Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

1993. július 15., csütörtök Hazai tükör 3 Szolnok város utcanevei A korral a mezőgazdaságban is haladni kell Beszélgetés Pesti Gyula jászberényi tsz-elnökkel A jászberényi Kossuth Me­zőgazdasági Szövetkezet azon három gazdaság közé tartozott, amely nyereséggel zárta a tava­lyi évet. Mivel teljesítményük az adott gazdasági körülmé­nyek között figyelemre méltó, arról faggattam Pesti Gyulát, az üzem vezetőjét, hogy leb- bentse fel a fátylat az „ered­ménytitokról”.- A békeévek idején gazda­ságunk nyeresége 30 millió fo­rint körül alakult évente - kezdte válaszát a tsz-elnök -, tavalyelőtt már csak 18 milliót sikerült kigazdálkodnunk, ta­valy pedig már csak 1,8 milliót, 500 millió forint termelési ér­ték mellett. Nevetségesen ke­vés.- A termésátlagok csökken­tek, vagy pedig . . .- A tavalyi aszályos év is csökkentette a hozamokat - magyarázza Pesti Gyula -, de a költségek emelkedését a felvá­sárlási árak nem követték, sőt, a tavalyi év értékesítési átlagá­rai alacsonyabbak voltak, mint ’91-ben. Idén újra ránk köszönt az aszály, körülbelül 50 millió forint kieséssel számíthatunk a növénytermesztésben.- Ez mint veszteség jelentke­zik, vagy tudja a szövetkezet valamilyen más ágazata kom­penzálni az aszálykárt?- Ezt kompenzálni már nem lehet, csak mérsékelni a vesz­teséget. Kiegyezek egy nullá­val ebben az évben. Természe­tesen azért igyekszünk a termé­szet szigorát enyhíteni, hús­üzemünk, tejfeldolgozónk nye­reségét próbáljuk növelni, hogy talpon maradhassunk. Két éve részt veszünk a keres­kedelemben is, ott vagyunk a gabonatőzsdén.- Új tagoknak könnyű be­jutni a tőzsdére?- Meg kell küzdeni a régi kereskedőkkel...- Féltékenység vagy az ösz- szefonódottság nehezíti meg a bejutást?- Inkább az összefonódott- ságokkal, érdekazonosságok­kal nehéz megküzdenünk, de ott vagyunk, és sikerült is né­hány üzletet nyélbe ütnünk, így például tavaly, amikor az ter­jedt el, hogy a szövetkezetnek nem vetnek elegendő gabonát, fölment a tőzsdén a gabona ára, mi akkor eladtunk, tavasszal pedig lényegesen alacsonyabb áron visszavásároltuk ugyanezt a mennyiséget. így nyertünk valamit. Ha a kereskedelmet nem csináljuk, akkor nem lett volna nyereség. Szerencsénk az, hogy nincs banki hitelünk, a tejfeldolgo­zóra van világbanki hitelünk igen kedvező kamatozással, és kevés a törlesztőrészlet. Számí­tunk arra, hogy ősszel a tárca az őszi munkákra, mint tavaly, szintén lehetőséget biztosít 9-10 százalékos hitel felvéte­lére, és ezt mind beforgathatjuk az alaptevékenységünkbe. Banki hitelt azonban nem kell, helyesebben remélem nem kell igénybe vennünk.- A kereskedelem, feldolgo­zás mind új a mezőgazdasági üzemek tevékenységében . . .- Muszáj ezt lépnünk. Tő­lünk 9 forintért vásárolják meg a gabonát, s abból lesz 40-50-60 forintos kenyér. A haszon a feldolgozásban és a kereskedelemben csapódik le, ezért rákényszerülünk, hogy a feldolgozást is házon belül old­juk meg.- A nyugati országokban pont a leszakosodás a jel­lemző.- Ott azért más a helyzet, ott száz éve szakosodnak, de a termelőnek is mint részvényes­nek úgymond beleszólási joga van a feldolgozók tevékenysé­gébe. Kész van a hús- és a tej­vertikumunk, de szeretnénk részt venni a gabonafeldolgo­zásban is, bár az, hogy újra na­pirendre került a szövetkezeti törvény módosítása, bizonyta­lanságot okoz, hiszen ha most építünk vagy veszünk valamit, nem tudjuk, hogy kié lesz, mert egy számunkra kedvezőtlen parlamenti döntés a tulajdonvi­szonyokat átformálhatja, és a ma itt dolgozók munkájának eredménye, minden új beruhá­zás, nagyon könnyen elúszhat.-s­Dr. Cseh Géza levéltári kuta­tásai közben, még a nyolcvanas évek közepén talált egy 1874-ben készült szolnoki tér­képet. Ez adta számára az ötle­tet Szolnok utcanevei történeté­nek megírásához. 1989-ben pályázatot hirdet­tek különböző aktuális, tudo­mányos munkák megírására. Dr. Cseh Géza Szolnok utcane­veinek történetével pályázott, s elnyerte a huszonötezer forintos pályadíjat. A napokban megje­lent kötetének megírásával ket­tős célja volt. Egyrészt az utca­nevek megváltoztatásához kí­vánt segédanyagot nyújtani. Az új lakótelepek utcaneveinek megváltoztatására kiírt pályáza­tot (kilenc pályázó közül) szin­tén ő nyerte el. Célja volt to­vábbá a régi, feledésbe merült, hangulatos elnevezések felele­venítése, melyek adatokat nyúj­tanak a város múltjához. így például a Tabán halászati emlé­keket őrző Háló, Kárász stb. ut­cái vagy a kihalt mesterségekre, a szokásból kiment esemé­nyekre utaló Szárazmalom utca, Vásártér stb. elnevezések. Ér­dekes színfoltként tűnik ki dr. Cseh Géza kötetéből, hogy Szolnokon hivatalosan csak az 1860-as évek elejétől nevezték el az utcákat. Korábban csak a városrészeknek (Tabán, Né­met-tized, Katonaváros stb.) volt nevük. Akkor az utcákat a helyiek szóhasználata alapján nevezték el. így kapott nevet a Csordajáró, a Malom utca stb. A politikai változások mindig tükröződtek az utcanevek meg­változtatásában. Ilyen tekintet­ben az első hullám 1894-ben kezdődött, amikor országosan a magyar történelem, művészet és irodalom nagyjainak nevét kezdték viselni a közterületek. 1906-ban Rákóczi és Thököly hamvainak hazahozatalakor ró­luk neveztek el sok utcát. 1926-ban volt a következő poli­tikai jellegű elnevezési hullám. Trianon keserve tükröződik a Pozsonyi, Kassai, Fiumei stb. utca nevében. 1936-38-ban az ősmagyar mondavilág jelei tűn­nek fel az utcanevekben (Bo- tond, Turul). A II. világháború előtt az egyik legrégibb utcane­vet, a Magyar utcáét Mussoli- nire változtatták. 1945-ben a fa­sisztáknak minősítettekről el­nevezett közterületeket keresz­telték át. 1950-ben kezdődött a névváltoztatások legradikáli­sabb hulláma. A munkásmoz­galmi elnevezések kerültek elő­térbe. Az 1970-es évek elején kurucvezérek s 1848 nagyjai lettek a „névadók”. Az 1970-es évek második felében viszont a Széchenyi-lakótelep utcái jelen­téktelen személyek emlékét őrizték. 1989-ben kezdődött és tavaly zárult a legújabb utca­név-változtatási szakasz. Har­minc-negyven utca „keresztel- kedett át”. Dr. Cseh Géza Szol­nok város utcanevei című kötete minderről részletesen szól. A megjelenés utáni első napok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy kevés lesz az az ötszáz példány, melyben ez a közérdeklődésre méltán számot tartó kötet meg­jelent. S. B. Magánpénzváltók Bár közel két éve van lehető­ség magánpénzváltási tevé­kenységre az egyéni vállalko­zóknak és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok­nak Magyarországon, egyelőre mérsékelt az érdeklődés - tájé­koztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Jelenleg csupán 14 egyéni pénzváltó működik az ország területén. A többi, mintegy 500-550 vállalkozó utazási irodákkal, bankokkal vagy egyéb pénzin­tézetekkel kötött szerződés alapján tevékenykedik. Az utóbbi formában ugyanis a pénzváltáshoz szükséges 1 mil­lió forint forgótőkét az alapcég biztosítja, míg az egyéb szemé­lyi és tárgyi feltételt a vállalko­zónak kell előteremtenie. A 147/1991. (XI. 30.) Kor­mányrendelet szabályozza a magánpénzváltás személyi fel­tételeit. A pénzváltási tevé­kenységre az MNB nem adhat engedélyt, ha a vállalkozó bün­tetett előéletű, vagy a kérelem benyújtását megelőző öt évben pénzváltással összefüggő adó­kötelezettségének nem tett ele­get. A vállalkozónak vagy al­kalmazottjának legalább két idegen nyelvet kell alapfokon ismernie, emellett egy valuta­pénztárosi és -ügyintézői szak­tanfolyamot elvégeznie. A Ma­gyar Nemzeti Bank elnökének rendelkezése a tárgyi feltétele­ket tartalmazza. A pénzváltási tevékenységet végző személy­nek rendelkeznie kell megfele­lően zárható üzlethelyiséggel, a szükséges biztonsági berende­zésekkel, valamint a valuták és csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközökkel. A magánpénzváltást folytató egyéni vállalkozó az MNB va­lutaárfolyamlapján feltüntetett valutanemek közül legalább ötöt köteles jegyezni. (MTI) Csúcs a határokon Nagylaknál még mindig 12 órát kell vámiok a kilépő uta­soknak, Artándnál pedig 2 órát - közölte szerdán délelőtt a Ha­tárőrség illetékese. Hegyi Ilona elmondta, hogy a kamionok Artándnál 7, Nagy­laknál 12 órát várnak a kilé­pésre. Rajkánál és Záhonynál a belépésnél kényszerülnek 6 órás várakozásra a teherautók. A nyári tranzit csúcsforgalom tetőzése a hét végére várható, amikor Németországban egy­szerre négy tartományban kez­dődik meg a szünidő. (MTI) Rendőrségi akció Átfogó vízi rendészeti ellen­őrző akciót szervez a Dunai Vízi Rendészeti Rendőrkapi­tányság a Duna teljes magyar- országi szakaszán július 17-én 08.00 órától 20.00 óráig és jú­lius 18-án 08.00 órától 20.00 óráig. Az ellenőrzés célja a tör­vénysértő cselekmények meg­előzése, felderítése, a vízi köz­lekedési szabályok érvényre jut­tatása. (MTI) TÉBA-TÜZÉP JÁSZAPÁTI-JÁSZLADÁNY' árengedményes nyári tüzelőakciója Tatai brikett: 700 Ft/q Ostravai borsó kazánszén: 690 Ft/q Lengyel dió kazánszén: 780 Ft/q Tűzifa 330 Ft/q Oroszlányi dúsított dara 570 Ft/q A szenek mind júliusi szállítások. Gépi rakodás biztosított. Várjuk vásárlóinkat egyéb tüzelőanyagokkal is. ^30094/1K* __________________________________________________j N agybánya polgármestere Szolnokon „Engem a nők választottak meg” Cristian Angnel, Szolnok testvérvárosának polgármestere újságírók kíséretében néhány napos nem hivatalos látogatást tett nálunk. Munkatársunk a kispályás futballmérkőzés után (melyet szolnoki kapussal, Tát­rai Palival 4-2-re nyert a nagy­bányai csapat), a szaunabuli közben kérdezte a polgármestert.- Az elmúlt időben Nagybá­nyán a polgármesterek elég sű­rűn váltogatták egymást. Nem tart attól, hogy amíg Szolnokon tölti kellemes napjait, otthon áltveszik a hatalmat?- Nem. Ezek nem magatar­tási, fegyelmi cserék voltak. Az elsőnek lejárt a mandátuma, a másik pedig országgyűlési kép­viselő lett. Nálunk, Romániában általános és titkos szavazással juthatnak csak pozícióba a kö­zéleti személyiségek.- Kiktől kapta a legtöbb sza­vazatot?- A hölgyek szavazatai dön­töttek.- A nagybányai művésztelep életébe miféle beleszólása van a polgármesteri hivatalnak? Mit lehetne tenni a szolnoki és nagybányai művésztelep kap­csolatainak ápolásáért?- Nagybányán van egy festői tábor, oda kellett volna jönnie nyolc képzőművésznek Auszt­riából, Moldovából. A város költségvetésében egyelőre nincs olyan fejezet, amely a művészetek támogatásáról szólna. Jártak a hivatalban ná­lam,megpróbálok tenni valamit az érdekükben.- Nagybányán együtt él a magyar és a román nemzet. Van-e közöttük konfliktus, s ha igen, ön mint polgármester ho­gyan kezeli ezt?- Nincsen konfliktus, leg­alábbis hivatalosan biztosan nem.,A két testvérváros polgári szintű kapcsolatai is azt bizo­nyítják, hogy békében tudunk mi egymással élni. Románia más területein a „buták hábo­rúja” folyt, valószínűleg irá­nyítva valahonnan. Minden­esetre szememben ők a kis- eszűek. — Láttuk önt, polgármester úr, nagyszerűen futballozni. Júszott régebben is sportszerűen?- Nem, csak kisebb baráti körben, de mindig is kedves sportom volt. Ötödik-hatodik osztályban rendszeresen jártam edzésekre, aztán apám nem en­gedte, mert féltett, hogy durván lesérülök. Viszont nyolc évig NB I-ben kosárlabdáztam. Új­ság, dokumentáció igazolja ezt. B. G. Egymást támogatják A Tisza Szálló és a kultúra Az elmúlt évtizedekben is volt hagyománya annak, hogy a Tisza Szállóban rendeztek kulturális eseményeket. Azokban az években azonban nem volt fontos az ügy gazda­sági oldala. A szálló a Hungar Hotels részeként akkor is élte életét, ha egy-egy rendezvény éppen nem volt nyereséges, sőt akkor is, ha negatív ered­ményt hozott. A nagy Hungar Hotels-kalapból jutott is, ma­radt is, a helyi érdek nem nyomott a latban annyit, mint ma, amikor a szálló magán­kézbe került. Ma este lép fel a Benkó Dixieland a Tisza Szállóban. Ennek kapcsán beszélgettünk Lipóczki Jánossal, a szálloda ügyvezető igazgatójával, ho­gyan fonódhat össze a vendég­látás a kultúrával.- Ma kőkeményen jelenik meg az életünkben annak kér­dése, hogy mi éri meg nekük és mi nem - modotta Lipóczki János. Tulajdonképpen a mai körülmények között azokat a fellépti díjakat sem tudnánk megfizetni, amennyiért meg­érné egy nagyobb együttes­nek, hogy eljöjjön Szolnokra. A Benkó Dixielanddel öt-hat éves kapcsolatunk van, tavaly azonban kimaradt a koncertjük a sok egyéb problémánk miatt, az igény pedig olyan nagy a Benkó Dixieland fellépése iránt, hogy újra fel kellett ven­nünk velük a kapcsolatot. Nem tudtunk mást tenni, mint szponzorok után nézni. Sokan segítettek. Többek között a Pneumatik, a Hozam Rt., Pro­ject Kft., Tipo Bt., akiknek nagyrészben köszönhető, hogy Szolnokon felléphetnek Ben- kóék, másrészt maga az együt­tes is jóval az átlag alatti fel­lépti díjért vállalta a koncertet. Tették ezt egyszerűen azért, mert nagyon szeretik azt a kü­lönleges atmoszférát, amit a Tisza szállói fellépéseiken ta­pasztalnak.- Terveznek más hasonló kulturális rendezvényt is?- Az az igazság, hogy mi szeretnénk, de most a privati­záció első évei után gazdasági helyzetünk nagyon nehéz. Ugyanakkor mégis szeretnénk visszahozni azokat a patinás kultúrműsorokat, amelyek 15-20 évvel ezelőtt nagyban hozzájárultak a város kulturá­lis értékeinek emeléséhez. Akkoriban zsúfolásig tele volt a kerthelység, meg lehetett hívni jeles művészeket. Ma ez kvázi lehetetlen, a városnak viszont szüksége lenne rá. Megpróbáljuk mindenesetre, és úgy gondoljuk, ebben tá­mogatókra találunk. K. Sz. Tiszavárkony Elkeserítő helyzetben van a tiszavárkonyi könyv­tár. Az épület állapota na­gyon rossz, vizesek a fa­lak, beázik a tető, pereg a vakolat. Pénzt nem kap a felújításra. Két éve nem tud köny­veket vásárolni a könyvtá­ros, hiszen egy fillért sem kap, amiből gazdálkod­hatna, amiből fedezni tudná a beszerzés költsé­geit. (Két év elmulasztott könyvbeszerzését pedig szinte lehetelen pótolni, fő­leg a kézikönyveket.) A községi önkormány­zat, mint fenntartó, egyet­len újság, az Új Néplap előfizetésére adott pénzt (3388 Ft-ot). Az idei beiratkozottak száma száznegyvenhárom, ez pedig csupán fele a szo­kásosnak, hiszen eddig minden évben háromszáz fölött volt ez a szám. Igény pedig volna a könyvtárra (ezt a vissza­jelzésekből tudják), de könyvválaszték nincs, amiért érdemes volna fel­keresni az intézményt. Tiszajenö A községi önkormány­zat megvételre ajánlotta fel a Szolnoki úton lévő, két­lakásos szolgálati házát. A felmérések szerint az ingatlan értéke 1 millió 200 ezer forint. Érdeklődő már jelentkezett a ház megvásárlására, végleges döntés azonban még nem született. * * * A tiszajenői futballcsa­pat kiesett a megyei első osztályból. Az önkor­mányzat erre a félévre 50 ezer Ft-tal támogatja a labdarúgók megyei má­sodosztályban történő in­dulását. * * * A tervek szerint az év végére az egész faluban befejeződik a telefonháló­zat kiépítése. A kivitelező cég, a TO VITEL Kft. Tó- szeg-Tiszavárkony-Tisza- jenő területén úgynevezett rual-program keretén belül végzi a munkálatokat. A 20 ezer 100 Ft hozzá­járulási költséget eddig 220 család fizette be (ez annyit jelent, hogy minden második házban bent lesz a telefon). Tizenegy nyilvános te­lefonállomást terveznek a faluban, ebből egy (a posta előtti dupla fülkéből az egyik) a rokkantaké lesz: azaz be lehet hajtani majd rokkantkocsival, s a tele­fonkészülék alacsonyab­ban lesz. Szelevény Június húszadikán ke­rült sor a szelevényi strand megnyitására. A gyönyörű Körös-part nagyon kedvelt hely mind a helybeliek, mind a kör­nyékről idelátogatók szá­mára. Nagyon sokan érkeznek sátorral, hogy a Körös ár­területén „vadkempingez- zenek”. Jó minőségű a víz is, így valóságos horgászparadi­csomot nyújt a vizek sze­relmeseinek. * * * A községben a nyári na­gyobb forgalomra való te­kintettel büfét (telepített konténerben) nyitott egy vállalkozó. A nagy meleg­ben bizonyára jobban fogy a hideg ital, hiszen a büfé­nek jó a forgalma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents