Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-12 / 135. szám
8 1993. június 12., szombat Kulturális panoráma Kiállítás ’49-ről - Év végéig látogatható Budavár a miénk! Somogyi Győző: Görgey tábornok Éppen egy esztendeje, hogy május 21-ét a magyar honvédelem napjává jelölték ki, emlékezve egy nagyszerű magyar katonai győzelemre, 1849. május 21-éré, Budavár visszavételére. Hajnali 4 órakor tűzték ki a nemzeti trikolórt a várfokra. Bár a végső győzelemig még órákig tartó véres utcai harcokat vívtak a magyar honvédek a császári katonákkal. Ennek a diadalnak állít emléket a hadtörténeti Múzeum Budavár a miénk! kiállítása, amelyett az év végéig látogathatnak az érdeklődők, de az sem kizárt, hogy ebben a formában beépül a most újrarendezés alatt lévő állandó kiállításba. A történelmi előzményeket a márciusi forradalomtól, a pozsonyi országgyűlés törvénykezéseitől, az első népképviseleti országgyűlési választásoktól, kezdeti békés, törvényes úton történő változásoktól indítja a kiállítás. Időrendben követi az eeménye- ket. A császári birodalom vissza- rendezési törekvéseit, a nemzetiségi ellentétek szítását, a Délvidék lángba borítását dokumentálják a vitrinek. Egy sorkatonai és egy honvédtiszti egyenruha illusztrálja, hogy a magyar szabadságharc hadserege hogyan állt össze. A magyar legénységű sorkatonaság 30 ezer, az 1848. május végétől szerveződő honvédség (1849 tavaszára) százezer katonát számlált. November végére már egységes a magyar honvédség. E hadsereg száll szembe az országba betörő császári-királyi hadsereggel és az azt támogató szerb, román felkelőkkel. E hadsereg kényszerül feladni Pestet és Budát. Ugyanők lépnek ellentámadásba februárban Kápolnánál, sikertelenül. De ez a hadsereg az, amelynek nevét a dicsőséges tavaszi hadjárat nyomán Európa-szerte csodálattal emlegetik. Nagyméretű térkép részletezi a csapatállásokat, a katonai mozgásokat, s világossá teszi azt a ko- fábban sokat vitatott hadműveleti tervet, amely szerint a megvert császári erőket nem üldözik tovább Bécs felé, hanem visszafordulnak a főváros irányába. A megvert, de egyáltalán nem szétzilált császáriak ugyanis jelentős erőt képviselnek. S a nyugati határvidékhez közeledve újabb erősítésre számíthatnak. Míg a magyar honvédsereg egyre távolodik utánpótlási bázisától, alig van lőszere, s csapatereje fele akkora, mint a Bécs alá szorított császári hadseregé. Ezért fordulnak vissza. Meg azért is, mert a szabadságharc politikai lépéseinek, a függetlenségi nyilatkozatnak Buda felszabadításával akarnak hangsúlyt adni. Görgey Artúr főparancsnokságával május 4-én érkeznek az ostromlók a vár alá, 30 ezren lehetnek. A védők 4764-en. De mivel a vár erősítve volt, véresen viszszaverik a támadást. A magyarok ostromágyúkat hozatnak, és a szemben lévő Nyárshegyre, a mai Naphegyre állítják a réstörő ütegeket. Húszadikán éjszaka újabb roham következett, amit hajnali siker koronázott. Az ütközetet megörökítendő hadműveleti térkép számol be Budavár ostromáról. Egy magyar nemzeti zászló szomszédságában pedig egy császári csapatzászló van, amelyet a budavári ostromban zsákmányoltak. Fegyverek, Pikéty Ágoston huszár szablyája, egy kezdetleges tüzérségi röppentyű, egy tábori orvosi sebészkészlet. A 9. zászlóalj híres piros sapkái. (A magukat a harcokban kitüntető katonák eredetileg azért kaptak vörös sapkát, mert elfogyott a kék szövet. Utóbb a vörös sapka kitüntető jelkép lett.) Des- sewffy Arisztid és Leinin- gen-Westerburg Károly tábornok katonai érdemrendje. Leiningen ebben az ostromban Knézich Ká- rolytól azért vette át a hadosztály parancsnoklását, hogy elkerüljék a testvérharcot. Knézich testvére ugyanis a várőrségben szolgált. Budavár visszavételének emlékezete máig foglalkoztatja a történészeket, hadtörténészeket. Az első könyv már 1850-ben napvilágot látott a harcokról. Az elemző munkák közül is kiemelkedik az, amelyet a Hadtörténeti Múzeum elődjének, a Hadimúzeumnak egyik alapító igazgatója út; Aggházy Kamill munkája a mai napig kéziratban olvasható csak. (kádár) Somogyi Győző: Tüzérek Iskoláink arca Beszélgetés Ranschburg Ágnessel a pedagógiai alternatívákról Miiközben elszabadultak az indulatok az oktatási reformot illetően, az alternatív iskolák a maguk útját járták. A színes intézményi palettáról, több iskolai modell békés egymás mellett éléséről beszélgettünk Ranschburg Ágnessel, a jungiánus iskola egyik kidolgozójával, az UNESCO nevelési bizottságának tagjával.- A pedagógiai alternatíváknak arra kell válaszolniuk, hogy szükséges-e a neveléstudomány kérdésfeltevésein változtatni ahhoz, hogy a jelen, de különösen a jövő történelmi problémáinak meg tudjon felelni. Én igazán abban látom az alternatív pedagógiák működéséhez vezető utat, hogy ismételten kimondjuk: a pedagógia munka- módszere és gondolkodásmódja is válaszút előtt áll. Itt, Magyarországon, a rendszerváltás után sajátos helyzet alakult ki. Az, aki eddig nem szólhatott, most újra előállhat tapasztalataival, ami egyszer már bevált az életében. Nem akar hallani a jelen rendszer problémáiról, mert ő még a múltbeli helyzetre adott válaszait sem realizálhatta. A jelenben gondolkodók vagy az eddig is működőképes csoportok pedig a már elért eredményeikhez való ragaszkodásuk miatt nem hajlandók figyelembe venni sem azt, hogy a háttérbe szorí- tottaknak mire van szükségük - utalhatnék itt a világi és az egyházi iskolák ellentétére -, sem pedig azt, hogy általában a pedagógiának milyen kérdésekre kellene válaszolnia.- E paralel folyamat mellett szerveződnek tehát az alternatív iskolák.- Méghozzá kétféle módon. Vagy van egy új emberkép-világkép gondolkodásmód, amely egyedi megközelítést kristályosít ki, vagy van egy érdekcsoport, amelyik a maga szempontjainak érvényesítésére kidolgoz egy speciális módszert.- Melyik a gyakoribb?- Viszonylag hasonló arányban vannak jelen a közoktatásban, hiszen az elmúlt öt-hat évben, Gazsó Ferenc idejében elindult alternatív - legalábbis szóhoz jutó - iskolai mozgalmak mára már többnyire működő intézményekben vannak jelen. De szerveződik egy-egy kiemelt érték, képesség (művészet, tehetség továbbfejlesztése, számítástechnika, nyelvi specialitás) működtetésére is iskola, amelyet csak azok tudnak igénybe venni, akik megfelelő anyagi háttérrel is rendelkeznek.- Több alternatív iskola kap most zöld utat, mint korábban?- Az alternatív iskolák nemcsak módszertani másságukkal, hanem világképbeli másságukkal is nyíltan színre léphettek. Arra már nem kell energiát fordítani, hogy megérthetővé, tolerálná tegyék a maguk egyébként valóban más alapú világképét, mint ami a hivatalos világkép volt. Noha elvileg a lehetőségek növekednek, ugyanakkor a megvalósíthatóság feltételei csökkennek. Csak azokon a területeken tud egy iskola elindulni, ahol anyagi támogatást is kap. Ugyanakkor ez a támogatás jóval szűkebb, mint egy ilyen iskolának a célkitűzése, és ez nagyon gyakran veszélyezteti a célkitűzés tisztaságát- ..-Ón a jungiánus iskola egyik megteremmtöje. Ebben a modellben a művészet, a munka, tudomány, a vallás alapkategória. A vallásnak mennyire kell jelen lennie a különböző alternatív iskolákban?- A vallás szerepe számomra vitathatatlan. Fontossága ellenére mégis kiemelnék egy szempontot: aki vallásos hagyományokat kapott, annak nem kérdéses, ám aki soha sem kapott, az esetek többségében ma sem érti, hogy miért erőlteti a másik. Pedig jó, ha visszaemlékezünk és tudatosítjuk, hogy a nyolcvanas évek elején az akkori állami vezetés azért fordult az egyházakhoz, és kérte fel a Kallódó Ifjúság mozgalom elindítására, mert egyszerűen nem tudott mit kezdeni a fiatalok körében egyre inkább terjedő elidegenedéssel, erkölcsi nihillel, illetve a kábítószer megjelenésével. Az iskoláknak olyan világképet kell a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára elérhetővé tenni, amelyben a különböző kultúrák, különböző vallások egyformán jelentős értékrendjére hívják fel a figyelmet. Ezek az iskolák abban nyújthatnak segítséget, hogy megtanítsák az öncélú, valláshoz hasonló jellegű technikák és a valóban értéket teremtő vallási igények kielégítése közötti különbséget. S. L. Gondolatok egy könyv lapozgatása közben Győrffy György: A magyarság keleti elemei A Kelet és Nyugat határán élő nemzetünk számára az utóbbi kétszáz évben egyre fontosabbá vált a kérdés, hová tartozunk. A nyugati típusú civilizációhoz, a fejlődő régióhoz, vagy csak a periféria jellegtelen mellékszereplőiként vagyunk kénytelenek végigstatisztálni történetünket. A keleti legújabb időkben lassan pejoratív töltetű jelzővé vált, holott e frank típusú, római alapokon kiépülő feudális királyságok fejlődése lehetetlen lett volna a keletről érkezett nomád népek kihívássorozata nélkül. A lovasnomádok a kengyel és a szügyhám elterjesztésével valóságos technikai megújulást okoztak az európai kontinensen. A keletről jövő inváziók sorozata végül a középkor alkonyán végérvényesen megtörik, és a XVI-XVIII. században a nyugat expanziója kezdi éreztetni hatását. A magyarság esetében a sikeres beilleszkedés tette lehetővé az alapjában nyugati keresztény mintákat követő állam létrehozását. Sikeres beilleszkedésünk okait kutatva napjainkban a nyugatról érkezett impulzusok kerültek előtérbe, kicsit megfeledkezve arról, hogy a korabeli magyar királyságot fontos szálak kötötték a napkeleti népekhez. Győrffy György kötetében a keleti elemeket mutatja be. A kötet több 1939-1989 közt készült írást tartalmaz, a tanulmányok sorra veszik a középkori magyar államkeretbe illeszkedő keleti eredetű népelemeket. Az első írásban, a székelyek eredet és településük története címűben - amely 1941-ben keletkezett - sorra veszi az addig ismert fellelhető forrásokat, arra a következtetésre jut, hogy a székelység tulajdonképpen tiszta nomád életet élő török népelem volt, akiknek a később betelepített besenyőkkel együtt a csatákban való elöljárás és a határvédelem volt a kötelességük. A XIII. századig a székelység a Kárpátok vízválasztójáig kitöltötte az addig gyéren lakott határvidéket. Kialakult a hét főszékre és öt-hat fiúszékre tagolódó közigazgatási szervezetük. Az állattenyésztés szerepe - különösen a marhaállományé - az egész középkor folyamán nagyon jelentős, a lótenyésztés veszít csak teret. A csatlakozott népeket bemutató tanulmány bőséges nyelvészeti anyag elemzése és az arab források felhasználásával készült. Meglepően éles logikával bizonyítja, hogy az alánok első hullámát már ott találjuk a kabarok törzsei között. Ä dukátus területén Magyarország keleti felén élő honfoglalás előtt csatlakozott alánok utódainak nagy része több emberöltőn keresztül ragaszkodott az iszlámhoz. A bolgár török és más kazár töredékek életében is nyilvánvaló az Iszlám XIII. századig tartó jelenléte. hvárezmick vagyis kalizok az Árpádkor első felének pénzverésében is fontos szerepet játszottak mohamedán vallásuk ellenére. Az 1232-ben kötött beregi egyezményben a királyság egyházi vezetői korlátozni igyekeztek a királyt abban, hogy nem keresztényeket magas méltóságokra emeljen. A kabar kérdés legérdekesebb része ezen három törzsnek az etnikai vizsgálata, itt is kimutatható a Kazár birodalomra jellemző rendkívüli összetettség. Az írott források alapján a kabar törzsek Kárpátokon belüli szállásterületeiként az Eger völgyétől észak-keletre elterülő vidéket, a Sajó és Moldva táját, a Vág pozsonyi és nyitrai vidékét és a déli határvidéket említi. A szétszórt letelepítésnek alapvetően hadászati okai voltak. A kabar törzsek etnikai összetevőinek finomabb feltérképezéséhez a szerző a török és alán földrajzi nevek nyelvészeti vizsgálatát és a honfoglaláskori temetők alapos régészeti feltárását tartja elengedhetetlennek. A Besenyők és Magyarok című tanulmány kismonografiányi terjedelmével, adatgazdagságával és főként a magyarországi besenyő településterület pontos rajzával a tématerület napjainkban leghasználhatóbb tudományos elemzésre. Ezt a részt egyetemes történeti összefüggésbe ágyazza az 1971-ben készült A besenyők európai honfoglalásának kérdéséhez című írás. A Codex Cumanicus néven ismert, Velencében található kódex a kun nép legjelentősebb fennmaradt nyelvi és művelődéstörténeti emléke. Ennek a 164 oldalból álló kódexnek latin, perzsa, kun szókönyve, vagyis a kódex első része egy tulajdonképpeni tolmácskönyv. A második rész különféle egyházi szövegeket és glóriákat tartalmaz. A szókönyv nem egyházi és nem kizárólagosan kereskedelmi célból készült, hanem a krími, itáliai telepesek általános helyi használatára. Ä fennmaradt kódexpéldány korának és keletkezési helyének meghatározásához a papírvízje- gyek, nyelvészeti, történeti ösz- szefüggések nyújtottak támpontokat. A kötet második felében található írások újbóli megjelentetése a helytörténetírással foglalkozó szakemberek számára nagy örömet okozott, hiszen ezek a részek a kora középkori kun és jász társadalom kutatói számára nélkülözhetetlen forrásanyagot tárnak fel. A tanulmánykötet elolvasása után az olvasó képet alkothat arról az ismétlődő folyamatról, amelyben a magyarság újra és újra kiegészül és megerősödik, keleti elemekkel beilleszti őket a kora középkor sajátos társadalmába, magyar nyelvűvé asz- szimilálja őket, de etnikai tudatukat évszázadokig őrzik. Talán ez a megszüntetve megőrző középkori kreatív magyar asszimilációs készség is segítette nemzetünk fennmaradását a Kelet és Nyugat mezsgyéjén. Wirth István Júniusi moziújdonság: Facérok Forrása a Biblia A Biblia örök ihletóje az emberi elmének, alkotóerőnek, csodálatos képzőművészeti, zenei, irodalmi alkotások elevenítik fel az Ó- és Űj- testamentum szellemét és történéseit, de a Biblia világa jelen van mindennapjainkban, nyelvünkben is. Se szeri, se száma azoknak a szállóigéknek, szólásmqndásoknak, közmondásoknak, amelyek a Bibliából erednek. Az egyik népszerű fesztiváldal a ’60-as években, az Adám, hol vagy? kezdetű sláger kérdése is a Bibliában hangzott el először. Az első emberpár történetéből ismert, hogy Ádám is evett a tiltott gyümölcsből. Érezte, hogy bűnt követett el, ezért Évával együtt elrejtőzött az Édenkert fái között. Ekkor hangzott ej a kereső szó a Teremtő szájából: Ádám, hol vagy? Áki valamilyen furcsa jelenségtől elborzad, megrökönyödik, arra azt szokás mondani, hogy sóbálvánnyá vált. A sóbálvánnyá válás fogalma onnan ered, hogy az Úr Sodorna és Gomora erkölcstelenné, gonosszá vált lakóit kénköves esővel elpusztította. A két város pusztulásakor csak Lótot mentette meg. A férfi tanácsot kapott, hogy meneküljön a városból. Arra is figyelmeztették, hogy ne nézzen vissza a városra. Lót felesége azonban nem fogadta meg a tanácsot, visszanézett az égő városra, és sóbálvánnyá vált. Számos magyar közmondás is a Bibliából származik. Ilyen például a vak vezet világtalant-, aki másnak vermet ás, maga esik bele; megy, mint ökör a vágóhídra; nyomtató lónak nem kötik be a száját és így tovább. Rengeteg szóval, fogalommal gazdagította nyelvünk szókészletét a Biblia. A mózeskosár, az ádám- kosztüm, a siserahad, a pálfor- dulás, a kálváriajárás, a tej- jel-mézzel folyó Kánaán, a töviskorona, a tékozló fiú - ezek mind-mind az emberiség legolvasottabb, legismertebb könyvéből, a Bibliából valók. K. Gy. M. Az ember életének arról az időszakáról szerettem volna beszélni, amikor először próbálja meghatározni helyét a világban, és amikor megkísérli eldönteni, mit is akar magával kezdeni - mondja filmjéről Cameron Ce- rowe rendező, aki 1983 óta dolgozott a Facérokon, és azt az érzést igyekezik alkotásában megragadni, amit minden fiatal átél huszonéves korában. A filmben fontos szerepet kap a lakás - jegyzi meg nyilatkozatában a film alkotója. ,»Amikor egy amerikai fiatal befejezi az iskolát és eljön a szüleitől, általában egy kis garzonlakásba költözik. Többre nem is futja. De ez a szoba jelenti számára az életet, az egész világot, legalábbis egy ideig. Mindig is nagyon foglalkoztatott a gondolat, hogy mi történik néhány egyedülálló fiatallal, akik ugyanabba a házba kerülnek és - anélkül, hogy érdekelné őket, milyen is az a ház - egymás mellett élnek és egymást figyelik. A lakóház azt a lehetőséget kínálta az alkotónak, hogy több, egymásba kapcsolódó történetet meséljen el, s így a film egy kissé egy albumhoz hasonlít, amelyben pillanatképek villannak fel, illeszkednek egymásba ugyanakkor, és így a teljesség érzetét adják. A Facérok valójában hat nyugtalan szívű seattle-i huszonéves fiatal életét követi nyomon, akik idejük nagy részét a város divatos, zenés szórakozóhelyein töltik. A maguk módján élik életüket, a hétköznapok minden gondjával és örömével, a felnőtté válás időszakára jellemző növekvő érdeklődéssel gondolkodnak saját jövőjükről, és mindnyájukat az a vágy élteti, hogy szeressenek és hogy őket is szeressék. Ez a néhány barát és ismerős megosztja egymással álmait, zene iránti rajongását, és a ház kis udvarát is. A forgatókönyv írása közben az jelentette az igazi fordulópontot, amikor eljutottam Se- attle-be, és megismertem a város életét - mondja Crowe, aki Dél-Kalifomiában nőtt fel, de az ottani városokat soha nem érezte sajátjának. Ám itt igazán otthonra lelt. Ráadásul a város zenei élete is nagymértékben inspirálta a film elkészítésében. Képünkön a film egyik női szereplője.
