Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-02 / 152. szám

Óh, nagymami, drága nagymami... ifj. Ladányi Pálné írja: „Édesanyám fényképét nagy szeretettel küldöm el önöknek. Őt Szabó Ferencnének hívják, Kisújszálláson lakik. Születés­napja alkalmából jó egészsé­get, sok boldogságot kíván az egész család.” „Mindenekelőtt szeretnék köszönetét mondani Önöknek magam és minden gyermek, unoka, ükunoka nevében azért, amiért most ők, az édesanyák, nagymamák, nevelőanyukák szerepelhetnek lapjukban meghirdetett fotópályázaton.” - ezzel kezdi levelét Detki Margit Törökszentmiklósról, majd így folytatja: „Igen szép dolog! Ők igazán érdemesek erre! Örülök és büszke vagyok rá, hogy az én drága jó nevelő­anyám fényképe is megjelen­het e lapban, ami nagy nyilvá­nosságnak örvend megyénk­ben. S főleg a címszó, amit ugyancsak nagyon megérde­meltnek érzek mindannyiójuk részére. Most pedig szeretnék az én nevelőanyámról írni, aki rajtam kívül még 5 állami gon­dozott gyermeket felnevelt az ő saját egyszülött gyermekét, azaz lányát követően - bár ak­kor nem volt még az a cím a nyugdíj megszerzéséért, hogy „hivatásos nevelőszülő”, és sajnos nem is sikerült megkap­nia a nyugdíjat. Annak idején nem úgy tekintettek azokra az idegen gyerekeket felnevelő, csodálatra méltó asszonyokra, mint közöttük ő is, akik mun­kalehetőségről mondtak le, s ezáltal csúsztak le nyugdíjjo­gosultságukról, azért hogy el­hagyott gyerekeket becsületes emberré formáljanak. Ő ma 81 éves. Úgy érzem, itt meg kell említenem nevelőapám, Né­meth László nevét is, akivel együtt szeretetben, békesség­ben tanítottak bennünket a szépre, jóra. Hála Istennek mindketten egészségnek ör­vendenek! Örülök, hogy itt ezt - testvérem nevében is - leír­hattam, ezzel nyilvánosságot adhattam annak a leírhatatlan hálának, szeretetnek, amit ket­tejük iránt érzek.” Rigó Zoltán leveléből idé­zünk: „Örömmel olvastuk, hogy az édesanyákról és a nagymamákról sem feledkez­tek meg. Megragadom az al­kalmat, és testvéreim nevében is kérem, közöljék édesanyám és nagymamám fényképét az újságban. Azért is bízom benne, mert kistestvérem ta­valy beküldött fényképét is kö­zölték, aminek mindenki na­gyon örült. Édesanyám 37 éve­sen rokkant nyugdíjas lett, sok műtétje volt már, jelenleg is nagyon beteg. Szeretném, ha fájdalmát a fénykép közlésével enyhíteni tudnám. Nagyma­mám fényképét azért szeret­ném, ha közölnék, mert ezzel szeretném megköszönni jósá­gát, szeretetét.” Oláh Attila írja: „Meglepe­tésnek szánjuk mamánknak, hogy fényképe megjelenik az újságban, mivel ez a kedvenc lapja. Üzenjük Juhász József- nénak Törökszentmiklósra, hogy nagyon szeretjük, éljen nagyon sokáig jó egészségben. Unokája: a 15 éves Attila és az 5 éves Vivien.” Király Jánosnéról írja Robi és Gyuri: „A mi nagyink a leg­jobb a világon, mindent meg­tesz nekünk. Két gyermeke, 4 unokája van. A nagyi jóságos, szeretetetre méltó. Ezért is sze­retnénk, ha megjelenne a képe a lapban. Nádudvari Istvánné gyer­mekei írják: „A mi anyukánk 51 éves, és van öt gyönyörű unokája, akiket imád. Igaz, be­teges, de unokái szeretetükkel elfelejtetik vele a gondot és a betegséget.” „A fénykép az én drága nagymamámról (Szűcs Lász- lónéról) készült, akit imádok. Kisebb koromban sok időt töl­töttem náluk, ők vigyáztak ránk, ha szüleim dolgoztak. Soha nem fogom elfelejteni azt a sok szeretetet, amit tőlük kaptunk. Drága Nagy szüleim! Nagyon szeretlek benneteket!” - írja Mikola Annamária. Őzv. Fodor Mihályné nem­rég töltötte be a 89. életévét. Fülöp Marika kíván neki jó egészséget és nagyon jó ked­vet. Tarján Ferencné leveléből: „Szeretnék én is örömet okozni édesanyámnak, özv. Ondók Ferencnének, aki nagymama és dédnagymama is már. Nyolc gyermeket nevelt föl, 23 uno­kája, 13 dédunokája van. Na­gyon szeretjük és tiszteljük őt azért, hogy felnevelt bennün­ket erőben, egészségben. Ő most lesz 75 éves. Szeretném szebbé tenni napjait ennek a fo­tónak a közlésével.” Kántor József és Mária ezt írják: „Nekünk egy igazi nagymamánk van! O Kántor Józsefné, aki Szolnokon lakik. Örültünk ennek a sorozatnak, mert legalább viszonozni tud­juk azt a sok jót, amit tőle kap­tunk. Egy gyermeket nevelt fel, a mi édesapánkat, de ő sajnos 28 éves korában autóbaleset­ben meghalt. Azóta édesa­nyánk egyedül nevel minket.” Czékmán Lászlóné levelé­ből idézünk: „Édesanyám au­gusztus 25-én tölti 60. életévét, így ez egy külön kis ajándék lenne, ha a fotó megjelenne. Édesanyám, özv. Ambrus Mik- lósné négy gyermeket szült, a második kétéves korában meg­halt, így hárman maradtunk. Édesapánk fiatalon meghalt. Igaz, édesanyánk Hevesen él, de nincs olyan nap, hogy uno­kái vagy gyermekei közül va­laki fel ne keresné. Kívánjuk, tartsa meg az Isten nekünk őt sokáig erőben, egészségben.” Özv. Homyák Antalné uno­kái írják: „Mindketten nagyon szeretjük a mamát. Nagyon so­kat vigyázott ránk, aggódik ér­tünk. Június 10-én volt a név­napja. Üzenjük: Mama! Sok boldog névnapot kívánunk! Szerető unokái: Palócz Zoltán és Gábor.” ... aki csak jót és szépet ád! 211. Szurmai Imréné, Besenyszög 212. Szabó Ferencné, Kisújszállás 213. Németh Lászlóné, Törökszentmiklós 214. Özv. Dobosi Ferencné, Kengyel 215. id. Vígh Bálintné, Tiszatenyő 216. ifj. Vígh Bálintné, Szolnok 217. Juhász Józsefné, Törökszentmiklós 218. Király Jánosné, Jászapáti 219. Nádudvari Istvánné, Kengyel 220. Kuczora Istvánné, Szolnok 221. Szűcs Lászlóné, Kenderes 222. Özv. Fodor Mihályné, Törökszentmiklós 223. Özv. Ondók Ferencné, Szolnok 224. Bobák Sándorné, Jászárokszállás 225. Kántor Józsefné, Szolnok 226. Ambrus Miklósné, Heves 227. Szilágyi Lajosné, Törökszentmiklós Szupernagyi Mint már közöltük, a beérkezett fotókat folyamatosan jelentetjük meg. A pályázat végén a fényképek beküldői között értékes ajándéktár­gyakat sorsolunk ki. A szolnoki Stílus Férfi-Női Di­vatáru Jókai, Baross úti üzlete 5.000 forintos vásárlási utalványt, Fodor István, Jászjákóhalma pol­gármestere ezer forintos vásárlási utalványt ajánlott fel. További felajánlásokat is várunk, és köszönettel elfogadunk. 228. Ecseki Sándorné, Szolnok 229. Özv. Hornyák Antalné, Jászfényszaru

Next

/
Thumbnails
Contents