Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-22 / 118. szám
4 Hazai tükör 1993. május 22., szombat 45 éves kam agyi múlt „...mezőtúri tájszólásban, citerakísérettel.” A mezőtúri Petőfi Dalkör a közelmúltban megrendezett, teltházas jubileumi hangversenyén fennállásának 120. éves évfordulóját ünnepelte. A kétórás, műsor után a dalkör karnagyát, Kávási Sándort 45 éves karnagyi múltja alkalmából köszöntötték a dalostársak és a közönség. Ebből az alkalomból kerestem fel rövid beszélgetésre a karnagy urat.- Volt-e hagyománya családjában az éneklésnek?- Nem volt hagyománya. Parasztcsaládból származom, gyerekkoromban a nyarakat tanyán töltöttem. De már ekkor nagyon vonzódtam az énekléshez. Mikor szombat-vasárnap szekéren ülve és dalolva jöttek haza az aratók, én igyekeztem az útfélre hajtani a jószágokat, hogy minél többet halljak a dalokból. A mezőtúri Szendi iskola mellett laktunk, ott meg, amikor csak lehetett, a kerítés mellett hallgattam Molnár Erzsi tanító nénit, amint harmóniumon játszik.- Hogyan került kapcsolatba a karénekléssel?- A négy elemi elvégzése után a református gimnáziumba kerültem, ahol ekkor volt Csenki Imre fiatal, kezdő tanár. Az énekórák mellett - melyeken csodálatos dolog volt, hogy a tananyagon kívül népdalokat is énekeltünk - énekkart szervezett, aminek én is tagja lettem. O biztatott bennünket arra, hogy tanuljuk meg a környezetünk dalait. Ezzel a kórussal 1939- ben a Budapesti Vigadó nagytermében szerepeltünk, és az ország 16 legjobb énekkara közül megnyertük az Országos Középiskolai Dalosversenyt. Csenki Imrét meghívták 1940- ben a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetébe tanárnak, én pedig szintén ide mentem továbbtanulni, ahol végül is 1946-ban kántortanító lettem. A háború miatt 1944-ben nem indult az iskola, így hazajöttem Mezőtúrra, és harmadéves fejjel beosztottak az újvárosi iskola vegyes 5-6. osztálya mellé februárig tanítani. Ekkor lehetőséget kaptam Farsang Árpád bácsitól, aki ebben az időben a szarvasi tanítónőképzőnek volt az igazgatója, hogy a negyedévet ott végezzem el, hogy ne legyek évvesztős. Ez fantasztikus dolog volt. hogy lehetővé tette ne csak a lányok járjanak oda, hanem a fiúk is. Az ötödévet ismét Debrecenben végeztem, ahol ekkor már Csenki Imre - a hadifogságból hazatérve - ismét tanított.- Mikor kezdett el tanítani?- Mezőtúron, 1946. szeptember 1-től a Fóti iskolában kezdtem a tanítást, 72 első osztályos gyerekkel, majd a következő évben az újvárosi iskolába osztottak be vegyes 3-4. osztályba és a fél kántorságot is rámbízták. Innen 1954-ben kerültem Kávási Sándor be a Kossuth téri központi iskolába, mint énektanár.- Hol alapította első énekkarát?- Az elsőt 1946-ban a Fóti úton. Ekkor az 5-6. osztályosokból énekkart szerveztem. Október 31 -én a református templomban Händel: Jöjj béke nyájas angyala című művét énekeltük. Ez volt az első mű, amit nyilvánosan, a saját kórusommal énekeltem. Ezzel a kórussal az 1948-as Kulturális Seregszemlén, a megyei gálán szerepeltünk Szolnokon, ahol közben keresték az új szakembereket is. Meghívtak az akkori Népművészeti Intézetbe egy alapfokú karnagyképző tanfolyamra, amit aztán a közép, és a felsőfokú követett. Majd három éves zenetörténet-esztétikai akadémián vettem részt, de közben 1953-ban megszereztem az ének-zene tanári oklevelet.- Mikor került kapcsolatba a Petőfi Dalkörrel?- Ezen az 1948-as seregszemlén felfigyeltek rám és felkértek, hogy vezessem az 1879. május 10-én alakult Mezőtúri Dalárda - aminek a neve akkor Iparos Dalkör volt - vegyeskarát, amit július elején el is vállaltam. Az első fellépésünk annak az évnek szeptemberében volt.- Beszélne bővebben is a dalkörről?- A dalkört 1953-ban sokan elhagyták, akkor kicsit hullámvölgybe kerültünk, amin sikeresen túljutottunk. Aztán jöttek az 1956-os események, és megint hullámvölgyben voltunk. Ekkor hívtak meg a helyi honvédség kórusának a vezetésére, ahol 16 tagú fúvós zenekari kíséret volt. Jött az ötletem, hogy a gimnazista kórusomat - lányokat is - és a dalkört összehozom a honvéd kórussal és zenekarral, így létrejött egy 120-130 tagú énekkar. Ez volt az első olyan honvéd énekkar, amelyikben lányok is énekeltek. Az egyesített kórus 1962-ig működött, aztán a dalkör újra mint önálló énekkar. Az országos minősítő versenyeken „országosan kiváló, a zsűri külön dicséretével” minősítéseket kaptunk. Az Arany páva vetélkedőn 1974-ben eljutottunk a tévé által is közvetített középdöntőbe. Felléptünk Romániában, Csehszlovákiában és Lengyelországban is. A Közösségi Ház és az Áfész jelenleg a harminc tagú dalkör fenntartója. A mezőtúri tájszólással megszólaltatott magyar népdalok mellett a kórus létszámának és színvonalának megfelelő kórusműveket is éneklünk. Nemcsak népdalfeldolgozásokat, hanem a preklasszikusok, klasszikusok és romantikusok egy-egy művét. Május 23-án 11 órától a Néprajzi Múzeumban lesz fellépésünk, a Múzeumi hangversenyek sorozatban.- Milyen más kórusokat vezetett még ez alatt a 45 év alatt?- Az újvárosi iskola énekkarát, amivel 1951-ben rádióban szerepeltünk. Aztán a Kossuth téri iskola kórusát. Velük 1963-ban, mint a megye legjobb énekkara jutottunk el Csillebércre, a nagylétszámú kórussal bronz, a kamarakórussal arany helyezést értünk el. Közben tanítottam mindkét gimnáziumban, és az ottani diákokból alakítottam egy vegyeskórust. Mikor a gimnázium szakközépiskola lett, a szakközepes fiúkból és a kereskedelmi szakmunkásképzős lányokból alapítottam vegyeskart. Segítségemmel jött létre a Magyar-Mongol Barátság Téesz népdalköre. Karnagya voltam a városi uttörőénekkamak - mely 1971-ben érte el legnagyobb eredményét -, amikor a megye legjobbja lett ismét, úgy, hogy három ének-zenei iskolát előzött meg. Ez akkor az elérhető légnagyobb siker volt, amire nagyon büszke voltma.- Mit tart karnagyi élete legnagyobb sikerének, élményének?- Ez az élményem a Petőfi Dalkörnek köszönhető. Elmerészkedtünk 1978-ban a debreceni kórusversenyre, ahol csak a folklór kategóriában szerepeltünk. Itt kórusműnek Kodály Zoltántól a Villőt énekeltük és saját gyűjtésű, egyszólamú népdalcsokrot mezőtúri tájszólásban. A szakmai közönségtől óriási, felejthetetlen vastapsot kaptunk. Az esti díjkiosztó ünnepségen karnagyi díjas lettem, amin meg voltam lepődve és hatódva.- Hogyan látja a város zenei életét?- Nagyon biztatónak. A zeneoktatás a zeneiskola - ahol fúvós zenekar is létezik - és az ének-zenei tagozatos iskola által biztosított az utánpótlás. A kicsinyek kórusának - három napos - országos versenye városunkban lesz május végén.- Köszönöm a beszélgetést. Czikkely Anna A Petőfi Dalkör a 120. éves jubileumi hangversenyen Mesterdetektivek tisztázatlan jogállásban Hagyománya, jövője van - és jelene?! A Szolnok megyei telefonkönyvben a magánnyomozó címszó alatt egyetlen cég neve szerepel: Mesterdetektív Kft. Mészáros Rudolf területi igazgató azonban azt mondja, nincs szó magánnyomozásról, hiszen - nem lehet szó róla. Őrzés, védés - információ- Szolnokon velünk együtt négy, cégbíróságon bejegyzett szervezet működik, melyek feladatai közé tartoznak: őrzés, védés, információszerzés - folytatja. A piacot többé-kevésbé felosztottuk, s az információk gyűjtésével, ellenőrzésével csak mi foglalkozunk. A többi cég profilja az őrzés-védés, ehhez van meg a technikai felszerelésük: pénz- és értékszállító páncélkocsik. Ők főleg bankokkal, nagyobb cégekkel kötöttek szerződést. Mi ezzel egyáltalán nem akarunk foglalkozni, a „miénk” az állampolgárok és gazdálkodó cégek védelme. Sajnos nem tisztázott egy ilyen szervezet jogállása; bejegyzett ugyan a cég, de ettől nincs jogunk büntetőügyben történő tevékenységre, nyomozásra. Ezért utasítom el mereven a magánnyomozás szót. Ilyen Magyarországon nem létezik. Helyette információgyűjtés illetve -rendezés van. Jogunk van viszont fegyvert vásárolni, és adott feladatoknál védelmi, önvédelmi célokra felfegyverezni tagjainkat, a megfelelő jogszabályok szigorú betartása mellett. A kulcsszó: bizalmatlanság Nagyon furcsa kettős helyzet alakult ki, ugyanis a rendőrség nem ismeri el tevékenységünket, ugyanakkor képtelenek ellátni azokat a feladatokat, amelyeket mi felvállaltunk. Hiszen ehhez sem személyi állományuk, sem az anyagi hátterük nincs meg. Például: valakit megfenyegetnek életveszélyesen. Ugye, a védelem - elvileg - a rendőrség dolga lenne, de nem tudnak embert kiküldeni, és nem tudják anyagilag támogatni, a rendőrségnek pedig nem lehet fizetni. Mi azonban - ha nem ütközik törvénybe - felvállaljuk az ügyet. És egy újabb logikai bukfenc: ha egy tagunkat, szemtanúként beidézik a bíróságra, nem fogadják el a tanúvallomását, mondván, nem objektív, hiszen fizetett alkalmazott. De kérem szépen, a közlekedési rendőr nem kap fizetést? És mégis feljelent, ha pirosban parkolok. Minket egyetlen környezet fogad el, az, akinek dolgozunk. Egyes személyek személyiségjogait védjük úgy, hogy a másikét lehetőleg ne sértsük meg. Ha már a megítélésünkről van szó, elmondok egy esetet: egy házaspárnál, akiknél folyamatban volt a válás, s az aszszony külföldi. A férj azzal keresett meg bennünket, hogy a feleség el akarja rabolni gyermeküket. Iskola közben nem tud rá vigyázni, így főleg ott kellene védeni. Az iskola igazgatónője pedig kitiltotta a testőröket az iskolából, mondván, idegen személy nem tartózkodhat ott. S tette mindezt akkor, amikor nem győzünk panaszkodni, hogy a gyerekeket megkörnyékezik a drogosok, s egyre több veszélynek vannak kitéve. De az Istenért, miért nem tudta azt mondani, hogy ha már úgyis ott áll az a két morc testőr egész nap, ugyan tartsák már szemmel az iskola környékét is. De nem, ő kitiltotta őket! Igény van, törvény nincs A munkánk olyan, hogy szeretnénk pótolni, kiegészíteni a rendőrség munkáját, de természetesen nem vagyunk rendőrségi háttérszerv. Annál is inkább, mert nincs rendőrségi törvény, amely konkretizálná a rendőrség és a mi munkánkat. E törvény hiányában még a hivatásos rendőr is bizonytalan munkája közben. Egy adott helyzetben nem vagyunk többek bármely állampolgárnál, de a képzettségünk és az eszközeink adta lehetőségek többek. Ezeknek a szervezeteknek van létjogosultságuk, és van rájuk igény. Csak éppen törvény nincs. De kihez forduljon az az ember, vagy cég, aki nem tudja behajtani adósságát? Törvényesen jelenleg a bírósághoz fordulhat, de aki azon keresztül gyorsan viszontlátta a pénzét, az boldog ember. Jog és önvédelem, korrektség 1991 januárja óta vagyunk bejegyzett cég. A központunk Debrecenben van, de működésünk országos. Tagjaink úgynevezett testőrképzést kaptak. A tanfolyam során: rendészeti ismereteket, jogot, katasztrófaelhárítást, önvédelmet, lőelméletet és -gyakorlatot, kriminalisztikát és kutyakiképzéssel kapcsolatos ismereteket szereznek meg. Az állandó létszámunk kicsi, hiszen van olyan hét, hogy négy embert sem tudok foglalkoztatni, s van olyan nap, hogy húsz is kevés. Mindig az adott munkához válogatjuk ki a „stábot”. Hölgyek is dolgoznak nekünk, hiszen vannak speciális munkák, ahová csak őket küldhetjük. Van, hogy a karatetudás mit sem ér, mert táncolni kell. A legkommerszebbnek tűnő megbízás közben is érhet meglepetés, amire fel kell készülni, amit ki kell védeni. Többek között azért, mert csak sikeres munkavégzést díjazunk. Ebben a szakmában nincs olyan szó, hogy majdnem. És az önvédelmi reflex is arra késztet bennünket, hogy mind etikai, mind anyagi szempontból felmérjük a terepet. Hiába fizetne valaki jól, ha gyanús kapcsolatai vannak, vagy maga az ügy gyanús, nem vállaljuk. De ha vizsgálódás után elvállaljuk a feladatot, akkor szeretjük nagyon pontosan megcsinálni. Bizalomért száz százalékos teljesítés, s mindez mindig törvényes keretek között. Ez a munkánk. Cs. Csáti Réka Ha szabad a szombat, hosszabb a tanév? Törvénybe foglalják a tanszabadságjogát Tárgyalásra kész a törvénytervezet Hosszú előkészítő munkával, sok vita és konzultáció után napokban valóságos törvénycsomagot tett le a honatyák asztalára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Elkészült és parlamenti tárgyalásra kész a közoktatási törvény tervezete, a szakképzési törvényjavaslat, valamint az akadémiai törvény szövege, s már csak napok kérdése, hogy benyújtsák a felsőoktatási törvényjavaslatot is. Mit tart a parlament elé kerülő közoktatási törvény erősségének dr. Kálmán Attila, a minisztérium politikai államtitkára?- Az iskolaalapítás szabadságát emelném ki első helyen. Ez a pragrafus kimondja, hogy bárki - állam, helyi önkormányzat, alapítvány, magánszemély - alapíthat iskolát. Ä másik az iskolaválasztás szabadságának kérdése: az önkormányzati iskola a körzetébe tartozó gyereket köteles felvenni, de a szülő nem köteles odaíratni a gyerekét. A harmadik a tanszabadság lehetősége: bárki, bármit taníthat, ha egyidejűleg betartja az alkotmányos előírásokat és a tananyag senkit sem sért. Végre kimondja majd a törvény, hogy csak egyetemet, főiskolát végzettek taníthatnak az iskolákban. Ezt alighanem valamennyi párt támogatni fogja. Szerintem, ha módosításokkal is, de el fogja fogadni a parlament az iskolaszékekről szóló paragrafusokat, mert ez a szülők nagyobb beleszólását szolgálja. Támogatni fogják a világnézeti szabadsággal kapcsolatos megfogalmazásunkat, miszerint bármilyen ismeretet tárgyilagosan, de többelvűen kell tanítani az önkormányzati iskolákban, és egyetlen pedagógus, vagy gyermek sem kényszeríthető arra, hogy megvallja, vagy elhallgassa, netán megváltoztassa a világnézetét. Mindenki egyet fog érteni abban is, hogy a közoktatás működtetése az állam feladata, amelyet az önkormányzatok vagy az egyházak közreműködésével lát el. És végül: valószínűleg egyet fognak érteni a honatyák az iskolaszerkezet átalakításában is.- A kérdés ellenpontja: mi a törvénytervezet leggyengébb pontja? Melyik paragrafus lesz a legnehezebben védhető?- Úgy érzem, hogy nagyon fogják támadni a regionális oktatási központokat, pedig meggyőződésem, hogy valamiféle középszintű intézményre szükség van, amely, ha nem is rendelkezik hatósági jogkörökkel, de segíti, támogatja az iskolákban folyó szakmai munkát. Elképzelhető, hogy nagyon kell majd védeni a miniszter hatáskörére vonatkozó paragrafusokat, az Országos Köznevelési Tanács, illetve a diákönkormányzatok beleszólási jogát.- Ha elfogadja a parlament a törvénytervezetet, várhatóan több teher nehezedik majd a gyerekekre, vagy kevesebb?- Meggyőződésem, hogy lényegesen kevesebb. Bizonyos kutatók azt vallják, hogy ha 20 százalékkal csökkentenénk a gyerekek mai terhelését, akkor 100 százszálékkal nőne az iskolák hatásfoka. Ez talán túlzás, de ha az egyes osztályokban naponta tanítható kötelező órák számának felső határt szabunk, akkor könnyebb lesz a gyerekeink élete.- Megmarad-e az iskolai szabadszombat és hosszabbodik-e a tanév?- Én az egyenletes terhelés híve vagyok. Szerintem négy és fél nap alatt csak tanulási undort kap a gyerek, ezért jobb volna az egyenletes, szombatra is kiterjedő tanítási ciklus, amit sok iskola úgy valósít meg, hogy öt hétig tartó szombati tanítás után egy teljes hét szünet következik. Előírjuk majd, hogy a jelenlegi 178 helyett 190 tanítási napból álljon a tanév. Jelenleg - és ezzel egyedül állunk Európában - több az iskolákban a szabadnap, mint a tanítási. Nem lesz tilos szombaton tanítani, de az iskolák többsége biztosan a hosszabb tanévra voksol majd, s ez legfeljebb nyolc-tíz nappal nyújtja meg a tanévet. Somfai Péter Ferenczy Europress
