Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-17 / 165. szám

1993. július 17., szombat Család-----otthon------szabadidő n B eszéljük meg együtt! Ismerd meg önmagad Barkácstanács Dohányzóasztal, ülőkével A szakirodalom és a szépirodalom számos könyvben leírta, mi­lyen katasztrófákat okoz a szeretethiány pszichológiai, biológiai és szociális téren. Ezek dokumentumok, melyek bizonyítják a szeretet óriási befolyását egész életünkre. Megpróbálom elmagyarázni, kor­csoportokra osztva, hogyan befolyásolja a gyerekek fejlődését a szeretet hiánya. Most beszéljünk az első csoportról. Csecsemő és kisgyermek kor (0-3 év): Amikor szülők beteg gyermekeikkel megjelennek az orvosnál és komoly a probléma, az első kérdések között ott van „akarták ezt a terhességet?”. Ez nem fölösleges kíváncsiskodás. A mai orvostudomány tudja, milyen fon­tos már a magzati fejlődés szakában, hogy a szülők, főleg az anya, milyen életet élt, hogyan gondolt az eljövendő élőlényre. A terhes­ség alatt a magzat egy test az anyával, melynek minden biológiai és pszichikai rezdülését felfogja, mondhatjuk együtt élik meg a jót és a rosszat. Azt már elfogadtuk, hogy a gyomorfekély, magas vérnyo­más, szívinfarktus stb. bekövetkezésénél és gyógyulásánál jelentős szerepe van a pszichikai állapotunknak, akkor egy velünk összekö­tött élet is átveszi, érzi mindazt ami történik. Ezért mondjuk azt, hogy a gyermek egészségének biztosítása már születése előtt 9 hó­nappal kezdődik. A születéskor az újszülött minden információval rendelkezik hogyan éljen az anya méhében (ezek ösztönök) de na­gyon keveset tud a külvilágról. Nem ismeri csak az anya szívdobo­gását, hangját, bioenergetikai zónáját és még sok mást, ami az ed­digi élettel kapcsolatos. Nem ismer semmit ami szükséges ahhoz, hogy a világban megéljen egyedül, táplálkozzon, védekezzen, meg­ismerjen, alkalmazkodjon stb. Az újszülött egyelőre csak érzelmi kapcsolatban áll a világgal, és ezt két részre osztja, ami neki jó és ami neki rossz. Mindennek amit érzékel töltete van, pozitív vagy negatív, mindent ahhoz viszonyít, hogy mennyire védi vagy fenye­geti az ő életét. Tehát először is érzékeli önmagát, tapasztalatai alapján ismerkedik környezetével de mindennek a középpontjában ő van, hiszen az ő életéről van szó. Ez egy normális mechanizmus. Amikor az újszülött majd csecsemő életéből hiányzik a szeretet, ez a mechanizmus nem fejlődik ki, nem tudja világot helyesen el­osztani, sokkal több ami rossz közérzetet vált ki, mint ami jót. Ah­hoz, hogy a fejlődés zavartalan legyen a benyomások 80 százaléka pozitív kell legyen, mert az a 20 százalék rossz már elviselhető. De ha ez fordítva van, akkor az összkép a világról rossz, és a csecsemő, majd kisgyermek, a negatív benyomások sokaságát nem bírja elvi­selni, védekezni kezd. Számára a védekezés egyetlen módja a pasz- szív biológiai és pszichikai visszahúzódás, elszigetelődés. Megje­lennek a gyakori megbetegedések, lassú gyógyulások, a fizikai fej­lődés lelassul, az intelligencia nem a normális ütemben fejlődik, ké­sik a beszéd és az önkiszolgálás megjelenése, szűk lesz az érdeklő­dési köre, nehezen tanul, memóriája gyenge stb. Az egész pszi- cho-szomatikus fejlődés késik. Ez a késés egész fejlődése során egy visszahúzó erő lesz és a lemaradást nehéz behozni. El szeretnék oszlatni egy téves felfogást. Van egy régi nevelési módszer, amivel megtanítjuk gyermekünket, hogy éjszaka aludjon. Hagyjuk sírni egy pár éjszaka és majd megtanulja ki az úr a házban. Valóban. Megtanulja, hogy ha szüksége van valakire nem számíthat senkire, ha segítséget kér, azt nem kapja meg, tehát egyedül maradt és már nem kér semmit. De később sem. A csecsemő éjszaka nem azért sír, hogy minket zavarjon, hanem vágy fáj valamije, vagy rosszat álmo­dott és fél vagy egyszerűen minket akar. Bizonyságot, hogy ott va­gyunk valahányszor szüksége van ránk. Ne sajnáljuk feláldozni éj­szakáink egy részét, ne tagadjuk meg szeretetünket éppen attól, akit amúgyis szeretünk. Dr. Cherechianu Aurel Sárgabaracklepény Hozzávalók: 50 deka sárga­barack, 20 deka porcukor, 20 deka Rama margarin, 5 tojás. 20 deka rétesliszt, 2-3 evőkanál rum, a tetejére porcukor; a tepsi kikenéséhez zsír és liszt. Nagyon habosra kikeverjük a tojások sárgáját a margarinnal, meg a cukorral, és felváltva ad­juk hozzá a lisztet, a tojások kemény habbá vert fehérjét, vé­gül a rumot. Kizsírozott, kilisz­tezett, közepes tepsibe öntjük, és tetejére meghámozott, kima­gozott sárgabarackokat fekte­tünk, magházukkal lefelé. A forró sütőbe toljuk, és úgy süt­jük, mint a piskótát. Még forrón meghintjük porcukorral, és ha kihűlt, kockákra vágjuk. Még a kezdő barkácsolók is készíthetnek különféle egyszerű bútorokat, amelyek az üzletek­ben hiánycikknek számítanak. Az a. ábrán egy kis dohányzó- asztal építését látjuk. Asztalosnál három faforgács­lemezt rendelünk. A középső része (1) hosszabb, az oldalle­mezek (2 és 3) mérete azonos. Az oldallemezeket a középső lemezzel csavar (4) fogja össze. Elegendő, ha minden oldalról két csavart hajtunk be. A csa­vart és a keretbe rakott menetes csapot (6) még a fóliával való leragasztás előtt tesszük be. A csavarfej körüli nyílást egy kis fakorong beragasztásával lehet eltakarni. A kész alapra helyezzük rá az asztallapot (6). Kiderülhet, hogy legolcsóbb az üveglap al­kalmazása lesz. Olyan kb. 6 mm vastag üveglapot, amelynek szélei le vannak csiszolva, bár­melyik üvegesnél rendelhetünk, pontosan megadva természete­sen a felerősítő csavarok helyét. Az üveglap felhelyezése előtt az alap felső peremét színes filc­vagy műbőr csíkokkal ragaszt­hatjuk le. Üveg helyett az asztallapot vastag ragasztott lemezből vagy faforgácslemezből is készíthet­jük. Ha a fát műbőrrel vonjuk be, a műbőr szélét az asztallap pereme alá hajtjuk, ekkor azon­ban újra üveglapot tegyünk rá védőlemeznek. Az asztal lapjait öntapadós fóliával is bevonhatjuk. Ezt pa­pírüzletben szerezhetjük be. A fólia helyettesíti a furnért, il­letve a fa festését. Az öntapadó fólia elég drága, de a vele be­vont felületek nagyon praktiku­sak. A fóliát szappanos vagy semleges mosószeres, langyos vízzel lehet lemosni. b/ Az asztallal azonos stílusú ülőkét is készíthetünk. Az alap három része (1,2 és 3) szilárdan össze van kötve. A facsapok (4) a vízszintes ülés (5) lemezének felerősítésére szolgálnak. Összeszerelés előtt a lemezre (5) szivacsot (6) helyezünk, majd az egészet bevonjuk mű­bőrrel (7) vagy kord-, illetve bú­torbársonnyal. A tájékoztató jellegű sab­lon (7-a) példaként szolgálhat a műbőr, illetve a szövet ki­vágásához. A szaggatott vo­nallal jelzett széleket varró­géppel az anyag bal oldalán (fonákján) varrjuk össze. A borítóanyag szélét a lemezhez (5) kis szegek vagy irodai tű­zőgép segítségével erősítjük fel. Olyan egyszerű, hogy el­rontani sem lehet. Lesz nagy öröm, ha elkészül a két csinos bútordarab! Talán még na­gyobb becsben is tartja majd a család apraja-nagyja, mintha drága pénzen vásárolták volna. B. K. Kánikulablúz Kérdések és válaszok - kismamáknak „Ha a szülés után hazamegyek, mit tegyek, hogyan foglalkoz­zam a kicsivel?” - ez a fiatal édesanyák leggyakoribb kérdése. Az új körülmények közé való beilleszkedést nyugalmunk, derűs, bizalomkeltő hangulatunk segíti elő leginkább. A sok felesleges izgalom, a kapkodás, a szorongás amiatt, hogy vajon jól látjuk-e el kisbabánkat, megkeseríthetik az első napokat, mind magunk, mind környezetünk számára, s nem kevésbé nyugtalanítóan hat újszülött gyermekükre. Az etetés, a tisztába-tétel egymásra kö­vetkező sorrendje, az egyenletes hőmérséklet, a csend, a jó le­vegő mellett a legjobb és legmegnyugtatóbb a gyermeknek, ha édesanyja a közelében van. A rajzon hatvállpántos hen­gerblúz látható. Elkészítése egyszerű. Huszonöt centi szé­les, mellbőségnyi hosszú csíkot oldalt egy cippzár beállításával összevarrunk. Hat egycentis pántot készítünk, amelyet váll- szélességben osztunk el - há­rom-három felé. A hátán hoz- závarrjuk a blúzhoz, az elején nagy, színes gombokkal rögzít­jük. Akkor szép, ha a gombok színe a blúz anyagától elüt. Le­sült bőrhöz jól illik az égkék - sárgával, a piros - naranccsal, a • fehér - türkizzel. Nem kell a szoknyába betűmi, úgy sikkes, ha deréknál eláll. Szöveg és rajz: Pállfy Judit Jóllehet az újszülött még nem ismeri fel a szó szoros értelmé­ben édesanyját, mégis szoros kapcsolat fűzi őket egymáshoz: az anyaság felbecsülhetetlen öröme, és a gyermek alapvető biztonság-élménye. Nagyon fontos tudni, hogy az anya han­gulata, érzelmei, indulatai ép­pen úgy kihatnak az újszülöttre, mint jóllakottsága, nyugodt al­vása, bőséges folyadékfelvé­tele. Az anyák gondja, ideges­sége, izgulékonysága megnehe­zíti azokat az első életnapokat, heteket, amelyekkel kezdetét veszi az embernek a környezet­tel való összjátéka, egyensúly kialakítása. Nem tudunk tehát egyetérteni azokkal az édesa­nyákkal, akik amiatt panasz­kodnak, hogy nem tudják kitöl­teni óráikat, napjaikat. A kis­gyermek születése első percétől kezdődően, a nap minden órá­jában igényli jelenlétüket, rész­vételüket élete minden esemé­nyében. Ami pedig azokat az anyukákat illeti, akik számára a nap huszonnégy órája is kevés­nek bizonyul, gondoljanak arra, hogy megkönnyíthetik az idő­beosztás nehézségeit, ha a gyermek természetes életritmu­sához igazodnak, és lehetőséget nyújtanak az édesapáknak és más családtagoknak arra, hogy megosszák velük az otthoni fel­adatokat. A másik kérdés, amit a szü­lők egymásnak és önmaguknak minduntalan feltesznek: „Va­jon, jól fejlődik-e gyerme­künk?”. Itt is igaz a megállapí­tás: ha két gyermek csinálja ugyanazt, az mégsem ugyanaz . .. Nincs két gyermek, aki telje­sen egyformán sokat szopik, egyformán gyakran sír, aki egyazon mozdulattal fordul odahajló anyja elé. Mégis, úgy véljük, lehet és kell útbaigazí­tást adni az egyes életévek fej­lettségi mutatóiról, az egyes hónapokban mutatkozó adott­ságokról, várható képességek­ről. A csecsemő- és gyermek- gondozási szakkönyvek sok adatot tartalmaznak arra vonat­kozóan, hogy az egyes élethó­napokban megközelítőleg hány kiló, hány centiméter legyen a baba, mennyit aludjék, egyék vagy tartózkodjon a levegőn. Számos gyermekpszichológus gondos felmérési munkája alap­ján az is megtudható, hogy mi­kor kell ülnie, futnia, szobatisz­tának lennie a kisbabának, mi­kor hány szót kell ismernie, ho­gyan alakul játéktevékenysége. Ha ilyen táblázatot tanulmá­nyozunk, hasznos tudni azt is, hogy nem szabad elcsügged­nünk, ha gyermekünk nem mindenben fejlődik pontosan az előírás szerint. A fejlődési táb­lázatok ugyanis mindig az egyes életkorok testi-lelki fej­lettségi színvonalának átlagér­tékeit tartalmazzák, azokat az értékeket, amelyeknek a való­ságban talán egyetlen gyermek sem felel meg. Hiszen ezek az adatok sok különböző gyerek adataiból adódnak össze. Az súly például, amit a 6 hónapos gyermeknél átlagnak tekintünk, a legkisebb súlyú és a legna­gyobb súlyú 6 hónaposok kilóit is magában foglalja. Ha azt lát­juk, hogy 3 éves korban a gyermek átlagos testsúlya 15 ki­logramm, ne ijedjünk meg, hogy ha vékonycsontú, karcsú kisbabánknál nem mutat ennyit a mérleg. Nem rosszul táplált, nem beteg, de nem is átlagos: normális, vagyis az élet valósá­gának megfelelően fejlett. Föl­ösleges óhaj mindenben átlagos gyermekre vágyni - ilyen csak a táblázatokban, a tankönyvekben létezik. Más a helyzet, ha kisbabánk súlya messze elmarad az átlag­tól, és ránézve is sovány, csene- vész, sápadt. Ilyenkor ne ha­bozzunk orvoshoz fordulni, hogy megvizsgálja, nincs-e va­lami zavar a gyermek testi fej­lődésében, esetleg az ennivaló összetételének megválasztásá­ban. Kár volna ilyenkor türel­mes kivárás helyett beleeről­tetni a kicsibe az ételt. Egyéb­ként sincs semmi büszkélkedni- valója az anyának, ha kövér a gyereke. A felnőtt családtagok néha versenyben kínálgatják a finom falatokat a tiltakozó csöppségnek. Sok klinikai meg­figyelés vall arról, hogy a „tö­mésre fogott” gyermek később tartósan étvágytalanná válhat, s visszautasít mindent, amit túl­zott mértékben akarnak rátuk­málni. Dr.Flamm Zsuzsa Főzzünk sörrel! A sör olyan régi magyar szó, hogy valószínűség szerint még a honfoglalást megelőzően ke­rült a nyelvünkbe. Honnan ho­nosodott? Nem tudható. Annyi bizonyos, hogy a legrégibb sze­szesitalok egyike a méhsör volt. Ezt mézből és vízből erjesztet­ték. Az egyiptomiak már ismer­ték az árpasört is; isteni eredétű italnak tartották, úgy vélve, hogy Osiris tanította meg az embert a sörfőzésre. Attila fő­emberei méhsört, szolgái árpa­sört ittak. Komlót már a XII. századtól használnak a sörfőzéshez. Ma­gyarföldön a sör múltja egyidős a boréval, amennyiben a pan­nonok (Pannónia illír eredetű őslakosai) árpából készítettek sör módjára szeszesitalt, ame­lyet sabahának neveztek. Amint azt Oláh Miklós, Esztergom 16. századi tudós érseke Magyaror­szág leírása című művében le­írta, a kunok is főztek sört. Ez volt a boza, amely a kölesnek volt a leve, és Mohács után a tö­rökök is nekiálltak a bozafőzés- nek. A 15. század folyamán Bu­dán, Pozsonyban volt serfőző ház. A budait a Jogkönyv örökí­tette meg. Ezek szerint Budán csak maga a serfőző mérhetett ki sört, ám csak a város falain kívül, és a kimérendő hordót mindig egy és ugyanazon pin­céből kellett felhoznia, ellen­kező esetben a poroszlók azt ki­öntették. A Pozsonyban mért sört nem helyben főzték; Olmützből, Prágából, később Regensburg- ból hozatták, de már 1475-ben hűtve fogyasztották. A 17. százd folyamán a sörfőzés vi­rágzó ipraággá fejlődött nem­csak a szabad királyi városok­ban, hanem a földesúri helysé­gekben és mezővárosokban is. Besztercebányán 1655-re nyolcvanra gyarapodott a serfő­zőházak száma. A sör mai népszerűségéről nincs mit mondani, hacsak azt nem, hogy nyomós szerepet ját­szik a hasak nekigömbölyödé- sében. A napi 1-2 üveg sör (és jó, ha csak ennyi és nem több) részint kalóriatartalmánál, ré­szint a beleket kitágító szénsav­tartalmánál fogva hasat csinál. Az ital kellemesen kesernyés íze kihasználható a főzésben is; szénsavtartalma pedig enyhén puhító hatású. A sörrel készülő ételek közül kipróbálásra ajánl­juk a következőket. Sörleves. Fejenként 1/2 üveg barna vagy világos sört számí­tunk. A világos rántást a sörrel felöntjük, kevés őrölt fahéjjal, gyömbérrel, és reszelt szere­csendióval ízesítjük, felforral­juk, és tálalás előtt gyűszűnyi rummal elkevert tojássárgával, késhegynyi reszelt citromhéjjal elkeverjük, de már nem főzzük. A nevezetes sörtészta na­gyon alkalmas gomafejek, hal­szeletek bundázására. Ez úgy készül, hogy 2 tojás sárgából egy dl világos sörből, némi cayannebors és só valamint liszt hozzáadásával palacsintatészta sűrűségű pépet keverünk. Utóbb hozzátesszük a két tojás keményre felvert habját, és 3 evőkanál olajat is belecsurga­tunk. Felhasználásig hűtőben tartjuk. A kifilézett halszelete­ket vagy gombafejeket a sör­tésztában megforgatva forró olajban kisütjük. Sörben párolt sertésborda. Az enyhén megsózott, kivert bordákat forró olajban mindkét oldalán átsütjük, majd a zsira­dékból kiemeljük. Az olajba le- veseskanálnyi liszten kívül fél fej (diónál nagyobb, almánál ki­sebb) apróra vágott vöröshagy­mát, gerezd zúzott fokhagymát, késhegynyi őrölt köményt, ba­bérlevelet megfuttatunk, és fél üveg sörrel kiforralunk. A már­tásba a bordákat visszatesszük, és fedő alatt, takaréktűzön kb. 20 percig pároljuk, majd szelet- nyi szikkadt rozskenyeret resze­lünk bele, és ezzel is egyet roty- tyantjuk. Tálalás előtt frissen ráreszelt kevés citromhéjjal illa­tosítjuk. Nyerges Ágnes Az oldalpárt szerkesztette Rónai Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents