Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

1993. május 13., csütörtök Hazai tükör 3 Országos óvodai tanácskozás Szolnokon A környezet esztétikumáról Diszkóbotrány Tiszafüreden Tűrni vagy „zanzásítani”? „A taps, mint műalkotás.” Huff Endre Béla filozófus előadását tartja. Egy társadalomban önmagá­ban a műveltség nem jelent jó ízlést, mert az ízlés spontán módon működik a mindennapi életre (divatra, öltözködésre, ét­kezésre), a tágabb környezet esztétikumára kiterjedve. Az íz­lés a szép, a helyes, az illendő iránti érzék, és az esztétikai ér­tékekhez kapcsolódik szorosan, amelyek a családban, a gyer­mekintézményeken keresztül közvetítődnek. A nem ember­­léptékű környezetben, a zsúfolt iskolában, kopár falak között, ahol nincs egy sarok ahová fél­revonulhatnának a szünetben a gyerekek, a rossz ízlésvilág konzerválódik, s a későbbi fel­nőttkori közízlés sekélyesedik. Szolnok adott helyet annak a három napos országos eszté­tikai tanácskozásnak, ame­lyen 350 óvónő, tanító és rajz­tanár vett részt a J-N-Sz Me­gyei Pedagógiai Intézet szer­vezésében. Vakító fehérre keményített blúzban, nadrágban, kékmintás köténykében, fekete lakkcipő­ben - jó ízlésről téve tanúságot - énekelték a megnyitón a szol­noki Zengő Óvoda kicsinyei az „Igrice szívem.,.”-et, majd Ja­­katics Árpád, a pedagógiai inté­zet igazgatója köszöntötte a II.Országos Óvodai Esztétikai Tanácskozás résztvevőit. Huff Endre Béla (Iparművé­szeti Főiskola) az esztétikum ér­telmezéséről beszélt filozofikus megközelítésben. Az esztéti­kum - mondotta - a műalkotás belső világa, a szabad ember sokszínűsége. A művészetekhez csak nyitottsággal, őszinteség­gel, előítéletmentességgel lehet közeledni. Kárpáti Andrea (ELTE, Ne­veléstudományi Tanszék) a környezet, kultúra, iskola kap­csolatát, a valóságos tapasztalás fontosságát elemezte óvodás­korú gyerekeknél. Három ezer nemzetközi szakértő szerint a legjobb óvodák Olaszországban működnek. Rajztermek, köz­ponti nagy terek, művész-rajz­tanárok gondoskodnak a minő­ségi oktatásról, vizuális neve­lésről, amit a bemutatott vi­deó-film is jól illusztrált. Kovács-Gombos Gábor (Sop­roni Óvóképző Főiskola) a külső, belső terek, giccs kapcso­latáról szólt előadásában. Az első nap programjához tartoztak még az esti szekciónkénti be­szélgetések, illetve az óvodai bútorok, gyermekjáték készítők - akik többekkel együtt a ren­dezvény támogatói is voltak - termékbemutatói. A második napon szolnoki és vidéki óvodák megtekintése, ki­rándulások, míg a mai záróna­pon újabb előadások - a magyar környezeti valóságról, környe­zetvédelmi nevelésről - színesí­tették, gazdagítják az országos fórum programsorát. A tanács­kozás zárásaként ma délben a szolnoki Klauber Úti Óvoda óvodásai és az óvónők citera tanfolyamának hallgatói adnak műsort. Simon Cs. József A rendezvényen gyermekjáték-készítő cégek is bemutatkoztak, akik egyben szponzorai is voltak az országos fórumnak (Fotó: I. Cs.) Több utca lakói tettek már feljelentés a Zan-Zi Disco ellen Tiszafüreden, a pedagógus tár­sadalom pedig a fiatalkorúak italozása miatt háborog. Volt aki az utcai táblák leverése mi­att emelt szót, volt aki azt ne­hezményezte, hogy utcáját ne­mes egyszerűséggel mellékhe­lyiségnek használják. Persze „tradicionális” dolgok: nagy hangerő, ordítozás, éjszakai csendháborítás is gazdagítja a panaszáradatot. A művelődési házban üzemelő disco ennek el­lenére mágnesként vonza a fia­talokat. Járnak ide Egerből, He­vesről, Karácsondról, de itt van már a budapesti „kemény mag” is. Nem beszélve a Füred von­­záskrözetébe tartozó kis telepü­lésekről. Nem akarok pálcát tömi sem pro, sem kontra senki feje felett. Éppen ezért úgy lát­tam jónak, ha az ügyben érintett tizenéveseket szólaltatom meg. Többüknek volt bátorsága írás­ban kifejteni véleményét. Ezek­ből próbálok most „cseme­gézni”. Mielőtt belekezdenék, elmondom azt is, hogy többen meggondolták magukat. ígére­tük ellenére csendben maradtak. Talán félnek az esetleges kö­vetkezményektől. Az alábbiak ezt látszanak igazolni: „Egyik téli este négy egyeki srác hógolyózott az udvaron. Ekkor szólt rájuk egy fiatal punk, hogy ő igenis ott, a barát­nőjével szeretne beszélgetni, ezért mejenek arrébb játsza­dozni. Szó szót követett. Ha­talmas verekedés lett a dolog­ból. Az egyekiek még a lányt is összeverték. Két hét múlva az­tán jött a visszavágás. Az kész tömegverekedés volt. Előkerül­tek a gázsprék, gumibotok, szö­geslécek. Ütötte egymást alter­natív, skinhead, punk, szakis, gimnazista. Nagyrészük ittas volt.”- A másik véleményből az it­tasság okát nyomozhatjuk ki: „A „zanzibárba” jövők több­sége már érkezéskor italos. Er­ről nem a disco tehet, mert itt nem szolgálják ki őket. Sokan otthon töltik fel magukat vagy hozzák magukkal a „muníciót”. Füreden • azonban nagyon sok lehetőség van az italozásra. - Itt egy hosszú felsorolás követke­zik a fiatalok kedvenc „szeszbe­szerző” helyeiről -. Ez az oka, hogy több 15 év alatti - főleg lányok!? - lerészegedik. Utána jöhet a bunyó és az utcai vécé­zés!” Van aki keményebb dolgokat feszeget: „Megjelentek itt már drogosok is: gyógyszer-szesz­­szel, füves cigaretta. Hál’ isten­nek a „keményebbek” még nem értek el Tiszafüredre! Ezt mind a pestieknek köszönhetjük. Ebbe a sorba tartozik még a pe­tárda is. De kérdem én: erről a „zanzibár” tehet? A disconak csak szórakozási lehetőséget kell biztosítania. Nem népne­veidé az. És amit csinálnak, azt jól csinálják. Botrányos - elis­merem -, ami az utcán történik, de az népi a Zan-Zi. Éppen ezért kicsit fel van szerintem fújva az ügy!” Hát?!?... Ezek lennének az ál­talam kiragadott „tanvélemé­nyek”. Biztos, hogy nem me­sék, mert a jelenlévők nagyon is átélték a leírtakat. Aki a kör­nyéken lakik azokat ez egyálta­lán nem vigasztalja. Tovább háborog. És jön a nyár! Egyre többen lesznek Tiszafüreden. Van aki éppen azért jön le, hogy a „zanziba” látogasson. Disco a vendégért, vendég a dicoért. Döntse el a kedves olvasó, hogy melyik oldal hibádzik! Az sem megoldás, ha bezárunk min­dent, de az sem, ha szemet hu­nyunk. Csak az a kérdés, hogy kinek és mire? Zanzásítás nél­kül. Ez az oka, hogy jó példa­ként most én is kiírom a teljes nevem. Percze Miklós A „Két Lotti” nyerőszámai: 35,41,43,20,52,56 Négyéves a „Ruhaipari” A szolnoki Ruhaipari Szak­­középiskola és Szakmunkás­­képző Intézet a fiatal intézmé­nyek közé tartozik. Mindössze négyéves, önállóan pedig há­rom éve működik. Önállóságuk ezen ideje alatt szép eredményeket értek el. Az iskolában 35 osztályban tanul 951 diák. Hét osztály szakkö­zépiskolai, a többiben szak­munkásképzés folyik. Húsz szakmában folytatnak képzést, a többségük szolgálta­tás jellegű. Ennek megvan az az előnye, hogy ha nem tudnak el­helyezkedni, vállalkozók is le­hetnek az itt végzettek. A ruhaipari technikusokat öt évig képezik, a ruhaipari szak­­középiskola 4 éves. A paksi szakközépiskola kísérlete alap­ján számítástechnikai progra­mozók oktatását is vállalták. A paksi tapasztalatok szerint ez is a keresett szakmák közé tarto­zik. Aki ugyanis tovább akart tanulni, az felvételt nyert, aki pedig el akart helyezkedni, az el is tudott, tehát nem maradt munka nélkül senki. Ez is azt bizonyítja, hogy ér­demes foglalkozni az ilyen kép­zéssel. Elsősorban a megyéből vár­nak ide tanulókat. De néhány szakma iránt máshonnan is van érdeklődő. A középiskolát vég­zett tanulók körében is nő az ér­deklődés az iskola iránt. Ők ki­egészítő képzéssel másfél-két év alatt juthatnak szakmun­kás-bizonyítványhoz. A gyakorlati oktatás egy ré­sze az iskolában, többsége kft-knél. vállalatoknál folyik. Hogy jó színvonalon, azt mi sem bizonyítja inkább, mint a tény, hogy az idén például 3 ta­nulójuk ért el kiváló eredményt országos versenyen. A végző­sök közül heten jelentkeztek to­vábbtanulni, közülük négyet már föl is vettek. A többiek technikusi minősítést szeretné­nek kapni, és az 5. év végén ta­nulnak tovább. A ruhaipari szakmunkás- és szakközépiskolai képzés között biztosították az úgynevezett „átjárhatóságot”. Az első év vé­gén át lehet menni a szakmun­kásképzőből a szakközepes év­folyamra és fordítva. Akik vi­szont a szakmunkás szintet sem bírják, azok számára kétéves képzést indítottak, és betaní­­tott-munkási bizonyítványt kapnak. Az itt végzettek dolgozhat­nak pl. varrodában szalagnál. Ennek a kísérletnek az az elő­nye, hogy mindenki valamilyen szintű végbizonyítvánnyal hagyja el az iskolát. Vállalkozói tevékenységet is folytatnak, és pályázatokon is részt vesznek. A Phare -prog­ramon keresztül sikerült fölsze­relni a nyelvi labort (német és angol nyelvet oktatnak), vala­mint a szakkönyvtárat. Pályázat segített a tanműhely korszerűsí­tésében, a számítástechnikai szaktanterem kialakításában, az élelmiszeripari anyagvizsgáló laboratórium fölszerelésében. Az itt tanulók és oktatók (a 38 tanár illetve szakoktató) büszkék az iskola eredménye­ire. „Legfrissebb” büszkeségük az volt, hogy innen került ki a város diákpolgármestere.-pé-Lecserélés előtt a hazai tehergépjárműpark? Hétfői lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy az elmúlt hét végén nagysikerű ha­szongépjármű kiállítást szerve­zett a Tiszaligetben a közúti Közlekedési Szolgáltatók Ka­marája és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartes­­tülete. A rendezvény „hátteré­ről” Juhász Józseffel, a KKSzK szolnoki ügyvezetőjé­vel beszélgettünk.- Magunk is úgy értékeljük - kezdte -, hogy a kiállítás szak­mán belüliek és kívüliek érdek­lődését egyaránt felkeltette. Az előbbiek számára nem kevésbé volt érdekes az a párhuzamosan megszervezett szakmai fórum, amelynek a kiállítás lényegében kiegészítője volt.- Melyek számítanak ezek kö­zül a legégetőbb gondnak?- Az ágazat mai állapota is aggasztó. Még nem ismeretes ugyanakkor az, hogy milyen je­lentős mértékben rendezheti át a magyar közúti közlekedés egé­szének helyzetét az Európai Közösség közlekedési rendsze­rével a társulási szerződés alá­írása után létrejövő nyitott kap­csolat. Mi úgy látjuk, hogy jelenlegi gazdasági-közleke­dési struktúránk nem alkalmas arra, hogy Nyugat-Európához a mai formában nagyobb áldoza­tok nélkül csatlakozni tudjunk.- Kiket érinthet önök közül legsúlyosabban az új helyzet?- Sürgősen rendezésre vár a belföldi árufuvarozás feltétel­­rendszere. Ma Magyarországon 61000 vállalkozás él e tevé­kenységből. Közülük jogi sze­mélyiség majdnem 1400, nem jogi személyiségű 550, tehát közel 59000 egyéni vállalkozás létezik. Ezeknek közel fele - sajnos - kényszervállalkozás, ami azt jelenti, hogy szabályos működésük esetén még az egy­szerű újratermelés feltételei sem biztosítottak. A munkanélküli­ség előli menekülés egyik lehe­tősége ez, az olcsón beszerez­hető termelési eszköz miatt.- Mi jellemzi a jelenlegi hazai termelés eszközállományát?- A statisztika szerint az or­szágban 226 610 tehergépkocsi van, ezek több mint 94 száza­léka a 4,9 tonna alatti, 30 száza­lékuk 10 évesnél idősebb, mindössze 34 százalék az, amely 5 évesnél még fiatalabb. Az átlagéletkor 7,9 év, típu­sösszetételük jellemzően a volt szocialista gyártmányokból te­vődik össze. Tehát a jövedel­mezőségük olyan, amilyen.- Ha a helyzet nem változik, akkor egyre nagyobb számban fognak nálunk teret nyerni a külföldi eredetű vállalkozások?- Nagyon valószínű. Ma­gyarországon a tehergépko­csi-állomány teljes felülvizsgá­latra szorul, már csak azért is, mert megváltozik a termelés: a fuvarozás minőségi oldala kerül előtérbe és felértékelődik a kör­nyezetvédelem. Egyes szakem­berek szerint a tehergépkocsik nagyságrendjét akár 35-40 szá­zalékkal is csökkenteni kell. Ez körülbelül 135000-140000 jár­művet jelent, méghozzá úgy, hogy az 5 évesnél öregebbeket kell folyamatosan kivonni a forgalomból. Növelni kell a kis- és középkategóriájú járművek arányát és várhatóan nő a speci­ális járművek aránya is. Ugyan­akkor ez nem vonatkozik a nagy teherbírású kocsikra, azaz a te­hergépkocsik darabszáma nem nő. Ezek megvalósításához mű­szakilag korszerű gépkocsikra van szükség alacsony beszer­zési áron, továbbá megfelelő hi­telkonstrukcióra. A kiállítás megszervezésével mi is e válto­zások elindításához szeretnénk hozzájárulni. Sz.P. Pusztamonostor Három éve van saját veze­tése a falunak. Azóta nagyon sokféle fejlesztés megvaló­sult. A legbüszkébbek a víz­hálózat kiépítésére. Ez gya­korlatilag százszázalékig, mintegy 7,5 km hosszan be­hálózza a falut. Egy újabb kutat is fúrattak. Ehhez cél­­támogatást is kaptak. A következő nagy beru­házás a gázhálózat megépí­tése. Erre 420-430 család tart igényt. Május 7-én zá­rult a befizetés - ami 50 ezer forint portánként - s a Jász­­fényszaru és Vidéke Taka­rékszövetkezet helyi irodája hitelt is biztosított. A gázhá­lózat kiviteli tervei május végére elkészülnek. Ver­senytárgyalást hirdetnek a kivitelező megtalálásához. A községi vezetés szeretné, ha a hálózat építése szep­tember 30-ra befejeződne. * Az ivóvízhálózat után a szennyvízhálózat megépí­tése a következő távlati terv. Jászfényszaru, Felsőszent­­györgy, Szentlőrinckáta és Pusztamonostor közös meg­oldáson fáradozik. Pályáza­tot készítettek 1994. évi cél­­támogatás elnyeréséhez. A szennyvízkezelés kérdésé­nek megoldását amúgy is meg kellene oldani, mivel a kommunális- és a szippan­tott szennyvizet is a fénysza­­rusi telepre hordják. * Nagy gondja a falunak a munkanéküliség. Jelenleg 170 munkanélküli van Pusz­tamonostoron. A munkanél­küli-ellátásból húszán kerül­tek ki, részükre az önkor­mányzat adja a jövedelem­­pótló támogatást. Munka­helyteremtésre is van lehe­tőség. Az új iskola megépí­tése után egy régi épület „felszabadult”. Hasznosí­tásra vár, a hozzá tartozó pedagóguslakással, s egy holdnyi kerttel. Az egykori pártház szintén üresen áll. Pillanatnyilag a volt iskola­­épület egy részében húsz asszony dolgozik. Egy fény­­szarusi vállalkozó működtet ott varrodát. * A községháza a falu csino­sítására is gondol. A közterü­letek rendbentartása, az in­tézmények apróbb karbantar­tási munkáinak elvégzésére 6 munkanélkülit alkalmaznak közhasznú munkásként. * A közbiztonság védelmére itt is megalakult a polgárőr­ség. Bírósági bejegyzése a napokban. A polgárőrségre azért is szükség van, mivel nincs rendőr a faluban. * Büszkék az önkéntes tűz­oltókra Pusztamonostoron. Joggal, hiszen a női és leány­csapat is országos bajnok volt 1992-ben, míg az ifisták a harmadikok. Nagy várako­zással tekintenek a jászsági verseny elé, ahol ismét do­bogós helyre várják a csapa­tokat. * Dajkaképző színhelye a falu. A megyei pedagógiai intézet szervezésében zajló tanfolyamra Jászárokszállás­­ról, Fényszaruból, Berényből is járnak lányok-asszonyok, hogy megszerezzék a képesí­tést, ami fontos a munkavál­laláshoz. * Eddig kétszer volt licitálás a kárpótlási földekre. A rész­arány-tulajdonosok földjei­nek kiadására megalakult a bizottság. A vázrajzok elké­szültek, a táblák között az utakat is kijelölték. A kimé­rés is hamarosan megtörté­nik, bár a nagy többség bir­tokát a téesz művelésében kívánja hagyni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents