Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

4 1993. június 15., kedd Gazdaság — munkavállalóknak Munkaerő-piaci helyzetkép Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében 1993. május hónapban 37009 fő munkanélkülit tartot­tak nyilván, áprilishoz képest 446 fővel nőtt a regisztráltak száma. A kiemelten megfigyelt me­zőgazdaságból újonnan regiszt­ráltak száma májusban 335 fő volt, nincs számottevő változás az elmúlt hónaphoz képest. A pályakezdő fiataloknál to­vábbi mérséklődés figyelhető meg, számuk ebben a hónapban 1468 fő volt. Arányuk az össz-munkanélkülieken belül az előző havi 7 százalékról 6,7 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta me­gyei szinte 17,3 százalék. Mun­kanélküli ellátásban 27069 fő részesült, a zárónapi létszám 23979 fő. Az aktív eszközt igénybevevők köre tovább bő­vült (341 fővel), májusban 3839 főt támogatott a Munkaügyi Központ. A kirendeltségek hatékony állásfeltáró munkájának követ­kezménye a munkaerőigény be­jelentések számának növeke­dése (a növekedés 732 állás­hely). 2523 betöltetlen álláshe­lyet tudtak ajánlani a körzetek­ben, legtöbbet Szolnokon (853 darab) és Kunhegyesen (663 da­rab). Az állásajánlatok számának 40 százalékos növekedését el­sősorban a szezonális munkák beindulása eredményezte, a le­ginkább érintett ágazatok a me­zőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem. Emelkedett a 30 napon belüli bejelentések aránya is, az áprilisi 44,8 száza­lékról 56 százalékra. Ebben a hónapban 8 gazdálkodó egység jelentette be leépítési szándékát, előreláthatóan 381 fő foglalkoz­tatása szűnik meg. 100 főt érintő elbocsájtást a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek tervez augusz­tustól kezdődően. A leépítések egyharmada már júniusban megvalósul, szintén egyharma- dának pedig ismeretlen az idő­beli ütemezése. Májusban 4 gazdálkodó egy­ség módosította előzetes beje­lentését, amely három körzetet érint. A korrekció alapján 141 fő munkahelyének megszűnte­tésére nem kerül sor. A leépítés fő indokaként ebben a hónap­ban a jogutód nélküli megszű­nés (felszámolás) szerepelt (85 százalék). Molnár Tünde Kirúgás humánusan? Magyarországon a gazdasági átalakulás szükségszerű velejá­rója a vezető beosztású szak­emberek nagyfokú mobilitásá­nak beindulása. Egyre inkább gyökeret ver a magyar gazda­ságban is az emberi erőforrást középpontba állító szemlélet. Az új struktúrák kialakuása, ki­alakítása, sok területen új, haté­konyan dolgozó, a meglévő erő­forrásokat maximálisan kihasz­náló vezető réteg kialakulásával jár. A folyamat révén számítani lehet arra, hogy nagy számban kerülnek ki emberek korábbi vezető beosztásukból. Mivel az elválás sem a cég, sem az egyén szempontjából nem könnyű fo­lyamat, nálunk is szükséges lesz egy olyan szolgáltatás kialakí­tása, mely ezt menedzseli, kéz­ben tartja, az alkalmazkodni, megújulni képes vezetőknek megadja a szükséges segítséget, az erre képteleneknek pedig a visszavonulás útját teszi zökke­nőmentessé. Ezt nevezik out- placement-szolgáltatásnak és ez a fejlett gazdaságokban szin­tén honos. Ezzel a szolgáltatással - első­sorban - vezető munkatársaitól tud humánus módon megválni egy cég. A szolgáltatást igénybe vevő cég megbízza a szolgálta­tót, rendszerint egy humán­erőforrás-kezelésben gyakor­lott vállalatot vagy szakembert, hogy a felmondás sokszor sú­lyos konfliktusokkal terhes fel­adatától kezdve tartsa kézben elbocsátott munkatársának sor­sát, biztosítsa számára a tovább­Keresetek alakulása áprilisban A 20 fő feletti létszámú gaz­dálkodó szervezeteknél (a me­zőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágba tartozó gazdál­kodók és költségvetési intéz­mények adatai nélkül) 1993 áp­rilisában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó át­lagkeresete 26669 forint volt, mely 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a fizikai foglalkozá­súak átlagkeresete 20856 forin­tot, a szellemieké 39856 forin­tot ért el - derül ki a KSH leg­frissebb jelentéséből. Az év első négy hónapjára együttesen számított átlagkere­set 24341 forintot tett ki, ez az előző év azonos időszakához képest 20,1 százalékos emelke­dést jelent. A kereset nettó ér­téke 16845 forintnak felel meg, ami 16,6 százalékkal magasabb az 1992 január-április közötti­nél. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy ugyanezen idő alatt a fogyasztói árak 24,2 százalék­kal nőttek, úgy a nettó keresetek reálértékben 6 százalékkal ma­radnak el a tavalyitól. A fizikai és szellemi dolgo­zók keresetének különbsége ezer forinttal nőtt márciusról áprilisra, mert a szellemi fog­lalkozásúaknál a keresetnöve­kedés mértéke magasabb vol^ mint a fizikaiaknál. A nagyobb létszámú ágazatok közül az energetikai ágazatokban (bá­nyászat, villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás) elért keresetek emelkednek ki nagyságukat te­kintve, míg a növekedés üteme áprilisban a posta és távközlés ágazatban volt a legmagasabb, ahol visszamenőleges hatályú fizetésemelésre került sor. lépéshez szükséges összes se­gítséget. így a megbízó mente­sül a felmondással járó terhes kötelezettségei alól, míg a szó­ban forgó vezető „nem okoz za­vart” a szervezetben. Az out­placement tanácsadónak így egyszerre két „kliense” van, maga az elbocsátásra kerülő menedzser, és a munkáltató, aki a teljes folyamat költségeit ma­gára vállalja. Hogyan zajlik ez a folyamat? Hol a helye a szolgáltatásnak a vállalati személyzeti osztályok programjában? Vannak hazai tapasztalatok ezekkel a módsze­rekkel? Erről rendeznek zártkörű szakmai tanácskozást július 2-án az Excellence Rt. szerve­zésében. - ez ­Menedzser­vásár A Medián Kft. kutatásai alap­ján készült el Dr. Telkes József Vezető Tanácsadó Iroda szakér­tői tanulmánya. A „Menedzser­piac '93” című kötet részletes át­tekintést ad a hazai mened­zserekkel kapcsolatos keres­let-kínálati viszonyokról, illetve a kialakult ösztönzési rendsze­rekről. A téma mindéképpen izgal­mas, sokak számára kissé misz­tikus is. Mennyit fizethet egy cég egy menedzsernek? Milyen egyéb juttatásokat biztosítson? Meny­nyit ér a szakmai tudás és a ta­pasztalat? Hogyan alakul a jö­vedelem paletta az ügyvezető igazgatótól a titkárnőig? A kötet gyakorlati segítséget adhat, melyre alapozva reális áron „vásárolhat” egy cég me­nedzsereket a piacon. Háziorvos Az ülőfoglalkozások ártalmai Sokan - tévesen - úgy gondol­ják, hogy ha már íróasztal mellé szegezte őket hivatásuk, ké­nyelmes, puha párnát tesznek maguk alá, elkerülendő a kel­lemetlen következményeket. Nagy hiba! Legfeljebb, rugal­mas gumipántéval kísérletez­zünk, keményebb fajtával, amely megdolgoztatja altestünk izmait, élénkíti a vérkeringést. Leggyakrabban ennek elle­nére jelentkezik majd egyfajta aranyér-képződmény, mely nem más, mint a végbélnyílás körüli visszérhálózat kitágulása. Egyébként elér(het)i ez a legke­vésbé sem ülő foglalkozásúakat is, bár sokan nem is tudnak róla, mert fájdalommentes. Felderí­tésük gyakorta csak szövődmé­nyekkor történik, ezek: gyulla­dás, vérzés, mogyorónyi cso­mók kitüremlése, elfekélyese- dése. Egyébként okozhatja örökletes családi hajlamból származó kötőszövet-gyenge­ség is, netán májgyulladás, nőknél pedig az első terhesség. A sok ülésen kívül okozója lehet még a kemény széklet, de idézhet vérrögképződést pél­dául egy beöntőcső, székletben lévő halszálka, erős köhögés vagy a tisztálkodási lehetőségek tartós hiánya is. Mindez azt is jelenti, hogy a kórokozók ellen tenni is lehet, figyelemmel-fe- gyelemmel, óvatossággal, ét­rendi változatossággal. Elkerül­hető, de legalábbis késleltethető kialakulása sok mozgással, tes­tedzéssel, esti sétával. Ha tehet­jük, fogyasszunk rostos gyü­mölcsöket vagy annak levét, és általában sok folyadékot. Aki napi 8 órát kénytelen író­asztalnál tölteni, legalább más­fél-két óránként végezzen öt­perces lazítást. Ha egyedül van az irodában, törzshajlító moz­gást, körözést, lábemelést, ha többen vannak, akkor is talájon módot egy kis járkálásra leg­alább a folyosókon. Aggodalomra akkor sincs ok, ha a gyulladás bizonyos esetek­ben vérzéssel járna. Nehogy azt gondoljuk, hogy gyomorvérzés okozza: az élénkszínű piros vércseppek vagy csíkok jelzé- sértékűek. A záróizom összehú­zódásakor jelentkező fájdalom, patikában recept nélkül kapható kenőccsel, vagy kúppal enyhít­hető, elmulasztható. Ajánlatos alkalmanként, este azonban mindenképpen egy langyos ülő­fürdő. Ha úgy tapasztaljuk, hogy a babnyi „kizáródás” tartós és ülésünkben is akadályoz, for­duljunk orvoshoz. Végső eset­ben a műtéti eltávolítás, a helyi érzéstelenítés révén, fájdalom- mentes. Rutinműtét. Mire üljünk akkor íróasztal mögött? Ha nem tudunk szert tenni keménygumi-párnára, al­kalmazzunk olyan, négyrét haj­tott filc- vagy takarószövetpár­nát, amely a régi háztartások vasalópokrócaira emlékeztet. Ferenczy Europress Dipjomás piaci árusok Értelmiségi lét a megyében A KSH megyei szervezete elkészítette ismertetőjét a dip­lomások számában és foglal­koztatásuk helyzetében az el­múlt negyven év alatt bekö­vetkezett változásokról. Ezek szerint népesség iskolá­zottsága jelentősen javult, de a legnagyobb mértékű változás a diplomások körében követke­zett be. A felsőfokú iskolai vég­zettségűek száma több mint ti­zenegyszeresére nőtt, a felnőtt népesség 7,1 százaléka rendel­kezik diplomával. Közülük a nők száma meghaladja napja­inkra a tízezret, majdnem uto­lérve ezzel a férfiak iskolázott­ságát, akik tizenegyezren van­nak. így a férfiak közül minden tizenharmadik, a nők közül pe­dig minden tizenötödik diplo­más a megyében. Az egyetemet, főiskolát vég­zettek 79 százaléka városban él, aminek következménye, hogy minden tizedik városi lakos, a községekben pedig csak minden huszonnyolcadik személy ren­delkezik diplomával. A népességre jellemző elöre­gedési folyamat a diplomások körében is bekövetkezett, átla­gos életkoruk 41 évre növeke­dett. A 30 éven aluliak 20 száza­léka, a 30-40 év közöttiek 32 százaléka, a 40 év feletti aktív korúak 37 százaléka, az ennél idősebbeknek pedig 11 száza­léka felsőfokú végzettségű. A megye diplomás népességének 81 százaléka aktív kereső. Min­den ötödik közülük nyugdíjas, gyesen lévő vagy munkanélkü­livé vált. Az 17400 felsőfokú végzett­ségű közül legtöbben, 44 száza­lékuk az egészségügyi és kultu­rális területen, 15 százalékuk az iparban, 12 százalékuk a mező- gazdaságban dolgozik, 13 szá­zalékuk közösségi szolgáltatá­sokat végez. Az utóbbi tíz év­ben lényegesen bővült a közle­kedés, a posta és a szolgáltatá­sok területén foglalkoztatott magasabb végzettségűek száma. Jelentősen növekvő hánya­duk folytat fizikai tevékenysé­get, nőtt alulfoglalkoztatottsá- guk. A diplomás fizikaiak köré­ben legkeresettebb foglalkozás­nak számít az önálló kereskedő, vendéglátós, piaci árus, kertész, egyéni gazda és egészségügyi tevékenységek. Megkérdője­lezhető viszont gépkezelő, mo­torszerelő, ács-állványozó, rak­tárkezelő, kocsikísérő és más segédmunkás jellegű munkakö­rökben való foglalkoztatottsá­guk indokoltsága. Közülük 1990-ben hatszáz fizikai foglal­kozású volt. A munkanélküliség sem ke­rülte el a diplomásokat, egyre nagyobb számban érinti őket. A munkanélküliek 2 százalékát te­szik ki a megyében, jelenleg már 760-an vannak. A szellemi munkát végző diplomások közül a legtöbben egészségügyi, kulturális és mű­szaki foglalkozásúak. Olyan foglalkozási csoportok is van­nak, amelyeket kizárólag dip­lomások alkotnak. Orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, ta­nárok, de többségben magasabb végzettségűek az igazságszol­gáltatásban dolgozók, az újságí­rók és az egyházi foglalkozá­súak is. Az 52300 szellemi fog­lalkozású személy egyharmada felsőfokú végzettségű. Javult a diplomások aránya: a számítás- technikai foglalkozásúaknál öt­szörös, a kereskedelmi és ide­genforgalmi foglalkozásúaknál hétszeres, az egészségügyi asz- szisztenseknél tizennégyszeres növekedés történt az utóbbi tíz évben. Szabó Irén Jelentősen drágultak a piacok A piacok a lakosság zöldség-, gyümölcs és élelmiszer ellátásában jelentős szerepet töltenek be, ezért a KSH - reprezentatív módon - rendszeresen megfigyeli a felhoza­tal mennyiségét és a kínálati árakat. A megfigyelésekre Kunszentmár- tonban és Tiszafüreden csütörtö­kön, Jászberényben, Kunhegyesen és Mezőtúron pénteken, Kisújszál­láson és Szolnokon pedig szomba­ton kerül sor. A következőkben a felírt cikkek árszínvonalának válto­zását, a kínálat főbb jellemzőit mu­tatjuk be a márciusi adatok alapján. A múlt év azonos időszakához képest a kínálati árak legnagyobb mértékben a zöldségfélék cikkcso­portban emelkedtek. Különösen a fejeskáposzta, a petrezselyem, a sárgarépa és a savanyúkáposzta drágult, sorrendben 4,2, 2,6, 2,6, és 2,2-szeresére. A téli tárolású bur­gonya ára egy év alatt szerényeb­ben, 4,4 százalékkal nőtt. A gyü­mölcsök közül az almát 11,1, a kör­tét 9,2 százalékkal magasabb áron lehetett megvásárolni, míg a héjas dió árindexe 86,4 százalék volt. A baromfifélék csoportján belül az élő tyúk és az élő csirke 15,7, il­letve 17,7 százalékkal, a vágott ba­romfi 1/4-ével került többe, mint tavaly ilyenkor. A tojás árnöveke­dése egy év alatt 23,3 százalékot tett ki. A tej- és tejtermékek közül a tehéntejet 37,2, a túrót 18,7, a tej­fölt 7,5 százalékkal magasabb áron kínálták. Juhtúróért 78,5 százalék­kal kértek többet, így kilónkénti ára elérte a 350 forintot. A méz 7,9 százalékkal olcsóbb volt, mint 1992 márciusában. A termékek piaci felhozatala és kínálati átlagára az érintett telepü­léseken eltérően alakiéit, A legna­gyobb áremelkedés a kisújszállási, legkisebb a jászberényi piacon mu­tatkozott. A márciusi árakat össze­hasonlítva a legkedvezőbben Jász­berényben lehetett vásárolni. A megfigyelt termékek közül egyedül a tojásnak volt magasabb ára (6 fo­rint), mint a többi városban. Nem árultak viszont a kistermelők élő­kacsát és pulykát, vágott baromfit, valamint a zöldségfélék közül uborkát, zöldpaprikát és paradi­csomot. A kisújszállási piacon volt a leg­drágább a fokhagyma 217, a gomba 200, a bab, a héjas dió 150-150, a fejeskáposzta 100, a sárgarépa 90 forint/kilogramm és a tejföl 160 fo- rint/liter. Elő- és vágott baromfiból, tejből pedig nem volt kínálat. Kun­hegyesen nem árultak fejes salátát, vágott baromfit és tehéntejet. A megyében itt kértek a legtöbbet a karalábé és a méz kilójáért, sor­rendben 86, 181 és 205 forintot. Kunszentmárton piaca a közepesen drágák közé tartozott. Itt viszony­lag magas áron kínáltak mákot 160, lencsét 92 és burgonyát 21 forint/ kilogrammos áron. Mezőtúron olcsón lehetett vásá­rolni. A megfigyelt többi piachoz képest csak a borsóért és retekért kértek többet. Egy kilogrammért 120, illetve 148 forintot. Nem lehe­tett viszont kapni élőkacsát és pulykát, vágott baromfit, tehéntejet és juhtúrót. Tiszafüreden idén már­ciusban többféle terméket kínáltak eladásra, mint a múlt évben ilyen­kor. Most volt paradicsom, zöld­paprika, gomba, alma, héjas dió, tehéntej és tejföl is. A legmagasabb árat itt kérték a sárgarépáért, az uborkáért, a zöldpaprikáért és a gombáért, az előzőek sorrendjében kilogrammonként 90, 250, 250 és 200 forintot. A megfigyelt termékekből Szol­nokon volt a legnagyobb választék, uborka, zöldpaprika és paradicsom azonban még nem volt a kisterme­lőknél. A tehéntej literenként 35 fo­rintba került és ez a megyei átla­gárnál is 27,6 százalékkal több. A múlt évihez képest csak a mézet, a körtét, a héjas diót és a retket kínál­ták mérsékeltebb áron, sorrendben: 23,8, 11,0,7,7 és 3,8 százalékkal. Munkavédelmi tanácsadó iroda Cégek, alkalmazottak és az új szabályok Az egyik megyénkbeli építői­pari vállalat fővárosi építkezé­séhez alvállalkozót szerződte­tett. Az utóbbi alkalmazottja volt, aki leesett az állványokról és a meghalt. Akkor, a helyszí­nelők, a munkavédelmi sza­kértő előzetes véleménye az volt, hogy a fővállalkozót ter­heli majd a felelősség a súlyos balesetért. A büntetésül kiró­ható százezrek vagy milliók és az emberi élet nem összemér­hető értékek. Nincs is értelme mérlegre tenni a kettőt. Vállal­kozások és családok, egyéni életek mehetnek tönkre, ha nem a ismerik a jogi szabályozást. Esetünkben mégsem a me­gyei cégnek kellett fizetni, ha­nem - a cég munkavédelmi ve­zetője által azonnal felvett jegy­zőkönyvben leírt bizonyítékok miatt - az alvállalkozónak. Tanulságos példákkal szol­gálhatnak a munkavállalók is. Évente több száz halálos baleset történik, s hányán vannak olya­nok, akik jogi jártasság híján évekkel ezelőtt megalkudtak a munkaadóval a szabályok sze­rintinél kisebb kártérítésben. Most jönnek rá, kár volt hagyni. A szolnoki Labour Safety Munkavédelmi Tanácsadó Iroda arra vállalkozott, hogy a munkaadóknak és munkaválla­lóknak segít a jogszabályok kö­zötti eligazodásban, tanács­adásban. A parlament előtt van az új Munkavédelmi Törvény terve­zete. A törvény szerint előrelát­hatóan újra el kell készíteniük a munkavédelmi szabályzatokat, melyekben rögzíteni kell többek között a dolgozó és a cég jogait, kötelezettségeit. Ha ez nincs meg, akkor ellenőrzés vagy bal­eset esetén hátrányos helyzetbe kerülhet a cég - a kiszabható bírság három millió forintig ter­jedhet majd. A nagy vállalatok alkalmaznak munkavédelmise­ket, ám sok helyen nem csak hi­ányoznak ezek a szakemberek, de gyakran maguk a dolgozók is elhallgatják a kisebb balesete­ket. Ha egy induló kft-nek kell borsos összeget fizetni, akkor nem elképzelhetetlen, hogy akár be is zárhatja a kaput. A munkavédelmi tanácsadó iroda már több céggel kötött szerző­dést munkahelyi szabályzatok megalkotására, a munkavé­delmi tevékenység megszerve­zésére. Május 15-től ötezer forintra emelkedett a helyszíni bírság összege; szabálysértési eljárás esetén a bírság felső határa harmincezer forint.- Nevezik olykor vadkapita­lizmusnak is az egyre nehezeb­ben ellenőrizhető gazdasági környezetet, amelyben kevés figyelem jut, kevés pénz marad a munkavédelemre - mondja tapasztalataira hivatkozva Varga Zsolt, a Jubileum 5.sz. alatti - telefonon és a telinfor- mixon keresztül elérhető - La­bour Safety vezetője. - Ha be­tartanák a jogszabályokat, ak­kor a cégek magukat védik. Míg a vállalkozások részéről „csak” bírságot, és esetleg kár­térítést kell fizetni, ezalatt egy élet futhat zátonyra. A dolgozók gyakran nincsenek tisztában! milyen jogaik is Vannak. Ez esetben gyakran a jogi képvise­let hagyományos - nem ritkán költséges - útját választják. Az új iroda kedvező árakat ígér a jogos követelések teljesítéséért; a hatóságoknál képviselik meg­bízóikat. Sz.Z.

Next

/
Thumbnails
Contents