Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

Gazdaság----hirdetés 19 93. augusztus 18., szerda Hétről hétre A várható cukorrépa- és cukortermelés Az idén a tavalyi 3,3 mil­lió tonna cukorrépa helyett várhatóan 2,6 millió tonna körül alakul a termés - kö­zölte Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke. A csökkenés oka, hogy bár a vetésterület nem kisebb - az idén is 115 ezer hektár volt -, de a termőterület a múlt évi 96 ezer hektárról az előzetes adatok szerint 85-90 ezer hektárra csökken az aszály, illetve a kártevők miatt; más­részt a csökenés a tulajdonvi­szonyok rendezetlenségével is magyarázható. Az idei termésből várhatóan 300 ezer tonna cukrot gyártanak a cukorgyárak, szemben a ta­valyi 355 ezer tonnával. Gondok a román vasutaknál Románia ez idő szerint több mint 11 ezer kilométer hosszúságú vasúthálózattal rendelkezik, amelyből 500 kilométeres szakasz épült az utolsó négy évtizedben. A román vasúti pályák állapota azonban sok kifogásolnivalót mutat. Háromezer kilométer pálya teljes felújításra szorul, kilencezer kilométeren a sze­relvények lassítani kénytele­nek. Mintegy kétezer vasúti híd ugyancsak elérte a „nyugdíj- korhatárt”, a vasúthálózat ezen pontján az átlagosnál valószínűbbek a balesetek. Biztonsági okokból nagyobb vonalszakaszok lezárását he­lyezték kilátásba, ha a kor­mány nem tud sürgősen segí­teni. Jó úton halad a Volkswagen Bekövetkezett a várt for­dulat a Volkswagen kon­szern eredményességében. A második negyedévben 355 millió márkás veszteséget könyvelhettek el, szemben az első negyedévi 1.25 milli- árddal. A veszteség lefaragá­sát követően a cég a harma­dik és a negyedik negyedév folyamán ismét nyereséges gazdálkodási fázisba lép - feltéve, hogy a piaci helyzet nem romlik tovább. Marad-e a Piremon Tiszafüreden? Humánum - kontra gazdasági érdek Még egyszer a nyugtaadásról Tiszafüreden még ma is be­szédtéma az a rendkívüli ön- kormányzati ülés, amelyet 1993. június 25-én tartottak, legfőképp a mozgássérültek, a csökkent munkaképességűek körében. A debreceni Piremon kisvállalat, miután a régi telep­helyét - volt öregek napközi otthona, Örvényi út - az egyház visszaigényelte, új megoldást keresett Tiszafüreden. Nagyon jó lehetőségnek mutatkozott számára a Tiszaörvény határá­ban lévő volt erdészeti üzem te­lephelyének megvásárlása. A területen lévő felépítmény a NEFAG tulajdonában, maga a földterület pedig önkormány­zati kezelésben volt. így a terü­let eladásából származó összeg 50 százaléka az önkormányza­tot illette volna meg. A kisválla­lat vezetői, miután eredményes tárgyalásokat folytattak a NE­FAG illetékeseivel, gondoltak egy merészet: ingyen kérték a területet az önkormányzattól. Ennek fejében azt ígérték, hogy a 17 főt foglalkoztató régi üze­müket 80-90 fősre bővítik, így további 60-70 személynek - munkanélkülinek - biztosítanak pénzkereseti lehetőséget aszta­los- és papíripari munkákkal. Nem titkolták, hogy főleg rok­kant, csökkent munkaképességű embereket kívánnak alkal­mazni, de nem zárkóztak el an­nak lehetőségétől sem, hogy „teljes értékű” munkanélkülie­ket is alkalmazzanak. Saját tő­kéjükön kívül, egy pályázat megnyerése esetén mintegy 15 millió forintot ruháztak volna be ennek érdekében. Ez az épü­letek megvásárlásán kívül új gépek beszerzését is jelentette volna. Jelentette volna - írom le most, miután magam is részt vettem azon a bizonyos ülésen: ugyanis a képviselők csekély szavazattöbbséggel úgy döntöt­tek, hogy ingyen nem adják át a földterületet. Győzött a szigo­rúan vett gazdasági „ésszerű­ség” a humánum felett. A hideg „ráció”, az érzelem nélküli üz­leti szempontok valós érveket adtak akkor a városatyák ke­zébe. Ilyen kérdések hangzottak el: Mi haszna van ebből a vá­rosnak? Tud-e egy rokkant em­ber hasznot termelni? Egyálta­lán hány csökkent munkaépes- ségű ember van a városban? Mi a garancia arra, hogy a Piremon létezni fog még évek múlva is? Volt aki kerek perec kijelen­tette, hogy nem szereti ha fejős­tehénnek nézik a várost. Hát igen... Nem tudok mást mon­dani, mint azt, hogy óceáni mé­retűvé dagadt a vihar egy pohár vízben. Ugyanis a telek ára megközelítően 1 millió forint. Ha ezt elosztom a 60-70 új munkahellyel, akkor egy új munkahely megteremtése kö­rülbelül 15 ezer forintjába ke­rült volna a városnak. Annak a városnak, ahol ma is 2500 felett van a munkanélküliek száma. Abban a városban, ahol a gáz­vezeték-építés kivételével nem sikerűit ilyen nagyságrendű, új munkahelyteremtő beruházást megvalósítani. És még nem is beszéltem a rokkant, csökkent munkaképességű lakosokról. Nekik egy kicsjvel többet jelen­tett volna ez! Ők a Piremonban teljes embernek érezték és érzik magukat. Emellett a csekély nyugdíjuk, járandóságuk mellé hasznot termelve 6-7000 forin­tot is kerestek havonta. Nem ül­tek otthon, nem mélyültek el gondolataikba: nem voltak fe­leslegesek! Még egy dolgot meg kívánok jegyezni, ami ne­kem is meglepetést okozott: a Piremon - minő skandalum ez napjainkban! - nem ráfizetéses vállalat, nyereséget termel! Mégis kemény volt a döntés: nem. 1993. június 25-én a gaz­dasági érdekek legyőzték a hu­mánumot. A mozgássérültek szeptember 1-jéig bérelhetik az épületet. Hogy mi lesz ezután? Remélik, hogy vezérigazgató­juk egyezségre jut az egyházzal, vagy találnak a környéken egy megfelelő csereépületet. És ha nem? Tovább keseredik a több mint száz csökkent munkaké­pességű ember sorsa Tiszafüre­den. Remélem, hogy nem így lesz! Ám az is a vágyálmaim közé tartozik, hogy egyszer majd megoldódik a többi mun­kanélküli sorsa is Tiszafüreden, mert ellenkező esetben ők is gyarapítani fogják azoknak a táborát, akik érdekében most bátorkodtam szót emelni. Ám az istennek sem akar senki jönni „hófehér paripáján”, tarisznyá­jában egy halom kemény valu­tával, beruházni ebbe a városba. Vagy ha jön: jól körülnéz, és hazamegy. Ki tudja, miért? Én sejtem a választ, de félek, hogy ha részletezném, az érzelmeim indulatokba csapnának át. P. M. A magyar jogrendszer tör­vényben szabályozottan bizto­sítja az adózók részére azt a jo­got, hogy önmaguk állapítsák meg, vallják és fizessék be a költségvetést megillető adóikat. Természetesen - mint általá­ban minden területen - az adó­zásban is, a jogok mellé kötele­zettségek is kapcsolódnak, me­lyek együttes ellenőrzése min­den államrend keretében fontos szerepet tölt be a költségvetési egyensúly biztosíthatósága ér­dekében is. Azt hiszem, régmúlt idők óta egyik legvitatottabb és legtöb­bet támadott az adózási - ellen­őrzési területen - minden érin­tett vállalkozó és többször az érdekképviseletek szempontjá­ból is - a nyugtaadási kötele­zettség évek során folyamato­san egyre szélesebb adózói körre történő kiterjesztése, majd szinte általánossá tétele 1993. július 1-től. Nem akarom - és úgy gondo­lom nem is tudom - a tisztelt adózókkal elhitetni, hogy kel­lemes „időtöltés” a nyugta kiál­lítása, akár kézzel, akár gépi úton történik, hiszen az erre fordítandó időt további értékesí­téssel, a vevők gyorsabb, jobb kiszolgálásával is eltölthetnék. De: ugye önt is mint becsülete­sen adózó állampolgárt (tisztes­séges üzletembert, vállalkozót, fogyasztót) irritálja, ha úgyne­vezett „feketejövedelmekről” szerez tudomást! Rögtön az jut az eszébe: „Hol van az APEH?” Az APEH és az adózó kezé­ben pedig - az ellenőrzések le­folytatásához, az adófizetési kö­telezettségek szabályszerűségé­nek bizonyításához - egyik na­gyon fontos eszköz a bizonylat, s mint ilyen: a helyesen kiállí­tott nyugta is! Mindezek után emeljünk ki néhány nagyon fontos tudniva­lót a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzéséről, a szakciókról, a felmentésekről - egyszóval olyan témákat, melyek jelenleg is az érdeklődés középpontjá­ban állnak. Az elmúlt időszakban több­ször és több helyről értesülhet­tünk „álrevizorok” megjelené-* séről, az általuk beszedett úgy­nevezett „helyszíni bírságok­ról”. Minden adózónak (és alkal­mazottainak, kisegítőinek) tud­nia kell:- Az APEH revizorai - törvé­nyi szabályozás szerint - erre a célra szolgáló ntgbízólevéllel és vele együttesen bemutatandó ♦ ♦ DÖBBENETES! Szokatlan kötvénykibocsátás a rövidebb távra befektetőknek! A Merkantil Car Kft. különleges konstrukcióban bocsátja ki közép- és rövid távú befektetőknek szánt 1 + 1 éves futamidejű AUTÓRÉSZLET KÖTVÉNYÉT. A kibocsátó a fix kamatozású értékpapír első évi 20% kamat kifizetésekor a tőkeösszeg 50%-át is visszafizeti, a maradék pedig magasabb, 22%-os kamattal a lejáratkor esedékes. A kötvénykibocsátásért a K&.H bankcsoport tagja, a Merkantil Bank vállal garanciát. Másodlagos forgalmazásban a kötvény az aktuális árfolyamon azonnal visszaváltható. A jegyzés névértéken, 10.000 Ft-os címletekben történik 1993. augusztus 23. és szeptember 10-e között. MERKANTIL BANK RT A IMI BANKCSOPORT TAGJA KREATÍV EMBEREKNEK KREATÍV MEGOLDÁSOK Jegyzési helyek: Kereskedelmi Bank Rt. Szolnok, Szapáry u. 25-29. Tel. Tel.: 118-2688, 266-3180 (56) 343-200 • Merkantil Bank Rt. Budapest V., József Attila u. 24. fényképes igazolvánnyal vé­gezhetnek minden típusú ellen­őrzést, így a nyugtaadási köte­lezettség teljesítésének vizsgá­latát is.- Az APEH revizorai hely­színi bírságolással mint szank­cióval nem élhetnek! A nyugta­adási kötelezettség ellenőrzése­kor, akár kapott szabályos nyugtát az ellenőrzést végző, akár nem, mindkét esetben jegyzőkönyv felvételére kerül sor, melyet elolvasás után az adózó (alkalmazottja) is aláír az ellenőrzést végzőkön kívül, majd megkapja annak egy pél­dányát. Itt hívom fel a tisztelt érintettek figyelmét arra a tényre, hogy 1993. január 1-jé- től próbavásárlással lebonyolí­tott ellenőrzéskor, illetve leltár- ellenőrzéskor alkalmazottnak az a személy minősül, aki az üz­letben árusít! (Tehát bárki, aki az ellenőrzést végző revizort ki­szolgálta.)- A nyugtaadási kötelezettség hatósági ellenőrzése kizáróla­gosan csak az APEH hatáskö­rébe tartozik, más szervezet „hatóságként” nem járhat el.- Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvre, amennyiben az mulasztást, szabálytalanságot tartalmaz - az APEH adóigazga­tási eljárás keretében határoza­tot hoz. Minden felvett jegyző­könyvre észrevételét írásban megteheti az adózó. Amennyi­ben pedig határozat születik a szabálytalanság szankciójára, úgy a határozat ellen adott a fel­lebbezés joga. Másodfokú eljá­rás után pedig, vitatott esetben bírói utat is lehet választani a sérelmek jogorvoslatához. A „helyszíni bírságolás”-sal ellentétben tehát, csak a jogerős adóhatósági határozat vagy bí­rósági végzés után van fizetési kötelezettsége az adózónak a kiszabott mulasztási bírság te­kintetében, előírt határidőre.- Mulasztási bírság kiszabá­sánál csak a törvényi előírások­nak megfelelően járhat el az adóhatóság a bírság összegének megállapításánál, vagyis figye­lembe kell vennie minden eny­hítő, súlyosbító, méltányolandó körülményt.- Természetesen a szabályo­zórendszer lehetőséget ad nyug­taadási kötelezettség alóli fel­mentésre is. Ezt az adózónak (vagy meghatalmazott képvise­lőjének) írásban kell kérnie az illetékes megyei adóhivataltól. A felmentési kérelmek elbírá­lása során az adóhatóságnak alaposan kell mérlegelni, és csak a valóban indokolt, jog­szabályban előírt feltételeknek megfelelő esetben lehet a fel­mentést megadni, többnyire meghatározott időtartamra. A kérelmekről az államigazgatási eljárás általános szabályai sze­rint határozattal kell dönteni, melyre a jogorvoslati lehetőség - fellebbezés vagy II. fokú hatá­rozat bírósági megtámadása - szintén adott. A felmentéssel rendelkezők­től azonban az adóhivatal visz- szavonja az engedélyt abban az esetben, ha nem tesznek eleget a vállalkozás egyéb adózási köte­lezettségének. A kötelmek és szankciók mellett szólnunk kell gyakorlati tapasztalatainkról is. Míg 1992-ben közel 1700 esetben végeztünk nyugtaadási kötele­zettség teljesítésére irányuló el­lenőrzést, addig 1993. július végéig már 2200 esetben történt ilyen vizsgálat. Tapasztalataink azt mutatják, hogy e kötelezettségüknek az adózók nagy része továbbra is eleget tesz. Azonban erősödő tendenciát mutat mindezek mel­lett a nyugtát nem vagy nem megfelelően adók aránya, mivel az 1992-ben a vizsgált adóala­nyok 17,6 százalékánál, míg 1993. július végéig 22,5 száza­lékánál kellett mulasztási bírsá­got kiszabni a nyugtaadáshoz kapcsolódó szabálytalanságok miatt. Ellenőrzéseinket a vállalko­zók döntő hányada segítőkészen „viseli” el, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy vizsgálataink lefolytatásához vagy befejezé­séhez - az adózó vagy alkalma­zottja szélsőséges, ellenőrzést akadályozó magatartása miatt - rendőri segítséget kellett igénybe vennünk. Úgy is jelle­mezhetjük az 1993. július 1-jei dátumot, hogy új fejezetet nyi­tott mind bizonyos adózói körre vonatkozóan, mind pedig az adóigazgatás területén, mivel gyakorlatilag általánossá vált a nyugtaadási kötelezettség, csak az újság, folyóirat árusítása és a szerencsejáték-szolgáltatás után nem kell nyugtát adni. Ezáltal nagyságrendekkel megnőtt az adóhivatalhoz beér­kezett felmentési kérelmek száma is. Jelenleg mintegy 300 ilyen kérelmet nyújtottak be a megyében, döntően 1993. július 1 -je után. Ezek egy része már elbírálásra került, de nagy ré­szüknél az elbírálás még folya­matban van. A felmentési kérelmek be­nyújtásához, illetve azok elbírá­lásához az egységes értelmezés érdekében APEH-irányelv ke­rült kiadásra, mely hivatalosan megjelent az Adó- és Ellenőr­zési Értesítő 1993. július 20-i 9. számában. Az irányelv kiadá­sára az összes érdekelt szerv tárgyalásait követően került sor. Lehetőségük van a vállalkozók­nak, hogy felmentési kérelmük teljesítését az érdek-képviseleti szervvel is megerősítették. Ezen lehetőséggel azonban a megyé­ben még csak egy-két esetben éltek a kérelmet benyújtók. Végezetül, de csak e hasá­bokra befejezve a nyugtaadással kapcsolatos kiemelt területeket: A nyugtaadási kötelezettség alóli mentesítési kérelmekből több esetben kiderül, hogy a benyújtó azt hiszi, csak pénz­tárgéppel állíthat elő nyugtát. Ez nem teljesen így van, ugyanis: vannak olyan tevé­kenységi körök, ahol meghatá­rozott időponttól - majd 1994. január 1-től, illetve 1994. július 1-től - valóban csak pénztár­géppel adható ki nyugta, de je­lenleg még az úgynevezett „kézi nyugta” is elfogadott ab­ban az esetben, ha az szabályos. Tudom, hogy a témában eze­ken túl még sok-sok kérdés ve­tődik fel, mindemellett bízom benne, hogy ezen tájékoztatás­sal és figyelemfelhívással a je­lenlegi és leendő vállalkozók munkáját segíteni tudtam. Kö­zös érdekeink megvalósításá­hoz természetesen az adóhivatal továbbra is nyitott, és az adózók rendelkezésére áll a felmerülő problémák tisztázásában. Gáli Eszter igazgatóhelyettes APEH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága Jó félévet zárt a Chinoin Nincs szó létszámleépítésről A Chinoin Rt. igazgatója, György Miklós az MTI érdek­lődésére cáfolta azokat a francia sajtóértesüléseket, miszerint a Chinoinban jelentős létszám- csökkentést hajtanának végre. A gyógyszergyár továbbra is az öt évre kidolgozott hosszú távú terv alapján dolgozik - mondta György Miklós - és ezt nem be­folyásolja a tulajdonváltás, pon­tosabban az a tény, hogy a Sa­nofi—Winthrop megszerezte a Chinoin részvények 51 százalé­kát. Az adott piaci viszonyok nem indokolják a stratégiai terv átdolgozását, a nagyarányú lét­számleépítést. A félévet a Chinoin Rt. a vá­rakozásoknak megfelelően zárta, árbevétele megközelíti a 6 milliárd forintot, nyeresége pedig az 1,1 milliárd forintot. Piaci pozícióit is őrzi a gyár, a gyógyszerek egyharmadát a volt KGST-piacra, harmadát nyugati piacokra, a többit a bel­földi piacon értékesíti. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents