Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

1993. augusztus 16., hétfő 15 Érdekességek Mennyit ér az állat? A villámcsapás nem számít balesetnek Állatbiztosítást a haszonálla­tok közül a szarvasmarhára, a sertésre, a baromfira, a juhra, a kecskére, a lóra és a nyúlra köt­hetnek a gazdák. A biztosító a baleset, betegség vagy nehéz el- lés miatt elhullott, illetve kény­szervágásnak alávetett állatok után fizet kártérítést, de átvál­lalja a kórházi kezelés költsé­geit is, maximum az éves bizto­sítási díj 20 százalékáig. A biz­tosítás időtartama - az állatok élethosszától függően - válto­zik. Szarvasmarhánál 6 hónapos kortól 8 éves korig köthető, ser­tésnél, juhnál, kecskénél 3 hó­napos kortól - de hízósertésnél csak 6 hónapig érvényes! A lo­vaknál hat hónapos kortól 12 évig terjedő időszakra vehető igénybe, nyúlnál 1 évre, míg ba­romfinál egy hizlalási ciklusra köthető. A biztosítási díj megállapítá­sakor az állatok mindenkori ér­tékének 80 százalékát veszi ala­pul a biztosító. Ez az anyakocá­nál 8-12 ezer forint, tenyész­kannál 12-16 ezer forint, te­nyészkosnál és kecskebaknál 6- 12 ezer forint. Lónál ugyanez 6 hónapos kortól 2 éves korig leg­feljebb 30 ezer forint, ennél idősebb állatnál maximum 120 ezer forint. A díj nagysága azonban attól is függ, milyen veszélynek van kitéve az állat. Többet kér a biztosító a kaszka­dőrmunkára befogott lovak után, mint a kocsis- vagy hátas­lovakért. Kényszervágás esetén a biz­tosítási összegnek csupán 60 százalékát fizetik ki a tulajdo­nosnak. A biztosító nem fogadja el kényszervágásnak, ha az álla­tot azért vágják le, mert további tartása nem gazdaságos, illetve ha a betegség az állat életét köz­vetlenül nem veszélyezteti. Ilyen betegség lónál a tüdőtágu- lat, a sérült pata, idült ízület- és ínhüvelygyulladás. Ugyanígy nem számít betegségnek barom­finál a pestis vagy az összes többi állatnál a hőguta. Nem minősül balesetnek a villámcsa­pás, a tűz, a földrengés vagy a földcsuszamlás okozta elhalás, illetve ha az elhullás bizonyít­ható oka mérgezés. Míg a nagyobb állatokat egyenként kell biztosítani, addig a nyulakat, baromfikat csopor­tonként. Ilyenkor az állomány­ról ólnaplót kell vezetnie a tu­lajdonosnak, amelybe az elhul­lásokat és a gyarapodásokat egyaránt fel kell tüntetnie. Domi Zsuzsa Ferenczy Europress Élet ötezer évvel ezelőtt A látogató Nyugat-írország egy szélfútta mocsarában el­képzelheti, hogy milyen lehetett az élet Európa peremén ötezer évvel ezelőtt. Seamas Caulfield archeológus egy Ceide Fields nevű helyen fedezte fel a titkot. Miután fúrásokat végzett a mo­csár területén, kőfalat talált, amelyet 50 évszázaddal ezelőtt létesítettek az akkori földműve­sek. Caulfield, s vele együtt az ideérkezők a fal segítségével öt lépcsőfokon hatolhatnak be a történelem titkaiba. Az első fokon a látogató megkövesedett növényeket ta­lál, amelyeket akkor ültettek, amikor a vikingek elözönlötték Írországot. A következő lépés Krisztus korába visz vissza, a harmadik pedig a kelta harco­sok idejébe, amikor Róma és Athén kis város volt csupán. A két utolsó lépcső még messzebb visz az időben, s arra utal, hogy Ceide Fields már elhagyott volt az egyiptomi piramisok megépí­tése előtt. Ceide Fields, amely gael nyelven lapos tetejű dombot je­lent, a felfedezés óta már az első két hónapban 25 ezer turistát vonzott. A hatóságok gyorsan felépítettek egy turistaközpon­tot, amelynek létesítéséhez az Európai Közösség csaknem 4 millió fontot adott. A kőkorszakbeli földműve­sek kiirtották a sűrű fenyőerdőt, és 250 ezer tonnányi követ ci­peltek a helyszínre, hogy beke­rítsék földjeiket. - Kitűnően művelt földek voltak ezek, ame­lyeken 500 farmer élt és dolgo­zott egy összefüggő birtokon - mondta Caulfield a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. Békés élet folyt a birtokon. Az­után elkövetkezett a „lassú Pompej”. A környéket, miután elpusztították a természetes védelelmet nyújtó erdőt, lassan pusztította az eső, amely min­dennapos Írországnak ezen a tá­ján. Nem lehetett többé meg­művelni a földet, a farmerek el­távoztak, és az ingovány „be­költözött”, vastag tőzeggel bo­rítva el a földet. A tudósok szerint ezerhektá­ros területet kellene feltárni. - Az az iram, amellyel dolgozunk - mondta Caulfield - azt jelenti, hogy újabb ötezer évre lesz szükségünk, amíg mindent megtalálunk. Addigra a mocsár vissza fogja követelni azt a he­lyet, ahol a kutatást elkezdtük. Az ifjú hölgyek nem szívbajosak Leány gengszterbandák Amikor Vidor Oliveira a ka­liforniai San Mateo városká­ban megpillantott két leányt is­kolatáskával a hátukon, megál­lította kocsiját. A leányok kér­ték, vigye őket a közeli kór­házba, mert meg akarják láto­gatni beteg édesanyjukat. Az utazás egy kilométer meg­tétele után meglepő véget ért: a vezető melletti ülésen helyet foglaló 13 éves leány pisztolyt vett elő a táskájából. Oliveirá- nak sikerült a fegyvert kiütni a kislány kezéből. A két fiatal útonállót elfogták. A rendőrsé­gen elmondták, hogy két órán belül ez volt a harmadik ha­sonló esetük. Kétszer azonban sikeresek voltak. A gépkocsi vezetőjét mindkét esetben ki­szállították, majd elhajtottak és a kocsikat szakadékba lökték. Jól szórakoztunk” - mondták. Oliveirát meglepte, hogy a tettesek leányok voltak. A rendőrség kevésbé mutatott meglepetést. Az Egyesült Ál­lamokban egy ideje szaporod­nak a tizenéves lányok által el­követett erőszakos cselekmé­nyek. Mind gyakoribb, hogy női genszterbandák alakulnak, ame­lyek terrorcselekményeket, még gyilkosságokat is elkövetnek. Marcus Frank, a dél-kalifor­niai Orange körzet rendőrfő­nöke azt írta a San Francisco Chronicle című lapban, hogy csupán Kaliforniában 12 veszé­lyes leány genszterbandáról tudnak, ebből 8 Los Angelesben működik. A rendőrtiszt szerint azelőtt a lányok - azon kívül, hogy a férfiak „szextárgyai” voltak - csupán kisebb szíves­ségeket tettek a genszterban- dáknak: hamis alibit igazoltak, vagy felderítést végeztek. Ma azonban már fegyveresen vesz­nek részt betörésekben vagy gyilkosságokban, és önálló szervezeteket is létesítenek. Már arra is volt példa, hogy harcba keveredtek a férfiakból álló bandákkal. Kriminológusok szerint a női bűnözéshez nagyban hozzájá­rulnak azok a hollywoodi fil­mek és tévéadások, amelyek a nők effajta magatartását dicsőí­tik. A rendőrség szerint a lá­nyok könnyebben is jutnak ké­zifegyverekhez, mint a férfiak. Ózonlyuk Alaptalan volt a pánik? A közelmúltban világszerte szinte pánikhangulatot okozott a tudósok felhívása, hogy kerül­jük a napfényt (éppen nyáron!), mert bőrrákot okoz az ózon­lyuk. Különösen intettek arra, hogy a gyermekeket óvjuk a napfénytől. Most alaptalan pá­nikkeltésnek minősítik a dolgot. A brit sugárkutatási intézet a közelmúltban fejezte be öt éve tartó vizsgálatát, amely szerint a sugárzás intenzitásának növe­kedését nem lehetett észlelni. A környezetvédők azt jósol­ták, hogy az ózonréteg károso­dásának katasztrofális hatása le­het az egészségre, az állat- és növényvilágra. A brit tudósok azonban arra az eredményre ju­tottak: a napsugárzás intenzitá­sának emelkedése olyan mini­mális, hogy még a természetes ingadozás határai között mozog. A szakértők nem tartják kizárt­nak, hogy a zöldek mozgalmá­nak pesszimistái a felhők és a levegőt szennyező részecskék védőhatását figyelmen kívül hagyták. Dr. Alastair McKinlay sugárzáskutató a pánikkeltőkkel szemben kimutatta, hogy Anglia felett az elmúlt évben a sugárzás intenzitása csökkent. Ferenczy Europress A fejfedő a régi Királyok kalapja, kalapok királya A brit monarchia trónja inoghat, Károly walesi herceg házassága romba dőlhet, nép­szerűsége az alattvalók köré­ben megcsappanhat, egy va­lami azonban mind ez idáig változatlan: a kalapja. És ezért a herceg London egyik legpatinásabb kalapgyártó cégének, a Lock and Co.-nak lehet hálás. A James Street-i üzlet 1676 óta készít úri fejfedőket. A ve­vők között szép számmal akad­tak hírességek a történelem so­rán: Wellington herceg például itt rendelte meg azt a fejfedőt, amelyben 1815-ben a Waterlooi csatatéren győzelmet aratott. Winston Churchill, Charles de Gaulle és Charlie Chaplin ha­sonlóképpen a cég vevői közé tartozott. Napjaink nagy nevei közül a Daliásból ismert Larry Hagmann - alias Jockey - szin­tén itt vásárolta igazi, méretre készített texasi kalapjait. Az üz­let kedvenc terméke mégis a hagyományos keménykalap, amely minden valamirevaló brit bankár legfőbb ismeretetőjele. Aki egyszer a Lock and Co- nál kalapot csináltat, annak neve felkerül az örökös vevőlis­tára, fejméreteiről sablon ké­szül, s legközelebb már nem is kell befáradnia, ha vásárolni akar, csupán a megrendelést kell elküldenie. Bár az utolsó simítás, a „fejre igazítás” már az üzletben törté­nik, maga a kalapkészítés, a nyúlszőr alapanyag kalappá préselése cseppet sem ilyen ele­gáns munka, s így a kulisszák mögött zajlik. A fejformák - s erről bizony tudna mesélni a tulajdonos - nagy eltéréseket mutatnak. Ta­pasztalatai szerint az amerika­iak általában hosszúkásabb fe- jűek, mint az európaiak, a japá­noknak pedig igazán kerek a koponyájuk. A brit királyi csa­lád tagjai egyébként kis méretű kalapokat hordanak - árulja el. A Lock and Co. exkluzív szolgáltatásait természetesen meg kell fizetni: egy cilinder ára 590 német márkának megfe­lelő angol font, s egy egyszerű zsokésapka is 440 márkába ke­rül. A külön nem jelzett írá­sok az MTI-Panoráma anyagai. Az oldalt Tóth András állította össze. Új útlevéltörvény készül Nincs többé kivándorlás A tárcaközi egyeztetésen is túl van már az új útlevéltör­vény tervezete. A legfontosabb változás az, hogy a jelenlegi 5 évvel szemben ÍO éves időtartamra szól majd az okmány. Mivel az alkotmány állampolgári jognak tekinti a szabad lak­helyválasztást, megszűnik a „kivándorlás” fogalma, s mindenki abban az országban telepszik le, amelyikben akar. Természetesen az olyan „technikai jellegű” kérdése­ket, mint például az esetleges társadalombiztosítási vagy vámtartozások, a honvédelmi kötelezettség, továbbra is ren­dezni kell, mielőtt hosszabb időre távozik valaki az or­szágból. A többéves vagy évtizedes külföldi tartózkodás után akár útlevél nélkül is hazatérhetnek a magyar állampolgárok. Szükség esetén ehhez úgyne­vezett hazatérési igazolványt állít ki számukra a helyi kül­képviselet. Ugyanilyen iga­zolvánnyal jöhetnek haza azok a turisták is, akik külföl­dön elveszítik az útlevelüket. A külképviseletek azonban akár új útlevelet is kiállíthat­nak azoknak, akik folytatni akarják útjukat más országok felé. Mivel a legutóbbi útlevél- törvényből véletlenül kima­radt a leánykori név kötelező feltüntetése, az új törvény pó­tolni kívánja ezt a hiányossá­got. Nem eldöntött még, hogy visszaállítják-e a szolgálati útlevelet: bizonyos kétoldalú államközi megállapodások ugyanis csak kifejezetten a szolgálati útlevéllel rendelke­zőknek adnak vízummentes­séget, a turistáknak nem. Az útlevéltől függően különböző bánásmódban részesítik a be­utazókat néhány ázsiai or­szágban is. Ezért a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztéiuma a szolgálati út­levél visszaállítását szorgal­mazza a magyar gazdaság ér­dekében. Az útlevélilleték - az előz­ményeknek megfelelően — va­lószínűleg változni fog, hiszen a jelenlegi ezer forint már most sem fedezi a kiállítás költségeit. A Belügyminiszté­rium 5-7 ezer forintot tartana elfogadhatónak, de tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás az 1994—es választások előtt aligha kerülhet az országgyű­lés elé, ez az összeg a törvény elfogadásáig még változhat. D. Zs. (Ferenczy Europress) Tányérokból mégis egészségesebb Nem mindennapi módon szolgálta fel vendégeinek az édességet egy perthi (Ausztrá­lia) vendéglős - tányérok he­lyett a topless pincémők köldö­kébe rejtve ... A város egészségügyi ható­ságai most véget vetettek en­nek: szigorú rendelettel utasítot­ták a vendéglő tulajdonosát, hogy csakis tányérokon szol­gálja fel a gyümölcssalátát és a különféle édességeket, mert ez * felel meg az egészségügyi elő­írásoknak. Annyit azonban kénytelen volt elismerni a hatóság, hogy az élelmes vendéglős alighanem egy joghézagot használt ki. A városi vezetőség által hozott rendelkezések eddig tiltották ugyanis, hogy topless pincémők ételeket és alkoholos italokat szolgáljanak fel - azt azonban nem, hogy tányérként használ­ják őket... Az már szinte magáról érte­tődik, hogy - mint a Reuter je­lentéséből kiderül - a kérdéses vendéglő a Playboy Holdings tulajdonában van... Az egészségügyi hatóságok mindenesetre szigorú büntetést helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a vendéglő nem hagy fel a „köldöktálalással”. Hentes galamb írhatta volna a reneszánsz kori realizmus nagymestere, Boccac­cio is, de csak „story” lett belőle az amerikai lapok címoldalán. Igaz, ez a sztori egyaránt bekerül a büntetés és a gyógyítás tan­könyveibe is. Adott egy ifjú pár: Lorena Bobitt, az ecuadori szár­mazású asszony 24 éves; John Wayne Bobitt, az amerikai férj 26 esztendős. Eltek, mint a ga­lambok Virginia államban, míg­nem az asszony megunva az erő­szakos „hím” modorát, durva szeretkezési vágyát, úgy döntött, hogy egyszer s mindenkorra le­zárja az ügyet. Felkapta a kony­hakést és vágott. Ott. Nem vég­zett félmunkát... Majd, a tetté­től megrémülve, a bűnjelet sem feledve, az éj kellős közepén au­tóba vágta magát. A vérző férj kétségbeesetten rohant a kór­házba. És ekkor már az orvosok mellett új szereplőként, merőben szokatlan feladattal bekapcsoló­dott a rendőrség is. Keresték a hi­ányzó bűnjelet. Üres kézzel tá­voztak volna, ha Lorena asszony egy utcai fülkéből nem telefonál, hogy a keresett testrészt ő bizony az autósztráda bejáratánál ki­dobta a kocsi ablakán. Máris ro­hant a szirénázó rendőrautó a megadott helyszínre, és nem is hiába! Olyannyira, hogy már csak 9 órás műtét kellett, és ismét teljes volt John Wayne Bobitt, az egykori matróz. És most az ügy­védek következnek. S talán még­iscsak akad egy huszadik századi Boccaccio, vagy legalább epi- gonja az USA Virginia államá­ban. (MTI-Press) Nem mindennapi módon szé­lesíti „szolgáltatásainak” skálá­ját egynémely amerikai kórház. A hagyományos betegápolást és az operációkat ugyanis hastánc­cal és aerobikkal, karatéval, jó­gával és meditációval egészítik ki amerikai kórházak százaiban, s ezért tornatermeket, fitness- központokat, uszodákat és sza­unákat rendeztek be. Az egész­ségápolás elterjedt amerikai jel­szava, a „wellness” immár vi­rágzó üzlet az Egyesült Álla­mokban. A biztosítótársaságok nyo­mására, amelyek a kórházi tar­tózkodás idejét minimumra akarják leszállítani, a nyolcva­nas évek vége óta fokozatosan átalakul az amerikai kórházak képe. A napokban a Wall Street Journal beszámolt például a Virginia állambeli Gloucester „Riverside Walter Reed Kórhá­záról”, ahol ötször annyi látoga­tója van a fitnessközpontnak, mint amennyi beteget ellátnak. A Missouri állambeli St. Louis Ikrek 19 napra Különös módon adott életet egy 46 éves asszony ikreinek az amerikai Morristown (New Jer­sey állam) kórházában: a máso­dik 19 nappal az első után szüle­tett. Miután a veszélyeztetett terhes Gerri Horn július 14—én megszülte a koraszülött Spencer Cameront, az orvosok minden lehetőt elkövettek, hogy késlel­tessék a második gyermek világ- rajöttét, hogy alkalma legyen ki­fejlődni. így aztán Whitley Blaine csak augusztus 2-án látta meg a napvilágot. A hely­béli orvosi szaklap szelint 1954 óta most első ízben fordult elő ehhez hasonló késleltetett szü­lés, s 1880 óta mindössze 21 ha­sonló esetet jegyeztek fel. „Kerersztény Kórháza” pedig nemrég tanfolyamot indított naplóírásból a stressz megelő­zésére. Az egészséggel való üzletelés egyszerre kettős jövedelmet hoz a kórházaknak, amelyek nem­csak a fitnesskínálatokból húz­nak hasznot, hanem új bete­gekre is szert tesznek. Azokra ugyanis, akik a felvételkor a sportok által előidézett megter­helés elviselésében hiányossá­got mutatnak és ezért természe­tesen további vizsgálatokat igé­nyelnek. Hallatsznak persze bíráló hangok is, amelyek szerint ezek a kiegészítő vizsgálatok költsé­gesek és a nyomukban alkalma­zott terápia gyakran felesleges. A kórházak azonban ragasz­kodnak az új „szolgáltatások­hoz”. Kihasználtságuk ugyanis 1981 és 1991 között kereken 10 százalékkal csökkent, és orszá­gos átlagban ma csupán a 66,1 százalékot éri el - olvasható a DPA jelentésében. Más, mint a korábbi Nemrég egy új kitűző jelent meg az észak-koreaiak kabáthaj­tókáján: a kommunista vezető megszokott Mao-kabátos fény­képe helyett egy nyakkendős, öl­tönyös Kim ír Szent ábrázol. Az új Kim-jelvény - amit Dél-Ko- reába látogató északi üzletembe­rek viseltek - kisebb, mint a régi, ezzel talán szerényebb dics­fénybe állítva a „nagy kommu­nista politikus” alakját. Azt nem tudni azonban, hogy Észak-Ko- reában vajon mindenki ilyen Kim-jelvényt hord-e, vagy csak a külföldre látogató üzletembe­rek. Az országban ugyanis közép- iskolás kortól kezdve mindenki köteles viselni a Kim fényképé­vel ellátott kitűzőt. ELSÜLLYESZTHETETLEN HÖLGY. Anita Hundscheidt, 58 éves ausztrál hölgy lebeg a vízben. Orvos szakértők is vizsgálták, mi az oka, hogy a vízbe lép és nem süllyed el. Mozdulatlanul fekve hasán, hátán, oldalán, sőt, ülve is lebeg. Ez a különös adottsága már pici gyerek kora óta is megmutatkozott. A queenslandi egyetem egyik anató­miaprofesszora is meg volt lepve, amikor látta és meg­figyelte az idős hölgy produkcióit. Magyarázatot ő sem tudott adni a feltűnést keltő jelenségre. Sokszor előfor­dul, hogy strandon hosszasan lebeg Anita a vízben, és a többi fürdővendég aláúszva vizsgálja, hogy nincs-e va­lami rejtett szerkezet, amely a felszínen tartja. (FEB Fotó) Különös kórházi „szolgáltatások”

Next

/
Thumbnails
Contents