Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
1993. augusztus 17., kedd Kulrúra 5 Idegenforgalom a nyugati háromszögben A kultúráról is beszélgettünk A munkanélküléség alig haladja meg a négy százalékot, idegenek hozzák a pénzt zsákszámra, ez is jellemzi a Győr, Sopron, Szombathely által határolt háromszöget, no meg természetesen az, hogy közel van Ausztria, ahol van pénzük az embereknek. A soproni polgármesteri hivatal tanácsos asszonyát dr. Kovácsné Bircher Erzsébetet, aki a város kulturáli ügyeit intézi, arról kérdeztem, hogy honnan van pénzük a kultúrára ilyen nehéz időkben.- Ha az ünnepi események, fesztiválok megszervezése kerül szóba - mondja a tanácsos asszony - illetve ezek anyagi háttere, mindig irigykedve gondolok az osztrák vagy a német szervezőkre, hiszen ők már előre tudják, hogy minden eladott korsó sör árából mennyi az övék, amelyből gazdálkodhatnak. Azért mi Sem panaszkodhatunk, hiszen az ünnepi hetekre öt-, az operabemutatókra pedig tízmilliót költ az önkormányzat, és ez a magyar viszonyokat figyelembe véve sok. Igaz, hogy a bevételi oldal is jelentős, hatmillió, mert főleg osztrákok jönnek a fertőrákosi barlangszínházba, és egy jegy ára 1500 forint. Azonban a soproniakat sem zárjuk ki, mert az ünnepi hetek baráti körének tagdíja egy évre 100 forint, és harmadáron biztosítunk az igénylőknek az előadásra jegyet.- Milyen forrásból tudják összeszedni a pénzt a kulturális programok rendezésére?- Ó, nálunk mindenféle adó van, és megy az oda-vissza érvelés: én eladok, ebből fizetek adót, és te ebből rendezel, a másik oldal viszont az, hogy ő nem tudna mit eladni, ha mi nem rendeznénk valamit. Ugyanis a bevásárlóturizmus lecsengett, itt emelkedtek az árak, Burgen- landban viszont változatlanok, és már mást kell ajánlani, hogy „eladható” legyen a város. Ugyanis nálunk;' mivel Sopron életében az ipar nem meghatározó, már korábban is a vendéglátásra orientálódott a város lakossága. Negyvenéves múltja van például az ünnepi heteknek, de mindig újítani kell. Hogy mindezt miért írtam le? Mert nemrég jelent meg egy újságcikk, nem az első, és biztosan nem is az utolsó, hogy a megyeszékhely turistamegtartó képessége negyon kicsi. Nincs egész napos program, és inspiráló erő, hogy akár csak Rákóc- zifalváról is ide jöjjön az „idegen”. Pedig figyelve mások próbálkozásának sikerét, talán nálunk sem lenne haszontalan egy, az idegenforgalmat is élénkítő program kidolgozása, mert ha többen jönnek, több pénzt hoznak, s ezen elv alapján talán magánvállalkozóink is hajlandók lennének pénzt áldozni az idegenforgalom fellendítésére.-spanVéget ért Jászberényben az Országos Zománcmüvészeti Alkotótelep, melyet a Jászsági Müvésztelepen rendeztek meg július 26-tól. A huszonöt résztvevő mintegy hetven alkotást készített. A tárgyakat zsűrizték, valamint odaítélték az önkormányzat kulturális bizottságának díját, mely a kitüntetettnek jövőre ingyenes részvételt tesz lehetővé a telepen. Képeinken hét művészt mutatunk be alkotásaikkal együtt. Felső sor: Sisa József telepvezető, Kőszegi Karolina Szolnok, Majoros Klára Vác, Kis Emese Kecskemét. Alsó sor: Horváth Magdolna Budapest, Takács Emese Budapest, Országh Zita Aszód, Farkas Zsuzsa Budapest. (- nzs -) Egyházzenei fesztivál A Budavári Zeneművészeti Alapítvány ismét megrendezi az egyházzenei fesztivált szeptember 2. és 8. között. A fővároson kívül Fertőd és Martonvásár ad otthont a koncerteknek. A programot a XVIII-XIX-XX. század szakrális zenéje alkotja. Dézsaszámra a decibelekről Magyarok a tűzhányók és a gejzírek országában 11. A szúnyogleves „Tisztelt Ferenó! Üzenet a kemping portáján” - olvasom a benzinkútra ragasztott papírdarabkán, de hasonló szöveget találok az étterem, a bolt ajtaján és egy kerítésen is. A Myvatn-tó partján lévő, néhány házból álló Skutustadirban - újbóli találkozónk színhelyén - akár valami titkos üzenetnek is vélhették az ismeretlen nyelven íródott szöveget. Engem és hátizsákomat ideszállító francia házaspárnak örömmel újságolom, hogy ráleltem társaim nyomára. No de nézzük, mi vár a kemping portáján. „Ferenó Ferenósson! Ha semmiképpen nem akarsz velünk találkozni, akkor vasárnap este 8-kor és hétfő este 8-kor ne legyél itt, mert mi itt leszünk a kávézóban. Ha nem találkozunk, akkor Seydisfjördurban 19-én este a campingban legyél. BAH 707 UAZ”. Annak ellenére, hogy én beszélem a magyar nyelvet ez a levél első olvasásra nekem is titkosítottnak tűnik. Mivel estig még bőségesen van időm, a hátizsákomat a kempingben hagyva, gyalogosan indulok a környék fölfedezésére. Milyen sok errefelé a szégyenlős, félszeg leányka. És milyen sok az ideges ember - gondolhatnám a sok lefátyolozott arcú és össze-vissza kapkodó, hadonászó alak láttán, ha a jelenség oka nem törne rám elemi erővel. Hirtelen apró szúnyogok (az itteni tavat nem véletlenül nevezték el róluk) sötét felhője lep el. A szemtelen kis kamikázék belerepülnek a szemembe, fülembe, számba, orromba. Már érzem is, ahogyan csúsznak, másznak az ingem alatt, a hátam közepén. Minden lélegzetvételnél érzek egyet-kettőt a légcsövemben liftezni. De hát ez borzasztó! Még szerencse, hogy ezek nem csípős fajták. Jobb híján a kötött sapkámat húzom nyakig a fejemre, és most a kötés szemei között pislogok a nagyvilágra. Az út rézsűjén hanyatt fekve próbálom a tavat minél szebbre komponálni a fényképfelvételre, amikor dübörögve elhúz mellettem egy zöld autó. Már a Svartifoss hangjáról azonnal felismerem UAZ-unkat. Hamar ugrok fölfelé, és az út közepén ugrálva, integetve igyekszem felhívni magamra a figyelmet. Szerencsére észrevették, és hamarosltn ott szorongok én is az utasfülkében, két holland lánnyal átmenetileg kibővült kompániában. Másnap reggel a megszokott nyirkosságra ébredünk. Amíg a sátrak „szikkadnak” egy kicsit, Knorr levesporból illatozó, meleg levest készít nagy tudású szakácsunk. Evés közben a húst mindenki saját ízlése szerint, automatikusan adagolhatja magának azáltal, hogy a száját mennyi ideig tartja nyitva. Ugyanis, ha valaki a kanál oda- érkezése előtt már jó előre kinyitja a száját, az jóval több szúnyogot nyelhet le, mint aki Ránk zúduló hanghullámok Egy női asztaltársaság hangerejét - vérmérséklettől függően - mintegy hatvan decibelben állapítja meg egy szellemes táblázat. A skála pontjai a hulló falevél neszétől a repülőgépek zajáig fokozatosan emelkednek, például egy lakodalmas társaság tisztességes helyet foglalna el rajta. Mezőtúron két szomszéd család között megromlott a viszony. A harag oka ezúttal a zaj. Zajnak mondják, mert a nemrég elkészült lakás négygyermekes családja számára a közeli éneklés és lagzihangulat dörömbölésnek hat, szombatonként lehetetlenné teszi pihenésüket. mondjuk a csajkából egy hajtásra issza ki a levesét. Bár vagy 2 kilométerre táboroztunk le a tótól, úgy látszik, a szúnyogevés azonban itt is kötelező, ezt kivédeni talán csak szívószál és orrcsipesz használatával lehet. Bár a Myvatn gyönyörű, mégsem bánjuk túlságosan, amikor autónkat izlandi utazásunk utolsó fontosabb célpontja, Asbyrgi felé irányítjuk. És azt hiszem, most jött el az a pillanat, amikor abba kell hagynom az írást, hiszen a Jökulsá á Fjöllum - bazaltorgonákkal ékesített, szivárvánnyal keretezett, bömbölő vizezésektől szabdalt, szűk kanyonokba kényszerített szilaj vizének - völgyéről nem tudnék a szerkesztő által megkívánt tömörségben lelkesedni. (Folytatjuk) Szerekes Ferenc Jó ideje elkészült már egy irányelv, amely elősegíti az ön- kormányzatok rendeletalkotását annak érdekében, hogy előírhassák. hány decibel szűrődhet be egy helyiségbe. Lakószobában. zárt ablakok mögött például - az ablaktól egy méter távolságban, a padlótól másfél méter magasságban - 40 decibeles nappali zajszint a megfelelő. Ennyi nem zavarja az emberek többségét. Előfordult persze máshol, hogy szomszédját pusztán botja kopogása miatt jelentette fel egy érzékeny lakó. Se szeri, se száma a hasonló ügyeknek. Harapós a hangulat a mezőtúri szomszédok között. A négy gyerek és a szülő hálószobái épp az emeleten vannak, a hanghullámok közvetlenül érik őket. - Egy éve hiába járunk az igazunk után - mondják a házigazdák. - A tévét sem halljuk. Az nekik is megfelelne, ha tíz órakor elmennének az ünnepe- lők. - Soha nem volt senkivel vitánk. Most úgy könyveltek el minket, hogy mi vagyunk az összeférhetetlenek. Egy 1983-ban keltezett irányelv foglalkozik a zajvédelem helyi szabályozásával - tájékoztatott Széli Gábor, a Kö- zép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség víz- és zajvédelmi osztályának csoportvezetője. Jórészt gyártó, nem feldolgozó, szolgáltató cégek zajkibocsátásának vizsgálatakor lépnek fel hatóságként. Ilyenek például a létesítési, üzembe- helyzési ügyek. Az osztály vizsgálja a közlekedési zajokat is.- Általában az iparszerű tevékenység zajkibocsátával foglalkozunk - tudjuk meg. - Minivá- góhidakkaL, sütőüzemekkel, sörfőzdékkel, gépkocsibontókkal. Kevesen tolerálják az állatvisítást, a késői áruszállítást vagy a fűrészgép zaját. Ilyenkor a lakossági panaszra hivatalból megyünk ki. A vállalkozóknak egyébként be kellene jelenteni zajt okozó tevékenységüket.- Milyen sűrűn fordulnak önökhöz?- A nyári megkeresések gyakoriak. Érthető, hisz az ablakokat sokan nyitva tartják. Jelezzük az ügyfeleknek, hogy hasonló esetekben a polgármesteri hivatal az illetékes, hozzájuk küldjük meg a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyeket. Szórakoztató-, sport-, szolgáltató-létesítmények zajkibocsátása esetében a polgármesteri hivatalok az illetékesek. Baloghék nem nyilatkoznak, ők is várják a végső döntést. Szép házat építettek. Tövében emeltek egy lakodalmasházat. Egész nyáron foglalt az épület. Szombaton délután négytől hajnalig tart a lakodalom. Talán egy jó magas téglafal megszüntetné a perpatvart.- A szakvéleményért kinek kell fizetni? - kérdeztük a környezetvédelmi csoportvezetőt.- Egy dolog biztos. A panasz bejelentőjének nem. Nehéz folyamatosan ellenőrizni, hogy az erősítő mindig az engedélyezett hangerővel működik-e. Ä következő variációk fordulhatnak elő: vagy a polgármesteri hivatalnak, vagy a tisztiorvosi szolgálatnak. A lakosságnak általában a zenés helyekkel szemben vannak kifogásai. Két módszer alakult ki: a létesítéskor, az átadás előtt előírják megengedett szintet a polgármesteri hivatalok, ha a szórakozóhely vezetője garantálja, hogy nem lesz túl magas a hangerő; vagy a szórakozóhely már üzemel, és megrendelnek egy szakembert. Ha ez nem történik meg, a polgármesteri hivatal saját költségén megméretteti, a pénzt pedig behajtatják. Egy mérés ugyanis 18-20 ezer forint. Ezért jó lenne, ha a polgármesteri hivatalok mindegyike alkotna zajvédelmi rendeletet.- Mezőtúron területi határokat állapítottunk meg - tájékoztat Szakái Lóránd. a mezőtúri polgármesteri hivatal munkatársa. - Ez egy úgynevezett laza beépítettségű terület, amelyen este negyvenöt decibel a határ az ablak előtt két méterrel.- Mit lehet tenni ebben az esetben? A bejelentők már a kiköltözést fontolgatják.- Kompromisszumot köthetnek: kibékülnek a felek, vagy tovább működik a lakodalmasház, de csak tíz óráig. A többi szomszéd nem panaszkodik, az övék vastag falú parasztház. A mezőtúri Balogh kontra Fazekas ügyben a kezdeményezők nyolcvankét decibelt mértek a lakásban az egyik szombat este. Ez a mérés teljesen rossz, nem hivatalos mérőeszközzel történt - tudtuk meg más helyről. A hatóságnál birtokháborításra hivatkoztak. Átkerült az ügy a környezetvédelmi felügyelőséghez, ők illetékesség hiányára hivatkozva visszaküldték. Egy ízben a rendőrséget is kihívták volna. A bíróság előtt megegyezett a két család: figyelembe veszik a szakemberek méréseredményeit Sajnos nem csak a vendéglők az egyedüli kömyezetszeny- nyező zajforrások. Ott vannak a szomszédok, a jószerivel csak zsigerekkel érezhető infrahan- gok, na és a „megspécizett” járművek. Érthetetlen az is, miért éppen a hajnali órákban kell utat tisztítani, vasárnap bontani. Mi a helyzet az infrahangokkal? Magas intenzitásnál remegnek a falak, a poharak. Érzi az ember, hogy az ágy remeg, a gyomrán meg mintha dobolnának. A gépjármű-ellenőrzések során lassan el lehetne odáig jutni, hogy a zajszintet is ellenőrizzék a megállapított zajhatár betartatása érdekében. Szurmav Z. Könyv Beethoven és a Brunszvikok kapcsolatáról Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár címmel a zeneköltőnek Martonvásár egykori uraihoz, a Brunszvik család tagjaihoz fűződő barátságáról, a család történetéről és tagjairól, a településen ma is élő Beethoven-kültuszról jelent meg könyv a Hagyományőrző Értékeink Alapítvány támogatásával, az MTA Mezőgazda- sági Kutatóintézetének kiadásában. Szerzője, Üvegesné Homyák Mária, aki egy évtizede ' foglalkozik a Brunszvik család és Martonvásár történetével, sok érdekességgel ismerteti meg a kötet olvasóit. Egyebek között levélrészletekkel bizonyítja, hogy a „halhatatlan kedves” - a korábbi feltevésekkel szemben - nem Teréz, hanem Brunszvik Jozefin volt. Ismerteti a könyv Beethoven és a Brunszvik család fennmaradt levelezését is.
