Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-29 / 99. szám
1993. április 29., csütörtök Kultúra 5 Vladár László kitart elképzelései mellett Csend van körülötte, de dolgozik Vladár László egy alkotásával Vladár László tisztafüredi festőművész 1982-ben végzett az egri Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán. Tanára: Blaskó János és Nagy Ernő szerettették meg vele a festészetet. A tiszafüredi gimnáziumba helyezkedett el. Ám, hogy továbbra is taníthasson, egyetemi végzettséget kellett szereznie. Ez volt aZ oka, hogy 1986-ban sikeresen felvételizett a Képzőművészeti Főiskolán. Természetesen közrejátszott ebben a döntésben a festészet és á rajz szeretete is. A Karcagról elszármazott Bráda Tibor és az abádszalóki születésű Sváby Lajos voltak a mesterei a főiskolán. Nagy szeretettel emlékezik azonban anatómiatanárára. Pataki Lászlóra és osztályfőnökére, Szabados Árpádra. Itt 1989-ben fejezte be tanulmányait. Diplomamunkájában az alkotói folyamat természetével foglalkozott. Ez az év azonban választási kényszert is jelentett számára: vagy marad földrajz-rajz szakos tanár, vagy „teljes mellszélességgel” a festészetet választja. Ő az utóbbi mellett döntött, mert úgy érezte, hogy az a becsületes, ha azt csinálja, amit legjobban szeret. És ez a munka teljes embert kívánt. Kezdetben több kiállításon „hallatott” magáról. Több újságcikk is jelent meg ekkor róla. Mostanában csend van körülötte. Ez volt az oka, hogy felkerestem tiszafüredi lakásában. Első kérdésem nem is lehetett más:- A csend hallgatási is jelent, vagy tartalommal múlatta az időt?- Talán azzal kezdeném a választ, hogy nagyon sokszor karrierellenes lépéseket kellett Bajor-magyar együttműködésben készült, s a közelmúltban megjelent a Fertőrákos című tanulmánykötet. Feltérképezi a Sopron közeli község településépítészeti szerkezetét, áttekintést ad történetéről, s közreadja azoknak a tudományos igényű vizsgálatoknak eredményeit, amelyek a német nemzetiségi falu különleges értékeit vették górcső alá. A felmérések egyik célja az volt, hogy támpontot kapjanak a történeti értékű épületek elővigyázatos helyreállításához. A tanulmányok egyúttal arra is figyelmeztetnek: a rekonstrukciót csak úgy szabad végrehajtani, hogy eközben a településszerkezet megőrződjék, amely harmonikus kapcsolatban áll a Fertő-tó környéki tájjal. A kutatásra és a tapasztalatokat összegző tanulmányok megírására az ICOMOS Német megtennem, de ezeket nem bántam meg soha. Úgy éreztem és érzem még ma is, hogy a minőségből soha sem szabad engedni. Én elköteleztem magam a festészet mellett, ezért kötelességemnek érzem a bennem rejlő képességeket a felszínre hozni. Ez egy nagyon erős szellemi megpróbáltatás, ahol csak centiméterről centiméterre, lépésről lépésre lehet előbbre jutni. Kezdetben utat kellett tömöm. Magam is kerestem a lehetőségeket az érvényesüléshez. Ma is sok tervem van, de ezek már többnyire letisztultak. Kis túlzással azt is mondhatnám. hogy az elmúlt időszakban feltaláltam magamnak egy festészeti stílust. Most ennek eredményeként egy kollekció összeállításán fáradozom. Talán ezért is tűnt úgy az utóbbi időszakban, hogy csend van körülöttem.- Ha már említette, mi ez a stílus? Vagy inkább az érdekelne, hogy honnan jutott el idáig?- Kezdetben nem természetelvű, absztrakcióba hajló képeket festettem. Később - legalábbis én úgy érzem - egyre realisztikusabbak lettek alkotásaim. Már ezt jelezték a kisméretű, zöld színvilágú képeim is. A posztnagybányai stíluson át egyre letisztultabb, melegebb színekkel dolgoztam, melyek képesek volak kiemelni a látványt. Ez egy kicsit expresszív hatást kelt, de jobb, ha a mágikus kifejezést használom.- Ez a letisztulás jelenti a realizmust? A képei nekem azt sugallják, hogy formailag és térben is konkrétabb lett a témaválasztása.- Engem tájképfestőnek ismernek. Igyekeztem egy erős háttérrel, ami sokszor éppen a Nemzeti Bizottsága a szakma legelismertebb német és magyar szakértőit kérte fel. A felmérések egyebek között megállapították, hogy Fertőrákos arculatát a fehérre meszelt, oromzatos homlokzatok határozzák meg, továbbá az elnyúló, hosszú parasztházak mély telkeikkel, s a telkek végén pajtákkal, melyek gyűrűként övezik a települést. A szakemberek különös gonddal vizsgálták meg a Fő utca 152. szám alatti úgynevezett Mayerhofer-házat. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületegyüttes a Fertő menti építészet tipikus vonásait hordozza. Hasznosítására több terv is létezik, egyebek mellett helytörténeti múzeum, német nemzetiségi klub és könyvtár berendezése is lehetséges falai között. E ház állagptegóvására 100 ezer márkás támogatásra van kilátás. (MTI) háttémélküliséget jelenti, ráirányítani a figyelmet a tájra. A zöld színvilágból eljutottam a meleg barna színárnyalatokig. A zöld színt egyre kevesebbszer használom, kéket pedig egyáltalán nem festek. A lényeg az, hogy arra szeretném ráirányítani a figyelmet, ami engem is „megkapott” a természetben. A metafizikus háttér kiemeli a látványt. Röviden ez a stílus lényege.- Véglegesen szakított a pedagógiával?- A miskolci Bölcsészegyesület óraadó tanára vagyok. Művészettörténetet, művészetpszichológiát tanítok. Mindig is érdekelt az alkotói folyamat természete, és az ezzel kapcsolatos kutatások is vonzottak. Nagy szerencsémnek tartom, hogy ezzel is foglalkozhatok.- Következik egy rutinkérdés. Azonban ez az ön esetében nagyon is aktuális : mik a legközelebbi tervei?- Mint már említettem, korábban több kiállításom volt. Most az elmúlt egy, másfél év anyagát rendezem kiállítás éretté. Nekem szükségem van a visszajelzésekre. Mindig is zsű- riztettem a képeimet. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fogadja a közönség az általam „mágikus realistának" nevezett stílust.- Azt nem tudom megmondani, hogy mi lesz a közönség és főleg a szakemberek véleménye, válasza. Én azonban úgy érzem, hogy nagyon is tartalommal múlatta az időt a fiatal füredi festő. Hogy miért? A válaszom nagyon egyszerű: nekem nagyon tetszettek új képei. Talán ezért is nyúlt ilyen hosz- szúra a beszélgetés. P. M. Ferencesek története Hamarosan eredeti őrzési helyükre kerülnek a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Rendtartomány szécsé- nyi kolostorának 600 éves történetét megörökítő dokumentumok. A kolostor rendházfő- nöke kérte a megyei levéltár igazgatójától az anyag átadását azzal, hogy a kolostori levéltári elhelyezést követően a dokumentumok továbbra is hozzáférhetőek lesznek a kutatók számára. A Nógrád megyei közgyűlés támogató határozatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is jóváhagyta. A meglévő iratok egyébként már csak töredékét képezik a hajdani dokumentumoknak, az írásos emlékek javarésze történelmi sorsfordulók során ké- zen-közön eltűnt. (MTI) Tanulmánykötet Fertőrákosról Jótékony célú koncert Kézen fogva a fogyatékosokért Megalakulása után rövid idővel a „Kézenfogva” Ipari-Szol- gáltató-Kereskedelmi Bt. megkapta a célszeryezeti kijelölést. (A bt.-t az ÉFÉE, a megyei értelmi fogyatékosok érdekvédelmi egyesülete és a mozgás- sérültek megyei szervezete hozta létre.) Ez azt jelenti, hogy állami dotációt kapnak azoknak a bérére, akiknek a munkaképessége legalább 40 százalékban megváltozott. (A Kézenfogva ugyanis a mozgássérült, a csökkent munkaképességű és a fogyatékos emberek foglalkoztatását tűzte ki célul.) A dotáció 153 százalékos, és 12 ezer 240 forint átlagkereset után kapják. Azok a munkahelyek, amelyek csökkent munka- képességű dolgozókat alkalmaznak, nem tudnak nyereségesekké válni, hiszen a mozgás- sérült, de még inkább az értelmi fogyatékos dolgozók teljesítménye, munkabírása változó. Ezért az ilyen munkahelyek igényelhetnek állami dotációt. A Kézenfogva az első megyei székhelyű munkahely a megyében, amely megkapta ezt a támogatást. Mit jelent ez munkahelynek? - erről kérdeztem Hofgárt Györgvnét, a Kézenfogva ÉFÉE megyei titkárát, Nász Margitot, a Mozgássérültek megyei egyesületének titkárát és Halász István országgyűlési képviselőt, aki sokat segített a munkahelyteremtésben. Nász Margit:- A fogyatékos nem tud any- nyit dolgozni, hogy azt mindig ki lehessen hozni nyereségesre. Ezért szükséges a dotáció, mert anélkül nem tudnánk foglalkoztatni őket. Hofgárt Györgyné:- Csupán arra, hogy értelmi fogyatékosokat munkába állítsunk, nem kaptuk volna meg a támogatást. Én már három évvel ezelőtt megpróbáltam hasonlót, de kudarcba fulladt, mert akkor nem kaptuk meg ezt a támogatást. Most viszont társultunk a mozgássérültekkel, így rehabilitációs munkahely lettünk, és ezt támogatni feladata az államnak. Halász István:- Az én segítségemmel fölvették a kapcsolatot a Pénzügyminisztériumban dr. Simóka Kálmánnéval, aki az első perctől kezdve nagy empátiával és szakmai felelősségérzettel állt a kérdéshez. Megígérte, hogy mindent megtesz, amit a jogszabály lehetővé tesz. Ha nem teszi lehetővé, akkor átadja nekem a jogszabály-módosítás szövegét, hogy kezdeményezzem a módosítást. Az én szerepem tehát annyi volt az ügyben, hogy megtaláltam a megfelelő embert, aki segít a szolnokiaknak. De talán egy kicsit több, mert már elterjedt rólam, hogy a fogyatékosokkal foglalkozom, és nagyon keményen bíráltam is a szociális törvényt a fogyatékosok szempontjából. Egy országgyűlési képviselő számos kérdésben kénytelen az állampolgárok helyett fogalmazni. Jó lenne, ha az érdekvédelmi szervezetek együttműködnének. Erre nagyon jó példa, hogy a mozgássérültek és az értelmi fogyatékosok érdekvédelmi szervezete létrehozták ezt a munkahelyet. Nagyon hasznos volna, ha az értelmi fogyatékosok napközi otthonával és a szociális foglalkoztatóval is együtt tudnának működni, ki tudnák cserélni a tapasztalatokat.- Korábban is voltak már rehabilitációs munkahelyek a megyében, de azoknak a székhelye nem a megyében volt. Annak, hogy ez a munkahely megyei,'mi az előnye? Hofgárt Györgyné:- Például az, hogy így lehet támogatást kérni a munkaerőközponttól is a munkahelyteremtésre. A Kézenfogva Bt. telephelyein (Szolnokon, Mezőtúron, Szajolban, Besenyszögön) huszonegy megváltozott munka- képességű embert - köztük fogyatékosokat is - alkalmaz. Vállalnak varrást (párnák, ágyneműk), asztalosmunkákat. A munkahely támogatására koncertet szerveznek május 22-én 17 órakor a Tiszai igeti Sport- csarnokban „Csak neked” címmel. Közreműködnek: Berentei Péter, Heller Tamás, Kalmár Magda, Koós Réka, Solvmos Antal, Kovács Kati, Dékány Sarolta, Jankovits József, Koós János, Kovács Erzsi, Nádas György, Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, a Manhattan és a Pari Harbor együttes. Jegyek az ÉFÉE Szolnok, Móra Ferenc út 15. sz. alatti irodájában és a Mozgássérültek megyei egyesületének irodájában (Szolnok, Somogyi Béla u. 6.) válthatók. -péLevéltári kiadványok tükrében Hajdani események Szolnok megye életéből A Heves Megyei Levéltár idén két kiadvánnyal is meglepte a helytörténet iránt érdeklődőket: a már második évtizede folyamatosan megjelenő Tanulmányok Heves megye történetéből nevű sorozat 11. és 12. kötetével. Az előbbi Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig (52 oldal), az utóbbi Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története 1860-1951 (140 oldal) című könyve. Dr. Soós Imre kiváló ismerője a két vármegye közép- és újkori életének, amiről eddig közzétett könyvei is tanúskodnak. (Heves és Szolnok megye 1876-ig törvényesen egyesített vármegye volt.) Új munkájában gazdag levéltári forrásismerete és színes előadása folytán sorra megelevenednek azok a többnyire helyi iskolaalapító mozzanatok, amelyek az 1777. évi Ratio Educationis nyomán létrehozták a nemzeti vagy normaiskolákat. Bár a több szempontból is bírálható oktatási és nevelési módszerek miatt már a 18. század végén ágáltak ellenük (1790/1791-től több helyen is megszüntették, de 1800-tól ismét újjászervezték), 1845-ig mégis ezek az iskolák voltak azok, amelyek meghatározták a főleg mezővárosokban folyó alsófokú iskoláztatás arculatát. Dr. Soós kimutatásában a későbbi Jász Nagy-Kun Szolnok vármegye területéről Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászladány, Jászalsószentgyörgy, Jászfel- sőszentgyörgy, Jászjákóhalma. Jászdózsa, Jászkisér, Jászmi- hálytelek, Karcag, Kunszent- márton és Törökszentmiklós iskolája. Több helység normaiskolájáról részletesen is szól. Az ezekben az iskolákban tanítók, amint azt az értékelő soraiban a szerző kifejti - „a mezővárosi és városi igényekhez szabott, bővebb elemi iskolai tananyagot a tanmódszer haladottabb eszközeivel, betűző és számoló táblával, együtt tanítással, visszakérdezéssel, magoltatás helyett megértéssel, valamint azonos tankönyvekkel hatásosan” tudtak működni. Dr. Szecskó Károly szintén kitűnő ismerője a 19. és 20. század helyi eseményeinek. Számos, eddigi könyvéhez hasonlóan ezt, a Katolikus Legény- egyletről szólót is elmerült kutatómunkával alapozta. Noha évtizedekkel korábban (többnyire a 2. világháború előtt) többen is foglalkoztak ezzel a témával, az ő írása mindegyiknél teljesebb. Nemcsak a „történeti rálátás” miatt, hanem a teljességre törekvés indíttatása folytán is. Éppen az utóbbiból következik, hogy a legkritikusabb időszakot, az 1945 utáni éveket is átfogja, mitöbb, értékeli. E témában a megyei szerzők közül elsőként nyújt szintézist. Az 1860-ban alapított legényegylet közvetett hatása a kettős megye szolnoki körzete egyleteinek munkájában is fellelhető. Dr. Misóczki Lajos FOGORVOSI RENDELŐ. A tiszavárkonyi önkormányzat közel 4 millió forintos újabb beruházással gazdagította a községet. Az egészségház eddig kihasználatlan tetőterében európai szintű fogorvosi rendelőt alakítottak ki. (Fotó: Mészáros)