Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31 / 177. szám
4 s Kultúra----sorozat------képregény 1993. július 31., szombat J ászkunsági cellatitkok (26. rész) Emlékezetes bűnügyek Megyénkben nem voltak Rózsa Sándorhoz hasonló betyárok, nem dördült el a mosonmagyaróvárihoz hasonló sortűz, nem volt nevezetes bankrablás - néhány itteni bűntény azonban országos iszonyatot és megdöbbenést váltott ki. Közismert például az 1930-as tiszazugi arzénes per, melynek folyamatát szömyűlködve figyelték határainkon túl is. Gyászos hírre azzal tett szert Tiszazug, hogy Nagyréven és annak környékén több asszony arzénnel mérgezte meg beteg férjét, illetve hozzátartozóit. Az elhunytak exhumálásakor ötven megvizsgált esetből negyvenhatról igazolódott a mérgezés. Mások életének kioltása mindig iszonyatot és felháborodást vált ki a jobb érzésű emberekben - főleg akkor ha az áldozatok ártatlan gyermekek. Sajnos, ebben a tekintetben Jancsó Ladányi Piroska révén hírhedtté vált egy időre Törökszentmiklós. Ez az elvetemült nő 1953. október 13-tól 1954. szeptember 2-ig öt leány gyermeket fojtott meg, csupán azért, hogy állati vágyát kielégíthesse. Isteni szerencse, hogy a hatodik áldozatául kiszemelt kislány ki tudta tépni magát karmai közül, s megmenekült. A bűncselekmény sorozatra így derült fény. Nehéz megérteni, hogy korábban miért nem került napfényre Jancsó Piroska bűncselekmény sorozata, hiszen lakásának, a gyilkosságok helyszínének ablaka a város belterületén a járdára nyílott és az öt kislány sírjául szolgáló kutat is csak egy deszkakerítés választotta el a járdától. Jancsó Piroskát egyébként már előzőleg, 1953. április 22-én lopás miatt hat hónapra elítélte a szolnoki járásbíróság. Részlet az ítéletből: „Jancsó Piroska fiatalkorú terhelt házasságon kívül született és öreg nagyszülők nevelték. Az édesanyja nem törődött a nevelésével sokat, így a fk. terhelt teljesen lezüllött. Állandóan katonákkal tart fenn közelebbi kapcsolatot és már 1 gyermeke van, most pedig nyolcadik hónapos terhes. Dolgozni nem szeret, csak csavarog, és otthonról sok holmit, élelmet elhord és elad. Csavargásai közben véletlenül meglőtték, mert katonai vezetékeknél mászkált, ahol nem szabad.” (Harminc nap után szabadlábra helyezték akkor.) A bűncselekmény-sorozat lezárásaként jelentette Tevesz Imre szolnoki büntetés-végrehajtási alhadnagy az országos parancsnokságnak a következőket: .Jelentem, hogy a Szolnok megyei börtönben büntetését töltő 724-1-992/T1 Jancsó Ladányi Piroskát (1934. I. 15. Törökszentmiklós, anyja: Jancsó Borbála) a Szolnok megyei bíróság 1954. IX. 29-én kelt, B 688/54/5 számú ítéletével 5 r. gyermekgyilkosság, 5 r. rablás és 1 r. csalás bt. miatt nem jogerősen halálra ítélte. A Legff. Bíróság 1954. X. 14-én kelt BFI 1561/54/14. számú ítéletével jogerőre emelte u.a. bűncselekmény miatt. A kegyelmet az Elnöki Tanács elutasította, így a halál büntetés 1954. december 12-én 10. h. 15-kor végre lett hajtva.” A Szolnok Megyei Néplap tudósítója - többek között - így írt Jancsó Piroska kivégzéséről: „Hidegen csikorogva nyílik az emeletes börtönépület udvarra vezető ajtaja. A borzadó meglepetés moraja zúg fel a megjelentek szájáról: - Nevet, most is nevet ez a szörnyeteg! Igen. Megmondta a halálos ítéletét kimondó tárgyalás után is: „Nevetek én még az akasztófa alól is a világra.” De hiába adja utolsó önuralmát is ebbe az utolsó mosolyba, hogy sikerüljön, hogy megmutassa, milyen rettenhetetlen, nem szed rá senkit.” Jancsó Piroska börtöniratai között található a következő átadás-átvételi elismervény: „Alulírott ezennel elismerem, hogy a Szolnok megyei börtöntől 1 drb ismeretlen női hullát a mai napon átvettem, Szolnok 1954. december 12-én. Gyuszáj István”. Az átvevő aláírása részben olvashatatlan. Hogy miért volt szükség a kivégzettek hulláinak névtelen kiadására? Ez is kiderül Pintémé, Marika emlékezéséből, aki Szolnokon régóta intézi a temetési ügyeket:- Voltak olyan csoportok, akik rokonai-baráti vagy csupán faji kötődésben álltak az elítéltekkel. A kivégzés napján azok megszállták a temetőt, hogy akár el is lopva a holttestet, a saját szokásaik szerint búcsúzzanak az általuk nagyra tartott bűnözőtől. Ezért kellett megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy a börtön köny- nyen felismerhető kocsiján szállítsák ki a temetőbe a kivégzettek hulláit. így, a többi halott közé elvegyítve, a legegyszerűbb koporsóba zárva, nem külön helyen, hanem a többiek sorába hántolták el őket. Nemcsak a borzalom, hanem a rejtély miatt is sokáig emlékezetes egy-egy bűnügy. így például a mezőtúri P. család esete. (A családtagok letöltötték büntetésüket, ezért nem írjuk ki nevüket.) Történetük dióhéjban a következő: Az egyik tanyán nászéjszakán eltűnt az ifjú férj. A családtagok jelentették az esetet azzal, hogy valószínűleg disszidált. Igen ám, de a ruházata nem hiányzott, ott árválkodott a nászra váró ágy mellett. A rendőrök gyilkosságra gyanakodtak. Lefogták a családot, s az ügy a bíróság elé került. Tárgyalás tárgyalást követett. A család konokul hangoztatta, hogy fogalma sincs arról, hova tűnt a nászéjszakának még bizonyára szép reményekkel készülődő ifjú férj. Egy idő után a fiatalasszony megtört, s azt vallotta, hogy lefekvésük előtt elmondta a férjének: ő már nem szűz, hosszabb idő óta a saját bátyjával van jóban. Az meg haragra gerjedve ütlegelni kezdte őt. Jajveszékelésére a tanya másik szobájából berohant az apja, anyja és fiútestvére, s mindannyian eszméletlenségéig vagy talán haláláig verték férjét. Amikor az már nem mozdult, apja és fiútestvére kivitték a tanyából, de azt már nem tudja hogy mit csináltak vele. A család többi tagja hallani sem akart az ügyről. Büntetésüket mégis kiosztották. Az ifjú férj sorsa viszont még ma is rejtély.- Tévedni emberi dolog - mondták már a latinok. S mivel a rendőrség és a bíróság is emberekből áll, miért ne tévedhetnének ezek a testületek is. Tévedésüknek viszont embertelen következményei lehetnek. Jól példázza ezt a martfűi Kirják féle ügy, melynek főszereplője eredménytelenül csapta a szelet a Tisza Cipőgyár egyik munkásnőjének, akit az egyik napon megcsonkítva, holtan találtak a gyár közelében. A gyanú a közismert hódolóra terelődött, s bár a bizonyítékok nem voltak teljesértékűek, előbb halálra, majd életfogytig- lanra ítélték. Azt követően is érte inzultus a környékbeli nőket. Az öcsödi híd lábánál pedig újabb megcsonkított női hullát találtak. A tettest sikerült elfogni, aki bevallotta, hogy a martfűi gyilkosságot is ő követte el. Igen ám, de az előzőleg elítélt közben ártatlanul ült tíz évet. Anyagilag lehetett kárpótolni, de ki tudja kárpótolni élete legszebb évtizedének indokolatlan gyötrelmeiért? Kibogozhatatlan ügyekben néha a legfőbb hatalom, a halál dönt. Az nem bíbelődik nyomozással, bizonyítékok beszerzésével, azok elemzésével. Jó példa erre a szandaszőlősi Magda Árpádé, akit gyilkosság gyanújával tartóztattak le, majd kellő bizonyíték hiányában szabadon engedték. Újabb gyilkosság vádjával vették őrizetbe, majd a tököli rabkórházban váratlanul a halál foglya lett. Ki tudja, milyen titkot vitt a sírba? Az viszont biztos, hogy bűnösségében hívők megnyugvással fogadták halálhírét. Az emlékezetes bűnügyek sorába tartozik a több ember halálát őrző, mezőtúri Burai féle gyilkosság, s a közelmúlt egyik bűncselekménye, amikor egy leszerelt rendőr egy gépkocsi megszerzéséért ölt, majd áldozatát fel is darabolta. Jó lenne azt hinni, hogy a súlyosabb bűncselekmények sorozata ezzel végétért. Sajnos, az évszázados tapasztalatok más következtetések levonására késztetik az embert. (Következik: Misztikum és valóság) Simon Béla Diplomaátadó ünnepség Diplomaátadó ünnepséget tartottak pénteken a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára jelenlétében vehette át második diplomáját - hároméves sikeres tanulmányai után - a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia most végzett százhetvenkét hallgatója, köztük a Határőrség húsz, a Rendőrség négy, a Magyar Polgári Védelem két és mint vendéghallgatók, a Lengyel Hadsereg három tisztje. A katonai akadémián posztgraduális képzés folyik, a már főiskolát végzett tisztek többéves csapattiszti beosztás után kerülhetnek az intézménybe. (MTI) Nagy díjas kórus Pécsi énekkar hozta el a pálmát a csehországi Növi Borban rendezett nemzetközi kórusfesztiválról. A Pécsi Orvostudományi Egyetem „Pannonion” kórusa tíz európai énekkar versenyében lett első helyezett, s megkapta a Novy Bor-i fesztivál nagydíját is az egyik kötelezően előírt mű előadásáért. A pécsi orvosjelöltekből, jogász-, közgazdász- és bölcsészhallgatókból álló harmincöt tagú énekkar Kutnyánszky Csaba és Lakner Tamás karnagyok irányításával érte el a rangos nemzetközi dalosfesztivál legjobb kórusának kijáró elismerést. (MTI) i l_ A ■ A HUKIOK CSILLAG A MM RAJZOLTA: TAZEKAS ATTILA
