Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

1993. augusztus 18., szerda Hazai tükör 3 Mikor a banda rázendít... A Parlamenthez készülődnek A Szolnoki Repülőtiszti Főiskola fúvószenekara játszik 1993. július 13-a A magyar felsőoktatás mérföldköve „Mikor a banda rázendít / El­olvad minden asszonyszív . . Nem csoda, hiszen a sudár ter­metű katonák pattogó ritmuso­kat, andalító dallamokat vará­zsolnak elő hangszereikből. Muzsikájuk a kultúra parányi, mégsem jelentéktelen győzel­mét is hirdeti. Négy évvel ez­előtt ugyanis, amikor Fejes Ist­ván hadnagy, a Szolnoki Repü­lőtiszti Főiskola fúvószeneka­rának karnagya Szolnokra ke­rült, ahogy mondani szokták: padlón volt a zenekar. Nem szakmai, hanem szervezési okokból. A mostoha körülmények ere­dője az volt, hogy fel akarták oszlatni a zenekart. Akkoriban három katonaegyüttest eresztet­tek szélnek. A szolnokiaknak sikerült talpon maradniok. Sőt a legkedvezőbb helyzetbe kerül­tek. A nyolc vidéki katonazene­kar közül a legnépesebb a szol­noki. Harminchat hivatásos tagja lehet, míg a többinek csak huszonöt-harminc. Főiskolai fúvószenekar pedig csak Szol­nokon van. Természetesen nemcsak a létszám alapozza meg egy-egy együttes hírnevét. Országos rangra csak teljesítményükkel tarthatnak igényt. Nos, a szol­noki katonazenekar tagjai el­mondhatják: országosan jó hí­rük van. Betudható ez - többek között - annak, hogy felkarol­ták a kortárs zeneszerzők fú- vósmúveit. A magyar rádió VI-os stúdiójából évente leg­alább egyszer ízelítőt adnak azokból. A figyelmet ezzel is felhívták magukra. Megérte te­hát ez a kezdeményezés — bár rendkívül nehéz, sok gyakorlást igénylő művekről van szó. A repülőtiszti főiskola fúvós­zenekarának színvonalát fém­jelzi az is, hogy a budai Várban, a Nemzeti Galéria előtt tartott hangversenyüket rögzítette a rádió, s azt két részletben, au­gusztus 20-án és 22-én közve­títi. Ezen a héten a szolnokiak a fővárosban, a Bolyai katonai fő­iskolán tartanak próbákat a Bu­dapesti Helyőrségi Zenekarral közösen. Együtt szerepelnek ugyanis a tisztavatáson, majd az Országház előtti térzenén. A két együttest egyébként is szoros szálak kötik egybe. Ta­valy például együtt léptek fel az olaszországi Modenában rende­zett katonai fesztiválon. Most, augusztus végén Németor­szágba, a Bad-Emsben rende­zett virágkarneválra utaznak. Egyébként korábbi hangver- senykörútjaik során felléptek már Franciaországban, Csehor­szágban, Lengyelországban is. A debreceni katonazenekari fesztiválon pedig a katonai szakalakuló bemutatón egy másik együttessel csak őket mu­tatta a televízió. Ami pedig az együttes közel­jövőre vonatkozó terveit illeti: készülnek az október 1-jei zenei világnapra és a VI-os stúdióban való novemberi szereplésre. A harminchatos létszámból harmincegy betöltött. Öt helyre kimondottan szuperzenészeket várnak. (Képeink a Budapestre történő utazás előtt, egy szol­noki próbán készültek a zene­karról.) Szöveg: S. B. Fotó: M. J. Kálmán Attila a felsőoktatás mérföldkövének nevezte július 13-át, amikor az Országgyűlés elfogadta Magyarország első önálló felsőoktatási törvényét. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtit­kára erről kedden Debrecenben beszélt, amikor a Református Kollégiumban a Keresztyén Felsőoktatást Elősegítő Nem­zetközi Szervezet (IAPCHE) konferenciáján tartott előadást. Elmondta: a törvény hatálya kiterjed valamennyi államilag elismert intézményre, vagyis az állami, az egyházi, a magán- és az alapítványi főiskolákra, il­letve egyetemekre. Az államtit­kár a múlt rendszer pazarló örökségének nevezte, hogy ha­zánkban 100 fölött van a felső- oktatási intézmények száma, s Az utóbbi években jelentős változások mentek végbe a fel­nőttoktatás területén. A dolgozók iskolái gyakorla­tilag kikerültek ebből a terület­ből, mivel ott ma már többnyire nem felnőttek, hanem az isko­lákból kimaradt túlkoros fiata­lok tanulnak - hangzott el azon a felnőttoktatással foglalkozó fórumon, amelyet kedden ren­deztek a Művelődési és Közok­Balázsné Csenda Csilla Szolnokon a Hélia-D háziasz- szonya, vagy a ma használatos kifejezéssel élve hostesse. Ele­gáns, könnyed, fiatalos (azt is megengedte, hogy a korát meg­írjuk: 37 éves), foglalkozása (ta­lán) irigyelhető. Életútja nem­csak amiatt figyelemre méltó, mert szűkebb hazánkból válasz­tották a Hélia-D termékek kép­viselőjének, hanem mert kife­jezi azt a küzdelmet, amit ma kell vívnia egy üzletembernek, pláne, ha ez az üzletember - nő.- Kiegyensúlyozottsága, fi­nom parfümmel fűszerezett jól- öltözöttsége azt sugallja az embereknek, hogy egy parfüm­képviselet a világ egyik legjobb foglalkozása.- A dolog nem ilyen egy­szerű, pláne meg ha azt vesz- szük, én sem születtem Hélia— D-képviselőnek. Hosszú volt az út idáig. Egy nőnek pedig külö­nösen hosszú, mert mindig megtalálni éppen azt a foglal­kozást, amivel az ember úgy-ahogy, némileg az igényei­hez is igazodva meg tud élni, nem könnyű. Én abban érzem magam szerencsésnek, hogy mindig szerettem azt, amit ép­pen csinálok, de talán az összes eddigi között ez a leginkább kedvemre való, még ha nehéz, fárasztó és sok utazással jár is.- Ahhoz, amit csinál, bizo­nyára kell valamiféle jó ízlés. Meglehet ezt tanulni, vagy csak úgy jön magától?- Is-is. Valami művészi haj­lam már gyerekkoromban is volt bennem, mert keresztapám Törökszentmiklóson volt faze­kas, és én már gyerekkoromban ott korongoztam mellette. Ezt egyben a Héliához vezető utam kezdetének is tekinthetjük, ha azt vesszük, hogy mindenhez kell egyfajta kereskedelmi ér­zék. Nekem ez valószínű kez­dettől megvolt. Ebben az idő­ben találkoztam Rontó Péter fa­zekas ismerősömmel, ő mondta, hogy legyek fazekas, mert az akkor jó üzlet volt. A mezőtúri fazekasiskolába jártam két évig. Az elméleti ok­tatás Pesten volt, ahol minden­féle kézművesekkel tanultunk együtt. Olyan kézművességet, ami művészi képességeket igé­nyel. Épületrestaurátorokkal, faragókkal meg hasonlókkal. Mondanom sem kell, persze, én itt is nagyon jól éreztem ma­amíg világszerte egy oktatóra 14—15 hallgató jut, addig ná­lunk csak 6. A felsőoktatás színvonalára vonatkozóan jel­lemző példaként említette: van olyan egyetemünk, amelynek diplomásait szívesen fogadják a világ bármely táján, de olyan főiskolánk is, amely alig nyújt többet a középiskolánál. Utábbi kapcsán az államtitkár megemlítette: a szakmai szem­pontok érvényesítésére a jövő­ben létrejövő Országos Akkre­ditálási Bizottság lesz jogosult, amely egyebek között főiskolát nyilváníthat majd egyetemmé vagy fordítva, de akár főiskolá­kat is bezárathat. Az ugyancsak létrehozandó, 21 tagú Éelsőok- tatási és Tudományos Tanács pedig az irányítás társadalmasí­tását érvényesíti. tatási Minisztérium épületében. A rendezvényre a héten kez­dődő VT nevelésügyi kongresz- szus egyik bevezető konferen­ciájaként került sor. A bevezető előadást tartó Maród Andor, az MPT Felnőtt­nevelési Szakosztályának el­nöke hangsúlyozta, hogy válto­zatossá vált a felnőttoktatás pa­lettája: jelentősen nőtt az idegen nyelvet tanulók száma, megje­gam. Ekkor világossá vált az is, hogy a művészi hajlam mellé nem árt, ha üzleti érzék is páro­sul. A fazekasiskola után csinál­tunk egy fazekasműhelyt a Sajtó utcában. Később ez meg­szűnt, és Rontó Péterrel Tósze­gen nyitottunk egy új műhelyt. Ezek nagy idők voltak. Éppen az volt az a korszak, amikor nagy kereslete volt a kerámiá­nak, üzleti képességeinket eb­ben az időben nagyon jól kama­toztattuk. Még a mai időben is sokan emlékeznek rá, hogy a hetvenes évek nagy karácsonyi vásárain terhesen, nagy hassal ott álltam az utcán, és árultuk a karácsonyi csengőket. Akkor tíz forint volt egy csengő, és na­gyon jól kerestünk vele. Később a kerámiaipar hanyatlani kez­dett, meg valahogy el is ment a kedvem az üzlettől. Irodai munkák következtek. Voltam a színház jegyirodájában, dolgoz­tam a tb-nél.- Ahogy eddig hallgattam, itt most bizonyára az következik, hogy ezeken a helyeken is jól érezte magát, nem?- De igen. Én tényleg minden munkát szerettem eddig. Az élet változásaival azonban ismét azon kellett törnöm a fejem, mit csináljak? A kerámiázás ma is holtponton van, arra nem is gondoltam, hogy azt folytas­sam. És ekkor olvastam a hirde­tést. hogy a Hélia-D képviselő­ket keres. Jelentkeztem, felvé­teli vizsgák, elbeszélgetések után sok-sok jelentkező közül engem választottak.- Két, üzlettel eltöltött idő­szak alatt egy nagy korszakvál­Kálmán Attila a felsőoktatás gondjai között említette, hogy Magyarországon az egyetemek hamarabb kaptak autonómiát, mint ahogy a vezetésben válto­zás következett volna be, így több helyen demokratikusan megerősítették a régi rendszer vezetőit. Az államtitkár hozzá­tette: a régi nem jelent feltétle­nül rossz vezetőt is. A közokta­tási minisztérium államtitkára a konferencián .bejelentette: újjá-' szervezik a magyar ösztöndíj- rendszert, s várhatóan 1994 szeptemberétől vezetik be a tandíjakat. Utóbbit csak abban az esetben, ha kidolgozzák a kompenzálás módját, vagyis, hogy a tandíj levonható legyen az adóalapból, a rászorulók pe­dig kapjanak mentessé­get. (MTI) lent a munkanélküliek átkép­zése, illetve a menedzser- és vállalkozásképzés. Újraindult a népfőiskolái mozgalom is. A felnőttoktatás terén korábban az állam és a szakszervezetek gyakorlatilag egyeduralkodóak voltak, jelen­leg azonban az ágazat elmoz­dult a magánkezdeményezések felé. tás is történt. Miben látja a vál­tozást ön, mit kell most másképp csinálnia, mint az évtizeddel ez­előtti üzletben?- Egyrészt más a feladatom, másképp kell viselkedni is, de egyébként is szinte minden megváltozott. Kemény küzde­lem, óriási harc ma az üzlet. Vi­szont tanulni is többet tanultam ez újabb kori rövid pályafutá­som alatt, mint régen. Például eddig nem hittem a reklámok­ban, most meg látom, milyen fantasztikus hatása van. Ha a tévében bejátszanak bármi némi-nemű kencét, amit a nők magukra kenhetnek, még azt se tudják, jó-e, még ki se próbál­ták, de már rohannak a boltba és veszik. Egy jó reklám arra is képes, hogy a nők teljesen esz­telen módon vásároljanak. Ké­pesek arra, hogy prospektusból válasszanak maguknak kréme­ket. De hogy merik? Drága pén­zekért, azt sem tudják, jó-e a bőrükre, csak veszik, mert Nyugatról jött. Pedig a magyar termékek sokszor sokkal job­bak, természetes anyagokat va­lóban tartalmaznak, állandó kli­nikai ellenőrzés alatt állnak, de ez a mai világban nem menő. Legyen nyugati, ha méregdrága, az sem baj, megveszik. Ez va­lami sznobizmus vagy ostoba­ság, de az is lehet, hogy a vál­ságban levő társadalom gyer­mekbetegsége, nem tudom. Mindenesetre az üzlet nagyon kemény, és a jólöltözöttség, fi­nom illatok mögött elképzelhe­tetlenül sok munka, kemény küzdelem áll. HÍREK Útépítés, karbantartás Nagyiván. A Jókai, a Vörösmarty és a József At­tila utcában már a tavalyi évben elkészítették az út- ' alapot. Idén júliusban fe­jeződött be ez az útépítési munka, hiszen szilárd bur­kolat (aszfaltborítás) került az ezeregyszáz méter hosszú, három méter szé­les utakra. A kivitelező a debreceni Debút cég volt. A munkálatokhoz a körül­belül harmincnyolc érintett lakás, illetve telek tízezer forinttal járult hozzá (laká­sonként). Ezzel az útépítéssel minden önkormányzati út (összesen 12,8 kilométer) szilárd burkolatot kapott Nagyivánban. * * * Befejeződtek az önkor­mányzati intézmények nyári karbantartási munká­latai, felújításai. (A leg­több intézményben a fes­tési munkálatok érintették az épület homlokzatát és a belső termeket, folyosókat is.) Ezek a munkák négy oktatási, művelődési, il­letve két egészségügyi in­tézményt érintettek. Sor került az általános iskola ablakainak a javítá­sára, ha kellett, cseréjére; a villamos hálózat javítá­sára. Kitakarították, kime­szelték a művelődési há­zat, könyvtárat. A munká­latokat közhasznú munká­sok végezték szakember irányításával. Szerencsére nem volt nagyobb felújításra szük­ség, hiszen az elmúlt há­rom-öt évben minden ön- kormányzati intézmény­ben elvégezték az ilyen jeL legű nagyobb munkákat. Új orvosok, fejlesztés Szászberek. Augusztus 1-től új háziorvosa van a községnek dr. Katona Gá­bor személyében. Az or­vosi ellátásra szorulók a következő időpontokban kereshetik fel őt a rendelő­ben: hétfőtől péntekig minden délután 17-18 óráig; hétfőn, szerdán, pénteken délelőtt 8-11 óráig; kedden és csütörtö­kön délelőtt 8-9 óráig. Július óta új fogorvos várja a betegeket: dr. Demkó György. Az ő rende­lési ideje: minden csütörtö­kön délután 15-18 óráig. * * * Az 1990-ben kiosztott építési telkeken, a Mátyás király utcában középnyo­mású gázvezetékeket fek­tetnek le. Ennek az utcának a gáz­zal történő ellátása az utolsó munka, amit a gázépítés kapcsán végeznek, hiszen így a község minden utcá­jába bevezették a gázt. Testületi ülés Jászfényszaru. Augusz­tus tizenkettedikén ülése­zett a képviselő-testület a községben. A legfontosabb napirendi pont, illetve dön­tés a következő volt:- Az idén és a követ­kező évben, 1993-94-ben valósítják meg a község egész területét érintő köz- világítás korszerűsítését. A munkálatokat két ütemben fogják elvégezni.- Az ülésen elfogadásra került az 1993. évi költ­ségvetés első félévi teljesí­téséről szóló beszámoló.- A testület döntött a la­káskorszerűsítési és lakás- vásárlási hitelek odaítélé­séről. Fórum a felnőttoktatás helyzetéről (MTI) Égetőkemencétől a Hélia-tégelyekig „Az üzlet ma már kemény küzdelem” „Nem minden jó, ami Nyugatról jön” Zenekari szünet a kánikulában Kátai Szilvia Fejes István hadnagy, a fúvószenekar karnagya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents