Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

4 1993. augusztus 10., kedd Rövid hírek Energiafelhasználás az első félévben Az energiafelhasználás kismértékben csökkent az első félévben, az ország energiafelhasználása 1993 januárja és júniusa között 534 petajoule volt, ez 3 pe- tajoule-lal kevesebb, mint 1992 hasonló időszakában. A 0,6 százalékos csökkenés azt jelzi, hogy a gazdaság teljesítményével szoros összefüggésben levő ener­giafelhasználás drasztikus csökkenése az idén feltehe­tően megáll. Az aratás finise Az idén az ország egész területén várhatóan csak augusztus közepére feje­ződhetett be a gabona ara­tása. Az eddigi felmérések szerint a hektáronkénti ho­zam átlagosan 3-3,1 tonna. A bevetett terület nagyságát és az aratás eddigi tapaszta­latait figyelembe véve, ga­bonából összesen 3 3,1 mil­lió tonna termés várható Binder szerint fölépül a nagymarosi erőmű Julius Binder hisz abban, hogy Magyarország és Szlovákia két éven belül megállapodik a bősi erőmű nagymarosi részének felépí­téséről. Szerinte az erőmű térségében minden körül­mény az előzetes számítá­soknak megfelelően alakul, s már bebizonyosodott, hogy nem került sor kör­nyezeti katasztrófára. Emelkedtek a cseh árak A Cseh Köztársaságban, az idei év első hat hónapjá­ban összesen 12.1 százalé­kos volt az infláció. Legna­gyobb mértékben a szolgál­tatások és a közétkeztetés ára növekedett: 18,7, illetve 17,6 százalékkal. A nem élelmiszer jellegű fogyasz­tási cikkek 11,9 százalékkal drágultak fél év alatt, míg az élelmiszereket 6,8 száza­lékkal magasabb áron vehe­tik meg a csehek ma, mint fél évvel korábban. Romló állapotok Kelet-Európábán Közép- és Kelet-Európá- ban idén az első negyedév­ben továbbra is visszaesett a GDP reálértékben, habár ki­sebb ütemben, mint a meg­előző két évben - olvasható a londoni Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss jelentésében. A GDP folytatódó vissza­esésében fontos szerepe volt a csökkenő mezőgaz­dasági termelésnek is. Kínai olajimport 2000-ben Ha a jelenlegi mértékben nő Kína energiaszükséglete, akkor olajimportja 2000-re eléri a napi 1 millió hordót - így szól a British Petroleum PLC jóslata. Kína tavalyi év végén vált a nyersolaj nettó importőrévé, 1992-ben napi 2.85 millió hordó olajat termelt. Vietnam növekvő turizmusra számít Vietnam 1995-ben évi 1 millió, az ezredfordulóra pedig 3 millió külföldi tu­rista látogatására számít. A kormány most külföldi tő­két keres annak érdekében, hogy megbirkózzon a vár­ható növekedéssel. Gazdaság Döntöttek az útpályázatokról E-hi tel - új feltételekkel Tizenkét megye 39 települése osztozik A földművelésügyi és a köz­lekedési tárca közösen hirdetett pályázatot a kistelepüléseket összekötő, az ország távol eső tájegységeit feltáró bekötő-, il­letve összekötő utak építésére. A pályázati feltételek között szerepelt az is, hogy az így léte­sülő utaknak elsősorban a me­zőgazdasági szállításokat és a települések közötti biztonságos kerékpárforgalmat kell szolgál­niuk. A beérkezett 172 pályáza­tot július 23-án a két tárca szakértőiből alakult bizottság megtárgyalta, értékelte s egy­ben döntött a rendelkezésre álló 538 millió forint sorsáról is. A bírálók meglehetősen szi­gorú szemmel értékelték a ké­relmeket. Ötvenegy pályázatot azért utasítottak el, mert azok nem feleltek meg a kiírásban szereplő tartalmi és formai igé­nyeknek, további 23 pedig nem a pályázat céljának megfelelően kívánta hasznosítani a pénzt. Ha mind a 172 pályázatot elfogad­ták volna, csaknem 3 milliárd 686 millió forintra lett volna szükség, és 380 kilométernyi út megépítéséhez kellett volna ki­vitelezőt találni. A rendelke­zésre álló félmilliárd azonban ennek csak töredéke... Végül 39 pályázatot fogadtak el, így a mezőgazdasági fejlesz­tési alapból, az útalapból, illetve némi önkormányzati támoga­tásból rendelkezésre álló pén­zen 12 megye 39 települése osz­tozhat, s mintegy 73 kilométer­nyi új útra futja az összegből. Szolnok megyéből Fegyver­nek és Mesterszállás pályázatát fogadták el. A két község 34.945 ezer forintból 3790 mé­ternyi utat építhet. (s.p) Ferenczy Eur.opress Az APEH egyedileg bírál Júliusig csak négyszáz mentesség Nagy vihart kavart a nyugta­adási kötelezettség. Az érintet­tek jó része az utolsó pillanat­ban kapcsolt: ezentúl az újsá­gok, illetve a totó-lottó szelvé­nyek kivételével minden vásár­lásról nyugtát kell adni. Az áfa­törvény - egyedi elbírálás alap­ján - lehetőséget ad a kötele­zettség alóli mentesítésre - ez­zel azonban a törvény hatályba­lépéséig mindössze 800-an próbálkoztak. A megfelelő in­dokok alapján - július 1-jéig, a törvény hatálybalépésének nap­jáig - 400-an meg is kapták a felmentést. Az illetékes minisztérium, az adóhatóság, illetve a kereske­dők, árusok érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalásait kö­vetően - az egységes értelmezés érdekében - az APEH irányel­veket tett közzé: mely indokok alapján lehet felmentést kérni a nyugtaadási kötelezettség alól? Ezek szerint önmagában az, hogy a nyugtát kézzel kell kitöl­teni, s ez akadályozza a folya­matos és zavartalan kiszolgálá­sát, nem ok a mentesítésre - szögezi le az adóhivatal, hiszen ezt a gondot egy pénztárgéppel meg lehet oldani. Ha a gép meg­rendelését igazoló iratokat a ké­relmező mellékeli, akkor a pénztárgép megérkezéséig idő­leges mentességet adhatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. Általában szociális és egész­ségi indokok alapján, illetve a vállalkozás mérete, jellege mi­att lehet a területileg illetékes adóhatósághoz - 300 forintos okmánybélyeg kíséretében - a mentesítési kérelmeket benyúj­tani, de ez a lépés még nem je­lent sem automatikus, sem idő­leges mentesítést. Aki szociális helyzetére hivatkozva kér fel­mentést, annak csatolnia kell az illetékes önkormányzat környe­zettanulmányát, illetve súlyos fogyatékosságot tanúsító orvosi igazolást. Várhatóan el fogják fogadni a tevékenységüket egyedül folytató, hetven éven felüli kereskedők kérelmét. Az adóhivatal méltányolhatja, hogy a nyugták beszerzése valóban külön megterhelést jelent. Azonban az ő esetükben is felté­tel, hogy kereskedői tevékeny­ségük szerény keretek között mozogjon, az iparűzéshez kap­csolódó költségeik ne haladják meg a személyi jövdelemadó törvényben meghatározott 36 ezer forintos értékhatárt. Méltányossági szempont le­het, hogy ki, hol árulja portéká­ját. A nem zárt elárusítótérben, hanem piacon, vásárban, isko­lában vagy - engedéllyel - egyéb közterületen kereskedők mentesítést kaphatnak a nyug­taadási kötelezettség alól. A kérelmekre az adóhatóság­nak 30 napon belül kell választ adnia. A várhatóan több tízezer beadványt - információnk sze­rint - igyekeznek minél gyor­sabban elbírálni. A határozat­ban külön is felhívják majd a kérelmezők figyelmét arra, hogy azoktól, akik nem tesznek eleget adózási kötelezettségük­nek, vissza fogják vonni az en­gedélyeket. Ez a sors vár azokra is, akiknek adóhiányuk van, vagy akik a nyilvántartásaikat nem a jogszabályoknak megfe­lelően vezetik. Ugyanis fontos tudni: a nyugtaadási kötelezett­ség alóli kibúvó senkit nem mentesít az adóbevallás és az adófizetés kötelezettsége alól! (szabó) Ferenczy Megalakult az Exco / Árutartalom és színvonal Megalakult a Magyar Vásár- és Kiállításépítők Kamarája, az Exco. A kiállítások gazdasági­lag jelentősek, hiszen az 1991— 92. évben az exportban is érde­kelt magyar vállalatok reprezen­tatív csoportja költötte reklám- büdzséjének 20-60 százalékát vásári megjelenésekre, kiállítá­sokra. Az árutartalom mellett a színvonalat határozzák meg a körülmények, melyekben a be­mutatók zajlanak. A kamarának célja, hogy jobb, korszerűbb, a kiállító számára hasznosabb kiállításé­pítést, gondosan és megbízha­tóan, megfelelő színvonalon hajtsanak végre. A megalakulás előtt szigorú önkontrollt végez­tek, mely magába foglalta a technikai felkészültséget, szín­vonalat és tudást. A kiállítás szakszerűsége, esztétikája, ní­vója egyértelműen visszahat az áruképre. Nem pótolja az utóbbi hiányosságait, de képes kihang­súlyozni jó oldalait, előtérbe he­lyezni jó tulajdonságait. Hiszen a vásárok és kiállítások az or­szág gazdaságának kirakatai. A résztvevők, a látogatók számára adnak képet egy-egy ágazat - valójában az egész gazdaság színvonaláról, a fejlődés irá­nyairól és eredményeiről. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Kik vehetik igénybe? Új fejezetéhez érkezett az 1991-ben éltre hívott Egzisz­tencia-hitel. A kormány még februárban rendeletben módosí­totta a hitelfelvétel feltételeit, s azóta megduplázódott a hitelfo­lyósítások száma. Ez élő bizo­nyítéka annak, hogy az E-hitel feltételei a rendeletmódosítás nyomán lényegesen kedvezőb­bek lettek. A változás lényege a következő: a hitelösszeg vissza­fizetésének futamideje 15 évre nőtt - korábbi 10 évvel szem­ben, a hiteltörlesztést a felvétel­től számított 3 év után kell megkezdeni s a hároméves tü­relmi idő alatt csak a kamatokat kell fizetni. A kamat is válto­zott. 1991-ben még 20 száza­lékról indult, s ehhez képest mára 7 százalékra csökkent. Ráadásul a nemrégen alakult Hitelgarancia Rt. készfizető ke­zességet vállal az E-hitelekre is, ha a bank nem találja elegendő­nek a hitelfelvevő által kínált fedezetet. (A kívánt fedezetet minden esetben a bankok álla­pítják meg. Általában a többi hi­telfelvételhez hasonlóan lakat­lan ingatlant, illetve saját tulaj­donú üzletet, üzletrészt fogad­nak el.) A Hitelgarancia Rt. ezért a szolgáltatásért nem szá­mít fel pénzt vagy kamatot, te­hát ez nem terheli újabb össze­gekkel a kérelmezőt. Változás még, hogy míg ed­dig csak mágánszemélyek, egyéni vállalkozók vehették igénybe az E-hitelt, ettől az év­től jogi személyek, társaságok, szövetkezetek is kérhetik. Hogy erre a „nyitásra” mekkora szük­ség volt, azt már most igazolják a tapasztalatok: az elmúlt fél évben 115 MRP-szervezetnek folyósítottak a bankok E-hitelt, állami vállalatok, vállalatrészek kivásárlására. A szövetkezetek körében eddig mindössze két példa akadt E-hitel felvételére, de az átalakult építőipari, me­zőgazdasági, beszerző, fogyasz­tási, kistermelői, kereskedelmi, értékesítő, kisipari, ipari és kisszövetkezetek körében a kö­zeljövőben várhatóan megnő az igénylők száma. Továbbra is érvényes, hogy nemcsak tulajdonjog, hanem bérleti jog megszerzéséhez is kérhetnek E-hitelt a magán-, il­letve társas vállalkozók. Az igényelt összegnek elvileg nincs felső határa: félmilliótól akár 200 millió forintig a legkülön­bözőbb nagyságrendű hiteleket adtak eddig ki a bankok. A hi­telkérelem benyújtásakor azon­ban nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt a tényt, hogy a pénzintézetek saját pénzforrást is megkövetelnek. Ez az összeg 5 millió forintnál kisebb hitel- igénylés esetén minimum 2 szá­zalék, 5 millió forint feletti igény esetén minimum 15 száza­lék. Ezenkívül a kérelmezőknek számolniuk kell még az úgyne­vezett privatizációs költségek­kel is. Például a megvásárolni kívánt gyárat, vállalatot, üzletet terhelő, korábban felvett beru­házási hiteleket is át kell vállal­nia az új tulajdonosnak. Eddig főként a kereskedelem és a szolgáltatás területén mű­ködő vállalkozók vettek igénybe E-hitelt. Például a Vas­edény Rt. üzleteinek bérleti jo­gát is E-hitel segítségével sze­rezték meg a pályázók. Domi Zsuzsa Ferenczy Vállalkozóként vagy magánszemélyként - a zsebünkről van szó Megbolydult a pénzvilág Tizennégy éven át tartó vi­szonylagos pénzügyi stabilitás bomlott meg Nyugat-Európá- ban a Közös Piac pénzügymi­nisztereinek döntésével. Az ed­digi plusz-mínusz 2,25 száza­lékról 15-re emelték az európai nagyvaluták egymáshoz viszo­nyított árfolyamának tolerált ki­lengési határétékét. A miniszterek kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a tervezett pénzügyi unióhoz kacskaringós út vezet. Egy­előre nincs közös pénz, és még a távlatban sem körvonalazó­dik, milyen lesz, ha lesz. De ha nem így jártak volna el, a német márka is kivonulhatott volna az európai pénzügyi rendszerből, követve az angol és az olasz va­luta példáját. Németország most kifejezte ugyan szolidaritását a többiek iránt, de azért nem vál­lalta a francia frank megmenté­sét a leértékelődéstől - ami azonnal be is következett 4,7 százalékkal - mivel Bonn fon­tosabbnak tartotta a német egy­ség finanszírozását az EK-part­nerekkel kötött megállapodás­nál. Párizsban rezignáltan álla­pították meg: Németországot az érdekli, hogy magas kamataival oda csábítsa a nemzetközi tőkét és fedezze velük az újraegyesí­téssel járó kiadásait John Major brit miniszterel­nök szerint a történtek miatt tel­jesen irreálissá vált az európai unióval kapcsolatos maastrichti tervben szereplő ütemezés: Má­sok szerűit is az a fontos, hogy mentsék' ä menthetőt, s fifég- őrizzék az eddig elért nyugat­európai gazdasági egységet. A Közös Piac jövőjének ala­kulása természetesen közvetle­nül érinti Magyarországot, nemcsak általában, hanem konkrétan is. Az eddigieknél is nagyobb körültekintést igényel a magyar kereskedőktől, hogy milyen valutában kössenek szerződést és milyen lejárattal. Az EK minden eddiginél na­gyobb (30 százalékos) árfo­lyamkilengésre ad módot, s ez óhatatlanul kihat a tranzakci­ókra. Kiszámíthatatlan az árfo­lyamoknak központi kamat­láb-módosítással történő befo­lyásolása is, vagy éppen annak elmaradása. Ilyen helyzetben a zseniális pénzembernek szá­mító Soros György érdekes módon francia frankban kö­tendő üzleteket javasol. Mások szerint a legfontosabb, hogy a német márkával szemben erő­södött a dollár és a svájci frank. A japán jent „biztos menedék­helyként” emlegetik. Ä külföldre utazó magyarok egyrészt a forint-nyugati valuta paritáson érzékelhetik a történ­teket, másrészt a külföldi átvál­táson. Javasolt'dollárt, jent vagy svájci frankot vinni, vagy pedig eleve a célország valutáját megvásárolni idehaza. Tény: akár vállalkozunk, akár csak külföldre utazunk, most szükség van a józan észre és az okos tanácsra. Mert mi magyarok még nem szoktunk hozzá igazán, hogy a zsebünk­ről van szó, amikor azt látjuk, hogy megbolydult a nemzetközi pénzvilág. FEB Ne feketézzünk! Pénzkeresés munkanélküli-járadék mellett Hogyan oldható meg? Egy héttel korábban szóltunk a feketemunka gondjairól, hogy adott esetben egy-egy munka- nélküli miért vállalja ennek kockázatát, hiszen létezik sza­bályos megoldás is a munka­nélküli-járadék melleti jövede­lemkiegészítésre. A munkaügyi központ ellenőrzési szakembe­rei sok esetben tapasztalják, hogy a munkát vállaló munka- nélküli igazán tisztában sincs a törvény adta lehetőségekkel. „Pedig lehetőségek vannak” - mondta Nagy Sándor, ellenőr­zési osztályvezető. Először is néhány alapfoga­lom, mellyel mindenképpen tisztában kell lenni. A foglal­koztatási törvény úgy határozza meg a keresőtevékenység fo­galmát, hogy: munkavégzéshez kötődjön és díjazás járjon érte. A díjazásba - ami a munka el­lenszolgáltatásaként kapott anyagi javakat jelenti - beleért­jük: a pénzbeni, a természetbeni díjazást, a viszontszolgáltatást és az együtt élő családtagok szükségleteit jelentősen megha­ladó mezőgazdasági termelést is. Munkavégzés esetén a díja­zás mértéke közömbös. A foglalkoztatási törvény a tiltások mellett lehetőséget is biztosít - hivatalos szóhaszná­lattal - keresőtevékenységre, magyarul pénzkeresésre, a munkanélküli-járadék folyósí­tása mellett. Á jogalkotó szán­déka ezzel az volt, hogy a sza­bályok adta keretek között jus­son a munkanélküli-járadékban részesülő kiegészítő keresethez, megélhetésének könnyítésére. Viszont ha bárki ezzel a lehe­tőséggel élni kíván, azt be kell jelentenie azon a munkaügyi kirendeltségen, ahol nyilván­tartják. A keresőtevékenység megkezdését legkésőbb a kere­sőtevékenység létrejöttét meg­előző napon, befejezését pedig a keresőtevékenység végét kö­vető napon köteles bejelenteni azon a munkaügyi kirendeltsé­gen, ahol nyilvántartásba vet­ték. Fontos kitétel, hogy az ki- rendeltség által „ajánlott” mun­kahelyen a kereset nem érheti el a mindenkori minimális bért. Fontos tudnivaló az is, hogy ez nem történhet munkaszerző­déssel, mert az már munkavi­szonyt jelent. Ez viszont kizárja a munkanélküli-járadék folyósí­tását, hiszen a munkaszerződés már munkaviszonyt jelent. A já­radék melleti munkavégzést csak polgári jogi szerződéssel, úgynevezett megbízásos jogvi­szony keretében lehet végezni.- Külön kell szólni a tiszte­letdíjasok kérdéséről - mondja nagy Sándor -, mert tapasztala­taink azt mutatják, hogy ebben a kategóriában sem árt a tájé­koztatás. A jogszabály jelenleg nem ad lehetőséget - kifejezett rendel­kezések hiányában - a tisztsé­gekben kapott tiszteletdíj ösz- szege alapján történő differen­ciálásra. Tehát, ha valaki valamilyen feladat ellátásáért tiszteletdíj­ban részesül, nem jogosult munkanélküli-járadék igénybe­vételére. Ez alól csak a törvényalkotó által megbízott tisztségviselők a kivételek. Például: önkormány­zatok képviselő-testületének vá­lasztott tagjai, különböző bi­zottságok tagjai.- Mit lehet tehát tenni?- Ugyanazt kell tenni, mint az előző esetben. Ugyanis az érin­tettek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése helyett - amelyért tiszteletdíj jár - meg­bízásos jogviszonyt is létrehoz­hatnak, és tiszteletdíj helyett megbízási díjat is fizethetnek a feladatok ellátása után. Termé­szetesen a bejelentési kötele­zettség ekkor is fennáll, úgy, mint az előző esetben.

Next

/
Thumbnails
Contents