Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-22 / 118. szám

1993. május 22., szombat Hazai tükör 3 Létkérdés az agrárexport Hogyan kellene privatizálni a mezőgazdaságot? LAÉT-konzultáció a megyeszékhelyen Egyre többen kerülnek a létminimum alá Parlando Szabályok és fegyverek Ülök a szolnoki állomás negyedik peronján, és lassan hevennyé válik bennem idült és lappangó Japán-komplexusom. Gondolom, ebben a kedély­betegségben sokan szenvedünk itt, az öreg konti­nensen, mely - Malraux szerint - nem is igazán az, aminek tartják, csupán egy kicsiny és boldog félsziget az emberi szenvedés hatalmas föld­részeinek szélén. Nos, nem annyira a kicsiny, mint inkább a boldog jelző mutatja, hogy körülbe­lül merre húzódnak a jeles francia tudatában a vén Európa határai. Félek, hogy keleti mezsgyéi nem ott találhatók, ahol a néhai miniszter, néhai két méter magas tábornok elnöke, főleg keletieknek szóló, bátorító beszédeiben megjelölni szerette. Vagyis nem az Uralnál. Bon pour l’orient - ke­letre megfelel - ez állott bizonyos párizsi főisko­lák végbizonyítványán, s talán láthatatlanul ott ál­lott ez némely világmegváltó eszmén is. Nem tudhatom. Itt, a szolnoki pályaudvaron most arra gondo­lok, hogy végül is mindegy, hiszen a Japánnal kapcsolatos lelki nyavalyát okozó lassú vírus már minden földrészen szétterjedt: a Felkelő Nap Or­szágát kivéve, ez most a század legdivatosabb be­tegsége. Igaz, nálunk nem új, megtámadta már Adyt is. Tessék csak újraolvasni tárcáját a kicsi Japánról. Most a szolnoki indóház előtt - tévedés ne es­sék - mindez nem azért gomolyog fel bennem, mert tíz percet késik a személyvonat, és publicis­ták által cafatosra hurbolt közhely, hogy a japán vasúti társaság valamelyik év végén ünnepélyesen bocsánatot kért az utazóközönségtől az év folya­mán országosan fölhalmozódott hét és fél percnyi összkésésért. Ó, nem vagyok én e tekintben elké­nyeztetve, erről nekem nem jut eszembe semmi, szégyelleném is talán, ha eszembe jutna. Ám le­hetséges, hogy a járványos kór által érintett köz­tudatalattiban ez is benne foglaltatik, hiszen mára immár a fő tünet ebben a hiányos mondatban ki is kristályosodott: „Miért, hogy a japánok igen, és mi nem?”. Ez volt a címe egy dokumentum­­film-sorozatnak, amelyet népes és tudós amerikai szakértőcsoport készített a kongresszus felkéré­sére, az Államok gazdaságát egyre határozottab­ban fenyegető versenytárs gazdasági-társadalmi életéről. A négy óra időtartamú szalag a fent emlí­tett lassú lelki vírus pusztításainak megrázó do­kumentuma. A címbeli kérdésre a filmjelentésben azért nincs válasz, mert túl sok van belőle. Mármint vá­laszból. Rossz jel. Mintha tizenöt pontban felelne a háziorvosom arra a kérdésemre, hogy vajon mi­ért fáj a fejem. Itt, a szolnoki sínek mentén azért újul ki idült panaszom, mert a közelemben álló pádon egy ja­pán műszaki csoda bömböl. Tökéletes a sztereó hangminőség, maximális hangerőre állítva sem torzít, igazán remek, már-már huszonegyedik szá­zadi a dizájn, szenzorgombok és villogó LED-ek sokaságán látni, hogy mindent tud. És könnyű, és hordozható, hiszen alig nagyobb egy hegedűtoknál. Amikor én annyi idős voltam, mint az a négy fiatalember, akik a csúcstechnikát körülállják, és hihetetlen szaporasággal szotyoláznak, nos, akkor egy nagyjából megközelítő teljesítményt nyújtó, hasonló rendeltetésű készüléket hozzávetőleg egy ruhásszekrény méretében tudtak volna előállítani. Egy vagyonért, és kizárólag profiknak. A fiúk, a konzervzene-visszadás eme századvégi japán dia­dalának birtokosai, egykedvűen várakoznak, nem látszanak odafigyelni az elektronikai tökély telje­sítményére, pedig az minden kifinomult tudását latba vetve énekli, minden árnyalatot majd száz­­százalékos hűséggel visszaadva, hogy „Van ne­kem egy csíkos gatyám”, ellenben valószínűtlen tökélyre fejlesztett technikával hántolják a napra­forgómagot: elmélyülten és eredményesen, körü­löttünk már minden csupa héj, a peron, a pad, még a sínek közé is jut. Szinte másodpercenként egy szem napraforgó a bal szájsarokban, szinte ezzel egy időben pneumatikus lökéssel repül is egy ki­felé a száj jobb sarkán. Itt, a szotyolaborította szolnoki peronon törni kezdem a fejem, hogy hol is olvastam arról a sza­muráj intelemről, mely szerint: „A harci szabá­lyok értékesebbek, mint a fegyverek, először azo­kat tedd magadéivá. Vigyázz, hogy magad mindig tökéletesebb légy, mint az eszköz, melyet haszná­­lasz. A nálad különb, készen kapott eszköznek szolgája lész. Birtokosa annak vagy, amit magad­hoz nemesítettél.” Szóval ezt tudják a japánok, és mi nem. Ide, a szolnoki állomásra időközben megérke­zik a személyvonat. A fiatalemberek félresodor­nak néhányunkat az útból, és felszállanak a va­gonba, mely a folyamatosan pergő szotyolától csak alig lesz koszosabb. A huszonegyedik század japán technikája a tér­dekre kerül, a lábak a szemben lévő ülésnek tá­maszkodnak. Árad az örömzene, s hull, hull a szo­­tyola. mint ami már évszázadok óta hull. A vonat elindul a Tisza-híd felé, keletnek. Kelet felé, amerre Ázsia esik. Ázsia, amelynek része Japán. Megfájdul a fejem. Éltető József Kerékpárra, fürediek! - Ha telik rá Egy bolt a benzingőz ellen „Sem a kormány, sem a Föld­művelésügyi Minisztérium nem rendelkezik privatizációs kon­cepcióval az agrárgazdaság kulcsfontosságú ágazataiban” - így foglalt állást a parlament mezőgazdasági bizottsága, amely szerint az átgondolatlan­ság már eddig is több száz mil­liárd forintos kárt okozott a me­zőgazdaságnak, s ösztönzője lett a magyar élelmiszer-gazda­ságban kialakult monopóliu­moknak. Az agrárprivatizáció egyik bírálójával, Lakos László (MSZP) országgyűlési képvise­lővel, a mezőgazdasági bizott­ság alelnökével beszélgettünk.- Az állami vagyon elosztá­sánál nem lehet egyedüli szem­pont a költségvetés bevétele - állítja a képviselő. - A privati­zálás során a külföldi partne­reknek úgy kellene eladni az élelmiszer-gazdaság vagyonát, hogy az tőkebevonást, techno­lógiai vérfrissítést eredményez­zen, új piacokat teremtsen, s ne Szolnok Szúnyogsziget Kérdés az alpolgármesterhez Az idei költségvetés tárgya­lásakor állapodtak meg Szolnok képviselő-testületének tagjai, hogy a szolgáltatások megvá­sárlására vonatkozó szerződé­sek megkötésekor nem a tech­nológiát, a módszert szabják feltételül a partnerrel szemben, hanem az eredményességet. Ilyen például a szúnyogirtás ügye. Lapunkban is megírtuk, hogy az idei viszonyok különö­sen kedveztek a vérszívóknak. De talán mégsem kell eltűrnünk az élősdiek zaklatásait. A keddi önkormányzati ülé­sen Bállá György, a Fidesz frakciójának vezetője kérdése­ket intézett Buday György al­polgármesterhez ez ügyben, a késő estébe nyúló munka azon­ban nem tette lehetővé a válasz megadását.- Milyen kérdésekre keresett választ? - kérdeztük Bállá Györgyöt.- Érdekelt, hogy miért lett szúnyogsziget Szolnok városa, ha megtörtént a szúnyogirtás, miért nem érezhető az eredmé­nye. Megkérdeztem, hogy kivel és milyen szerződést kötött a polgármesteri hivatal a szúnyo­girtással kapcsolatban, s hogy milyen garanciákat nyújtott a szerződő vállalkozó. És nem utolsósorban azt, hogy milyen lépéseket kíván tenni az alpol­­gármeser úr, meddig tart ez az állapot.- A kérdésekre ugyan még nem kapta meg a választ, de la­punkban megjelent egy írás, amelyből részben választ kap­hatunk azokra, Ón szerint mi­lyen választ fogadna el?- A legjobb válasz az lenne, ha megszűnne a szúnyoginvá­zió, éppen ezért tettem fel a kérdést. Meg kell vizsgálni az eredménytelenség okát, szak­értő véleményét kell kérni. Remélem, az ellenőrzés során kiderül, követett-e el valaki mu­lasztást, s ha igen, viselje akár az anyagi következményét is. Oly módon szeretnék kézzel­fogható eredményt, hogy ne kelljen kézzel fogni a szúnyo­gokat. (Solt) Mérséklődő létszámleépítés Jelentősen mérséklődött a létszámleépítés a legnagyobb arányú munkanélküliséggel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az utóbbi hónapok háromezer körüli elbocsátásai­val szemben, áprilisban már jó­val kevesebben, 1700-an kaptak kézhez felmondólevelet. az legyen a végeredmény, hogy a már meglévő piacainkról is kiszorulunk. Meg kell akadályozni, hogy az állami monopóliumok helyén magánmonopóliumok keletkez­zenek, kívánatos, hogy kialakul­jon végre a termelő-feldol­­gozó-felvásárló-értékesítő ver­tikum.- A kisgazdák álláspontja az, hogy le kellene mondani a me­zőgazdasági exportról, a hang­súlyt a belső szükséglet kielégí­tésére kellene fordítani. Mi er­ről a véleménye?- A mezőgazdaság hosszú idő óta az ország húzóágazata volt. Tavaly a devizabevétel 26 százalékát termelte meg, fel­előtlenség volna lemondani a külpiacokról. Éllenkezőleg! Hatékony, ver­senyképesen exportáló mező­­gazdaságra kell berendezkedni. Létérdekünk a tulajdonviszo­nyok mielőbbi rendezése, a tu­lajdonosok biztonságának meg­teremtése. Ezért le kell végre A Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) el­nöke, Deák Lajos és alelnöke, Szentesi Emil konzultatív ta­lálkozón vett részt a héten a LAÉT Szolnok megyei szer­vezőivel. Szentesi Emil 65 éves, nyug­díjas sajtólevelező, az utóbbi öt évben száznál több dolgozatot, szervezési-újítási javaslatot írt. Ő kezdeményezte többek között 1979-ben a vezetők pályázati úton történő kiválasztását, 1987-ben a főállású anyaságot és törvényjavaslatokat fogadta­tott el állampolgárként a parla­mentben. A megbeszélést köve­tően tőle kérdeztük:- A LAÉT alelnökeként mi­lyennek ítéli meg a ’92 tavaszán bejegyzett társaság mai helyze­tét?- A LAÉT teljes szervezeti rendszerét még nem ismerem, mindössze három hónapja, A magyar hatóságok május­ban fokozottan ellenőrzik a kül­földi rendszámú autóbuszokat, hogy betartják-e az utasforga­lomra vonatkozó szabályokat. Az ellenőrzés főként az utaslis­ták alapján történik, és részt vesznek benne a vámosok és közlekedési felügyeletek ellen­őrei. A magyar szerveket az Szekrényesi László képviselő most is azt állította: nem volt meg rá a pénzügyi fedezet, s nem a képviselők által meghatá­rozott útszakaszokon végezték el a munkákat. Vadász Lajos irodavezető szóbeli tájékoztatójában el­mondta, hogy a kérdéses útsza­kasz nem azért nem készült el, mert nem akarta a hivatal, ha­nem azért, mert az út akkor nem volt járható gépekkel. Ezt a de­cember 8-i gázátadás-átvételi jegyzőkönyv is tanúsítja. A be­ruházáshoz hiányzó 800 ezer forintot - az önkormányzati ön­részt - a fővállalkozó (Kevi­­terv) felajánlotta, s vállalta, hogy a munkát elvégzi. zárni a kárpótlásról és a szövet­kezeti vagyonról szóló törvé­nyek végrehajtását, és ideje lenne a kormánypártoknak elő­állniuk az agrárprogramjukkal, mert addig senki sem tudja, mit vár a hatalom valójában a me­zőgazdaságtól.- Ón szerint a nagyüzemeké vagy a kistermelőké a jövő?- Mindkét gazdálkodási for­mának vannak előnyei, hátrá­nyai, de a világon mindenütt csak nagybirtokokon lehet ver­senyképesen teremelni. A kis­üzem tőkeigényes, kevésbé ru­galmas, és támogatást igényel. A ’47-es földtulajdoni alapokon kialakuló földbirtokszerkezet­ben sok kistulajdonos lesz, többségüknek semmi esélye sincs a családi gazdaság kialakí­tására, mert nincsenek meg hozzá a feltételeik. A kicsiknek csak akkor lesz esélyük, ha ösz­­sze tudnak fogni a nagyokkal, a szövetkezetekkel. (Újvári) Ferenczy Europress hogy e tisztséget betöltőm. Azért fogadtam el a megbízást Valencsik Ferenc kiválása után, hogy a társaság tömegbázisára támaszkodva érényesítsem azo­kat az elképzeléseket, amelyek­ről tudom, hogy jók. A LÁÉT működik, sajnos egyre többen kerülnek létminimum alá. Olyan leveleket kapok tömegé­vel, hogy sírni lenne kedvem.- Hogyan értékeli ezt a szol­noki megbeszélést?- Ez az első eset, hogy 1988 óta vidékre jöttem. Korábbi ta­pasztalataim azonban vannak, nem félek-az emberek kérdései­től. Mindannyian egyetértünk a problémák megfogalmazásá­ban, a megoldási javaslatokban nincs meg az egység. Én váltig azt mondom, hogy egységes nagy tömeggé kell összeállni az országnak, és tudatni a pártok­kal, hogy nem ti vagytok az or­szág, hanem mi, a lakosság. Simon Cs. József késztette erre az akcióra, hogy az utóbbi időben egyre több, engedéllyel nem rendelkező külföldi busz vesz fel utasokat Magyarországon, ami ellentétes a nemzetközi szerződéseken alapuló szabályokkal - tájékoz­tatta a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi minisztérium illeté­kese az MTI-t. András János felvetette: cél­szerű lenne megvárni, amíg a beruházás befejeződik, s akkor visszatérni arra, hogy a kivite­lező a testületi határozatnak megfelelően teljesítette-e a szerződést. Ezt a javaslatot a képviselők nem fogadták el, így a vita folytatódott. A polgár­­mester kérdésére: fedezetlen volt-e a beruházás, Földvári Im­­réné dr. jegyző elmondta nem volt az, mert a hiányzó pénzt a kivitelező magára vállalta. A szerződés szinkronban van a testületi határozattal, minden utca benne van, de akad, ahol még nem készült el a munka. Szekrényesi László a jegyző asszony és a polgármester vála-Növekvő megtakarítások Áprilisban a lakossági megta­karítások teljes összege megha­ladta az 1100 milliárd forintot. Az első négy hónap során a megtaka­rítások bruttó értéke több mint 58 milliárd forinttal emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank tájé­koztatása szerint áprilisban a bruttó megtakarítások szintje el­érte az 1114,8 milliárd forintot. Egyaránt növekedett a forint- és deviza-betétállomány, kismérték­ben nőtt a pénzintézeti értékpa­pír-állomány is. Lefékeződött vi­szont a lakosság eladósodása. Az év elején még viszonylag gyorsan növekedett a lakossági hitelállo­mány, ám márciusban és április­ban az állampolgárok közel annyi új hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Mindezek eredmé­nyeként a nettó megtakarítások szintén gyorsan emelkedtek, elér­ték a 900,4 milliárd forintot. Már­ciusban a nettó megtakarítások szintje 881,5 milliárd forintot, februárban 864,4 milliárd forintot, januárban 844,5 milliárd forintot tett ki. szávai nem értett egyet, mert szerinte a határozatban egyér­telműen benne van, mely utcák, milyen pénzből készüljenek el. „Örülök, hogy a polgármester a jegyzővel egyetért, próbálják menteni a maguk mundérját. Bejelentem, megvonom támo­gatásomat a polgármester úrtól. Tisztelem, becsülöm, továbbra is szolgálom, részt veszek a munkában, de most is azt állí­tom, hogy a beruházás nem úgy valósult meg, ahogy a testületi határozat szól.” A tájékoztatót a képviselők 10 tartózkodással, 4 nem elle­nében nem fogadták el, így a következő ülésen ismét szó lesz róla. D. E. Nemrég új szaküzlet nyílt Ti­szafüreden, a Füzesabonyt Deb­recennel összekötő út mellett. Sajátságos a kontraszt: miköz­ben a 33-as úton egyre több benzinfaló négykerekű robog el, addig az üzletben igazán energiatakarékos kétkerekűek vásárlására biztatnak bennün­ket. Emellett a test építésére szol­gáló rafinált berendezések bőví­tik a választékot: erőfejlesztők, szobakerékpárok, futópadok. Csillogóan csábító a kisértés. Ha telik rá. Ez a gondolat moti­válta az első kérdésemet, amit a boltot üzemeltető egri vállal­kozó, Papp Csaba felé adresszá­­lok:- Jó választásnak bizonyult Tiszafüred? Van elég kereslet a kerékpárokra?- Tény, hogy ezek a kerékpá­rok a mai fizetésekhez képest nem olcsók. Ezért az árért azonban itt garantált a jó minő­ség. Emellett árulunk olcsóbb, szovjet kerékpárokat is. A fiata­lok körében ma egyre népsze­rűbb a kerékpározás. A BMX, a Mountain Bike sok gyereknek értékes, de praktikus ajándék is. Úgy érzem, hogy az én áraim arányban vannak a minőséggel. Ezért bízom a füredi piacban.- Én mégis nosztalgiázok! Hol van az a jó öreg Csepel két­kerekű? Nem villogott, nem csil-A Népjóléti Minisztérium tegnap közleményt juttatott el az MTI-hez. „Az elmúlt napokban több lakossági bejelentés érkezett a Népjóléti Minisztériumba. Többen tapasztalták felhábo­rodva, hogy a város több pontján a járókelőket cigaret­tával kínálják, feltehetően va­logott, de gurult. Méghozzá jó sokáig.- Ez nekem is gondot okoz. Ha lenne Magyarországon nagy szériájú kerékpárgyártás, akkor az én áraim is „szolidabbak" le­hetnének. Azért forgalmazok Csepel termékeket is, de lehet itt mindent kapni, ami a kerék­pározás kelléke. Olcsóbbtól a drágábbig, a legegyszerűbbtől a legmodernebb technikákig.- Füred idegenforgalmi köz­pont. Gondolom ez is szerepet játszott a döntésében. Számít a szezonra.- Természetesen. Azt hi­szem, az árukészlet is ezt tük­rözi. Hosszú távon azonban mindenképpen a füredi kereslet kiszolgálását tekintem felada­tomnak, lehetőleg még elérhető árakon.- Tudja, hogy itt tartják szep­temberen az „Országos Kerék­pártúra Napok" zárórendezvé­nyét? Igazi „biciklis” ünnep lesz a városban.- Tudok róla. A bolt szep­temberben is nyitva lesz. Én vá­rom akkor is a vevőket. Abban bízom azonban, hogy a kerék­pározás hamarosan mindenki számára elérhető hobbi lesz.- Még egy kérdés maradt hátra. Tud Ón biciklizni?- Ne sértsen meg! Valamikor még a versenyzéssel is kacér­kodtam! -p­lamelyik dohánygyártó cég képviseletében. Ezt a fajta reklámfogást a Népjóléti Mi­nisztérium határozottan el­ítéli, és kéri, hogy aki ilyen akciót lát, értesítse a Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség In­formációs és Panaszirodáját a 118-0648-as telefonszámon.” (MTI) Külföldi buszok fokozott ellenőrzése Az ügy bonyolódik A szennyvízcsatorna építésének ügyét már harmadszor tárgyalták a karcagi képviselők Tiltott cigarettareklám Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents