Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29 / 124. szám

1993 . május 29., szombat Szabadidőben — családi körben íi Beszéljük meg együtt Portré, hal - dugóból Ismerd meg önmagad Szobrászkodjon parafával A transzcendentális meditáció (TM) egy nagyon népszerű formája a jógának. Maharishi Mahesh jógi fejlesztette ki, aki 1918-ban született. 1942-ben doktorált fizikából, és 13 évig Swami Brahmanda Saraswati híres vallási vezető tanítványa volt. Azt a feladatot kapta mesterétől, hogy dolgozzon ki egy olyan meditációs gyakorlatot, amely egyszerű, könnyen elsajá­títható, egyensúlyt biztosít a hétköznapi életben. Néhány évig a Himalájában meditált, majd 1959-ben megjelent San Franciscó­ban és bemutatta transzcendentális meditációjának technikáját, ami 1975-re az Egyesült Államokban már nagyon elterjedt. In­nen származtak az első tapasztalatok, miszerint a TM-program követőinél csökken a stressz, javul a memória és a tanulási készség, nő az energia és a belső nyugalom, csökken az álmat­lanság, a szorongás, javul a kapcsolat embertársaival és a termé­szettel, nő az önbecsülés. Ez a módszer semmiféle bevezető koncentrációs gyakorlatot nem igényel, bárki alkalmazhatja. Nem szükséges csak egy kényelmes testhelyzet (ülve vagy fekve) és becsukott szemmel arra törekedni, hogy gondolataink eltávolodjanak a normális tudatállapottól. Naponta kétszer ismé­telve 10-20 percet el lehet érni azokat a fiziológiai változásokat, amelyek a jógában észlelhetők. Ezek teszik lehetővé a meditá­ció klinikai alkalmazását. Mielőtt a konkrét relaxációs gyakorlatokkal foglalkoznánk, időzzünk el a gondolatoknál, érzelmeknél, akaratnál és a képze­letnél. Olyanok vagyunk, amilyenek a gondolataink. Gondolata­ink minősége határozza meg életünk minőségét. Gondoljuk el, amikor valamilyen kellemetlen feladatot kell megoldani, szinte fizikai fájdalmat érzünk - fejünk, lábaink mintha fájnának, émelygés, rosszullét környékez. Ha a dolog jól sült el, mindjárt jobban vagyunk. Borús időben rosszabb a hangulatunk, mint jó időben. A negatív érzések, gondolatok betegség tüneteit produ­kálhatják. Érzelmeink akkor okoznak gondot, ha negatív töltésűek. A düh, harag, irigység, féltékenység életünk megrontói. Mind­egyiket egy negatív erő, az egocentrizmus ereje idéz elő és a szeretet hiánya ad neki teret. Ezek olyan energiák, amelyek, ha hagyjuk őket eluralkodni, belülről marcangolnak, elpusztítanak bennünket, de legalábbis tönkreteszik életünket és kapcsolata­inkat. Ezeket nem elfojtani kell, hanem felülkerekedni rajtuk, pozitív erőkké alakítani át. Ha elfojtjuk, csak annyit érünk el, hogy bármikor megjelenhet újra. Egy nagyon gyötrő lelki betegség a féltékenység. A féltékeny embernek tudatosítani kell önmagában azt a törvényt, hogy minden ember szabad, úgy fizikailag mint szellemileg, és nem birtokolható. Csak az az enyém, ami a lelkemben van, a másikat képtelenség a tulajdonommá tennem. Ha igazán szeretem, segí­tem munkájában, örülök sikereinek vagy aminek ő örül, ha menni akar, hagyom elmenni. A szeretet egy pozitív érzés - de itt is van egy kis gond. A szeretet, ha feltételekhez van kötve, nincs értéke, hamis, hazugság. Aki igazán szeret, az nem szab feltételeket, elfogadja a másikat úgy, ahogy van, nem akarja sa­ját elképzelése szerint átalakítani. Á tévedések és csalódások sora ott kezdődik, amikor nem az embert magát szeretjük, ha­nem a pozícióját, autóját, de az is baj, ha csak a külseje miatt mondjuk, hogy szeretjük. Ismerjük meg a benne lévő embert, és akkor döntsünk. Feltétel nélkül szeretni a legnehezebb, de a leg­csodálatosabb dolog. Láthatjuk, hogy van gondunk elég, pedig még mindezeket meg sem találtuk önmagunkban. Keressük hát meg negatív tu­lajdonságainkat és fordítsuk magunk hasznára, átalakítva őket. Ehhez nyújtunk segítséget a relaxációs módszerek megismerte­tésére, amelyet a következő alkalommal részletesen ismerte­tünk. dr. Cherechianu Aurel pszichiáter Minden háztartásban össze­gyűlik a kamra vagy a konyha­fiókok mélyén kisebb-nagyobb parafadugó-gyűjtemény. Darab­jait még helyhiány esetén se se­lejtezzük ki, mert a parafa sok­féleképp és könnyen feldolgoz­ható barkácsolóanyag, úgy­szólván minden dugóméret és -forma fölhasználható például a házi szobrászkodáshoz, külön­féle hangulatos dísztárgyak, öt­letes figurák készítéséhez. (Pa­rafalapok is viszonylag olcsón beszerezhetők különböző mé­retben és vastagságban.) A megmunkáláshoz éles konyha­kés, ár vagy nagyobb varrótű és csípőfogó kell; ezenkívül - lyu­kasztáshoz - magunk csinálha­tunk különböző átmérőjű rész­csövekből fúrószerszámot. (A csodarabok végén belülről ki­felé reszeljünk vágóéit.) A feldolgozás lehetőségei sokfélék: készíthetünk parafá­ból mozaikot, díszítőelemeket, játékszereket - ezekhez zömmel henger vagy korong alakú du­górészek kellenek. A leszabott darabok összeeerősítésére jól megfelelnek a fogpiszkálószö­gek, helyüket azonban tűvel előre kell fúrni. Az 5 mm-nél vastagabb parafalemezekből lombfűrésszel vághatunk ki tet­szőleges idomokat. Parafamozaikot, például egy stilizált arcot (1. illusztráció) különböző méretű dugókból ké­szíthetünk. Simára csiszolt, fes­tett deszkára, bútorlapra, réte­gelt lemezre helyezzük föl az egyes darabokat - az első pró­bálkozások alkalmával valami­lyen „kölcsönzött” minta, ké­sőbb saját tervezésű rajz alap­ján. Vigyázat, a dugódarabokat első nekifutásra ne ragasszuk föl, csak ha már minden elem helyét véglegesnek látjuk. Le­hetőleg Technokol Rapiddal vagy más univerzális, gyorsan száradó ragasztóval dolgoz­zunk. Csinálhatunk parafából az enyhe léghuzatra is reagáló, mozgó díszeket, úgynevezett mobilokat, például kis halakat (2. illusztráció). Ha 5 darabos a kollekció, a figurákat U alakú horgokkal, gemkapcsokkal, il­letve vékony cémaszállal két különböző hosszúságú acélhu­zalra (például kerékpárküllőre) függeszthetjük fel. Az íves, csonkakúp stb. alakú dugósze­letkéket összeállítás előtt fessük be tetszés szerinti színekre, majd hasonlóra festett fogvájó­val erősítsük össze. A hal sze­mét átfúrt dugószeletbe helye­zett dugódarabkából készítsük, s abba tűzzünk lecsípett szárú üvegfejű gombostűt. Ferenczy Europress Receptötletek Paraj -spenót-laboda A paraj - népies nevén a spenót, illetve laboda - többnyire fő­zelékként kerül az asztalunkra. Érdemes azonban kipróbálni más formában is. Parajjal töltött burgonya Hozzávalók: 4 nagy szem bur­gonya, 5 dkg vaj vagy Rama mar­garin, 3-4 tojássárga, 30 dkg friss paraj, 4 nagy szelet húsos szalonna, 4 szelet trappista sajt, só, őrölt bors, rozmaring. A folyó vízben kefével alaposan megtisztított burgonyákat a sütő­ben közepes lánggal addig sütjük, amíg teljesen meg nem puhulnak. A tetejükről hosszában egy-egy la­pot levágunk, és a burgonyák bel­sejét kiskanállal óvatosan kivájjuk. A kikapart burgonyát összetörjük, és a margarinnal, meg a tojássár­gákkal habosra keverjük. Ezután a megfőzött, lecsepegtetett és apróra vágott parajt is hozzáadjuk. Sóval, borssal, rozmaringgal fűszerezzük, és a burgonyák üregébe töltjük. Mindengyikre egy-egy szalonna­szeletet borítunk, és előmelegített sütőbe tolva addig sütjük, amíg a teteje meg nem pirult. Végül sajt­szeleteket ráfektetjük, és még né­hány percre a sütőbe visszatoljuk, hogy a sajt is ráolvadjon. Gombás parajtekercs Hozzávalók-, a tésztához 50 dkg friss paraj, 4 tojás, 2 zsemle, 1 evő­kanál zsemlemorzsa, só; a töltelék­hez 10 dkg gomba, diónyi vaj, 1 púpozott evőkanál liszt, 3 dl tej, 5 dkg reszelt sajt, só, őrölt bors. A megtisztított parajt sós vízben megfőzzük, majd lecsepegtetjük és az előzőleg beáztatott, majd kicsa­vart zsemlével együtt ledaráljuk vagy turmixoljuk. A tojások sárgá­jával összekeverjük, megsózzuk, majd a felvert habját is beleforgat­juk. Egy kisebb tepsit papírral ki­bélelünk, a parajos tésztát belesi­mítjuk, és előmelegített sütőben először nagy, majd közepes láng­gal 15 percig sütjük. Konyharuhára borítva a papírt lehúzzuk róla, és a tésztát úgy tekerjük fel, mint a pis­­kóta-roládot. A töltelékhez a vajon a megtisztított, felszeletelt gombát megpároljuk, megsózzuk, megbor­sozzuk, a liszttel meghintjük, majd hideg tejjel felengedjük, és állan­dóan keverve sűrű krémmé főzzük. Végül a maradék sajtot belekever­jük a parajos tésztát ezzel a krém­mel töltjük meg. Pákozdi Judit Kalandozás a számmisztika világában Miért a 7-es a számok sztárja? Vitathatatlanul első az egyenlők között, azaz a numerusok sorában a legnépszerűbb, a leginkább ked­velt. a legtöbbet választott szám a 7-es. Népszerűsége nyelvünkben, hétköznapi szóhasználatunkban is tetten érhető. Gondoljunk csak arra, hogy a messze levő túljár a hetedik határon; a kisnemesek hét­­szilvafásak, a mesék hőse hétmér­­földes csizmában jár, az esküvőt hetedhét országra szóló lagzi kö­veti, az alázatos hétrét görnyed, a rejtegetni való hétpecsétes titok . . A 7-es karrierje persze nem ná­lunk és nem most, hanem már Elegancia felsőfokon Az angol királynő ruhái - profi szemmel Szakírónk, Záhonyi Lujza divattervező alaposan szemre­vételezte hazánk fejedelmi ven­dége, II. Erzsébet különböző al­kalmakkor viselt toalettjeit. Tőle kérdeztük: profi szemmel milyennek látta a királynő ruháit.- Szakmailag tökéletesnek. Tervezője ugyan figyelembe vette az uralkodó divatvonala­kat, de a részleteket nem hang­súlyozta. A kabátokat, kosztü­möket emelt váll, gallér nélküli nyakmegoldás, sima, egyenes forma jellemzi. A ruhákat szin­tén az egyszerű elegáns stílus uralta.- Ne feledjük: egyszerű mo­dellt mindig nehéz tervezni, mert félő, hogy nem elég deko­ratív. A királynői toalett eseté­ben azonban együtt volt, ami a sikerhez kell: az anyag, a szín, a fazon csodálatos egysége. Do­mináltak a pasztellszínek, ame­lyek nagyon jól állnak Erzsé­betnek. S mivel arányos testal­katú, karcsúsított ruhát is viselt - például az operaházban egy valóban gyönyörű nagyestélyit.- Természetesen papíron is rögzítettem a fejedelmi elegan­ciát megtestesítő kreációkat. 1. Megérkezéskor: kétrészes szövetkompié, ami hétnyolca­­dos hosszúságú, gombolás nél­küli kabátból és sima, öves ru­hából áll. Felhajtott szélű kalap - amelynek színe, a kompiéval megegyezően vízkék; a kesztyű és a kalap szegélye rózsaszín. 2. Parlamenti vacsora: pom­pás nagyestélyi, a fejen nőies korona - fölöttéb ötletes mo­dell. A csipkeszerű anyagú alapruha fölött asszimetrikus szabású muszlinrész, ami balol­dalon pelerinszerűen takarja a kart, alul pedig az anyag esésé­ből adódó úgynevezett víz­­esés-redőkben folytatódik. A ruha jobb oldalán az ujj szűk, elejét kis ékkövek díszítették. 3. Ebéd a Gundelnél: Pink-színű köpeny és szürkés­kék alapon pink-mintás ruha; dekoratív hullámos szélű kalap, amelynek belseje - csakúgy, mint a retikül és a cipő - a ruha színével volt azonos. 4. Operaházi elődás: fe­­hér-aranyvirágokkal átszőtt se­lyem estélyi - szépen testre kar­csúsítva, alul kissé kifelé szabva. Az ékszerek itt is nagy­szerűen érvényesültek. 5. Látogatás Kecskeméten: egyenes vonalú, gombolás és gallér nélküli türkizkék kabát. A fazon érdekessége a kabát elején körbefutó plasztikus dísz­tűzés - tökéletes tervezésben és kivitelezésben. Ferenczy Europress évezredekkel ezelőtt, az ókor fej­lett kultúrájú népei körében kezdő­dött. Erre a tudománytörténet pró­zai, s némiképp meglepő magyará­zattal szolgál: a 7-es voltaképp két „testvére”, a 3-as és a 4-es révén emelkedett ki társai közül - erede­tileg ugyanis e két számhoz fűző­dött a legtöbb vallási hiedelem és egyéb babona. Kivált a 3-ast tartot­ták eleink különleges számnak - például azért, mert az egység há­rom részből: kezdetből, középből és befejezésből áll. A mondabeli királyoknak három fiuk, a mitoló­giai szörnynek, Cerberusnak há­rom kutyafeje, a római mitológiá­ban a szépséget és bájt három Grá­cia testesítette meg. A négyesnek őseink főként azért tulajdonítottak bűvös erőt, mert a négy „ősele­met”, a tüzet, a vizet, a földet és a levegőt szimbolizálja. A hármas és a négyes összeadásával, illetve az e két számhoz kötődött misztikus tu­lajdonságok átruházásával vált te­hát a 7-es a számok sztárjává. Ám önmaga is növelte hírét és népsze­rűségét. Például azzal, hogy a babi­loniak - vélhetően már a Krisztus előtti VI. században - negyedelték a Hold keringési idejét, s ebből alakult ki hét napos „hét”. A Biblia szerint Egyiptomot hét csapás érte, Jerikó falai a hetedik napon omlot­tak le, s a jóslat hét szűk esztendő eljövetelét ígéri. Az ókor 7 világ­csodája, azután a legnagyobb gon­dolkodónak elismert bölcsek 7 tagú társasága, majd a görögök sport­kultuszának kialakulásában fősze­repet játszó heptathlon (hétpróba) pedig tovább növelte a hetes ázsió­ját, amely máig sem kopott meg. Bizonyság rá egyebek közt az is, hogy a lottó-szelvényeken az egyik leggyakrabban megjátszott szeren­cseszám máig is a 7-es - noha For­tuna nem őt, hanem éppen egyik riválisát, a 3-as kedveli legjobban.-szóma- (F. E.)

Next

/
Thumbnails
Contents