít a polgár- mesteri hivatal. A faluban azonban kevés munka akad. A tervek szerint, az épülő iskola kivitelezésénél 20 fő szakmun­kást tudnak majd a helyi mun­kanélküliek közül mint köz­munkást alkalmazni. Jászkiséren talán még rosz- szabb a helyzet ezen a téren. Itt komoly gondokkal küzd a me­zőgazdaság, az átalakuló tsz sok az eladhatatlanná vált árut.- Szervezték Nyugatra az el­adását - mondja földön ülve az egyik hagymaszedő asszony - huszonöt- huszanhat forintért. Annyiért nagyon megérte volna, de odakint válogatnák a termést, s ha nem felel meg. a mi számlánkra visszahozzák az összesei. Perzse akad olyan is, akinek nincs gondja az eladással. Fon­tosabb lenne számára, egy tar­tós munkahely, a biztos pénz.- Tízezer forintért vállatuk - mondja a naptól cserzett arcú asszony, fején fekete kalappal - három nap alatt végzünk vele. - Férjével és nagyobbik lányával dolgoznak reggel hattól amed­dig este bírják. Ez már a máso­dik fordulójuk, s ha még lehet, vállalnak bérszedést, mert kell a pénz. A hagymaszezon kicsit kihúzza őket a munkanélküli­ség hozta anyagi gondokból. Idén jó termés volt a ladányi hagymaföldeken. Augusztus közepén még 21-22 forintért lehetett a hagyma kilóján tú­ladni. Azonban lassan min­denki az őszt, a telet számol­gatja.- Szeptember végére el kell mennie - mondja Holló Gábor izzadó homlokkal. - Majd télen kipihenjük magunkat, nyaralni eddig sem voltunk, idén se me­gyünk. Igyekszik mindenki. Aki hamarabb végez, annak jobbak az eladási esélyei. Télire talán már a befolyt pénz is megtalálja a maga helyét, s lehet a követ­kező szezont tervezgetni.- Mi mindig ezt csináltuk, ezután is ezt fogjuk - mondja búcsúzóul egy hagymaszedő a ladányi földeken. munkanélkülit adott a falunak. Jelenleg közel hétszázan várnak munkára, közülük sokan ala­csony képzettséggel, két-három éve, reménytelenül. Heten dol­goznak közmunkán, kétszázhu­szonöt fő jövedelempótlékot. 21 munkanélküli gyermeknevelési segélyt kap. Eközben azonban a falu pénze is egyre fogy. Jászapátin 178-an részesül­nek a minimálnyugdíj nyolcvan százalékaként megállapított pótlékban. Miután a nevelési segély valamivel magasabb, 328-an azt igényelték. Ennek összegét az önkormányzat teljes egészében visszakaphatja a központi keretből, míg a jöve­delempótlék ötven százalékát magának kell előteremtenie. Ezeken kívül lakásfenntartási támogatást tudtak még nyújtani 47 embernek, így nem vált jel­lemzővé a városban a víz, a vil­lany kikapcsolása. Jászszentandrás valamivel jobb helyzetben van, mint a környező települések, itt csak 39 embert kellett jövedelempót­lékban részesíteni, 43 család pedig gyermeknevelési segélyt kap. Pótlék és segély, munka helyett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents