Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
1993. július 28., szerda Hazai tükör 3 A közvélemény hangja .. vita helyett fertőtlenítés legyen!” Vélemények tószegi lépfene-ügyben Kutatások a felzárkózás segítésére Az Alföld relatíve elmaradott makrorégió Megyénk helyzete sem jobb A lépfenével fertőzött trágya Tószegre szállítása továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Igyekszünk folyamatos tájékoztatást adni az ügyről, amely még korántsem zárult le. A Magyar Rádió Névjegy című műsorában is nyilvánosságot kapott a lépfenés trágya körüli bonyodalom. Hegyi Imrét, a Húszas Stúdió szerkesztő-riporterét arra kértük, tallózzon lapunk számára a rádióriport elhangzása után beérkező észrevételekből. Hegyi Imre: Jellemző részeket gyűjtöttem a hozzám érkezett hallgatói, olvasói levelekből. E levélrészletek amolyan mini szociográfiák, pró és kontra: „Meggondolhatná Törőcsik, hogy országos sztár vagy tószegi megbecsült akar lenni! Minek mocskolni a falut? Mit hozakodik elő a lépfenés trágyával? Nem elég neki a sugár- zásos dicsőség ...?” .. Kérem a riporter urat, járjon el, hogy Törőcsik Mihály súlyos beteg, Csernobilban megfertőződött bátyám számára oltóanyagot küldjön. Az Isten is megáldja érte! ...” „... Elégedjen meg a Törőcsik, hogy a rádióban sokan hallgatták. A falu választott vezetői ellen van, ha felfújja a trágyaügyet. Mert az engedéllyel van. Egy ember mindent akarhat? ...” Megszigorították a kőolajtermék-vezetékek ellenőrzését, hogy elejét vegyék a csövek megcsapolásának módszerével ez idáig gyakran előforduló benzinlopások. Dobányi László, a MÓL Rt. terméktárolási és szállítási igazgatója az MTI-nek elmondta: az üzemanyaglopások ügyében a rendőrségi vizsgálat még tart, ám az „... Azért fordulok önhöz, mert úgy gondoljuk, hogy személyes tekintélyét kellene latba vetnie, hogy történjen meg a tószegi lépfenés trágya fertőtlenítése. És kérdezze meg: ki adta az engedélyt a telepre? Miért nem ott fertőtlenítenek, ahol a fertőzés van? Miért csak a Néplap cikke után szólalt meg a tószegi polgármesteri hivatal?” „... Lehet, megver az Isten érte, de bírálom Törőcsik Mihályt! Miért jó neki, hogy pártállami káderekkel vitatkozik? Ő egy országos Tudós! Kérjük, segítsen, hogy vita helyett fertőtlenítés legyen! ...” „... Hálát adok Istennek, hogy véletlenül meghallgathattam a Névjegyet, Törőcsik Mihály műsorát. Ő az az ember és magyar, akiért forrón szeretem ezt a marakodós, turáni átokkal megvert, szétszórt kis népemet.” Folytathatnám a szemezgetést oldalakon át. Nem teszem, hiszen a legjellemzőbb véleményeket idéztem. Temérdek indulat, büszkeség, felháborodás, kétségbeesés, szív és klikk sugallta gerjedelmek. Vajon nem kellene-e átgondolni a helyieknek s távolabb lakóknak, hogy megismerjék szülőföldjük szülöttét, Törőcsik Mihályt? Vajon várható-e, hogy „fent” megbecsülés, egyetértés és közösen kimunkált szándék vezesse akaratunkat, ha „lent” ilyen táncát lejtheti a félreértés,' az elhallás, az acsarkodás és a betartás? eredménytől függetlenül a vezetékek mentén mindenütt sűrítették a megfigyeléseket. Százhalombattáról kiindulva összesen 1300 kilométer hosz- szan húzódnak - egy méterre a föld alatt - a kész benzint a telepekre továbbító csövek, s mint ismeretes, ezeket csapolták meg az eddig ismeretlen tettesek. Az Alföldről szóló ország- gyűlési és kormányhatározatokban foglaltak alapján a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kutatási szerződésben bízta meg az MTA Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudományos Intézetét, hogy a korábbi és a jelenleg folyó kutatások eredményeire alapozva dolgozza ki az Alföld hosszú és rövid távú területfejlesztési, tájfejlesztési (tájvédelmi és tájhasznosítási) koncepcióját. Az Alföld-program legfontosabb eredményeit a közelmúltban dr. Csatári Bálint, az intézet igazgatója ismertette Jász-Nagykun Szolnok megye közgyűlése előtt. Megtudhattuk, hogy a kutatási programot a dr. Enyedi György és dr. Stefanovits Pál akadémikusok vezetésével létrehívott tudományos tanács koncepciója alapján végezték el, 96 - különböző tudományterületet képviselő - kutató és szakember bevonásával. Csupán az előtanulmányok mintegy kétezer kéziratoldalt kitevő, tematikusán összefüggő elemzést tartalmaznak. Stratégiai alapcélok A kutatók az Alföldet mint Európa egyik legmarkánsabb ilyen tájkarakterű, és az Európai Regionális Együttműködéshez is megfelelő méretű makrorégi- óját mutatják be. Részletesen vizsgálják népességét, természeti környezetét és annak állapotát, a termelő szférák (ipar, mezőgazdaság) helyzetét és válságát, a területfelhasználás várható kulcsfontosságú változásait, a településrendszer és az infrastruktúra sajátos, alföldi karakterét és relatív elmaradottságát, a régió turizmusát és az új önkormányzati rendszernek a mai területfejlesztéskor betölthető szerepét, az együttműködés lehetőségeit és korlátáit. Ezeknek megfelelően a koncepció négy stratégiai alapcélt vázol fel. Először: az Alföld természet és emberalkotta értékeinek, a régió „másságának” megőrzését. Másodszor: egy alulról építkező, a helyi környezeti és társadalmi adottságokra, az újjáéledő identitásra is épülő, fenntartható fejlődés feltételeinek a biztosítását. Harmadszor: a belső adottságoknak, valamint a nemzetközi versenyképességnek és regionális integráció feltételeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítását. Negyedszer: hozzájárulást az Alföld és különösen egyes kistérségei akut szociális és gazdasági válságproblémái megoldásához, a makrorégió relatív elmaradottságának fokozatos felszámolásához. A koncepció készítői - ezekre építve - konkrét javaslatok sorát teszik a kormányzatnak a tájrehabilitációtól kezdve a gazdasági-társadalmi átalakulás módozatáig. Mi a helyzet a megyénkben? A kutatások szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye magán viseli ugyan a makrorégió szinte minden jellegzetességét, de sajátos gondokkal és előnyökkel is szép számmal bír. A természeti környezet szempontjából adott a Tisza folyó komplex problematikája, gond a fokozódó vízhiány, a talajok termőképességének megőrzése, s az, hogy a nagyüzemi termelés során „egész tájegységek váltak kultúrsivataggá.” A gazdaság szempontjából baj az, hogy a rendszerváltás óta országosan e megyében volt Nóg- rád után a legalacsonyabb az egy lakosra jutó összes beruházás, és Békés után az Alföldön itt volt a legnagyobb az ipari foglalkoztatás visszaesése. Nem jobb a helyzet az infrastruktúra terén sem: környezeti szempontból a közműolló városi mutatói a leggyengébbek e megyében, s országosan az egyik legalacsonyabb a telefonellátottság színvonala. Gond az is, hogy a megye településhálózatának területi kapcsolatrendszere igen bonyolulttá alakult az elmúlt százhúsz esztendő alatt. Előnyök főleg Jász-Nagy- kun-Szolnok megye centrális elhelyezkedéséből adódhatnak. Területi integrációs szerepét biztosíthatja a Tisza-tó fejlesztése és a Körös-Maros Nemzeti Park létesítésében való részvétel. A központi fekvés gazdasági szempontból is kedvező, különös tekintettel a térben ösz- szehangolt fejlesztési alprog- ramok kidolgozására és új gazdasági ágazatok befogadásának biztosítására. Az infrastruktúrában legfeljebb a szintre hozás lehet reális cél, a több módon is differenciált települési kapcsolatok viszont az alulról építkező kistérségi összefogásra kínálnak lehetőséget a területfejlesztésben. A kistérségi sajátosságok figyelembevétele azért is fontos, mert a Jászságban és a Tiszazugban a népesség fogyása és elöregedése súlyos következményekkel járhat, a Kö- zép-Tisza-vidéken a népesség iskolai végzettségének színvonala a legalacsonyabb, nagy a munkanélküliség, a Nagykunságban - a viszonylag kedvező alapmutatók mellett - a térségi munkamegosztás és a kooperáció marad el messze a kívánatostól. Ajánlások Az Alföld Kutatási Program ajánlásai között néhány kiemelkedő fontosságú javaslat is szerepel. Ilyen, hogy létre kellene hozni az Alföldi Fejlesztési Tanácsot, amelyben az itt élő érdekeltek kapnának többséget. A fejlesztések koordináló szerve egy kis létszámú, független, de profitérdekeltségű társaság lehetne, amelyet a kistérségi-megyei társulások hívnának életre és működtetnének. Több javaslat foglalkozik az egész Alföld hátrányos helyzetét célzó teendőkkel (ilyen például a Terület- fejlesztési Alap 60 százalékának ide „csoportosítása”; az agrárgazdaság átalakításának módjai; a gazdaságélénkítés, átképzés és tőkebevonás helyi lehetőségei és mások). A legfontosabb konklúzió: a felülről indított, makroszemlé- letű projektek csak az alulról kezdeményezett és vállalt fejlesztési elképzelésekkel lehetnek sikeresek. Ehhez kell a területi-regionális információk és fejlesztési elképzelések láncszemeinek szorosan összekapcsolódni, és „fürtszerűen” - a helyi prioritások kidolgozásával - az Alföldön összegződni. Sz. P. S. Cs. J. Elriasztják a benzintolvajokat Kisboltok versenyhelyzetben Hányán élnek meg egy utcában? Szeptemberben újabb tb-adóslista Nehéz versenyhelyzetben dolgozni, de ez a piacgazdaságban elkerülhetetlen. A változásokhoz az is hozzátartozik, hogy aki eddig csak „aligversenyt” érzékelt, mára belekerült az éíet sűrűjébe, de az is, hogy az új vállalkozó még szorosabb küzdelmet teremt. Üzletnyitás előtt nem árt felmérni a konkurenciát, hogy reális legyen a terv. Az utóbbi években egymás után nyílnak meg környezetünkben butikok, élelmiszer- és más kis üzletek. Az ötlet megszületéséről kérdeztük meg Juhász Attilát, a szolnoki Rákóczi úti non-stop Téka ABC tulajdonosát.- 1991-ben nyitottuk meg éjjel-nappali üzletünket. Mivel ezen a környéken az éjszakai és hét végi ellátás nem volt biztosítva, úgy láttuk, ilyen jellegű üzletre szükség van. Véleményem, hogy egészséges a versenyhelyzet. Az utcában a közelünkben van egy állami élelmiszer ABC, a városban pedig néhány non-stop üzlet, ezek azonban a távolság miatt nem késztetnek szoros küzdelemre. Kialakult a rendszeres vásárlókörünk. Természetesen hosszabb ünnepeken nagyobb a forgalmunk, ha bezár a többi bolt, azt megérezzük. Nem vagyunk a legolcsóbbak, de az nálunk presztízskérdés, hogy nem zárunk be egy percre sem. Voltak elképzeléseink, hogy eltérő nappali és éjszakai árakat alkalmazunk, de az elszámoltatás miatt ezt nem tudtuk megvalósítani. A folyamatos nyitva tartás mellett a versenykihívásnak másképpen is megpróbálunk megfelelni. Ezt támasztja alá a készletösszetételünk, ami a kereskedelmi főiskolásoktól - vizsgálatuk alapján - jó osztályzatot kapott. Ezenkívül itt olyan fiatal kis csapat dolgozik, amely garantálja a jó munkát. * * * Az előző üzlettől ötszáz méterre nyílt egy másik kis élelmiszerüzlet, úgy, hogy közöttük van még egy élelmiszer ABC és a kenyérgyári élelmiszerbolt, az utca végén pedig az ötödik ilyen jellegű kis üzlet. Készített-e üzleti tervet, számolt-e a versenyhelyzettel? - kérdeztük Bék Erikától, a Stop non-stop üzlet tulajdonosától.- Én kényszerhelyzetben voltam. Munkanélküliként valamihez kezdeni kellett. Abból jött az ötlet, hogy valamikor élelmiszer-eladónak tanultam, majd néhány évig ebben a munkakörben is dolgoztam. Igaz, hosszú ideig gyógyszertárban voltam irodai dolgozó, de úgy gondoltam, hogy ezt azért tudom majd csinálni. Az a célom csupán, hogy ebből az üzletből az élettársammal és két gyermekemmel együtt tisztességesen meg tudjunk élni. Nincs egy hónapja, hogy nyitottunk. A legalacsonyabb árakkal dolgozunk. Már vannak törzsvásárlóink, bár reklámra még nem tudtunk költeni. A közel lévő boltokat nem érzem konkurenciának. Ha elérjük a napi 20 ezer forint forgalmat, abból, úgy gondolom, már meg tudunk élni. * * * Az üzletnyitás engedélyeztetése a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik, azt azonban senki nem vizsgálja, hogy a vállalkozni szándékozó, esetleg a munkanélküliként vállalkozásba kényszerült, ért-e igazán az üzlethez. Ha ért hozzá és jól fel tudja mérni a lehetőségeket, a körülményeket és a versenyhelyzetet, az az ő szerencséje, ha nem ért hozzá, az ő baja. Versenyezni azonban nemcsak a már meglévő üzletekkel, de az újabban nyílókkal is kell. A dilemma csak az, hogy hányán tudnak ilyen jellegű tevékenységből megélni egy utcában, hogyan vonzzák el egymástól a vásárlóerőt, amikor talán már egyikük sem tud talpon maradni. Érdemes lenne megfizetni a piackutató szakértőket, de miből? Szabó Irén Szeptember elején újra nyilvánosságra hozza legnagyobb adósainak névsorát a társadalombiztosítás Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Önkormányzata. Az adóslista az első félévi állapotot veszi alapul, de azon munkáltatók, akik augusztus első harmadában teljes egészében rendezik tb-adósságukat, nem szerepelnek majd a kimutatásban - válaszolta az MTI érdeklődésére tegnap Baranyai Géza, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sajtófőnöke. A jelenleg rendelkezésre álló, május végi adatok szerint már 107,2 milliárd forint kintlévőség terheli a tb-alapot. I I □ □ □ I I I 1 i 1 \ '"] : ..1 !J 1 1 1 B 1 P ÁLYÁZAT a Közép-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ (1052 Budapest, Városház u. 7., 275. sz.) pályázatot hirdet megyei oktatásszervező állásra. Pályázati feltételek: 1. Egyetemi végzettség (középiskolai tanár) Előnyben vannak a több szakkal, több diplomával, illetve számítástechnikai végzettséggel, nyelvvizsgával is rendelkezők, továbbá azok, akik több iskolatípusban és fokozatban tanítottak, valamint akik már szakértői, szaktanáradói feladatokat is elláttak. 2.10 évnél nem kevesebb tanítási gyakorlat. 3. A pályázathoz csatolni kell a kézzel írott szakmai önéletrajzot és a képesítést igazoló diploma fénymásolatát. 4. A pályázat beadásának határideje: 1993. augusztus 15. 5. Az állás elfoglalásának időpontja: 1993. szeptember 1. *30874/1H* □ □ □ □ HÍREK Berekfürdő Augusztus nyolcadikén, vasárnap az „Életet az éveknek” nyugdíjasklub Szent László-napi, egész napos rendezvényt tart a berekfürdői strandon. A rendezvényen amatőr együttesek lépnek föl, de lesz folklórműsor a hagyományok kedvelőinek, és természetesen különböző gyermekműsorokat is rendeznek. Az ország minden részéről várják az érdeklődő nyugdíjasokat, de a fiatalabbakat is. * * * Július huszonnegyedikén tartottak falugyűlést. A fórumon az eltelt év munkáját értékelték, s a távlati tervekkel is megismertették a lakosságot. Itt esett szó többek között a településrendezési tervről s a várható beruházásokról. * * * A Park étterem teraszán minden pénteken, este nyolc órakor Karcagi Nagy Zoltánnak, a Magyar Rádió énekesének műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. A műsorban fellép Farkas Rozália, a televízióból ismert fiatal nótaénekesnő is. A műsort zongorán kíséri: Kálmán Sándor. Jászalsószentgyörgy A község lakossága négyezer-kétszáz fő. Az idén eddig harmincnnyolc kisgyermek született, a halálozások száma pedig negyvenegy. Nyolc házasságkötés történt az elmúlt hét hónap alatt. A munkanélküliek száma négyszázharminc, (ez tíz százaléka az összlakosságnak), s hatvanan részesülnek a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában. * * * Július huszonegyedikén, szerdán tartottak tájékoztató jellegű testületi ülést a községben. Az önkormányzat részére benyújtott szociális kérelmeket szinte kivétel nélkül jóváhagyták. A legfontosabb napirendi pont a gázfejlesztés előzetes tárgyalásainak az értékelése volt. Itt mondták el ugyanis, hogy a beruházás finanszírozásához önkormányzati kölcsön felvételére van szükség, negyvenhatmillió forint értékben. A kölcsön öt évre szól. A felvételéről hozott döntés azonban egyelőre csak elméleti, hiszen a többi - a gázfejlesztésben érdekelt - község önkormányzatával további tárgyalások szükségesek. Jászfelsőszentgyörgy A jászfelsőszentgyörgyi „Segítsetek Alapítvány” kuratóriuma szeretné megkérni mindazokat, akik anyagi segítséget tudnának nyújtani egy izomsorvadásban szenvedő, nyolcéves kislánynak, aki Amerikában van gyógykezelésen, s akinek a kezelése biztosítva van, de nincsen meg az anyagi lehetősége az ottani megélhetésre, a klinikára történő napi bejárásra. A támogatást a következő számlára lehet befizetni: Konzumbank Rt., Jászberényi Fiók, 459-98922-11701, „Kovács Lilla javára”.
