Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
4 1993. július 28., szerda Gazdasági tájoló Napjaink egyik legnépszerűbb fogalma a lízing A lízing története A gazdasági növekedés minden társadalom, minden gazdálkodó alapvető célja. Gazdasági felemelkedés beruházások nélkül nem képzelhető el. A beruházások elsősorban azokná a gazdálkodóknál szükségszernek. akiknek a versenyképességük csökkent, vagy megszűnt, hogy jól célzott beruházással, - korszerűbb, gazdaságosabb feltételek megteremtésével - újra versenyképesek legyenek. A beruházás tőkeigényét éppen ilyen, saját tőkével nem rendelkezőknek a legfontosabb, de egyben a legnehezebb előteremteni. Már az ókorban előfordult, hogy a rabszolgákat az északolasz márványbányák nem vették meg a rabszolgakereskedőtől, csak „bérbe” vették a munkaerőt. Hasonló tőkekímélő megoldás volt, amikor a hajósok a drága hajóhorgonyokat nem vásárolták meg, csak „bérbe” vették. A Bell Telefon Társaság készülékeinek tulajdonjog megszerzése nélküli használati joga (vételár kiegyenlítés nélkül, bérleti díj ellenében) hasonló pénzügyi manőver volt a múlt század végén. * Az USA-ban a FORD cég a személygépkocsik iránti keresletet, egyben saját forgalmát lendítette fel az 50-es évek elején egy olyan jogintézménnyel, mely megtalálta a kivezető utat az anyagi fedezettel nem rendelkező „vásárló” réteg és a gyártó (kereskedő) érdekeinek megfelelően. Ez a jogintézmény a lízing. Az első társaság az UNITED STATES LEASING CORPORATION (alapítója: Henry Schoenfeld) 1952-ben alakult az USA-ban ezen ügyletek lebonyolítására. A 60-as években Európában elsőként NSZK-ban, Olaszországban és Franciaországban terjedt el a lízing és azóta egyre nagyobb teret kapott a beruházás (eszköz vásárlás) összvolumenében. A lízing jelenleg már általánosan elterjedt, mondhatni a világ minden országában alkalmazzák, mint a nemzetközi tőkeáramlás egyik új jogi lehetősége, -kerete; nemzetközi szervezetei alakultak (LEASEU- ROPE, ASIALEASE, stb) és már általános törekvés van arra, hogy minden ország saját jogrendszerében önálló jogszabályozással szabályozza a lözing- tevékenységet. Törvényi szabályozás hiányában lízing esetében a szerződési jog szabályainak analóg alkalmazásával biztosítható a szükséges jogi keret. Az adás-vétel, a bérlet, a vállalkozás, a hitelszerződés, a bizo- mány jogi szabályozottsága ad lehetőséget hazánkban is a lízingtevékenységre, a lízing- szerződések jogi keretek közé szorítására. Elengedhetetlen a gazdasági rendszerváltás után a lízing önálló szerződéstípuskénti elismerése, annak speciális jogi természete és az egyes elemeinek jelenlegi hazai szabályozatlansága miatt. A lízing megjelenése Magyarországon A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején főként a beruházási célprogramok eredményeként a magyar gazdaságra jellemző extenzöv fejlődés a nyolcvanas évek közepétől megtorpant. A gazdasági felemelkedés beruházások nélkül pedig el sem képzelhető. A jelentkező szerkezetátalakítási igény, a beruházásokhoz szükséges tőke hiánya különböző pénzügyi fedezet források honosítását, a piacgazdaságokban sikeresen alkalmazott módszerek hazai bevezetését tették szükségessé. A lízingre Magyarországon először a pénzügyi szakemberek figyeltek fel, majd hamarosan a beruházást pótló jellege miatt egyre szélesebb körben terjedt el. A Privát Profit című folyóirat egyik cikke 1991-re 100 milliárd forint lízingügylet megkötését prognosztizálta. A lízingelt termékek értéke 60-70 milliárd Ft volt és a beruházások 8-15 százaléka lízingből valósult meg. Már 1991. év közepén mintegy 20 nagy és több, mint 100 kis lízing cég működött Magyarországon. Ezek egy része bankrészleg, vagy banki érdekeltség, míg a többi különböző lízingtársaság (vegyesvállalat, külföldi lízingtársasághoz kapcsolódó társaság, Kft-k, stb.) A lízing típusai A lízingnek sokféle típusa alakult ki a külföldi és hazai gyakorlatban. A különböző lízingformákat több rendező elv alapján lehet csoportosítani:- A lízing tárgya, jellege szerint: ingó-, ingatlan lízing; beruházási javak-, fogyasztási javak lízingje- A lízing tárgyára vonatkozóan a lízingbe vevő célja szerint: elsődleges a használati jog megszerzése (működési lízing); elsődleges a tulajdonjog megszerzése (pénzügyi lízing); elsődleges a pénzügyi problémák áthidalása (visszlízing).- A jogügyletben résztvevő felek kapcsolata szerint: közvetlen lízing; közvetett lízing. A szerződéstípusok eltérő, fő jellemzői alapján bemutatok néhány lízingformát: A működési lízing (Operating-Leasing) A lízingbe vevőnek nem célja, hogy a tulajdonjogot megszerezze, helyette az adott ingó vagy ingatlan meghatározott időszakra történő használati joga áll a középpontban, meghatározott időszakonként (havonta, negyedévente, félévente, évente) a használatért a lízingbe vevő díjat fizet. Az operatív lízing olyan bérleti szerződés, melyben kikötik, melyik az az időpont, ami előtt a megállapodás nem mondható fel, és utána a bérbe vevő eldöntheti, hogy tovább bérli-e az adott ingó vagy ingatlant, avagy lemond annak használatáról. A lízingbe adó így máshová adhatja bérbe, illetve értékesítheti a lízing tárgyát. Az újrakihelyezés lehetőségéből következik, hogy a lízingelési idő alatt a szóbanforgó eszköz nem használódhat el teljesen, ennek megfelelően a lízingdíj csak az amortizáció egy részét tartalmazza. Beszámítható viszont a díjba az újrakihelyezés kockázata. Az operatív lízing nagy előnye, hogy a hazai szabályzók szerint bérbeadásnak minősül, így a mindenkor esedékes törlesztés, mint bérleti díj, kötöttségek nélkül költségként elszámolható. A felhasználó szempontjából olyan berendezések, eszközök lízingelése jár különös előnnyel ennél a lízingformánál, amelyeknél a technikai fejlődés viszonlag gyors, tehát a például 3 éves szerződés lejártakor az addig használt berendezés, eszköz már technikailag avult és nem érdemes megtartani, így helyette inkább kedvezőbb „újabb generációs” termék ismételt lízingbe vétele. A működési lízing a ’’kínálati oldal”-hoz kapcsolódik; az értékesítési formák bővítését szolgálja, de a „keresleti ol- dal”-nak is van motivációja, mivel eszközszükségletét gyorsan tudja kielégíteni, nem tőkeigényes és mérsékli a beruházási kockázatot. A pénzügyi lízing (financial-leasing) A lízingbe vevő végső célja a lízing tárgya tulajdonjogának a megszerzése. Alkalmazása akkor célszerű, amikor a szükséges pénzügyi források hiánya miatt közvetlen vásárlásra nincs lehetőség, vagy a lízinghez kapcsolódó különböző előnyök miatt ez a kedvezőbb. Ellentétben az operatív lízinggel a finanszírozási lízingnél a berendezés egyetlen szerződés ideje alatt teljesen, vagy majdnem teljes mértékben amortizálódik. Amennyiben a lízingbe vevő számára az a legfontosabb, hogy az általa befizetendő törlesztő részletek még az adott évben költségként elszámolhatók legyenek, akkor a lízingbe adó által megadott fizetési ütemezés szerinti 34 hónapos futamidőt célszerű választani. Magyarországon leginkább elterjedt lízingforma a pénzügyi lízing. A hatályos hazai jogszabályok szerint a legrövidebb futamidő 366 napA lízingdíjat úgy állapítják meg, hogy egyrészt fedezze az eszköz árát, másrészt a lízingbe adó költségeit és nyereségét. A szerződésben kikötik, hogy a futamidő lejártakor meghatározott megváltási díj (maradványérték) fejében a lízing tárgya átruházható a lízingbe vevőre, vagy az gyakorolhatja elővásárlási jogát. (A megváltási díj a hazai gyakorlatban a berendezés értékének 0,5-10 százaléka.) A finanszírozási lízingnél a kockázat elsősorban a lízingbe vevőt terheli, aki például köteles a szerződés idejére biztosítást kötni és a biztosítási kötvényt a lízingbe adóra engedményezni. A pénzügyi lízing a „keresleti oldal”-hoz kapcsolódik, a lí- zinbe vevő pénzügyi problémáit oldja meg, közép- vagy hosszú távon. Gyakorlatilag tőkebiztosítási lehetőség, de mégsem hitelezés, mert a lízingtárgy tulajdona a futamidő alatt a lízingbe adónál marad, de a tulajdonos a jogait, kötelezettségekkel együtt a lízingbe vevőre ruházza át. A visszlízing (sale- and lease back) A lízingbe vevő saját tulajdonát képező eszközt adás-vételi szerződéssel eladja a lízingbe adónak és ugyanakkor lízing szerződéssel, mint lízingbe vevő használatba veszi azt. Privatizációs lízing (új lízingforma) Csaknem két éves előkészület után 1992-ben született az Állami Vagypmügynökség új privatizációs finanszírozási eszköze, a privatizációs lízing. Jellegében ugyanolyan lízingforma, mint akár a gépkocsi lízing (a futamidő alatt a lízingbe vevő csak használója a lízingbe vett vagyontárgynak, de a futamidő elteltével a vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába megy.) A privatizációs lízing alapvető célja, hogy a belföldi tőkehiányos gazdaságban mégis fizetőképes kereslet indukáljon. A lízingkonstrukció ajnos csak a kevésbé kelendő cégekre ad privatizációs lehetőséget, mivel csak maximum 500 millió forint tőkéjű állami vállalat, üzletrész, tulajdonjog lízingelhető, de azok is csak abban az esetben, ha azokat előzetesen nem sikerült értékesíteni. A lízingbe vevő csak természetes személy lehet. Sajátos módon lehet egyébknt a privatizációs lízinghez jutni:- az ÁVÜ pályázatot ír ki tulajdonrészek privatizációjára, lízing formában,- a privatizációt biztosító lízinget pályázni kell,- a pályázatnak tartalmaznia kell a lízingdíjra vonatkozó ajánlatot, a reorganizációs terveket, a tulajdonszerzés jogi feltételeinek rendelkezésre állását (50 százalék saját tőke + 1 szavazat), kisbefektetők körét (kárpótlási jeggyel rendelkezők), foglalkozási-, vagyonme- gőrzési garanciákat. A futamidő 50 millió forintig maximum 5 évig, 100-500 millió forint között maximum nyolc évig terjedhet. Egy éves lízingdíj ösz- szegéig a privatizációs lízinghez ingatlan, értékpapír, üzletrész, vagy bankgarancia szükséges. T.I. Nem csak az égben köttetnek A tőzsde varázslatos világa (részlet egy sikeres államvizsga dolgozatból) A tőzsdék történelmi fejlődéséről nincsenek pontos adataink. A működését meghatározó alapelvek az ókori múltban gyökereznek, ezek a kereskedelem mind hatékonyabb szervezésére és szabályozására irányuló törekvések, amelyek az 1700-as évek végén kibővültek, az árukockázat elhárításának, illetve kihasználásának egyre növekvő igényével. A középkorban, a kereskedelem gyújtópontjában keresték fel egymást a kereskedők, így Ausburgban, Amsterdamban, valamint Ulmban. Abban az időben a kereskedők közös raktárakat létesítettek, felhalmozták áruikat és azután eladták. A tőzsde nevét sokan a latin bursa szóból származtatják, mások azt állítják, hogy a név Brügge városából, a Hanza kereskedelem központjából származik és eredetét a Van der Bürse családnak köszönheti, akiknél össze-összegyűlnek a kereskedők. Léteznek olyan nézetek is, amelyek szerint az említett úriember házának kapuján kell keresni a megfejtést. A családi ház homlokzatán három pénzerszény vagyis bourse volt címerül festve. Egy újabb forrás szerint a tőzsde neve az Antwe- reni Bessenstheatre utcából ered, ahol a kereskedők gyülekezni szoktak. A középkor leghíresebb tőzsdéje Antwerpenben működött, amely 1531-ben jött létre. Már a XVII. században a tőzsdék nyilvános intézményjelleget nyertek azáltal, hogy az állam elismerte, illetve az állam maga állította fel azokat. Az utóbbi eset különösen a francia tőzsdére igaz, amely már a XIV. században fennállott. Angliában, pontosabban Londonban voltak rendes gyűlések, de külön épületet a gabona forgalom részére 1749rben, az értékpapírforgalomnak 1802-ben állítottak fel. Németországban, Hamburgban létesítették az első tőzsdét 1558-ban. Bécsben 1759-ben merült fel először a tőzsde gondolata a kereskedelem fejlesztése érdekében, de ténylegesen csak 1771-ben történt meg a bécsi tőzsde megnyitása. Magyarországon a kereskedelem és a forgalom évszázados tespedése után a XIX. század elején kezdett élénkülni. A források szerint az 1840-es években vált érezhetővé, hogy egy forgalmi központ létesítésére nagy szükség van, de ez csakis az áruforgalomra vonatkozott. Az 50-es években, amikor kereskedelmi egyesületek keletkeztek és az akkori abszolitikus kormány egy ideig kísérletet tett, hogy a politikai és az egyéni szabadság hiányát az ország anyagi érdekének istápolásával pótolja, próbáltak a tőzsdéhez hasonló intézményt létesíteni, ez a pesti Lloyd Társulat volt. A pesti Lloyd Társulat 1863-ban kapott hivatalos felszólítást, hogy a tőzsde végleges felállítása végett tegye meg a szükséges intézkedéseket. A mai tőzsde elődjét, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1864-ben alapították. Virágzott az üzleti élet, áru- és értékpapírkereskedelmet egyaránt folytattak a börzén. 1948-ban az ismert okok miatt bezárt az intézmény. A tőzsde lényege A tőzsde térben és időben koncentrált piacot teremt nagytömegű, forgalomképes, helyettesíthető, viszonlag stabil minőségű árucikkek számára. Koncentráltságával, a nyilvánosságot biztosító kereskedelmi, ár(folyam) alakítási rendszerével lehetőséget ad a gazdaságilag korrekt értéken történő adásvételre és a gyors, biztonságos lebonyolításra. A tőzsde egyben információs központ is. Az ott kialakuló árfolyamok a tőzsdei üzletekben kötelezőek, de a nem tőzsdén lezajló forgalom számára is irányadóak. Ezen túlmenően persze a tőzsde magában foglalja a tőzsdén kereskedő, üzletelő alkuszok önkormányzatát is, amely független testületként jogosult a tőzsde működési rendjét kialakítnai, illetve a tőzsdét működtetni. A tőzsde rendje, a tőzsdetaggá válás feltétele országonként, sőt sokszor országon belül tőzsdénként is eltérhet. A tőzsde nem profitérdekelt intézmény, a tagok nyeresége nem a tőzsdétől, hanem a tőzsdei üzletkötések hasznából származik. A tőzsdei alkuszcégek érdeke tehát egybeesik a gazdaság érdekeivel, hiszen a forgalom, az üzletkötések számának, vagyis a tőkeáramlásnak a növelésében érdekeltek. Jogállásuk szerint a tőzsdéknek két alaptípusát különböztetjük meg: az európai (kontinentális) és az angol-amerikai. Az európai kontinentális típusú tőzsde közjogi jellegű, az állami gyakorol felette felügyeletet. Á tőzsde szabályozása alapvetően törvényszintű, törvényszintű, általános érvényű törvényben szabályozott. Az angol-amerikai tőzsde magánjogi jellegű intézmény. Az állami kormányzattól függetlenül keletkeztek és működnek. Természetes vagy jogi személyek szabad társulása, amelyek általában részvénytársaság formájában tevékenykednek. Az árutőzsde Az árutőzsde fizikai áruk koncentrált adásvételének színhelye. Ezek lehetnek általános árutőzsdék, ahol mindenféle árucikkel kereskednek; vagy speciális árutőzsdék, amelyek vagy csak meghatározott árucsoporttal (pl. gabonafélékkel) vagy csak egyetlen termékkel foglalkoznak (pl. gyapottőzsde, kávétőzsde). Magának az üzletkötés tárgyának nem szükséges az adásvételi ügyletnél jelen lennie. A tulajdonosok többször is változhatnak anélkül, hogy valóságos árumozgás végbemenne. Az árutőzsdék fontos szerepet játszanak a kereskedelmi szabványok kialakításában és a világpiaci árak formálásában. Az értéktőzsde Az értéktőzsdén az értékpapírokban megtestesülő tőkebefektetések cserélnek gazdát. Az értékpapír tőzsde döntően a hitelviszonyt megtestesítő (kötvényfajtájú) és a részesedési, tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő (részvényfajtájú) értékpapírok másodlagos forgalmazásának színtere. A tőzsdén csak az úgy nevezett „nyilvánosan kibocsátott” értékpapírral lehet kereskedni. Országonként eltérő, hogy a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok mekkora hányada kerülhet tőzsdére, milyen többletkövetelményeket kell teljesíteni a tőzsdei jegyzéshez illetve forgalmazáshoz. A kibocsátónak megfelelő nagyságú alaptőkével kell rendelkeznie, és ennek az alaptőkének egby meghatározott része nyilvánosan kibocsátott legyen. Követelmény, hogy a nyilvánosan kibocsátott hányad viszonylag sok kézben legyen, hiszen ekkor várható belőle a tőzsdén forgalom. 7. A külkereskedelmi áruforgalom alakulása, 1992 (folyó áron) Kivitel Behozatal milliárd 1991 milliárd 1991 Ft %-ában Ft %-ában Energiahordozók, villan»« energia 22,8 168,4 1275 100,0 Anyagok, félkész termékek, alkatrészek 2955 102,1 322,2 101,2 Gépek, szállítóeszközök, egyéb beruházási javak 101,1 105,0 181,6 104,1 Fogyasztási iparcikkek Élelmiszeripari anyagok, 2215 128,1 195,1 105,4 éló illatok, élelmiszerek 202.7 105,7 51,7 104,2 összesen: 844,0 110,4 8705 102,7 Forrás: KSH. 8. Bruttó adósságállomány 1973 1980 1986 1988 1989 1990 1991 1992* Bruttó adósságállomány (mtlli6 $) 2118 11455 16 907 19603 20 390 21270 22658 22 000 Nettó adósságállomány (millió S) 805 7571 10668 13 967 14 900 15 938 14 559 13 200 Folyó fizetési mérleg egyenlege (millió 5) 53-733-1495-4107-1437 127 267 350 Adósságszolgálati ráta (1) (96) 27,6 41,4 75,1 46,7 38,5 45,5 32,0 29,2 Kamauzolgálati ráta (2) (%) 5,8 17,8 17,8 14,9 15,7 16,4 11.4 .10,9 • Várható. (1) Adósságszolgálal/árv- él szolgáltatásexport. Kivéve: 1973,1980, ahol: adóssigszolgilal/ámesport. (2) Nettó kamat/iru- és szolgáltatásexport. Kivéve: 1973,1980, ahol: nettó kamatßruexport. Forrás: Népszabadság.
