Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

4 Gazdaság — munkavállalóknak 1993. május 18., kedd Csökkent az állástalanok száma Munkaerőpiaci helyzetkép 1993. áprilisában a megyei munkaügyi központ kirendelt­ségei 36563 munkanélkülit re­gisztráltak, márciushoz képest 1.016 fős javulás mutatkozott. A megyeszékhely kivételével minden körzetben csökkenés volt, 65-188 fő közötti szóró­dással. A pályakezdő fiatalok száma is fokozatosan mérsék­lődik. ebben a hónapban a re­gisztráltak létszáma 1545 fő volt. A munkanélküliségi ráta megyei szinten a márciusi 17,6 százalékról 17,1 százalékra csökkent. Áprilisban munkanélküli já­radékban és segélyben 29579 fő részesült. A járadékosok 42,8 százaléka 8 általános vagy ennél alacsonyabb isko­lai végzettségű, 55 százaléka rendelkezik középfokú- és 2,2 százaléka felsőfokú iskolai végzettséggel. Az életkor szempontjából legkedvezőtle­nebb helyzetben az 50 év felet­tiek (4147 fő) vannak, esélyeik az elhelyezkedésre minimáli­sak. A segélyezés időtartama megyénkben átlagosan 271 nap, több mint egy éve 8386 fő kapja a munkanélküli ellátást. A járadék havi átlagos összege 9209 forint, ami megközelíti az országos átlagot (március­ban 9214 forint volt). A me­gyei átlagnál nagyobb összegű ellátást az egyetemet, főisko­lát, szakközépiskolát végzet­tek és a technikusok kaptak. Legmagasabb a járadékösszeg a szolnoki és jászapáti körze­tekben, legalacsonyabb pedig a kunszentmártoni térségben. Mi van a szá­mok mögött? A regisztrált munkanélkü­liek közül mind többen vesz­nek részt a munkaerőpiaci programokban, számuk ebben a hónapban 3498 fő volt (át­képzésen 566 fő vett részt, közhasznú munkát 1381 fő végzett, és egyéb támogatás­ban 1551 fő részesült). Ebben a hónapban 363-al több álláshely bejelentés érke­zett (márciushoz képest), a be­töltésre váró munkahelyek száma 1800 volt a mérés idő­pontjában, melynek közel egyharmadát szezonális igé­nyek adták. A munkaerőigé­nyek 46 százalékát 30 napon belül jelentették be. A munkaerő kereslet-kíná­lat viszonyában javulás fi­gyelhető meg, átlagosan 100 munkanélkülire 5 álláshely ju­tott. Rosszabb helyzetben a já­szapáti, a martfűi és a török­szentmiklósi körzetek vannak, ahol 100 fő közül mindössze 1-2 főnek volt esélye az elhe­lyezkedésre. A munkanélküliség időtar­tama szerint kedvezőtlen, hogy tovább nőtt a tartós mun­kanélküliek aránya (75,9 szá­zalékról 77,4 százalékra), számukra munkát találni a legnehezebb. 1993 áprilisában a gazdál­kodók leépítési szándéka is­mét ugrásszerűen emelkedett. 21 gazdasági egység 1495 fő elbocsájtását jelezte. A foglal­koztatási nehézségeket első­sorban a belföldi kereslet csökkenése és a privatizációs változások (gabonaipar) okoz­zák. Az év eleje óta a bejelen­tett leépítési szándék (3100 fő) főként Szolnok, Martfű, Jász­berény és Törökszentmiklós körzetét érinti. Jelen helyzetben a talpon­­maradás a szervezetek többsé­gét - kisebb-nagyobb mérték­ben - a kapacitások és a mun­kahelyek feláldozására kész­teti. Molnár Tünde Fehéren, feketén - a fekete munkáról Kevés olyan közérdekű téma van napjainkban, mely úgy megosztaná a közvéleményt, mint a „fekete munka”. Életben­­tartására, vagy megszűntetésére a munkaerőpiac résztvevőit el­lentétes érdekek motiválják. A munkaadók a magas társa­dalombiztosítási befizetésekre, a,. külppjtö'ző . adóifajták. irpprté­kérs: hiy4tK°ZiY3, wMk gesnek. A munkavállalóknak pedig az általában alacsony ke­resetek kiegészítésének az esz­köze. Az érdekvédelmi szervezetek többek között arra mutatnak rá, hogy az illegálisén, éhbérért foglalkoztatott külföldiek a ma­gyar munkaerőpiac pozícióját rontják. Abban azonban valameny­­nyien megegyeznek, hogy mi­nél nagyobb mértékben terjed a fekete munka, annál nagyobbak a legális gazdaság terhei, hiszen a nem legális feltételek között alkalmazottak miatt elmaradt adó-, társadalombiztosítási és egyéb bevételek valamennyi­ünk pénztárcáját vékonyítják. Még szembetűnőbb, és a zö­mében névtelen bejelentésekből kitűnően, még inkább irritáló je­lenség, ha járadékban részesülő munkanélküli vállal feketén munkát. Az ok itt is nyilván­való, a megélhetéshez, kevés munkanélküli járadék kiegészí­tése. Csakhogy a foglalkoztatási törvény - meghatározott feltéte­lek között- legálisan is lehető­séget ad a jövedelem kiegészí­tésére. A munkanélküli járadék mellett - a mindenkori minimá­lis bért meg nem haladó mér­tékben - folytatható kereső te­vékenység. Feltétele, hogy e te­vékenységet és az ebből szár­mazó jövedelmet legkésőbb 4 rnufikaKezdést megelőző, napon be kell jelenteni a munkaügyi központnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása ugyanis a járadék folyósításának megszüntetését vonja maga után. Ez különösen akkor fájdalmas következmény, ha a bejelentés nélkül végzett munka ellenértékét nem pénz­ben, hanem - esetenként mini­mális mértékű - természetbeni juttatásban kapja a munkanél­küli. A jogszabály szerint ugyanis kereső tevékenységnek minősül minden olyan munka­végzés, amelyért díjazás jár. Egy bejelentés alapján vég­zett ellenőrzés során például arra derült fény, hogy a munka­­nélküli járadékos havonta egy alkalommal turistacsoportot kí­sér Törökországba. Mint az érintett elmondta, .tevékenysé­gét nem jelentette be, mert azért pénzt nem kapott. A szervezé­sért és az utaskísérésért számára ingyenes utat biztosított az uta­zási iroda. Ebben az esetben azonban ez volt a munka díja­zása. Mivel egy ilyen út alkal­manként 7500 forintba kerül - tehát nem éri el a minimális bért -, ha a munkanélküli eleget tett volna bejelentési kö.telezettsé­­gének, nem szűntették volna meg járadékát. A megyei munkaügyi köz­pont ellenőrei gyakran tapasz­talják, hogy nem a jövedelem nagysága, hanem sok esetben egyszerű felelőtlenség az oka a bejelentési kötelezettség elmu­lasztásának. Arra is van persze példa, hogy a járadék melletti munka­végzésnek nem jövedelemki­egészítés, hanem egyértelmű nyerészkedés a célja. Ilyen ese­tekben még indokoltabb a Szo­lidaritási Alap védelme, a jog­alap nélküli kifizetések vissza­követelése, annak megakadá­lyozása, hogy további összeg kerüljön ki a jogtalanul a mun­kaadók és munkavállalók befi­zetéseiből képzett alapból. Az év első negyedévében öt­vennégy alkalommal, 161 főt érintően végeztek fekete mun­kaellenőrzést a megyében. Hogy sok-e ez vagy kevés a fe­kete gazdaságban résztvevő munkanélküliek számához vi­szonyítva, azt nehéz megállapí­tani. Annyi azonban bizonyos, hogy a megoldást nem az elle­nőrzések kizárólagos fokozása, hanem a munkaerőpiacon egye­lőre egymás ellen ható érdekek összehangolása adhatja.-kálmán-Biztos tipp fiataloknak A munkanélküliek heterogén csoportján belül is külön kie­melt figyelmet igényelnek a pá­lyakezdő munkanélküliek. A problémájuk enyhítésére kidol­gozott sokféle program közül a legismertebb a tanulmányi idő meghosszabbítása - rossz, de eléggé elterjedt kifejezéssel a „parkoltatás”. Rossz a kifejezés, mert óha­tatlanul valamiféle félreállí­­tásra, forgalomból való kivo­násra asszociálunk a hallatán. Pedig a szándék éppen az, hogy * a meghosszabbított tanulmányi idő alatt valamilyen értékesít­hető, az adott piaci igényeknek megfelelő ismeret birtokába jut­tassák a fiatalokat. E célkitűzés, valamint a sze­mélyi állomány „frissítése” ve­zérelte a Jász-Nagykun-Szol­­nok Megyei Rendőr-főkapi­tányságot is, amikor kidolgozta az 1993/94-es tanévre vonatko­zóan egy érettségi utáni, ötödik - közbiztonsági - évfolyam ter­vét és fakultatív tematikáját. Az érettségit követően, az ötödik évfolyamon tanulók tíz hónapon keresztül, heti 32-36 órában kapnak társadalomtu­dományi, idegennyelvi, számí­tástechnikai, szakmai rendvé­delmi ismereteket. De nemcsak a még iskola­padban ülőkre gondoltak az egyenruhások. A megyei mun­kaügyi központtal közösen ugyanezt a tízhónapos előkép­­zési lehetőséget kínálják a kö­zépfokú tanulmányait legalább 3,75-ös átlaggal elvégzett 19 és 26 év közötti munkanélküli fi­úknak és lányoknak is. A tanfolyam hallgatói emelt óraszámban tanulnak testneve­lést, idegen nyelvet és számítás­­technikát. E két utóbbiból a tan­folyam végére legalább alap­fokú vizsgát kell tenniük. Ez egyben azt is jelenti, hogy az itt megszerzett ismeretek „a civil” életben bármikor konvertálha­­tóak. A tízhónapos átképzés ide­jére a munkanélkülit a Foglal­koztatási Alap terhére kereset­­pótló juttatás illeti meg, ami a munkanélküli járadék folyósítá­sának első szakaszában járó összeg száztíz százaléka. A tanfolyam befejezésével a szakmai és alkalmassági köve­telményeknek legjobban megfe­lelteket pedig a rendőrség to­vábbi anyagilag támogatott ta­nulási lehetőséggel segíti a pá­lyán történő elhelyezkedésben. Ázaz, aki idáig eljut, az már „sínen” van. Még néhány napig van idő a gondolkodásra, a jelentkezése­ket ugyanis május 21-ig fogad­ják területileg illetékes munka­­güyi kirendeltségek. Több száz milliárd a tét Pénteken választunk Ezen a héten pénteken, 21 -én lesznek a társadalombiztosítási választások. Az előkészületek ráirányítják a figyelmet a mun­kavállalói érdekképviseletekre. A jogsegélyszolgálatunkat he­tek óta sokkal többen keresik fel, mint azelőtt. Vannak, akik a nyugdíjkorhatár felemelésével kapcsolatban csak azt kérik, hogy a nők - 1995-ig - még igénybe vehessék a jelenlegi korhatár szerint az előnyugdíjat és korkedvezményes nyugdíjat, illetve azt kérik, hogy juttassuk el ilyen irányú igényüket az ille­tékes fórumokhoz. Többen - a jogi tájékoztatás mellett - szeretnék elmondani véleményüket a közelgő válasz­tásokról, az azokkal kapcsolatos elvárásaikról. Egy ilyen beszél­getés során vetődött fel, hogy nincs is jelentősége a társada­lombiztosítási önkormányzatok megválasztásának, hiszen az ál­lam úgyis annyit költhet csak a társadalombiztosításra, ameny­­nyi erre rendelkezésre áll, ha az önkormányzatok döntenek, ne­kik sem lesz több pénzük. Ez egy nagy tévedés! Ebben a tévedésben benne van az el­múlt évek szakszervezeti ér­dekvédelmi kritikája. A korábbi években - a mindenek feletti központi akarat érvényesítése érdekében - a munkavállalók beleszólási jogát a minimálisra csökkentették. Ezt úgy érték el, hogy a szakszervezeteket bele­vonták az állami döntésekbe, de nem egyenjogú partnerként. Ezek után az állami döntések úgy jelentek meg. mint a lehető legjobb, a munkavállalók érde­két is védő intézkedések, me­lyek ellen nem szükséges fel­lépni, mert a „gondoskodó” ál­lam úgyis a legtöbbet adja, amit lehet. Ezt kiegészítette az „any­nyit tudunk elosztani, amit meg­termeltünk” című szlogen, így a munkvállalókban kialakítottak egy olyan téves tudatot, hogy nekik nem kell a saját érdekeik­kel nagyon foglalkozni, mert ezt megteszi az állam. Valóban a korábbi rendszerben az ideo­lógiai alapok megkövetelték, hogy formálisnak lehetőleg megfeleljen az állam ezeknek az elvárásoknak. így történhe­tett, hogy például azért nem is­merték el a második olajválság - 1978 - után, hogy az infláció megnövekedett, hogy ne kelljen a nyugdíjakat jobban emelni. Az akkori „gondoskodó” állam már nem tudott eleget tenni a saját ígéreteinek, mert már a külföldi kölcsönökkel sem lehe­tett volna fenntartani a nyugdí­jak reálértékét. Ezért a köny­­nyebb ellenállás irányába for­dult és inkább letagadta az inf­lációt, mert megoldani nem tudta. Most egy kapitalista gazda­sági alapokon épülő társadalmat alakítunk ki. A tőkés viszonyok jellemzője, hogy egyrészt fenn­áll a tőkés, mint munkáltató, másrészt a munkavállaló ellen­­érdekeltsége, másrészt a politi­kai hatalom feladata a gazda­sági alapérdekek (a tőke minél hatékonyabb működtetése) szolgálata. így tehát teljesen természetes, hogy ha az Or­szággyűlésben, mint a politikai hatalom gyakorlásának köz­pontjában ütköztetni kell a munkavállalói és a munkáltatói érdeket, akkor nem bizonyos, hogy abból a munkavállalók ér­deke kerül ki győztesen, még akkor sem, ha mindent figye­lembe véve az ország szempont­jából ez volna fontosabb. Ezt az egyébként kézenfekvő okfejtést azért vetettem fel, mert így nyilvánvaló, hogy az Országgyűlésben sokkal ke­vésbé lehet garantálni a munka­­vállalói érdekek érvényesülését, mint egy olyan szervezetben, ahol - számarányük miatt - a munkavállalók képviselői meg­határozó jogokkal rendelkez­nek. Véleményem szerint ugyan­ezen felismerések vezették az Országgyűlést is, amikor tör­vény hoztak arról, hogy létre­hozza a nyugdíjbiztosítási és az egészségügyi önkormányzatot, és ellátja ezeket olyan nagyságú vagyonnal, ami biztonságot nyújt arra, hogy a pillanatnyi gazdasági helyzettől és érdekek­től függetlenül rendelkezésre álljon az a fedezet, ami ezekre a kiadásokra szükséges. Nem ar­ról van tehát szó, mintha az Or­szággyűlés szociális érzékeny­sége kisebb volna, mint majd az önkormányzatoké lesz, hanem arról, hogy el lesz különítve egy olyan feladat és ennek megol­dásához szükséges vagyontö­meg, ami szinte minden magyar állampolgárt érint és az alap­vető létbiztonságát szolgálja. Mivel a munkavállalók túl­nyomó többsége számára na­gyon nagy a jelentősége mind a nyugdíjkorhatár megállapítása, mind az egészségügyi ellátások összegének megállapítása, ezért igen fontos az is, hogy az ezek­kel összefüggő döntések meg­hozatalában az ő képviselőik egyenjogú partnerekként részt vegyenek. így közvetlen bele­szólásuk lesz abba, hogy milyen összegű nemzeti vagyon, jöve­delem kerülhet felhasználásra a tásadalombiztosítás céljaira. Ezért kell elmennünk sza­vazni pénteken mindannyiunk­nak! Több szakmát szereztek A május 11-i záróvizsgával fejeződött be a megyei munka­ügyi központ karcagi kirendelt­sége és a Csepel Oktatási és Szolgáltató Kft. közös szerve­zésű, panzióvezetői átképző tanfolyama. A 16 hónapos képzésen 28 munkanélküli vett részt a me­gye különböző helyeiről (Mező­túr, Szolnok, Abádszalók, Be­rekfürdő, Karcag). A modulrendszerű oktatáso­kon több szakmát is megtanul­tak a hallgatók. Kaptak felső­fokú áruforgalmi ügyintézői, középfokú vendéglátói, sőt számítógépkezelői végzettséget igazoló bizonyítványt. A gyógyélelmezési, konyha­technikai, jogi, számviteli, ide­genforgalmi ismereteikről már korábban számot adtak, ezen a napon a vendéglátásból és áru­ismeretből tettek egy komplex záróvizsgát. Több családanya, idősebb férfi várta, hogy a vizsgabizott­ság előtt számot adhasson tudá­sáról. A fiatalabbak nyugtatták, biztatták őket: menni fog, nem kell izgulni! A berekfürdői Péntek Lász­­lónénak már megérte idejárni, hiszen talált állást is. A véletle­nen múlott - árulja el a szőke fi­atalasszony. - Ä Rácz-panzió tulajdonosa bejelentette mun­kaerő igényét, s a központ en­gem közvetített ki. Szerencse, hogy pont most végeztem el a tanfyolamot. Szombaton már munkába is állok - mondja büszkén -, nem kell járadékra bejelentkeznem. Szabó István Abádszalókról érkezett. „Lehengerelte” a bi­zottságot, dőlt belőle a szó. Biz­tos sokat tanult a vizsgára - jegyzem meg. Hát... - mondja, s elmosolyodik. Én nem a cso­porttal kezdtem, csak a felső­fokú részbe kapcsolódtam be, akkor lettem munkanélküli. Előtte két évet Németországban dolgoztam, s miután nyelvvizs­gám van, így a csoportból egyedül én kaptam szállodave­zetői papírt.- A társaitól hallottam, hogy már talált munkahelyet. Hol?- Abádszalókon a TVK meg­hirdette az üdülőjét, azt vettem bérbe. Elsején nyitom meg a 4 szobás panziót. Hála Istennek, nem kellett kölcsönt felvennem hozzá, s a munkaügyi központ is folyósítja 6 hónapig a járadé­komat, mint kezdő vállalkozó­nak. A csoport több tagja kapott állásajánlatot, de addig nem akartak róla beszélni, amíg nincs a kezükben a szerződés. A munkaügyi központ egy tréninget szervez a végzettek­nek, ahol az álláskeresési tech­nikákat tanulhatják meg. -de-Üzemi tanácsok választása Május 21-28 között kerül sor az üzemi közalkalmazotti taná­csok választása. Június 28-áig a jelöltekre leadott szavazatokat a 22 ágazati választási bizottság összesíti - mondotta Szalai Jenő, az Országos Választási Bizottság elnöke az MTI-nek. Elsőként az Országos Válasz­tási Bizottságot hozták létre a Szakszervezeti Vagyont Ideig­lenesen Kezelő Szervezet hét szakszervezeti konföderációjá­nak képviseletével. Ez az or­szágos testület ajánlotta a 22 ágazati választási bizottságnak is, hogy a lehetőség szerint szin­tén a VIKSZ-ben is helyet fog­laló konföderációk szerint ala­kítsák ki felállásukat. Az előzetes becslések szerint több mint 6 ezer helyi választási Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán bizottság adatait összesítheti majd a 22 ágazati választási bi­zottság. Legalább ennyi mun­káltatónál kötelező üzemi, köz­alkalmazotti tanácsot válasz­tani. De van olyan munkahely is, ahol több üzemi tanács lesz. A választások megtarthatók a társadalombiztosítási képvise­lők választásával egyidőben, de attól szervezetileg elkülönítet­ten. A pontos időpontról - a megadott kereteken belül - helyben döntenek. Minden 50- nél több dolgozót foglalkoztató munkáltatónál, vagy önálló te­lephelynél, részlegnél kötelező az üzemi tanács megválasztása. A 15-nél több dolgozó esetén csak üzemi megbízottat válasz­tanak a dolgozók. Az üzemi ta­nács 100 dolgozóig háromtagú, nagyobb létszámnál arányosan több. A helyi választási bizott­ságot a választás előtt 8 héttel a helyben képviselettel rendel­kező szakszervezetek, illetve a nem szervezett dolgozók képvi­selői alakították meg. A szak­­szervezetek - tagjaik közül - önállóan állíthattak jelöltet, a dolgozók 10 százaléka vagy legalább 50 munkavállaló is ja­vasolhatott jelöltet a válasz­tásra. A választás előtt 3 héttel tették közzé a munkahelyeken a jelöltek listáját. Miután az ágazati választási bizottságok június végén meg­küldik az országos testületnek az eredményeket, 15 nap tü­relmi időt követően megkez­dődnek a szakszervezeti konfö­derációk között - 60 napos kényszerhatáridővel - a vagyo­nelosztási tárgyalások. Az első üzemi tanács-választás ered­ményeiből kiindulva először az ágazati vagyon használati jogát osztják el, majd két év múlva a következő választás eredmé­nyeit alapul véve létrejöhet a vagyon tényleges megosz­tása. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents