Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

4 Gazdasági tájoló 1993. június 2., szerda Miről tájékoztat az APEH megyei igazgatósága? Adóbevételek alakulása a főbb adónemekben A tőkebefektetés egyik formájáról Hány tallér az egy Tallér? Hétről hétre A sertéspestis terjedésétől nem kell tartani A sertéspestis tovaterje­désétől nem kell tartani, még a leginkább veszélyez­tetett Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében sem - jelen­tette ki Hajdú Bertalan, a Nyírségi Állategészségügyi Állomás igazgatója. A Mérken és Vállajon talált sertéspestises állatokat megsemmisítették, s a szük­séges szigorú - a közös piaci országok által is alkalma­zott - óvintézkedéseket megtették. VOSZ-vélemény a kormány pénzügyi politikájáról A kormány új pénzügy­politikai koncepcióját mind részeiben, mind összessé­gében megalapozatlannak tartja a Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége: Szabó Iván pénzügyminiszter május 17-én, a Parlamentben kifej­tett pénzügypolitikai kon­cepciója súlyosan sérti a magyar gazdaság érdekeit, átgondolatlan, helyenként szakmailag komolytalan volt. A VOSZ úgy véleke­dik, hogy a javasolt módosí­tások az infláció növekedé­sét eredményezik, csökken­tik a gazdaság hatékonysá­gát. Indonézia Ikarusok vásárlását fontolgatja Az indonéz főváros köz­lekedési vállalata 400 Ika­rus csuklós városi buszt szándékozik vásárolni a kö­vetkező három év folyamán - jelentette a The Jakarta Post c. dzsakartai lap annak kapcsán, hogy a közleke­dési vállalat átvett kipróbá­lásra egy csuklós Ikarust. Hulladékhasznosítás amerikai segítséggel Amerikai környezetvé­dők tanulmánytervekkel, szakmai tanácsadással já­rulnak hozzá a hulladék- gyűjtés, tárolás és újrahasz­nosítás korszerűsítéséhez több magyarországi város­ban. A washingtoni kor­mányhivatal által támoga­tott projekt keretében azon munkálkodnak, hogy kor­szerű technológiát sikerül­jön meghonosítani Magyar- országon a szilárd és a ve­szélyes hulladékok feldol­gozására. Megbírságolták a Kurírt A Gazdasági Versenyhi­vatal Versenytanácsa 1.5 millió forint bírsággal súj­totta a Kurír Rt.-t az általa korábban kiadott Európa Hírmagazinban megjelente­tett tiltott dohányreklám miatt. A versenyhivatal ab­ból indult ki, hogy a reklám önmagában hordozza a fo­gyasztás ösztönzés jellegét. Kevesebb olaj Fehéroroszországnak Oroszország júniustól kétharmadával csökkenti olajszállításait Fehérorosz­országba. Az intézkedés hátterében az áll, hogy Minszk adóssága egyre nö­vekszik Moszkvával szem­ben. Ez azt jelenti, hogy jú­niusban Oroszország 350 ezer tonnára mérsékli szállí­tásait, jóllehet Fehérorosz­ország egymillió tonnát vár. Moszkva májusban már 700 ezer tonnára mérsékelte olajexportját Fehéroroszor­szágba, ugyancsak a fizetési elmaradás miatt. Személyi jövedelemadó Az 1991 évi adóelszámolás és az 1992 évi adóelőleg kifize­tés kapcsán a megyei illetékes­ségű vállalkozások révén befi­zetett személyi jövedelemadó összege meghaladta a 4,4 milli­árd forintot. Évről évre megfi­gyelhető folyamat az, hogy mi­közben növekszik az önadózó magánszemélyek száma, egyre csökkenő számban vannak azok, akik a munkáltatójukkal számoltatják el az adójukat. A számadatok - a főmunkavi­szonyon kívül egyre jellem­zőbbé váló mellékjövedelmek növekedési tendenciái, illetőleg a nem megyei illetékességű munkáltatóknál történő foglal­koztatás elterjedése mellett - el­sődlegesen tükrözik a megyei munkanélküliségi ráta erőteljes növekedési ütemét is. Elsődle­gesen az utóbbi tényezőnek tudható be, hogy a személyi jö­vedelemadóból származó me­gyei adóbevételek növekedése - az országos szinten regisztrált 22.6 százalékkal szemben - ösz- szességében az inflációs mérték alatti 10,7 százalékos volt. A megyei igazgatóság felé az 1991-es személyi jövedelama- dóját az állandó lakóhely, il­letve munkáltatói illetőség sze­rint összességében 173 ezer adózó magánszemély számolta el. Az általuk bevallott adóköte­les jövedelem összege 27,9 mil­liárd foritot, a beizetendő éves adókötelezettség összege pedig 4.6 milliárd forintot tett ki. A jövedelmek 93,9 százalé­kát a munkáltatók az alkalma­zottak részére fizették ki. Az egyéni és társas vállalkozások tagjai 3,5 százalékkal részesed­tek az összes jövedelemből. (Ez utóbbi körre inkább az osztalék típusú jövedelem felvétel volt a jellemző.) Az adóalapot csök­kentő kedvezmények elszámolt összege 727 millió forint volt. Ezen belül a legjelentősebb arányt a befektetési kedvez­mény képviselte, amelynek ösz- szege az 1991 évi elszámolt 178 Készül az új devizakódex. A Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Bank és az Igazság­ügyi Minisztérium szakembe­rei a hírek szerint rövidesen eldöntik, hogy ezentúl a la­kosság devizaügyeit - miként elhangzott • a piacgazdaság körülményeinek megfelelő szabályok alapján irányítják. Célul tűzték ki, hogy e téren az eddiginél liberálisabb gya­korlatot alakítanak ki, s fon­tolgatják azt is, hogy ezentúl megadóztatják lakossági de­vizabetéteket. Mi után is kell majd adózni? A tervek szerint a jövőben akár 600 dollárt is kaphatunk utazási célokra, amit nyilván forintért veszünk. Vagyis a devizáért le­szurkolt forint már megadózta­tott pénzt, 10-40 százalékot egyszer már lefizettük érte az államnak, jövedelemadó címén. Előfordulhat azonban, hogy millió forinttal szemben 1992 évben 340 millió forintot tett ki. Az adókedvezményként elszá­molt összege elérte az 566 mil­lió forintot. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó bruttó befiztési összege 1992 évben 5,1 milliárd forint volt, amely 6,5 százalékkal haladta meg az előző évi teljesítményt. A visszatérített ÁFA összege bizonyos strukturális hatások kiszűrése után - mindkét évben a 4,5 milliárd forint körüli szin­ten mozgott, így összességében a nettó befizetett ÁFA összege 538 milló forintot tett ki. A megyére jellemző agrár- gazdaság adóvisszaigénylő po­zíciója miatt - amely a tavalyi évben még 0 százalékos adó­mértékű teljesítmény kibocsátá­sával magyarázható - a nettó ÁFA adóbefizetés megyei ösz- szeadóbevételen belüli aránya jelentősen elmaradt az országos átlagtól. A magánerős lakásépítők ÁFA kiutalásának összege 1992 évben 416 millió forint volt. Ezen feladat bonyolítása to­vábbra is nagy terheket ró az igazgatóságra, hiszen a vissza­igénylések száma 1992-ben megközelítette a 25 ezer dara­bot. Fogyasztási adó A megyei illetékességű vál­lalkozók közül csak néhány fog­lalkozott 1992 évben olyan ter­mékek elsődleges értékesítésé­vel, amely fogyasztási adó befi­zetési kötelezettséggel járt. Az adómértékek változása mellett ezen adónemben jelentkező 13,6 százalékos növekedés el­sődlegesen az érintett vállalko­zások értékesítési lehetőségé­nek függvényében alakult ki. Társasági adó A nyereségadó összes adóbe­vételen belüli aránya - a korábbi évek tendenciáit tükrözve - 1992-ben tovább mérséklődött. külföldi útjaink során megtaka­rítunk egy kis dollárt, márkát, frankot, s ezt devizabetétben he­lyezzük el. Ezt is megadóztatják majd? Immár másodszor? Erre persze a hivatal azt mondja: miért járjon rosszabbul az, aki forintban tartja össze­spórolt pénzét, mint az, aki de­vizában őrzi a megtakarításait? De mi lehet erre a lakosság válasza? Nem kell-e tartanunk attól, hogy az efféle intézkedé­sekre gyorsan reagáló honfitár­saink - akár megelőzve a rende­letet is - kiveszik devizabetétei­ket a magyar pénzintézetekből és elrohannak az első burgen­landi bankba? - hadd gazdagod­janak a sógor bankárai. Bizonyára mindez az illeté­kesek fejében is megfordult. Vajon mi mellett szólnak az erősebb érvek? Bencze Szabó Péter (Ferenczy Europress) Ezen változások a következő tényezőkkel vannak összefüg­gésben: Egyrészt a gazdasági dep­resszió (a keleti piacok és a belső agrárpiac leszűkülése) miatt a korábbi nagy adófizető állami gazdálkodó szervezetek és szövetkezetek teljesítménye drasztikusan visszaesett, így a bázis alapon 1991 évben kive­tett adóelőleg jelentős részét megközelítőleg 0,5 milliárd fo­rint, mint túlfizetés 1992 évben visszafizetésre került. Az új társasági és számviteli törvény hatálybalépésével ugyanakkor olyan új nyeresé­gadó elszámolási szabályok lép­tek életbe, amelyek szintén az adókötelezettség csökkenés irá­nyába hatottak. Ezek közül kiemelendő a mezőgazdasági ágazat vissza­menőleges veszteségrendezésé­ből eredő adókorrekció, amely további 238 millió forint ösz- szegű adóvisszatérítéssel járt. Az új céltartalék képzési szabá­lyok révén - a társasági adó elő­zetesen bonyolított elszámolá­sai szerint - a megyei vállalko­zások összességében 314 millió forint összeggel tudták az adóa­lapjukat csökkenteni. A magán és külföldi befekte­tések ösztönzése címén beveze­tésre került adókedvezmények­kel összefüggésben a megyei vállalkozások összességében 843 millió forint összegű adó- kedvezményhez jutottak, amely összeg az egyébként befize­tendő (számított) adó 36,3 szá­zalékát tette ki. Mindezen változások hatá­sára a társasági adóból bruttó 1,3 milliárd forint befizetésre, illetőleg közel 800 millió forint pedig visszatérítésre került. * * * (Tájékoztatjuk tisztelt Olva­sóinkat, hogy megyénk adózá­sával kapcsolatos cikkeink for­rása az APEH Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Igazgató­ságának színvonalas tájékoz­tató kiadványa - a szerk.) Rolls-Royce Budapesten Vezérképviseletet nyitott pénteken Budapesten az angol Rolls-Royce Motor Cars. A márka magyarországi képvise­letével a Valent British Motors Kft.-t bízták meg, amely eddig a Rover-márkák kizárólagos importőre volt Magyarorszá­gon. A társaság vezetője el­mondta: a Rolls-Royce ma­gyarországi megjelenése inkább jelképes mint üzleti jelentőségű. A Közép-Európában egyedül Budapesten működő képvisele­ten két típust kínálnak: a Silver Spirit-et és a Bentley Brook- lands-et. Az autók ára több tízmillió forint, pontosabb ár azért nincs, mert a tradícióknak megfelelően minden darabot a vevők igényeihez alkalmaz­kodva készítenek el. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Túróczi Imre Nemrégen egy szórólap ke­rült a kezembe, amely a Tallér Befektetési Alap által kibocsá­tott értékpapírok jegyzési lehtő- ségéről tájékoztatott. Egy jó lehetőségről értesít a tetszetős kivitelű reklámanyag, úgy gondolom tájékozódjunk egy kicsit, mi is ez a tallér és az ehhez hasonló pénzalapok? A tevékenység végtelenül egyszerű, értékpapír kibocsá­tással pénzt gyűjt össze, amit megfelelő gondossággal befek­tet és ezek hozamát osztalék formájában fizeti ki a tulajdo­nosoknak. Természetesen az alap költségeinek és nyereségé­nek levonása után. Az ilyen jellegű pénzügyi társaságok mindenképpen ked­vezően hatnak munkájukkal a gazdaságra, hiszen az elszórtan jelentkező apróbb megtakarítá­sokat mozgásba hozza és a pénz így bekerül a „vérkeringésbe”, és elindul - esetleg több áttéte­len keresztül - termelési folya­mat valamelyik színterére. Hasznossága mellett demok­ratikusnak is tartom ezt a pénz újraelosztási formát, hiszen a 10 ezer forint megtakarítással bíró állampolgár hasonló feltételek­kel fektetheti be pénzét, mint a több tíz milliós vagyonnal ren­delkező. (Természetesen eltérő mértékben.) A keletkező nyereségből fize­tett osztalékból 20 százalékos „forrásadót” von le a kifizető. Ez azt jelenti, hogy ebből több adót már nem kell fizetni, a nye­reség az egyéb jövedelmekkel nem vonandó össze. A befekte­tési jegy megvásárlása esetén adókedvezményben részesülhe­tünk. Az adóévben vásárlásra kifizetett összeg az összjövede­lem 30 százalékáig terjedően az adóalapból levonható. így a be­fektetési jegy egy részét „in­gyen kapjuk”, egészen pontosan az állami költségvetés fedezi számunkra, adókedvezmény formájában. Nézzünk egy egyszerű pél­dát: Két dologban is előre tudott lépni a honvédelmi tárca a Honvédelem ’92 című kiadvány közreadásával. „Reméljük, a most nyilvános­ságra hozott tények, számada­tok egyértelműen bizonyítják, hogy az ország fegyveres vé­delmére hivatott haderő létszá­mát, a technikai eszközök mennyiségét, összetételét te­kintve nem fenyeget senkit. Nem irányul egyetlen ország ellen sem, sőt a térség egyik olyan, technikailag korszerűsítésre szoruló hadseregéről van szó, amelynek fenntartására a költ­ségvetésből az utóbbi időben egyre kevesebb, fejlesztésre pe­dig alig jutott valami" - írja Für Lajos beköszöntőjében. A honvédség létszámának alakulását bemutató adatsorból kiderül, hogy az elmúlt év vé­gére 100 ezerre csökkent a had­erőben szolgálók száma, 1345 harckocsival, 1731 páncélozott harcjárművel, 1047 tüzérségi eszközzel, 143 harci repülőgép­pel és 39 helikopterrel kell je­lenleg biztosítani a függetlenné vált ország védelmét, ha a kato­nai eszközöket kellene ennek érdekében alkalmazni. Igen tanulságos, ha összevet­jük mindezt a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon ha­zánk részére engedélyezett mennyiségekkel, mert kiderül, hogy a repülőgépek és a heli­kopterek száma jócskán elma­rad az engedélyezett mennyi­ségtől, míg a páncélozott harc- járművek száma lényegében megegyezik a megállapodásban rögzítettel, csökkenteni kell vi­szont - a nagyrészt korszerűtlen, még II. világháborús T-34-es típusokat is tartalmazó - harc­kocsi-parkot és a tüzérségi esz­A vásárló jövedelme évi 300 ezer forint Vásárolt befektetési jegy 50 ezer forint Adóalap csökkentő kedvez­mény 50 ezer forint (mivel nem haladja meg a jövedelem 30 százalékát, mind figyelembe vehető). Módosított adóalap 250 ezer forint Számított adó értékpapír jegyzés nélkül: 60 ezer forint Az 50 ezer forintos befekte­tési kedvezmény figyelembe vé­telével 42.500 forint Adómegtakarítás 17.500 fo­rint A vásárolt értékpapír saját zsebből fizetett ára: 50 ezer-17.500 32.500 forint. Amennyiben a fentiekben említett forrásadó levonása után 22 százalék nettó osztalékot fi­zet a társaság, az 11 ezer forint. (Ez természetesen a teljes ösz- szegre jár.). Amennyiben a tényleges beszerzési értékre (32.500 forintra) vetítem ezt az összeget, ez 33,85 százalék ka­matnak felel meg. A parlamenti akarat így hozta kedvező helyzetbe ezt a tőkebe­fektetési formát. Meg kell val­lani, hogy az ajánlat csábító és valós is egyben. Valamire mégis fel kell hívni a figyelmet: a fenti adókedvezményt vissza kell fizetni pótlékkal együtt, ha az értékpapírt 3 éven belül elad­juk. Ezt a befektetési formát és kedvezmény igénybevételt an­nak ajánlom, aki tartósan birto­kolni akarja a jegyeket és az osztalékot stabil jövedelemnek tekinti, ami lehet kiegészítő jel­legű, vagy esetleg újabb befek­tetések pénzforrása. A tőkepiacon így válhatnak egyformává kicsik és nagyok, szerényebb jövedelműek és gazdagok. T. I. (A gazdasági tájoló követ­kező számában az ilyen jellegű befektetések során gyakran használt szakkifejezések ma­gyarázatával szeretnék foglal­kozni.) közöket. Ennek ismeretében már érthető, hogy a haditechni­kai fejlesztési programok első­sorban a légierő fejlesztését, va­lamint a gyors reagálású és légi úton mozgatható csapatok lét­rehozását, a felderítés, a páncé­lelhárítás és a légvédelem haté­konyságának növelését tűzték célul. A további számok arról ta­núskodnak, hogy a mai hon­védelmi kiadások reálértéke alig haladja meg a négy évvel ezelőttinek a felét, a fejlesz­tésre, a haditechnika korsze­rűsítésére pedig a szükséges 30-40 százalék helyett 1992-ben csak a honvédelmi költségetés 6,8 százaléka ju­tott, a többi a szűkös fenntar­tásra kellett. A kiadványból bárki mge- tudhatja, hogy a szárazföldi csapatok parancsnoksága Szé­kesfehérvárott található, s innen irányítják a Tatán, Kaposvárott és Cegléden lévő kerületpa­rancsnokságokat, amelyek egy-egy pontosan körülhatárolt terület védelmének megszerve­zéséért felelősek. A légvédelmi parancsnokság Veszprémből vezeti az egész ország légvé­delmi tevékenységét, míg Bu­dapesten külön kerületparancs­nokság vezeti a fővárosban és környékén elhelyezett alakula­tokat. A csapatok ilyen csoportosí­tásának az a célja, hogy béké­ben és háborúban egyaránt lehe­tővé tegye a honvédségi erők­nek a fenyegetettséggel arányos készültségi fokozat megválasz­tását, a legcélszerűbb védelmi csoportosítást, valamint a ve­szélyeztetett légtér védelmét. dr. Szemerei László (Ferenczy Europress) SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS ÉS ELSZÁMOLÁS ALAKULÁSA 1992-ben Munkáltatójukkal elszámoló Önadózó magánszemélyek magánszemélyek Kérdőjelek Kétszer adózunk? Honvédelmi mi, mennyi? ­A régi titok már nem titok

Next

/
Thumbnails
Contents