Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
4 Gazdaság — munkavállalóknak 1993. május 18., kedd Csökkent az állástalanok száma Munkaerőpiaci helyzetkép 1993. áprilisában a megyei munkaügyi központ kirendeltségei 36563 munkanélkülit regisztráltak, márciushoz képest 1.016 fős javulás mutatkozott. A megyeszékhely kivételével minden körzetben csökkenés volt, 65-188 fő közötti szóródással. A pályakezdő fiatalok száma is fokozatosan mérséklődik. ebben a hónapban a regisztráltak létszáma 1545 fő volt. A munkanélküliségi ráta megyei szinten a márciusi 17,6 százalékról 17,1 százalékra csökkent. Áprilisban munkanélküli járadékban és segélyben 29579 fő részesült. A járadékosok 42,8 százaléka 8 általános vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, 55 százaléka rendelkezik középfokú- és 2,2 százaléka felsőfokú iskolai végzettséggel. Az életkor szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetben az 50 év felettiek (4147 fő) vannak, esélyeik az elhelyezkedésre minimálisak. A segélyezés időtartama megyénkben átlagosan 271 nap, több mint egy éve 8386 fő kapja a munkanélküli ellátást. A járadék havi átlagos összege 9209 forint, ami megközelíti az országos átlagot (márciusban 9214 forint volt). A megyei átlagnál nagyobb összegű ellátást az egyetemet, főiskolát, szakközépiskolát végzettek és a technikusok kaptak. Legmagasabb a járadékösszeg a szolnoki és jászapáti körzetekben, legalacsonyabb pedig a kunszentmártoni térségben. Mi van a számok mögött? A regisztrált munkanélküliek közül mind többen vesznek részt a munkaerőpiaci programokban, számuk ebben a hónapban 3498 fő volt (átképzésen 566 fő vett részt, közhasznú munkát 1381 fő végzett, és egyéb támogatásban 1551 fő részesült). Ebben a hónapban 363-al több álláshely bejelentés érkezett (márciushoz képest), a betöltésre váró munkahelyek száma 1800 volt a mérés időpontjában, melynek közel egyharmadát szezonális igények adták. A munkaerőigények 46 százalékát 30 napon belül jelentették be. A munkaerő kereslet-kínálat viszonyában javulás figyelhető meg, átlagosan 100 munkanélkülire 5 álláshely jutott. Rosszabb helyzetben a jászapáti, a martfűi és a törökszentmiklósi körzetek vannak, ahol 100 fő közül mindössze 1-2 főnek volt esélye az elhelyezkedésre. A munkanélküliség időtartama szerint kedvezőtlen, hogy tovább nőtt a tartós munkanélküliek aránya (75,9 százalékról 77,4 százalékra), számukra munkát találni a legnehezebb. 1993 áprilisában a gazdálkodók leépítési szándéka ismét ugrásszerűen emelkedett. 21 gazdasági egység 1495 fő elbocsájtását jelezte. A foglalkoztatási nehézségeket elsősorban a belföldi kereslet csökkenése és a privatizációs változások (gabonaipar) okozzák. Az év eleje óta a bejelentett leépítési szándék (3100 fő) főként Szolnok, Martfű, Jászberény és Törökszentmiklós körzetét érinti. Jelen helyzetben a talponmaradás a szervezetek többségét - kisebb-nagyobb mértékben - a kapacitások és a munkahelyek feláldozására készteti. Molnár Tünde Fehéren, feketén - a fekete munkáról Kevés olyan közérdekű téma van napjainkban, mely úgy megosztaná a közvéleményt, mint a „fekete munka”. Életbentartására, vagy megszűntetésére a munkaerőpiac résztvevőit ellentétes érdekek motiválják. A munkaadók a magas társadalombiztosítási befizetésekre, a,. külppjtö'ző . adóifajták. irpprtékérs: hiy4tK°ZiY3, wMk gesnek. A munkavállalóknak pedig az általában alacsony keresetek kiegészítésének az eszköze. Az érdekvédelmi szervezetek többek között arra mutatnak rá, hogy az illegálisén, éhbérért foglalkoztatott külföldiek a magyar munkaerőpiac pozícióját rontják. Abban azonban valamenynyien megegyeznek, hogy minél nagyobb mértékben terjed a fekete munka, annál nagyobbak a legális gazdaság terhei, hiszen a nem legális feltételek között alkalmazottak miatt elmaradt adó-, társadalombiztosítási és egyéb bevételek valamennyiünk pénztárcáját vékonyítják. Még szembetűnőbb, és a zömében névtelen bejelentésekből kitűnően, még inkább irritáló jelenség, ha járadékban részesülő munkanélküli vállal feketén munkát. Az ok itt is nyilvánvaló, a megélhetéshez, kevés munkanélküli járadék kiegészítése. Csakhogy a foglalkoztatási törvény - meghatározott feltételek között- legálisan is lehetőséget ad a jövedelem kiegészítésére. A munkanélküli járadék mellett - a mindenkori minimális bért meg nem haladó mértékben - folytatható kereső tevékenység. Feltétele, hogy e tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb 4 rnufikaKezdést megelőző, napon be kell jelenteni a munkaügyi központnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása ugyanis a járadék folyósításának megszüntetését vonja maga után. Ez különösen akkor fájdalmas következmény, ha a bejelentés nélkül végzett munka ellenértékét nem pénzben, hanem - esetenként minimális mértékű - természetbeni juttatásban kapja a munkanélküli. A jogszabály szerint ugyanis kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Egy bejelentés alapján végzett ellenőrzés során például arra derült fény, hogy a munkanélküli járadékos havonta egy alkalommal turistacsoportot kísér Törökországba. Mint az érintett elmondta, .tevékenységét nem jelentette be, mert azért pénzt nem kapott. A szervezésért és az utaskísérésért számára ingyenes utat biztosított az utazási iroda. Ebben az esetben azonban ez volt a munka díjazása. Mivel egy ilyen út alkalmanként 7500 forintba kerül - tehát nem éri el a minimális bért -, ha a munkanélküli eleget tett volna bejelentési kö.telezettségének, nem szűntették volna meg járadékát. A megyei munkaügyi központ ellenőrei gyakran tapasztalják, hogy nem a jövedelem nagysága, hanem sok esetben egyszerű felelőtlenség az oka a bejelentési kötelezettség elmulasztásának. Arra is van persze példa, hogy a járadék melletti munkavégzésnek nem jövedelemkiegészítés, hanem egyértelmű nyerészkedés a célja. Ilyen esetekben még indokoltabb a Szolidaritási Alap védelme, a jogalap nélküli kifizetések visszakövetelése, annak megakadályozása, hogy további összeg kerüljön ki a jogtalanul a munkaadók és munkavállalók befizetéseiből képzett alapból. Az év első negyedévében ötvennégy alkalommal, 161 főt érintően végeztek fekete munkaellenőrzést a megyében. Hogy sok-e ez vagy kevés a fekete gazdaságban résztvevő munkanélküliek számához viszonyítva, azt nehéz megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a megoldást nem az ellenőrzések kizárólagos fokozása, hanem a munkaerőpiacon egyelőre egymás ellen ható érdekek összehangolása adhatja.-kálmán-Biztos tipp fiataloknak A munkanélküliek heterogén csoportján belül is külön kiemelt figyelmet igényelnek a pályakezdő munkanélküliek. A problémájuk enyhítésére kidolgozott sokféle program közül a legismertebb a tanulmányi idő meghosszabbítása - rossz, de eléggé elterjedt kifejezéssel a „parkoltatás”. Rossz a kifejezés, mert óhatatlanul valamiféle félreállításra, forgalomból való kivonásra asszociálunk a hallatán. Pedig a szándék éppen az, hogy * a meghosszabbított tanulmányi idő alatt valamilyen értékesíthető, az adott piaci igényeknek megfelelő ismeret birtokába juttassák a fiatalokat. E célkitűzés, valamint a személyi állomány „frissítése” vezérelte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságot is, amikor kidolgozta az 1993/94-es tanévre vonatkozóan egy érettségi utáni, ötödik - közbiztonsági - évfolyam tervét és fakultatív tematikáját. Az érettségit követően, az ötödik évfolyamon tanulók tíz hónapon keresztül, heti 32-36 órában kapnak társadalomtudományi, idegennyelvi, számítástechnikai, szakmai rendvédelmi ismereteket. De nemcsak a még iskolapadban ülőkre gondoltak az egyenruhások. A megyei munkaügyi központtal közösen ugyanezt a tízhónapos előképzési lehetőséget kínálják a középfokú tanulmányait legalább 3,75-ös átlaggal elvégzett 19 és 26 év közötti munkanélküli fiúknak és lányoknak is. A tanfolyam hallgatói emelt óraszámban tanulnak testnevelést, idegen nyelvet és számítástechnikát. E két utóbbiból a tanfolyam végére legalább alapfokú vizsgát kell tenniük. Ez egyben azt is jelenti, hogy az itt megszerzett ismeretek „a civil” életben bármikor konvertálhatóak. A tízhónapos átképzés idejére a munkanélkülit a Foglalkoztatási Alap terhére keresetpótló juttatás illeti meg, ami a munkanélküli járadék folyósításának első szakaszában járó összeg száztíz százaléka. A tanfolyam befejezésével a szakmai és alkalmassági követelményeknek legjobban megfelelteket pedig a rendőrség további anyagilag támogatott tanulási lehetőséggel segíti a pályán történő elhelyezkedésben. Ázaz, aki idáig eljut, az már „sínen” van. Még néhány napig van idő a gondolkodásra, a jelentkezéseket ugyanis május 21-ig fogadják területileg illetékes munkagüyi kirendeltségek. Több száz milliárd a tét Pénteken választunk Ezen a héten pénteken, 21 -én lesznek a társadalombiztosítási választások. Az előkészületek ráirányítják a figyelmet a munkavállalói érdekképviseletekre. A jogsegélyszolgálatunkat hetek óta sokkal többen keresik fel, mint azelőtt. Vannak, akik a nyugdíjkorhatár felemelésével kapcsolatban csak azt kérik, hogy a nők - 1995-ig - még igénybe vehessék a jelenlegi korhatár szerint az előnyugdíjat és korkedvezményes nyugdíjat, illetve azt kérik, hogy juttassuk el ilyen irányú igényüket az illetékes fórumokhoz. Többen - a jogi tájékoztatás mellett - szeretnék elmondani véleményüket a közelgő választásokról, az azokkal kapcsolatos elvárásaikról. Egy ilyen beszélgetés során vetődött fel, hogy nincs is jelentősége a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztásának, hiszen az állam úgyis annyit költhet csak a társadalombiztosításra, amenynyi erre rendelkezésre áll, ha az önkormányzatok döntenek, nekik sem lesz több pénzük. Ez egy nagy tévedés! Ebben a tévedésben benne van az elmúlt évek szakszervezeti érdekvédelmi kritikája. A korábbi években - a mindenek feletti központi akarat érvényesítése érdekében - a munkavállalók beleszólási jogát a minimálisra csökkentették. Ezt úgy érték el, hogy a szakszervezeteket belevonták az állami döntésekbe, de nem egyenjogú partnerként. Ezek után az állami döntések úgy jelentek meg. mint a lehető legjobb, a munkavállalók érdekét is védő intézkedések, melyek ellen nem szükséges fellépni, mert a „gondoskodó” állam úgyis a legtöbbet adja, amit lehet. Ezt kiegészítette az „anynyit tudunk elosztani, amit megtermeltünk” című szlogen, így a munkvállalókban kialakítottak egy olyan téves tudatot, hogy nekik nem kell a saját érdekeikkel nagyon foglalkozni, mert ezt megteszi az állam. Valóban a korábbi rendszerben az ideológiai alapok megkövetelték, hogy formálisnak lehetőleg megfeleljen az állam ezeknek az elvárásoknak. így történhetett, hogy például azért nem ismerték el a második olajválság - 1978 - után, hogy az infláció megnövekedett, hogy ne kelljen a nyugdíjakat jobban emelni. Az akkori „gondoskodó” állam már nem tudott eleget tenni a saját ígéreteinek, mert már a külföldi kölcsönökkel sem lehetett volna fenntartani a nyugdíjak reálértékét. Ezért a könynyebb ellenállás irányába fordult és inkább letagadta az inflációt, mert megoldani nem tudta. Most egy kapitalista gazdasági alapokon épülő társadalmat alakítunk ki. A tőkés viszonyok jellemzője, hogy egyrészt fennáll a tőkés, mint munkáltató, másrészt a munkavállaló ellenérdekeltsége, másrészt a politikai hatalom feladata a gazdasági alapérdekek (a tőke minél hatékonyabb működtetése) szolgálata. így tehát teljesen természetes, hogy ha az Országgyűlésben, mint a politikai hatalom gyakorlásának központjában ütköztetni kell a munkavállalói és a munkáltatói érdeket, akkor nem bizonyos, hogy abból a munkavállalók érdeke kerül ki győztesen, még akkor sem, ha mindent figyelembe véve az ország szempontjából ez volna fontosabb. Ezt az egyébként kézenfekvő okfejtést azért vetettem fel, mert így nyilvánvaló, hogy az Országgyűlésben sokkal kevésbé lehet garantálni a munkavállalói érdekek érvényesülését, mint egy olyan szervezetben, ahol - számarányük miatt - a munkavállalók képviselői meghatározó jogokkal rendelkeznek. Véleményem szerint ugyanezen felismerések vezették az Országgyűlést is, amikor törvény hoztak arról, hogy létrehozza a nyugdíjbiztosítási és az egészségügyi önkormányzatot, és ellátja ezeket olyan nagyságú vagyonnal, ami biztonságot nyújt arra, hogy a pillanatnyi gazdasági helyzettől és érdekektől függetlenül rendelkezésre álljon az a fedezet, ami ezekre a kiadásokra szükséges. Nem arról van tehát szó, mintha az Országgyűlés szociális érzékenysége kisebb volna, mint majd az önkormányzatoké lesz, hanem arról, hogy el lesz különítve egy olyan feladat és ennek megoldásához szükséges vagyontömeg, ami szinte minden magyar állampolgárt érint és az alapvető létbiztonságát szolgálja. Mivel a munkavállalók túlnyomó többsége számára nagyon nagy a jelentősége mind a nyugdíjkorhatár megállapítása, mind az egészségügyi ellátások összegének megállapítása, ezért igen fontos az is, hogy az ezekkel összefüggő döntések meghozatalában az ő képviselőik egyenjogú partnerekként részt vegyenek. így közvetlen beleszólásuk lesz abba, hogy milyen összegű nemzeti vagyon, jövedelem kerülhet felhasználásra a tásadalombiztosítás céljaira. Ezért kell elmennünk szavazni pénteken mindannyiunknak! Több szakmát szereztek A május 11-i záróvizsgával fejeződött be a megyei munkaügyi központ karcagi kirendeltsége és a Csepel Oktatási és Szolgáltató Kft. közös szervezésű, panzióvezetői átképző tanfolyama. A 16 hónapos képzésen 28 munkanélküli vett részt a megye különböző helyeiről (Mezőtúr, Szolnok, Abádszalók, Berekfürdő, Karcag). A modulrendszerű oktatásokon több szakmát is megtanultak a hallgatók. Kaptak felsőfokú áruforgalmi ügyintézői, középfokú vendéglátói, sőt számítógépkezelői végzettséget igazoló bizonyítványt. A gyógyélelmezési, konyhatechnikai, jogi, számviteli, idegenforgalmi ismereteikről már korábban számot adtak, ezen a napon a vendéglátásból és áruismeretből tettek egy komplex záróvizsgát. Több családanya, idősebb férfi várta, hogy a vizsgabizottság előtt számot adhasson tudásáról. A fiatalabbak nyugtatták, biztatták őket: menni fog, nem kell izgulni! A berekfürdői Péntek Lászlónénak már megérte idejárni, hiszen talált állást is. A véletlenen múlott - árulja el a szőke fiatalasszony. - Ä Rácz-panzió tulajdonosa bejelentette munkaerő igényét, s a központ engem közvetített ki. Szerencse, hogy pont most végeztem el a tanfyolamot. Szombaton már munkába is állok - mondja büszkén -, nem kell járadékra bejelentkeznem. Szabó István Abádszalókról érkezett. „Lehengerelte” a bizottságot, dőlt belőle a szó. Biztos sokat tanult a vizsgára - jegyzem meg. Hát... - mondja, s elmosolyodik. Én nem a csoporttal kezdtem, csak a felsőfokú részbe kapcsolódtam be, akkor lettem munkanélküli. Előtte két évet Németországban dolgoztam, s miután nyelvvizsgám van, így a csoportból egyedül én kaptam szállodavezetői papírt.- A társaitól hallottam, hogy már talált munkahelyet. Hol?- Abádszalókon a TVK meghirdette az üdülőjét, azt vettem bérbe. Elsején nyitom meg a 4 szobás panziót. Hála Istennek, nem kellett kölcsönt felvennem hozzá, s a munkaügyi központ is folyósítja 6 hónapig a járadékomat, mint kezdő vállalkozónak. A csoport több tagja kapott állásajánlatot, de addig nem akartak róla beszélni, amíg nincs a kezükben a szerződés. A munkaügyi központ egy tréninget szervez a végzetteknek, ahol az álláskeresési technikákat tanulhatják meg. -de-Üzemi tanácsok választása Május 21-28 között kerül sor az üzemi közalkalmazotti tanácsok választása. Június 28-áig a jelöltekre leadott szavazatokat a 22 ágazati választási bizottság összesíti - mondotta Szalai Jenő, az Országos Választási Bizottság elnöke az MTI-nek. Elsőként az Országos Választási Bizottságot hozták létre a Szakszervezeti Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet hét szakszervezeti konföderációjának képviseletével. Ez az országos testület ajánlotta a 22 ágazati választási bizottságnak is, hogy a lehetőség szerint szintén a VIKSZ-ben is helyet foglaló konföderációk szerint alakítsák ki felállásukat. Az előzetes becslések szerint több mint 6 ezer helyi választási Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán bizottság adatait összesítheti majd a 22 ágazati választási bizottság. Legalább ennyi munkáltatónál kötelező üzemi, közalkalmazotti tanácsot választani. De van olyan munkahely is, ahol több üzemi tanács lesz. A választások megtarthatók a társadalombiztosítási képviselők választásával egyidőben, de attól szervezetileg elkülönítetten. A pontos időpontról - a megadott kereteken belül - helyben döntenek. Minden 50- nél több dolgozót foglalkoztató munkáltatónál, vagy önálló telephelynél, részlegnél kötelező az üzemi tanács megválasztása. A 15-nél több dolgozó esetén csak üzemi megbízottat választanak a dolgozók. Az üzemi tanács 100 dolgozóig háromtagú, nagyobb létszámnál arányosan több. A helyi választási bizottságot a választás előtt 8 héttel a helyben képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett dolgozók képviselői alakították meg. A szakszervezetek - tagjaik közül - önállóan állíthattak jelöltet, a dolgozók 10 százaléka vagy legalább 50 munkavállaló is javasolhatott jelöltet a választásra. A választás előtt 3 héttel tették közzé a munkahelyeken a jelöltek listáját. Miután az ágazati választási bizottságok június végén megküldik az országos testületnek az eredményeket, 15 nap türelmi időt követően megkezdődnek a szakszervezeti konföderációk között - 60 napos kényszerhatáridővel - a vagyonelosztási tárgyalások. Az első üzemi tanács-választás eredményeiből kiindulva először az ágazati vagyon használati jogát osztják el, majd két év múlva a következő választás eredményeit alapul véve létrejöhet a vagyon tényleges megosztása. MTI
