Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

1993. június 15., kedd Hazai tükör 3 VARRODA NAGYKÖRŰBEN. A szolnoki Tex-konf Könnyűipari Kft. a közelmúltban var­rodát nyitott a községben. Kilenc fővel indítottak, a létszámot duplájára szeretnék nö­velni. Jelenleg olasz bérmunkában sportruhákat készítenek. (Fotó: K. É.) Fogyatékosságügyiek franciaországi összevetése Ami közös: szeretetteljes gondoskodás Május utolsó hetében me­gyénk fogyatékosságügyi szakembereinek egy csoportja szakmai tanulmányúton vett részt a franciaországi Pás De Calais megyében. Közülük hárman az alábbiakban fog­lalták össze tapasztalataikat. Dr. Vincze Mária igazgató főorvos (Egészségügyi Gyer­mekotthon, Karcag):- Az értelmi fogyatékosok­nak Franciaországban ugyan­olyan jogaik vannak, mint a normális embereknek. Ezek a jogok 1975-től törvényileg is biztosítottak. Joguk van a teljes emberi élethez, összeházasod­hatnak, gyermeket szülhetnek, önállóan élhetnek. Ellátásuk a családban történik, akinek nincs, az nevelőcsaládban él. Napközbeni foglalkoztatásuk, oktatásuk, szabadidős tevé­kenységük intézményesen szer­vezett, ahol kiscsoportosán vannak elhelyezve. Számukra berendezési, fejlesztési eszkö­zök állnak rendelkezésre, és igen nagy a mozgásterük. A fo­gyatékosokkal dolgozók nehéz munkáját is a legmodernebb eszközök segítik. Mélyebb betekintést a szak­mai munkába az idő rövidsége miatt nem kaptunk, de beszélge­téseink alapján arra következte­tek, hogy nem kell szégyenkez­nünk e téren. Ami igen jelentős, ha figyelembe vesszük itthoni személyi, tárgyi feltételeinket. Nagyné Gulyás Ilona igaz­gató (Rehabilitációs Intézet, Pusztataskony):- Számomra a két ország szociálpolitikája, szociális ellá­tásának struktúrája, illetve a fi­nanszírozási rendszer közötti különbség volt a legszembeöt­lőbb. A francia állam garanciát nyújt a fogyatékosok oktatá­sára, nevelésére és foglalkozta­tására. A megyei önkormányzat a szállás, ellátás és szociális költségek fedezetét biztosítja. Szembetűnő jelenség az épek viszonya, toleranciája a „más- ság”-hoz. Nekünk ezen a téren még elég sok teendőnk van. Munkajellegű — elsősorban ipari - foglalkoztatás keretében széles skálájú tevékenységet tudnak biztosítani. A munkabér ötven százalékát az állam garan­tálja. harmincöt-negyven száza­lékát az önkormányzat bizto­sítja.-Azok a fogyatékosok, akik önálló életvitelre képesek, gar­zonlakásokban, illetve albérlet­ben laknak. Száztizenhárom család lakik albérletben, közü­lük heten saját gyereket nevel­nek, amihez gondozónő nyújt segítséget. Kókai Nagy István igazgató (Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, Ho­mok):- Magas szintűnek ítélem meg a húsz éven felüliek fog­lalkoztatását a korszerű félau­tomata gépek és a folyamatos munka feltételeinek biztosítá­sával. Családias elhelyezést nyújtanak, a nevelői létszám és a kiszolgálószemélyzet na­gyobb, mint nálunk. Nagyjelen­tőségű a szülői és társadalmi szervezetek, egyesületek gon­doskodása, konkrét anyagi tá­mogatása a fogyatékosok ellátá­sában. Természetesnek veszik, hogy a társadalomban értelmileg sé­rült fiatalok és felnőttek van­nak. A családhoz, nevelőcsa­ládhoz való kihelyezéssel rész­ben kikerülik az intézeti bentla­kást. Ugyanakkor mi a közös a francia és a magyar gyógypeda­gógiában? Az értelmileg sérült fiatalokkal, felnőttekkel való szeretetteljes gondoskodás és foglalkozás. Simon Cs. József