Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

2 1993. július 3., szombat ICörkép Hozam Klub Szigorúan zártkörű (Folytatás az 1. oldalról) tegnap délután mintegy het­ven érdeklődő előtt ismertette a klub működési szabályzatát, rendjét, Ondrék András, a Hozam Vagyonkezelő, Könyvvizsgáló és Tanácsadó Rt. elnök-igazgatója. A klubot a Hozam Rt. a tulaj­donában lévő épületben vállal­kozási alapon működteti. Kizárólag meghívóval vagy klubkártyával lehet majd be­lépni. Politikamentes, exkluzív ta­lálkozóhelye lesz a nagyvállal­kozóknak, bankároknak, üzlet­embereknek, ahová rangos külföldi vendégeiket, üzlettársa­ikat is meghívhatják, amennyi­ben megvásárolják az egy évre szóló, 250 ezer forintos klub­kártyát. Mintegy nyolcvan fizető klubtaggal számolnak az indu­lásnál a cégek részéről. Heti rendszerességgel lesz­nek klubfoglalkozások, kéthe­tente pedig központi rendez­vényt terveznek. A jelenlévők megvitatták a klubba való felvétellel - amit írásban kell kérni - és a klub működésével kapcsolatos el­képzeléseiket. A hallottak alapján nyüzsgő, új információs találkozóhely­nek ígérkezik a kezdeményezés, ahol a vállalkozók egymás meg­ismerésén túl, a város, a megye, a kormányzati szervek, és a pár­tok képviselőivel való közvet­len találkozások révén megte­remthetik a Hozam Klub imá- zsát: elkötelezettség, kötődés a lakóhelyhez, régióhoz - túl egyéni boldogulásukon -, an­nak fejlődését szolgálva. Az Országgyűlésben A határozatok napja (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, amely megalapozza a Buda- pest-Hegyeshalom közötti vas­útvonal korszerűsítését. Az Országgyűlés módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. A törvényszöveg pontosítása lehetővé teszi, hogy megoldód­jék a nyugdíjkorhatárhoz már közel álló munkanélküliek ellá­tása. Az Országgyűlés módosította az időlegesen állami tulajdon­ban lévő vagyon hasznosításá­ról és védelméről szóló tör­vényt. A módosítás értelmében az "időlegesen állami tulajdonban lévő vagyontárgyak értékesítése esetében a nyilvános pályázatok határideje 15 napról 30 napra emelkedik. Az Országgyűlés folytatta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását indítvá­nyozó javaslat és az ÁFA-kul- csok emelésével összefüggő la­kossági kompenzálásról rendel­kező országgyűlési határozati javaslat együttes részletes vitá­ját. Ezután a pótköltségvetés részletes vitáját folytatta és zárta le a T. Ház. Határozathozatal a jövő héten várható. KÓSTOLÓ. Tegnap az Élker Kft. Karamella üzletében hidegkonyhai készítményekből kóstolóval egybekötött árubemutatót tartottak. A bemutatott termékek ezentúl folyamatosan kaphatóak lesznek a boltban. (Fotó: I. CS.) „Kisgazdazsarolásnak enged a kormány” A törvénymódosítás gazdasági gondokat okozhat A teljes mezőgazdasági szek­tor felbolydult a sérelmek miatt. A természeti csapások mellett a szövetkezeti törvény módosí­tása is napirendre került, ami viszont már nem csak a még meglévő mezőgazdasági szö­vetkezeteket érinti. A kialakult helyzetről, illetve a törvénymó­dosításáról beszélgettünk dr. Kis Zoltán országgyűlési képvi­selővel, a parlament mezőgaz­dasági bizottságának alelnöké- vel.- A szövetkezeti törvény mó­dosítása esetén a szövetkezetek demonstrációt szerveznek. Mi a véleménye erről?- A végső kétségbeesés ve­zérli őket. Megpróbáltam az Agrárszövetséggel és a MOSZ illetékeseivel felvenni a kapcso­latot annak érdekében, hogy a demonstráció ne következzen be. Azonban az indulatokat már nehéz kezelni. Egy ilyen jellegű demonstrá­ció egyáltalán nem használna az országnak, még akkor sem, ha ez figyelemfelkeltés céljából történne. Még azt sem mondom, hogy alaptalan. Viszont ez nem taxisblokád és nem 1990-et írunk. Az emberek idegrend­szere rendkívül feszült, a pénz­tárcájuk üres, és egy ilyen akció a kormánynak segítene. Ugyanis nincs kizárva az erő­szakos megakadályozás sem. Nem járható ez az út, bár érzel­mileg meg tudom érteni.- Milyen megoldás létezhet?- A kormány egy rosszul ér­telmezett együttműködés érde­kében hajlandó a kisgazdazsaro­lásnak engedni a pótköltségve­tés elfogadása érdekében. Pedig az országnak semmilyen hát­rányt nem okozna; ha a parla­ment nem szavazná meg. Leg­feljebb a kormányzat veszítene presztízséből. A költségvetést egy-másfél milliárddal túl lehet lépni, ez nem számít. Viszont ők ígéretet tettek többfelé, melyet nem kí­vánnak visszavonni. Ehhez ké­pest tudomásul kellene venni azt, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében mindent nem lehet megvalósítani, még ha valamely követelés - például az egyházak részéről - jogos is.- Viszont ha elfogadják a szövetkezeti törvény módosítá­sát, a még működő szervezetek tulajdonát széthordják.- így van, ráadásul egyszeri alkalommal. Ugyanis határidők vannak a működőképes egysé­gek kiválására, ehhez a vagyont fel kell értékelni, ha nem tudnak megegyezni akkor külső céggel kell elvégeztetni az értékelést. Ez pedig nem kis pénzt emész­tene fel. Összességében mind­ezt február végéig be kell fe­jezni. Most még azokat is kiválásra indítja ez, akik eddig úgy-ahogy „elvoltak”. Mindez nem csak a mezőgazdasági szövetkezeteket érinti, hanem az ipari szövetke­zeteket és az áfészeket. A ban­kok már leállították a hitelezést, hiszen nem tudják, kivel tár­gyalnak egyáltalán, és milyen biztosítékot tudnak szerezni a még kintlévő hiteleik behajtá­sára, a jövőről nem is beszélve. Példának említek néhány ipari szövetkezetét, amelyek többéves szerződéssel vannak elkötelezve nyugati partnerek felé. A gyártás viszont olyan importigényes, melyet a szö­vetkezet nem tud megfinanszí­rozni, így átmeneti, rövid lejá­ratú hitelekhez folyamodik. Ha most szétválnak, akkor csak az igazán biztos ágazat marad meg, míg a másik tönkre megy, munkanélküliek százait ontva magából. Ennek semmi értelme.- A mezőgazdaságban a mai­nál jóval kevesebb munkaerő szükséges?- Tudomásul kell venni, hogy a jövőben a mezőgazdaság legfeljebb 200-300 ezer ember­nek fog nyújtani megélhetést. De ezt nem sokkszerűen kell megcsinálni, hanem folyamato­san, és biztosítva minél több embernek a megélhetését. Ugyanis a szövetkezeteket sike­rülhet teljesen szétverni, viszont még csírája sem látszik a helyet­tesítő iizemeknek. A finanszíro­zás kérdését nem is említve. Hozzátartozik ehhez, hogy az olyan helyeken, ahol a tagság úgy érzi, az átalakulás nem tel­jesen törvényesen zajlott, ott ügyészi vizsgálattal felül kell bírálni mindezt. A teljes körű tájékoztatás mellett újra el kell „játszani” az átalakulást. Ez vi­szont végrehajtási feladat, nem pedig parlamenti.- Az újra biztosítandó kivá­lásban lehetőség van más gaz­dasági formák létrehozásához, melyek talán működőképesek lennének, az érdekeltség meg­változásával.- Talán. De egyáltalán nem biztos, hiszen a kiváló csoport akár két hónap múlva bejelenti: tönkre mentünk. Közben termé­szetesen az összes anyagi javat kiszedi a saját zsebébe. És ak­kor mi van? Hiszen így műkö­dik a piac. Semmi szabályozott mező- gazdasági piac, semmi finanszí­rozási lehetőség. Félre értés ne essék: nem vagyok szövetkezet párti. Azonban nem látom az esélyét - ezzel az elképzeléssel - a további működési lehető­ségnek.- A mezőgazdaság helyzete előre vetíti a tömeges csődöt és felszámolást.- Ettől félek én is. Ráadásul ez az újabb tömeges leválási le­hetőség még fel is gyorsítaná, így egy teljes ágazat kerülhet végveszélybe. Egyébként ekkor sem lenne gond, lenne az országban elég mezőgazdasági termék. Azon­ban nem hatvan, hanem száz fo­rintos lenne a kenyér, és a tej sem annyi, mint most, hanem — mint már látni lehet az import tejnél, amely 140 forint literje. Ekkor kezelhetetlepné válhat a gazdasági helyzet. Vági E. Zoltán Keresztény szellem - magatartás Beszélünk a törvény szel­leméről, korunk egyik legna­gyobb szelleméről, az alkotó tudatról és gondolkodásról. Szent István a keresztény szel­lemet látta a legalkalmasabb­nak arra, hogy a pogány ma­gyarokat megmentse a kiirtó- dástól. Egyedül a tízparancso­latot állította kötelezőnek, és ezekkel az Isten által íródott, mai napig is érvényes előírá­sokkal tanulta meg népe az Is- ten-szülő-embertárs-házastárs szeretetét, a harc, rablás, gyúj­togatás, kegyetlenkedés-gyil- kosság-nőgyalázással szem­ben. A korábban felállított (mai napig is létező) iskolákban, árva- és szegényházakban, kórházakban, templomokban- kolostorokban a keresztény, cselekvő gondoskodás való­sult meg az egy hiten élő ma­gyarság körében a mohácsi vészig. Keresztény szellemű művé­szek alkotásait látjuk az épít­kezéseken - amit hazánkban és külföldön gyakran megcso­dálunk, mert nekik hitük volt... nekünk csak véleményünk? Belőlük kicsillan és sugárzik a tiszta Isten- és emberszeretet. A keresztény szellem nem tűri a gyilkosságot, rablást, fosztogatást, gyújtogatást, ká­bítószerezést, hazaárulást, a családi élet szétzúzását, a ré­szegeskedést, féktelen táncot, idegen és egyben érthetetlen dalokat. Vannak ateisták és közöm­bösek, pedig el kellene gon­dolkozni arról, hogy honnan, miért, hová tartunk és élünk, és azután ? Sokan félnek a ke­resztény szellem térhódításá­tól, pedig Európában az egy­ház nem tör hatalomra. Saját alapjait rúgná fel a keresztény vallás, ha nem tűmé el, ha ül­dözné a másként gondolkozó­kat. A hitleri és sztálini dikta­túrákkal szemben az egyházak jelentettek egységes erőt, s Trianon után a kis nemzetek is az egyházban tudták meg­őrizni azonosságukat. (Széke­lyek, csángók.) Helytelen volt az a felfogás, hogy a papok megáldották a fegyvereket. Megáldották a zászlót és a katonákat. Egy ima sincs a szertartásokban a fegyverek áldására, de van a kenyér, a ház, szobrok, gépko­csik megáldására. Hogy áldaná meg a fegyve­reket, amikkel ölnek, még ár­tatlanokat is! Kevesen tudják, hogy a volt kunhegyesi katoli­kus káplánt, Csiszár Andrást a fronton akkor lőtték szíven, amikor a magyar katonák előtt misézett a tábori oltárnál. Amikor a riporter megmutatja egy társaságnak a haláltábo­rokról, csontig soványodott, halálra szánt emberekről a fényképet, az egyik fiú meg­jegyzi: nekem ezek a képek semmit sem mondanak. Ezek csak képek. Ötven év sem telt el, s kez­dődik minden elölről: kire­kesztések, fenyegetések, szö­gesdrótok, fegyveres őrök, ki­sebb és nagyobb háborúk, óri­ási hazugságok és porhintések. Ezek láttán, hallva, a keresz­tény lélek megborzad. A szekularizált Európa ke­leti végein az elmúlt évtize­dekben a pártállamok kötelező ateizmusa ment a legvégsőkig, amikor ez a szellemiség az óvodák szintjéig hatolt el. így lett az ajándékozás jelképes szentjéből, Miklós püspökből „Télapó”. Az ötvenes évek hívő embere sajátos humorral reagált az erőszakos oltárfosz- tásra, melyben a szentnek még a nevét is megpróbálták kitö­rölni a köztudatból. Idő kér­dése - mondogatták —, hogy Szentes városának nevéből is kiiktatják a szent szót. Marad az „Es”. (Kunmárton, Török- miklós). Az „államvallás” ate­izmusa következetesen fordult először Isten léte ellen, aztán az erkölcs ellen. Az Isten léte elleni támadás két bázisa: a görög atomizmusból kialakuló nézet volt egyfelől, az örök atomok, s vele az „örök anyag” fogalma. A másik bá­zis pedig a darwini fajelmélet, fejlődéselmélet. Ennek alapján iskoláinkban tervszerűen folyt az ateista nevelés, miközben az örök anyag atomista néze­tére a tudomány döntő csapást mért a modem fizikában, a darwinizmus pedig múzeumba vonult. A jelenben már a bio­lógiai programozottság felől értelmezzük az evolúciót (fej­lődés), amely zavartalanul összeegyeztethető az istenhit­tel, sőt következtetni enged az értelmes Programozóra. Kell, hogy valaki elindítsa a napot, hogy életünk édesanyá­ink szíve alatt kezdett élni, és a lélek természeténél fogva Is­tentől van, tehát keresztény. Minden állandó mozgásban van, mondja a görög filozófia. Életünk is... és el is múlik a földi élet. Száz esztendő alatt mind kint leszünk a temetők­ben, Isten szántóföldjében. Az iskolák emberebb embert, ma- gyarabb magyart nevelnek, ér­zékenyeket az értékekre, az emberségre, okosakat és tanul­takat, figyelembe véve és nem sértve a másként gondolkodó állampolgárok jogos igényeit sem. Kosztolányi: „Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, - úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és görön­gyök közt botoltam, - mégis csak egy nagy ismeretlen Ur­nák - vendége voltam.” Bollók Emil esperes-plébános Határhelyzet Tanácsi vállalatból A Határőrségtől tegnap reg­gel kapott tájékoztatás szerint a zsúfoltság miatt továbbra is ajánlatos a járművezetőknek el­kerülni a nagylaki határállo­mást, amely előtt 4 kilométer hosszú a kocsisor, s a személy­autóknak 18, a teherautóknak 40 órát kell várakozni a kilé­pésre. Ésszefűbb tehát az ártándi ha­tárállomást választani, ahol a személyforgalomban 4, a teher­forgalomban 30 óra a várako­zás. Gyulánál a személyautók 5 órás sorbanállás után léphetik át a határt, ám a teherforgalomban tovább nőtt a zsúfoltság, s im­már 60 óra a várakozás a kilé­pésre. Zsákokat a Plastman Kft.-tűi! Azonnali szállítás. Raschel, 50x80 cm-es, piros, zöld, sárga, PP, 56x110 cm-es, fehér, Pe, lapos, 580x1150x0,16. • Bálakötöző zsineg, 350 m/kg. Cím: Siófok, Dózsa György u. 140. Tel.: (84)-313-385, (60) -317-866, (60) -317-870 Fax: (84)-313-515. Telex: 226-637 Részvénytársasággá alakul a temetkezési vállalat A negyvenedik évfordulót ünnepelték A temetést a helyi önkor­mányzatok enegedélyezésé- vel magánvállalkozók is vé­gezhetik, így ezen a terüle­ten is kialakulhat a piacgaz­daság, a versenyhelyzet. Ennek természetes követ­kezménye, hogy a volt tanácsi vállalatok gazdasági társa­sággá alakulnak. A megyei temetkezési vállalat részvény- társasággá történő alakításáról a megyei önkormányzat jú­nius 25-én hozott határozatá­val rendelkezett. Tegnap kora délután negy­venéves fennállását ünnepelte a vállalat a Tiszaligetben, ahol jelen volt Pusztai Tamás igaz­gatón kívül Kertész György, a Belügyminisztérium főtaná­csosa, aki köszöntő beszédé­ben hangsúlyozta a kényszer­szolgáltatás végzésében a tisz­tességes, etikus magatartás fontosságát. A jubiluemi ünnepségen a vállalat volt és jelenlegi dol­gozói a protokolláris esemé­nyek után étkeztek, és akár táncolhattak is. Mint arról már hírt adtunk, az Ady Endre út-Ságvári út sarkán eltört a nyomócső. A víz- és csatornamüvek mun­kásai fokozott tempóban dolgoztak a hiba elhárításán, hogy a forgalom mielőbb zavartalan legyen. (Fotó: Novák)

Next

/
Thumbnails
Contents