Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-02 / 152. szám

1993. július 2., péntek Sport n Bergerre várva... Kiegyenesítettek egy kanyart Már a tavalyi Bergerre is ráfért volna egy kiadós siker Hadd kezdjem valami szemé­lyes dologgal. Hosszú évtizedek óta Forma-1 -rajongó vagyok. Külföldi lapok olvasójaként kezdtem, később sikerült né­hány külföldi utamat úgy időzí­tenem, hogy személyes kapcso­latba kerülhessek kedvenc spor­tágammal és annak szereplői­vel. Jól elvoltunk így, a Forma-1 és én, e sorok írója. Aztán egy­szer csak olyan hírek jöttek, hogy kis hazánk felé kacsingat ez az ízig-vérig huszadik szá­zadi sport. Elhihetik, mekkora izgalom vett rajtam erőt, és a dolgot még akkor is alig hittem, amikor a Hungaroring építésé­nek miniszteri biztosával hajna­lok hajnalán ki-kijártam a föld­munkákhoz. Ám örültem, hogy haladt az ügy, egyre in­kább kibontakozott a „Pálya”. Aztán 1986. augusztus 10-én zöldra váltott a rajtlámpa, és huszonhat Forma-1-es ver­senyző nekivágott az első Ma­gyar Nagydíjnak, az az évi ti­zenegyedik világbajnoki fu­tamnak. Nem én építettem a pá­lyát, nem is volt szerepem benne, mégis magaménak érez­tem és így vagyok a Hungaro- ringgel, ezzel a remek létesít­ménnyel, amely a modem pá­lyaépítési elvek egyik legjobb példája. Manapság nagyjából négy ki­lométeres köröket építenek, a Hungaroring ennél 32 méterrel rövidebb. Eredetileg kicsit hosszabb volt, de kiegyenesítet­tek egy kanyart, és ez megkurtí­totta a pályát. így az idei futam 77 körös lesz, azaz 305 ezer 536 métert fognak száguldani azok, akik végig bírják. Az első két versenyt a kitűnő brazil versenyző, Nelson Piquet nyerte, igazán brilliáns vezetés­sel. Kivételes klasszisát még azok is elismerték mogyoródi produkcióját látva, akik koráb­ban fanyalogtak a háromszoros világbajnok nevének hallatán. Ám a csúcsot, mint sok másban is, honfitársa, a szintén három­szoros világelső Ayrton Senna tartja, ő három ízben nyert Ma­gyar Nagydíjat. (1988 után ta­valy és tavalyelőtt is első lett.) Rajtuk kívül a belga Boutsen (1990-ben meglepetésre!) és Nigel Mansell- győzött a mo­gyoródi pályán. Egy éve Riccardo Patrese, a legtöbb Forma-1-versenyt tel­jesített olasz pilóta nyerte az edzést, így ő indulhatott a leg­kedvezőbb rajthelyről, a pole position-ról, miután 1 perc 15,476 ezred másodperc alatt robogott körbe a Hungaroring aszfaltcsíkján. Ez 189,263 ki­lométeres átlagsebességnek felel meg. Ennek ellenére a Hungaroring nem tartozik a gyors pályák közé. Nehéz is rajta előzni, mondják. Ám a Forma-1-ben minden pályán nehéz előzni, és sohasem azok panaszkodnak, akik jól szere­peltek. Tavaly Senna, Mansell, Berger, Häkkinen, Brundle és Capelli volt az első hat helye­zett. Nos, Mansell és Capelli idén nem vezet a Forma-1-ben, de ettől függetlenül sem való­színű, hogy hasonló lenne az idei befutó. Alighanem Prost személyében új név kerül a Ma­gyar Nagy díj győzteseinek listá­jára, de Senna sem lenne nagy meglepetés. Szívesen látnám a dobogó te­tején Gerhard Bergen is. A szimpatikus osztrákra ráférne már egy kiadós siker, akárcsak egykor szebb napokat megélt csapatára, a Ferrarira. Roóz Nemzetközi juniorversenyen vettek részt hazánk válogatott sportolói. A hölgyeket Pados Miltil (Győr) és Farda Krisz­tina, a Szolnoki Repülőtiszti Fő­iskola HSE versenyzője képvi­selte. Japán judokák emelték a mezőny színvonalát, egyébként tíz ország legjobbjai, valamint a teljes német élgárda tatmira lé­pett. Sajnos a győri kislány egy győzelemmel és ugyanannyi ve­reséggel, a vártnál korábban búcsúzott a küzdelmektől. Farda Kriszti a hamburgi Sager Esther ellen másfél perc után egy jobbra irányuló belsőcomb- dobással ippont ért el. Követke­zett a berlini Brade Nadine, ő sem úszta meg a combdobást ippon nélkül. Krisztinát a ké­sőbbi győztes, a lengyel Tokarz Irena állította meg, a mérkőzés 3. percében, leszorítással. A vi­gaszágon némi kárpótlást nyert a szolnoki leányzó, aki a badeni Hübnert a huszonhatodik má­sodpercben dobta lendületből úgy a hátára, hogy a mérkőzés vezetőjének csupán a győzelem kihirdetése maradt. Következett az izraeli Reger Shirly, őt hátsó gáncsból dobta ipponra Krisz­tina. Ekkor azonban rendezői tévedésből kétszer egymást kö­vető mérkőzésen kellett a sző­nyegre lépnie, s miután az első mérkőzést szívós küzdelemben bírói döntéssel hozta, reményei szerint már a bronzéremért szállt harcba. A műsorközlő azonban ismét az ötödik helyért szólította a bajor Shmidt Jenif- fer ellenfeleként. Hatalmas csa­tában bírói döntéssel maradt alul, így hetedikként végzett. Férfiaknál a teljes válogatott minden súlycsoportjában szere­pelt magyar fiú. 95 kg-ban Barta Zsolt igazolta a válogatók bizalmát, és megnyerte a ver­senyt. De amíg addig eljutott, számos megpróbáltatáson ment kersztül. Mindjárt első „lépcső­ben” másfél perc alatt végzett a würtenbergi Gohlával, a hesseni Stock is elszállt ipponra, még­hozzá kombinációból. A berlini Kanu csak két és fél percig bírta Gyermek­foci Nagyon szép sikerekkel tér­tek haza a Szolnok Városi Sportcentrum serdülő és ifjú­sági labdarúgói. Június 25-26. között a németországi Minden városában vettek részt labdarú­gótornán. A 9-12 éves gyerme­kek a magyar labdarúgó-ha­gyományokat folytatva egy első, egy második és egy ötödik helyezéssel lettek gazdagabbak. Ä 2x10 percig tartó találko­zókon a nagypálya felén, 5x2 méteres kapukra kergették a labdát a srácok. A 9-10 éves ka­tegóriában a holland, a német és a magyar csapat mérkőzött a to­vábbjutást jelentő első helyért. Sajnos, nem sikerült elérni azt, így is szép eredmény az ötödik hely a nemzetközi mezőnyben. A nagyobbak (12-13 évesek) versenyében szolnoki sikert ho­zott a torna. A két csapattal utazó Sportcentrum olyan kivá­lóan szerepelt, hogy döntőbe ju­tott mindkét együttese. így a Ti- sza-partiak játszották a házi döntőt. Az úgynevezett A-csa- pat győzött 5-0-ra a B csapat el­len. A szolnokiak szeretnék vi­szonozni a meghívást. Nyár vé­gén a szolnoki vásár és kiállítás keretében a vesztfáliaiak viszo­nozzák a látogatást. Nemcsak a sport szerepelt a programok kö­zött, hanem kulturális élmé­nyekkel is gazdagodtak a szol­noki fiatalok. Minden egyes sportoló német családoknál ka­pott szállást, így mindenki plusz egyéni élményekkel gazda­godva indulhatott haza. A ven­déglátók szeretnék hagyo­mánnyá tenni ezt a tornát, ezért jövőre ismét meghívják a szol­noki fiatalokat. a gyűrődést, máris jöhetett az elődöntő, ahol a francia Gahzli Mourad próbálta Zsolt útját állni. Három perc huszonhét másodperc után szép magas ív­ben repülve azon töprenghetett, vajon hol hibázott. A döntőre a magyarok szö­vetségi kapitánya, Hangyási László (ötdanos judoszakedző) remek stratégiát dolgozott ki a szolnoki fiú számára. A német Faszmann élvezte a hazai pálya minden előnyét, ám kapkodó, daráló stílusa imponált a ma­gyar fiúnak. Akkor fékezte meg Az Újpesti TE labdarúgócsa­pata nagy nehézségek árán, csak osztályozó mérkőzéseken „keresztül” tudta kiharcolni, hogy jövőre is az első osztály­ban indulhasson. A Hatvan el­leni győztes mérkőzést köve­tően az MTI munkatársa dr. Gedővári Imrét, az UTE elnökét kérdezte arról, milyen változá­sok lesznek a csapat házatáján?- Mindenképpen nagy válto­zások várhatók, hiszen az idei esztendő kudarcsorozata nem méltó az Újpest hagyományai­hoz. Legalább öt-hat játékost szeretnénk leigazolni, és körül­belül ennyien távoznak is az egy wazari értékű dobással, mi­kor a legnagyobb lendülettel igyekezett bontani a fogást. Ennyi kellet a végső győzelem­hez. Barta Zsolt sikere minden va­lószínűség szerint azt jelenti, hogy a novemberben Hollandi­ában rendezendő junior EB-n a 95 kilogrammos kategóriában ő képviseli hazánkat. A szakveze­tők részéről nagy az elvárás iránta, hiszen ebben a súlycso­portban olimpiai bajnokkkal büszkélkedhetünk, Kovács An­tal személyében. együttestől. Neveket azonban egyelőre nem szeretnék mon­dani.- Mi a helyzet Garami József vezetőedzővel, aki a bajnokság végéig irányította a csapatot?- Garami József megbízatása szerda este lejárt, de hogy to­vábbra is ő marad-e a csapat edzője, arra csak a pénteki el­nökségi ülés után adhatok vá­laszt. Még maga a szakember sem nyilatkozott, aludnunk kell egyet erre a nagy izgalomra, hi­szen ilyen idegfeszültségben, amelyben az utolsó hónapokat töltöttük, még nem volt részem sem nekem, sem neki. A Megyei Labdarúgó Szakszövetség Elnökségének! Tisztelt Elnökség! A Megyei Labdarúgó Szö­vetség Fellebviteli Bizottsága 1993. június 24-i határozata el­len panaszt jelentünk be. Kérjük, hogy a bizottság döntését megsemmisíteni és a versenybizottság 2/1993. hatá­rozatát megerősíteni szívesked­jenek. Kérésünk támogatására előadjuk: Nincs jogilag - ver­senykiírás, szabályzatok alap­ján megalapozva a döntés. Ki- nyilatkozzák, hogy a mérkőzést július 4-én le kell játszani. In­doklásul „hangsúlyozzák”, hogy pályán kell dönteni, jogta­lan előnyök kizárásával, amely a sporterkölcsnek leginkább megfelel. Ezzel teljesen azono­sulunk, de úgy, hogy ez mind a 22 mérkőzésre kell hogy vo­natkozzon. A jogosulatlan játékos sze­replést nem Alattyán csalása okozta. Ezt a 2/1993. sz. hatá­rozat világosan kifejti. Teljes­séggel érthetetlen, hogy a csaló csapat élvez előnyt! Ezt tag­lalja a már hivatkozott határo­zat, ezt támasztja alá, hogy Varga László játékjogát fel­függesztették, ezt igazolja a fel- lebbviteli bizottság is, amikor nem engedélyezi Varga játékát július 4-én. Mi van a zagyvarékasi és pusztamonostori mérkőzések­kel? Erről a „megváltoztató” döntés hallgat. Az természetes jogi abszurditás, hogy mikor egy döntést megváltoztatnak és nem rendelkeznek arról, hogy miben! Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szövetség főtitkára a jászboldogházi egyeztetésen kinyilatkozza, mely szerint funkcióját az elnökségben fel­használja arra, hogy a mérkő­zést újrajátsszék. Miért? Sehol nincs a magyar labda­rúgással összefüggő szabályza­tokban olyan eset, hogy egyol­dalú vétkesség esetén újra kell­jen játszani egy mérkőzést. Fő­titkár úr hivatkozott néhány MLSZ-vezető álláspontjára. Mi is hivatkozhatunk! Találós kér­dése - tények elhangzása mel­lett -, hogy aki nem ismeri a részleteket, hogyan foglal ál­lást. Emlékeztetni szeretném Varga urat, személy szerint ne­kem mondta el, hogy neki Debreczeni úr a MÁV MTE-től mit mondott. Hiszem, hogy Varga úr erre emlékszik. Mi őszintén hiszünk a labda­rúgás megtisztulásában. Ezért szavaztunk bizalmat önöknek is. Képtelenség, hogy ne az igazságot szolgálják. Úgy kell megtisztítani a labdarúgást, mint ahogy tették az olaszok a Milan kizárásával, ahogy most teszik a franciák a Marseille ki­zárásával, mert csaltak, mert vétettek a szabályok ellen. Ma­gyarországon is meg kell lépni ezeket a lépéseket, hogy a csa­lókat - legyen az csapat, egyén - félre kell állítani. Mi falun akarjuk a magyar foci megúju­lását, de szomorúak vagyunk, hogy még vannak - és sajnos a fellebbviteli bizottság döntése ezt igazolja -, akik a langyos pocsolyában pancsikálnak. Tisztelt Elnökség! Kérjük, vegyék figyelembe, ki okozta ezt az állapotot! Aki tette, az nyilvánvaló szabály­szegéseit bűnhődjön, viselnie kell a következményeket. A fellebbviteli bizottság döntése Alattyánt az első helytől, Zagyvarékast a második hely­től fosztotta meg. Zagyvarékas esetében ez az osztályozón való részvétel lehetőségét is je­lenti. Az I. fokú döntés felel meg a szabályoknak és az any- nyira hangoztatott sporter­kölcsnek. Végezetül kérjük an­nak pontosítását a „megváltoz­tató határozat” alapján, hogy :- Jászboldogházától levon­tak öt pontot, és csak az alaty- tyáni mérkőzést kell lejátszani, tehát jelenleg Alattyán 3 pon­tos előnnyel vezeti a tabellát Jászboldogháza és 1 pontos előnnyel Zagyvarékas előtt? Vagy Jászboldogházától az Alattyáni mérkőzés 2 pontját vonták csak le, és így egyenlő Alattyán és Jászboldogháza pont száma? Ez esetben mi van a zagyvarékasi és pusztamo­nostori mérkőzésekkel? Számos kérdés felmerül még, de hisszük, hogy az elő­zőek tisztázása és megértése teljességgel világossá teszi, ki vétett és ki az ártatlan. Ez pedig az írott jog és az erkölcs (spor­terkölcs) találkozása lehet, ami ugyan fájhat néhány embernek, de szolgálja a tiszta, a remélt igazságot a magyar labdarúgás megtisztulási folyamatát, amelyre minden részese vagy utódaik büszkék lehetnek. Alattyán, 1993. június 30. Tisztelettel: Dr. Mosonyi Sándor ügyvezető Alattyán TSZ SE A Magyar Labdarúgó Szö­vetség hivatalos állásfogla­lása: A mai napon az Alattyáni SE hivatalos állásfoglalás cél­jából megkereste a szövetsé­günket abból a célból, hogy az igazolási és átigazolási sza­bályzat 8.§-a hogyan értelme­zendő: % A bajnokság befejezését megelőző 6. bajnoki fordulótól nem rendelkezik a labdarúgó játékjogosultsággal, vagy a 6. bajnoki fordulóba beszámít-e a bajnokság szerves részét ké­pező osztályozó mérkőzés is. A szabályzat szövege egyér­telmű és viágos: „Valamennyi labdarúgó bajnokságban a baj­nokság befejezését megelőző 6. bajnoki fordulótól átigazolt labdarúgó a bajnoki év végéig játékjogosultsággal nem ren­delkezik.” Fentiekből kitűnik, hogy a 6. forduló a bajnokságra vonatko­zik, és meghosszabbodik to­vábbi mérkőzés(ekkel), amennyiben osztályozó van a bajnokság befejezése után. Ezen szakvélemény az Alattyáni Községi SE részéről Fazekas András intéző kérésére adtuk ki. Berzi Sándor főtitkár * Úgy látszik, még mindig nem került nyugvópontra az utóbbi esztendők méltán leghango­sabbnak nevezett megyei fut- ballvitája. Mint eddig is, meg­próbálunk valamennyi - a ten­geri kígyó méreteivel vetekedő ügyben - érintett véleményének helyt adni. Magunk úgy gon­doljuk, határozottabb fellé­pésre, szervezettebb, átgondol­tabb versenykiírásra és követ­kezetes végrehajtásra, „szakér­tőbb” szakbizottságokra lesz szükség a jövőben. Barta Zsoltot nem tudták megállítani Elhunyt Englert István Egy ízzig-vérig sportem­berrel lett szegényebb Szol­nok sportélete. Englert István alezredes, a Repülőtiszti Fő­iskola nyugalmazott tanszék- vezetője 62 éves korában el­hunyt. Balatonfüredről került a fővárosba a műszaki tiszti fő­iskolára, ahol tanulmányi mellett kitűnt sport iránti te­hetségével, szeretetével. Előbb atlétizált, majd átpár­tolt a labdarúgáshoz, miköz­ben a hadseregben sporttiszti képzést kapott, később pedig elvégezte a TF-et. Amikor Kecskemétre helyezték, a he­lyi Dózsa NB I/B-ben sze­replő labdarúgócsapatához igazolt. Itt figyeltek fel rá az SZMTE vezetői is, 1961-ben a munkáscsapathoz igazolt. Mint sporttisztet a műszaki főiskola tanszékére helyez­ték, ahol előbb helyettes, ké­sőbb tanszékvezető lett. Az aktív játék befejezését köve­tően az alakulat csapatánál edzősködött. Később ismét sportágat váltott, megalakította a Kil- lián HFSE tollaslabda-szak­osztályát. Rövid időn belül hazánk legeredményesebb szakosztálya lett a szolnoki, miközben sűrűn kerültek az élvonalba saját nevelésű ta­nítványai. Elnökségi tagja volt a magyar, elnöke a me­gyei és városi tollas­labda-szövetségnek. Több­ször vezette a magyar és had- seregvállogatottat külföldi versenyeken, nélkülözhetet­len segítője volt a városban rendezett eseményeknek. Baj- társias, kedélyes, baráti men­talitásáért mindenki tisztelte, munkájáért több kitüntetést kapott. Fiából magyar váloga­tott tollaslabdázót nevelt, aki jelenleg a felnőtt válogatott szövetségi kapitánya. Englert István temetéséről később intézkednek. Gedővári: döntés pénteken Cselgáncs Barta Zsolt „bevette” Berlint

Next

/
Thumbnails
Contents