Valamiért azt hisszük, hogy a felejthetetlen nyári élmé­nyekért messzire kell utaznunk. Pedig Magyarország gyönyörű. Magyar kiállítók Több mint húsz magyar vál­lalat, közel 330 négyzetméteres területen képviseli a magyar vegyipart június 21-25. között a pozsonyi Incheba Nemzetközi Vegyipari Szakkiállításon. A magyar bemutatót a Hungexpó- val közösen szervezi az Ipari Reklám- és Kiállítási Kft. A ha­zai kiállítók a vegyipari termé­kek szinte teljes kínálatát felvo­nultatják a szlovák fővárosban. Termelői árak áprilisban Áprilisban az ipari termelői árak az előző havinál nagyobb mértékben, 0,8 százalékkal emelkedtek márciushoz képest. A KSH adatai alapján megál­lapítható, hogy az ipari termelői árak az év folyamán meglehető­sen hullámzóan alakultak. Az áprilisi 0,8 százalékos növeke­dést márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban 3 százalékos emelkedés előzte meg. Szinte valamennyi fontos mezőgazda- sági termék átlagára ellentéte­sen változott márciustól ápri­lisra, mint a múlt év azonos hó­napjaiban. A búza és a kukorica felvásárlási átlagára csökkent. Tovább csökkent a legfonto­sabb vágóállatok felvásárlási átlagára, a tehéntej ára viszont nem változott. (MTI) Zenei napok Erkel-díszhangversennyel kezdődik szombaton Tarhoson a tizenhetedik alkalommal szer­vezett Békés-Tarhosi Zenei Na­pok eseménysorozata. Záróko- certjeként július 18-án - szintén a Zenepavilonban - Bach- és Haydn-estet tartanak. Az első magyar állami énekiskola ha­gyományait ápoló zenei ren­dezvény második hétvégi prog­ramja - június 26-27-én - a ci- terások országos találkozója lesz. (MTI) Biobor, koleszterinmentes száraztészták Keddi jegyzet Kit szánjunk meg? A Nyugati pályaudvartól a Blaha Lujza térig szétoszthatnám a havi fizetésem. Talán nem is volna elég, ha mindegyik kol­dusnak adnék, aki ott kuporog az utcán, a boltok előtt, a kapual­jakban, az aluljárókban. Az ember nem tudja, mit tegyen. Zavarban van. Fölteszi a kérdést: miért került az illető az utcára? Ha nem szánja meg a koldust és nem adakozik, akkor lelkifurdalása lesz, hogy milyen szívtelen. Ha mégis ad, megfordul a fejében a gondolat, vajon nem a szomszédos kocsma kasszájába megy a pénz? Akárhogy is, az utcasarki koldus megtorpanásra készteti az ember gondolatait, érzéseit. Aztán lépdel tovább, és rájön, hogy ennyit már nem tud adni. Hogy minden koldusnak nem jut, minden másodiknak sem, hi­szen az már a saját megélhetését sodorná veszélybe. Vagyis vá­lasztani kell koldusok között. El kell dönteni, hogy melyiket szánjuk meg. De mi alapján határozzunk? Van olyan ismerősöm, akinek elve, hogy ő nem ad, mert sze­rinte aki az utcára kerül, az meg is érdemli. Ez is vélemény, méghozzá sommás, csak éppen nem lehet osztani. Mert sokszor nyomorék gyereket ültetnek ki azért, hogy kéregessen. Lehet, hogy aztán az apja elissza a pénzt, és nem kenyeret vesz belőle. De egy biztos: a gyerek nem tehet róla. Aki tizenkét-tizenhárom évesen nem a tanulásra fordítja az idejét, hanem keresni kényte­len. Lehet, hogy akár két-három naplopót is eltart. De ő - vét­len. Amikor pénzt adok a kéregető gyereknek, mindig eszembe jut, állami feladatot látok el. Mert nem igaz, hogy az én gondom megoldani ezeknek a gyerekeknek a sorsát az odavetett apró­pénzzel. Nem igaz, hogy őket egy kategóriába kell sorolni a zül­lött, lecsúszott emberekkel. Nem igaz, hogy nem kellene vala­kinek kinyúlni értük. Mert a koldulásból kapott pénz nem oldja meg az életüket, a jövőjüket. Feltehetően nem is ezekre a sze­rencsétlen gyerekekre költik azok a felnőttek, akik a sorsukért felelősek. Jó lenne nyugodtan kimenni az utcára. Úgy, hogy az ember tudná, hogy a béréből, jövedelméből levont iszonyatos arányú adóból megoldanak bizonyos feladatokat. Ha tudnánk, hogy legalább a gyerekeket fölszedik az utcáról, legalább értük ki­nyúlna a segítő kéz. Paulina Éva A budapesti székhelyű Viktó­ria Export-Import Kft. nemré­giben egész napos termékbemu­tató kiállítást rendezett a mező­túri közösségi házban. A kft. vezetője, ifj. Jenei István el­mondta:- Célunk kettős volt, amikor elhatároztuk ennek a bemutató­nak a megtartását. Egyrészt sze­retnénk felfejleszteni a piacot itt, Szolnok és Békés megye ha­tárán, az itt élő fizetőképes ke­reslet igényeinek és pénztárcá­jának megfelelően. Másrészt pedig ezen a vidéken még nem ismert tartalmú és csomagolású ital- és élelmiszer-ipari termé­kekkel foglalkozó cégeknek, magánkereskedőknek piacot nyitni. A mezőtúri Viktória Lé- ker (ez utóbbi a lékereskedelem rövidítése) kirendeltségünk a Rákóczi út 9. szám alatt üze­meltet egy diszkontboltot, il­letve a közeljövőben nyitjuk meg depólerakatunkat a város­ban. Magyarországon kizárólagos forgalmazási jogot kaptunk a Weltenbuger Kloster Bier - igen neves és rangos bajor sör­különlegesség - forgalmazá­sára. De termékeink között sze­repel durumbúzából előállított koleszterinmentes olasz száraz- tészta - többféle változatban -, valamint olasz paradicsomsű­rítmények és különleges minő­ségű olívaolaj is. Árfekvésünk olcsóbb a megszokottnál. Fog­lalkozunk a Martfűi Sörgyár termékeinek - üdítőitaloknak is - a forgalmazásával. A bemutatón részt vett a ta­polcai Szentgyörgyhegyi Kis­termelők Pinceszövetkezete is. Sipos Tihamér elnöktől megtud­tam:- Két éve alakult a közel hét­száz tagot számláló szövetkeze­tünk, mely a szőlőgazdákat fogja össze. A badacsonyi bor­vidéken gazdálkodunk, de bora­ink forgalmazásánál a Szent­györgyhegyi nevet választottuk. Négyféle bort forgalmazunk - palackos és leidig kiszerelésben -, úgymint szentgyörgyhegyi olaszrizlinget, szürkebarátot, traminit és rizlingszilvánit. Piacbővítés céljából jöttünk el - a Viktória Kft. meghívására - erre a bemutatóra. Terveink kö­zött szerepel, hogy a kisterme­lők borát saját név alatt, saját címkével ellátva, saját palacko­zásban is forgalmazni kívánjuk majd. Nagyon sok termelőnk vegyszeres kezelés, gyomirtó­zás nélkül műveli szőlőjét, ezért az általuk előállított bor akár úgynevezett „bioborként” is forgalmazható lenne. Czikkely Anna Rendkívül súlyos aszálykár fenyeget A hét végén is elkerülték az esőfelhők az aszálytól sújtott Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét, mindössze 1-5 millimé- temyi csapadék hullott a szom­jazó földekre. A térségben ápri­lis 20-a óta - a kisebb helyi zá­porokon kívül - nem volt jelen­tősebb csapadék, sőt az azt megelőző időszakban is csak a sokévi átlag 60 százaléka esett. A növények vízigénye most a legnagyobb, ezért a szakembe­rek úgy vélik: az évszázad aszálykára fenyegeti a Nyírsé­get. Az aszály jelenleg az intenzív növénykultúrákban okozza a legnagyobb károkat. A dohány­nál és a zöldségféléknél igen je­lentős terméskiesésre lehet számítani. A csapadékhiány miatt a keitekben igen nagy mértékű gyümölcshullást ta­pasztalnak. A kalászos területe­ken pedig az úgynevezett fehé­rítőkártétel jelentkezik számot­tevően. A nyírségi agrárágazat vesztesége - ha továbbra sem lesz eső - elérheti, sőt meg is haladhatja az 1952. évit, amikor az évszázad legnagyobb aszály­kárát szenvedték el a szabolcsi termelők. A Felső-Tisza Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság az öntözési kérelmek soron kívüli elbírálá­sával igyekszik segíteni a régió gazdálkodóin. (MTI) Fedezze fel velünk: • Négyszemélyes nyaralónkban Fadd-Domboriban egy hét, személyenként 4.012 Ft, • Klastrompusztán, 3.918 Ft, • a Szatymazi Perényi tanyán egy hét, személyenként 3.870 Ft, étkezés nélkül. 10-16 éves fiataloknak ajánljuk: • Balatonkenesét, ahol a nyelvi tábort a vakációval kötöttük egybe. Egy hét teljes panzióval 7.900 Ft/fő • Miskolc-Görömbölyi lovastáborunkat, ahol 6 éjszaka teljes panzióval 7.975 Ft/fő. Felvilágosítás és jelentkezés az ország valamennyi IBUSZ irodájában és a HONIBUSZ szakirodában. Budapest, XIII. Bulcsú u. 19. JÖJJÖN VISSZA EGY MOSOLLYAL Tintapacni szülte ötlet ■ a golyóstoll félévszázados jubileuma Ki találta fel a golyóstollat? Egy magyar újságíró, éppen fél évszázaddal ezelőtt. Bíró László József találmánya 1943. június 10-én nyert szabadalmat - Ar­gentínában. Korunk legnépszerűbb író­eszközének gondolata magyar nyomdákban érlelődött. Egy művészeti folyóirat, az Hongrie Magyarország szerkesztőjeként sok bosszúságot okozott Bíró­nak, hogy nehezen tud dolgozni a töltőtollal, éppen lapzárta előtt fogy ki belőle a tinta, ha meg­tölti, pacát ejt... Bosszanko- dása közben figyelte meg a nyomdában, hogy milyen egyenletesen dolgoznak a rotá­ciós hengerek. A látvány adta az ötletet: egy tintával töltött cső végéből hengerrel vagy golyó­val lehetne a festéket a papírra juttatni. Az ötlet kísérletezésére már nem volt Magyarországon lehe­tőség, 1939-ben el kellett hagy­nia szülőföldjét. Párizsban telepedett le, majd onnan vándorolt ki Dél-Ameri- kába. Új hazájában fivére, Bíró György segítségével kísérle­tezte ki a megfelelő sűrűségű tintát, a golyókat pedig Svédor­szágból szerezték be. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem hazánkfia volt az első, akinek eszébe jutott a go­lyóstoll. Magát az eljárást - hogy a tintát papírra egy vékony cső végén lévő golyó továbbítsa - már 1888-ban szabadalmaztatta az amerikai John Loud. A ta­lálmány azonban nem bizonyult tökéletesnek, nem lehetett használni. A német illetőségű Wilhelm Braun 1912-ben ugyan szabadalmat kapott a „golyóval író töltőtollra”, de az ötlet csak ötlet maradt. Drezdában, Mungo néven je­gyeztek be szintén egy golyós­tollat, a lipcsei vásáron árusítot­ták is. A siker csak néhány na­pig tartott, ugyanis a találmány rövid idő alatt tönkrement. Wenczel Climes szabadalma már jobbnak bizonyult, a tech­nikatörténészek szerint a cseh feltalálótól vette meg az elővé­teli jogot Bíró László. Itthon, az 1950-es években Go-pen már­kanéven golyóstoliakat dobtak piacra. Ezek abban a Goy An- dop-féle műhelyben készültek, ahol annak idején a még Ma­gyarországon élő Bíró próbál­kozott találmánya gyártásával. A dologból hosszan tartó pe­reskedés lett, a Goy-műhely munkatársai, ha élnének még ta­lán ma is keresnék igazukat: melyikük találmánya is valójá­ban a golyóstoll... A lexikon golyóstoll cím­szava mellett a következő ol­vasható: Bíró. sz. m. (Ferenczy Europress)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents