Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-29 / 124. szám
4 Visszatekintő — Pünkösd 1993. május 29., szombat Az aradi nász Emlékezés egy sorhajóhadnagy esküvőjére Az emberhez méltó élet ünnepe Pünkösdi beszélgetés dr. Seregély István egri érsekkel Dr. Seregély István egri érsek 1901-et írtak akkor. Magyarországon ebben az évben népszámlálást tartanak, valamint országgyűlési választásokat, amelyen Bethlen István, a magyar bel- és külpolitikának évtizedeken át meghatározó személyisége bekerül a partlamentbe. Ebben az évben halt meg Nagy-Brittania öreg királynője, Viktória. Birodalmában soha nem szállt alá a Nap. Győzelmet aratott Kína, Törökország, Oroszország, valamint India fölött. Nagy Sándor és Napoleon hódításai eltörpültek az övéi mellett. 18 éves korában koronázták meg és a koronát több mint 63 éven át viselte. 82 éves korában ragadta el a halál. Sok millió ember gyászolta, köztük unokái, az orosz cár és a német császár. Azt mondják siettette halálát a sok kudarc, amely a hétszeres túlerővel Dél-Afrikában támadó hadseregét érte. De a tengereken vitathatatlanul és korlátlanul ő volt az úr. Az angol flottának nem volt ellenfele. Középen az eskető lelkész Egy fiatal magyar tengerésztisztnek, Horthy Miklósnak is az angol admiralitás lett az eszményképe. I. osztályú sorhajóhadnagy és 32 éves. Ebben az időben szinte állandóan úton van, hajóval bejárja a világ legnagyobb részét, eljut Ausztráliába is. Arra, hogy megházasodjon, gondolni sem mer, de az ő életében is eljön az, akit meglátni és megszeretni csak egy pillanat műve. Egy helyőbábai látogatás alkalmával megismeri Purgly Magdolna Vilma Benediktát. Rövid udvarlás, hármasban tett velencei kirándulás után elhatározzák, hogy egybekelnek. Purgly Magda bűbájos jelenség és dúsgazdag. Édesapja, Purgly János parlamenti képviselő, földbirtokos. Horthy István fia társaságában utazik Aradra megkérni a lány kezét. Ott nyomban megtartják az eljegyzést és kitűzik az esküvő időpontját. Arad ebben az időben indul nagy fejlődésnek és hamarosan fontos közlekedési és kulturális központtá válik. Neve szétválaszthatatlanul egybefonódott a magyar szabadságharccal. A városban ekkor háromszor anynyi magyarajkú, mint román lakos él. Az állami anyakönyvezést Magyarországon, sok európai államot megelőzve, 1895-ben vezették be. Az ifjú párnak először az állami anyakönyvvezetőnél, Szondy Bélánál kellett bejelentkezni. Aztán el kellett dönteni, hogy melyik templomban esküsznek. Horthy édesapja, a kenderesi református egyház főgondnoka, vallását aktívan gyakorolja. Példáját átveszik tőle gyermekei is. Családi címerével díszített padjuk van a kenderesi református templomban. Horthy Istvánná Halasy Paula római katolikus. Egymás vallását kölcsönösen tiszteletben tartják, meggyőződésüket meg sem próbálják egymásra ráerőltetni. Az igazi ökumenizmus szép példáját gyakorolják. A Horthy család büszke arra, hogy rokoni kapcsolatban áll a Lorántffy-cSaláddal. Horthy Miklós is református vallású, Purgly Magdolna pedig római katolikus. Arra nem is gondolnak, hogy reverzálist adjanak. Úgy gondolják azáltal becsülik meg egymást, ha születendő gyermekeik közül a lányok az anyjuk, a fiúk pedig atyjuk vallását követik. Felkeresik hát az aradi református lelkészt, Csécsi Imrét, aki ekkor már 10 éve egyfolytában szolgálja az aradi híveket. Apostoli buzgóságú pásztor, tudós ember, akinek könyvei jelennek meg, szoros barátságot tart fenn Szabolcska Mihállyal. 47 éven át volt aradi lelkipásztor, közel 100 esztendőt töltött itt e földön és ezalatt többször is elmondta, ha kérték, ennek a híres esküvőnek a történetét. Kitűnő memóriája volt még öregkorában is, visszaemlékezéseiben soha nem tévedett. Az 1847-ben épült aradi református templomban volt az esküvő, július 22-én (Gosztonyi Péter és Vas Zoltán Horthy életrajzában ez a dátum tévesen szerepel). Nagyon forró nyári nap volt ez. A pici tikkádt fűszáltól a lombos faóriásokig szenvedett a természet az iszonyú hőségtől. Az ifjú pár fényes külsőségek között fogadott egymásnak örök hűséget. Gyönyörű paripák röpítették a címeres hintókat, a hintókban a magyar nemesség színe-java. Az urak és hölgyek magyaros öltözetben, a hölgyeken mesés, kincset érő ékszerek. A menyasszony ruhája valóságos költemény. A vőlegényen fekete tiszti egyenruha, vállán aranyrojttal. A templom zsúfolásig megtelt, az orgona Bach muzsikáját játszotta. A lelkész az ótestamentumból vette az alapigét „az Úr, akinek én színe előtt jártam, elbocsájtja az ő angyalát veled, és szerencséssé teszi a te útadat, hogy feleséget vehess...”. Ma természetesen mások a szokások, mint 3 ezer évvel ezelőtt. Mind a ketten öntudatosan döntöttetek arról, hogy egymásnak adjátok az életeteket. Mégis mennyi véletlen kellett ahhoz, hogy a ti életetek útja keresztezze egymást - kezdte beszédét az ige hirdetője, majd arról szólt, hogy a szépség Istentől jő, ezért meg kell becsülni azt. Am a szépségnél is fontosabb a segítőkészség. Méltatta a feleség szerepét, mondván, hogy a legtöbb igazán sikeres, felfelé ívelő pályájú férfi mögött, szinte mindig ott áll segítőkészségével, ihletésével és biztatásával egy hűséges asszony. A szertartás után az Oratórium Egyesület énekkara énekelt. A fiatal pár tanúja Halasy Pál cs. és k. kamarás, vezérőrnagy és Urbán Pál főispán volt. A lakodalom a Purgly kúrián és mivel sok volt a vendég, az aradi szálloda nagytermében folyt. Többen is felköszöntötték az ifjú házasokat: Melczer László, Graefi Jenő, Urbán István és mások, bő gyermekáldást és nagyon boldog életet kívánván nekik. * Epilógus. Hiába is keresnénk Aradon az anyakönyvet, amibe beírták a nevüket. Eltűnt az, mint annyi más a háború forgatagában. A kevésbé ismert egyházi ünnepek közé tartozik a Pünkösd. A templomokban és a hívők otthonaiban megemlékeznek a róla, de ezen kívül többnyire még azt sem tudják, hogy voltaképpen mit is jelent ez, pedig hétfője újra munkaszünetté vált. A jeles nap alkalmából kerestük föl dr.Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, akitől arról érdeklődtünk először, hogy honnan is ered a Pünkösd, s mi a mai tartalma.- Az emberiség egyik legrégebbi ünnepe ez - mondja. - Múltja visszanyúlik azokra az időkre, amikor Mezopotámiában, a mai Közel-Kelet tájain az aratás idején az életet ünnepelte, a jövő biztonságát, a betakarításnál a munkája eredményét tapasztaló ember. Ezt tette az Ószövetség, az immár bibliás kinyilatkoztatás: a Sión hegyén kihirdetett tízparancsolat az emberhez méltó élet ünnepévé vált. S végül Pünkösdkor a Szentlélek eljövetele a kereszténység számára az egyház születésének, az örök életre vezető emberi életútnak az ünnepe lett. Az életnek ez a hármas ünnepe ma sem veszítette jelentőségét. Ha Pünkösdkor nálunk nincs is aratás, az emberi életért végzett minden munkára kérjük az Isten áldását. A tízparancsolat ma is az emberhez méltó élet alapja, és boldog az a család, az a nemzet, amely ezeknek a törvényeknek alapján építi fel életét, s tervezi meg jövőjét. A keresztény ember tudja, hogy nem erre a világra teremtettünk. Ezért az eljövendő örök életet munkáló Szentlélek ünnepén kéri a mindenható Istennek az ajándékát, a Krisztust követő és a krisztusi feltámadást elérő élethez.- A keresztség, az elsőáldozás, majd a bérmálás során válik a katolikus ember tudatos tagjává a krisztusi közösségnek, részesül a Szentlélek éltető erejében. Mi ennek a folyamatnak az értelme?- Ezek a beavatás szentségei. Annak az életformának a megvalósításához adják meg Isten segítségét, kegyelmét, erejét, amelyet a Szentlélek által már kétezer év óta az emberi élet fölemeléséhez és az örök üdvösség megvalósulásához kéri az ő népe. Miben áll ez a keresztény élet? A mindenható Isten Krisztusban útmutatást adott, hogyan érdemes élni az általa teremtett világban. Ezért első feladat Krisztusnak az utánzása, követése. Mivel Jézus Krisztus csak egy nemzedéknyi életet vállalt ezen a Földön, a keresztényi élet továbbadása a másik feladat. Nemzedékről nemzedékre meg kell őrizni a krisztusi eszményt és életutat az egész emberiség javára és boldogulására. A Szentlélek az emberi erőt - amivel Krisztust akarjuk utánozni és küldetését folytatni - teszi hatékonnyá, megvédi a tévedéstől és az elmúlástól.- Milyen szerepet tölthetnek be a világi hívek az egyház életében, mekkora részt vállalhatnak feladataiból’- Azoknak kell vállalnia a Krisztust követő életformát, akik a tanítványainak nevezik magukat. Mivel az egyházban a hívek és a papok egyaránt Jézus tanítványai, a Krisztus-követés és a küldetés minden hívő embernek, egyformán az életprogramjához tartozik. Természetes, hogy se papnak, se világi hívőknek nem kell túllépnie a saját életének és hivatásának a kereteit a megvalósításban. A világi hívő családjában követője, tanúja Krisztusnak. A papnak pedig a rábízott plébániának vagy egyházmegyének keretében kell ezt a szolgálatot vállalnia. De nem a rájuk bízott terület nagyságától, a gondjaira bízott emberek számától, hanem az elkötelezett életüktől és hivatásuk teljesítésétől függ az, hogy egy családban, egy országban vagy egy korszakban Jézus Krisztus evangéliumának a világossága hatékonyan beragyogja-e az emberi életet, és elősegíti-e az emberiség előrehaladását és üdvösségének megszerzését.- A pünkösdi gondolatban benne rejlik az egység, hiszen a Szentlélek által az apostolok hallgatóik nyelvén beszéltek, szólhattak. Ma milyen esélyei vannak a nagyon hiányolt egységnek?- Az egység isteni érték, és ezért az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embernek is erre kell törekednie. Tudjuk azonban, hogy a világ a fejlődés állapotában van. Az emberiség életét végig fogják kísérni a szakadások, a megoszlások, a másként gondolkodók próbálkozásai. Az egység annyit jelent, hogy Isten nem engedi az ő embert üdvözítő terveit letérni a megvalósítás útjáról. A hívő ember, aki az egész emberiség javára, Isten szándéka szerint az emberek javára és üdvösségére fordítja életét, munkáját és tehetségét, s ehhez kéri Istentől a segítséget, ezt az egységet munkálja. Az örökkévalóságban lesz alkalmunk meglátni azt, hogy az egység kibontakozása milyen megállíthatatlanul haladt végig az emberi történelem minden évszázadán és évezredén.- Határainktól nem messze polgárháború zajlik. Hogyan lehetne megtalálni a békét, az embereket megosztó ellentéteket csökkenteni?- Sajnos háború van, nagyon is közel hozzánk. Bennünket nem egyszer aggodalommal tölt el. A háború mindenképpen szerencsétlenség, az emberi bűnnek és gonoszságnak állandó megsokszorzója. Hogyan lehetne megszüntetni? Nem hiszem, hogy valami csalhatatlan választ lehet adni erre a kérdésre, mert azt nálam okosabb emberek is kitalálták volna. Meggyőződésem szerint a háború megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját. Visszaveti őket a jelenlegi, már elért, emberhez méltó életútról, a bosszúálló, a másik életére törő, agresszív, nem kívánatos magatartáshoz, amelynek célja a gyűlölet, a bosszúállás, a másikénak a jogtalan megszerzése. Ennek talán a nagyhatalmak tudnának véget vetni, akiknek rendelkezésére állnak a szükséges eszközök, de áldozat nélkül az sem menne. Ők meg tudnák szüntetni a fegyvergyáraknak a haszonkereső, a háborúskodókat fegyverrel ellátó felelőtlenségét. Mi ezt nem tudjuk megtenni - kis nemzet egyáltalán nem tud rá vállalkozni -, így attól félek, hogy ez a háború úgy végződik, hogy az egyik felet teljesen tönkreteszik.- A Szentlélek eljövetele után, az egyház kialakulásakor létrejöttek azok a keresztény közösségek, amelyek szociális értelemben is igyekeztek szolidárisak lenni. Mai világunkban hogyan gondoskodhatnánk a szegényekről, a mélyülő gazdasági szakadékon emelhető-e híd?- Ugyanúgy része az emberiség sokféleségének a szegénység és a gazdagság problémája. A keresztény gondolkodás, amely minden embert egy eszköznek tekint, és az Isten gondoskodó szel eteiét teszi mintává és követendő példává minden ember számára, még nagyon messze van attól, hogy hatékonyan lenni tudjon világunk önzése ellen, szegények és gazdagok között egyre mélyülő szakadék megszüntetésért. Amire lehetőségünk van, az a keresztény karitász immár évszázadok óta eredményesen működő, nem látványos, mégis- sok emberi keserűséget megszüntető fáradozása. Hála Istennek mimden emberi közösségben többen vannak, akik az élet gondjaival szerencsésen megküzdenek. Kevesebben vannak, akikre ránehezedik a megoldhatatlan gond és a szegénységnek az életet is veszélyeztető terhe. Ilyenkor kell a keresztényi összefogásból megteremteni azokat a feltételeket, amelyek segítik az akár betegség, akár munkanélküliség, akár más nyomúrág folytán köztünk lévő emberi szenvedés enyhítését. A keresztény szociális tanítás - amely egyre több dokumentummal rendelkezik - útbaigazítást tudna adni az emberiség sorsáért felelős vezetőknek, és a közhatalom más résztvevőinek, hogy keressék a megoldást a jelenlegi szociális bajokra. Nem vagyok szociológus, hogy ezeket a dokumentumokat egyes esetekre alkalmazva tudnám ismertetni. De ezért vannak a keresztény szociológiai intézetek, s ezt a célt szolgálja a keresztény lelkipásztorkodás is, hogy ezeknek az igazságoknak egyre több hitelt szerezzen. Az már sajnálatos baja az emberiségnek, hogy akik ebben tenni tudnának, nagyon függetlenítik magukat a gondviselő Isten, Jézus Krisztus útbaigazításától, ma is eligazító tanácsától.- Mit kíván az érsek úr ezen az ünnepen azoknak, akik e sorokat olvassák?- Bízzanak a jövőben, mert ezen a világon a jónak a győzelmét ígérte a teremtő Isten. A Bibliában, Noé szövetségében a szivárvány úgy szerepel, mint Isten gondoskodó szeretetének a jele, hogy az emberiség nem pusztulhat el ezen a világon. Azóta az Istennel kötött minden szövetség mind ennek a gondviselésnek az üzenetét képviseli. Én ennek voltam a hirdetője egész életemben, és soha nem is csalódtam benne. Kívánom mindazoknak, akik Pünkösdöt ünnepelnek, hogy ugyanerre a biztonságra és bizonyosságra tegyenek szert.- Köszönjük a beszélgetést! Gábor László Szalay Pál Az esküvő színhelye: az aradi református templom
