Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
4 Gazdasági tájoló 1993. április 21., szerda Hétről hétre MOL-ÖMV együttműködés A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) és az osztrák OMV együttműködési szerződést írt alá. Az együttműködés révén a jövőben mind a magyar, mind az osztrák fogyasztók ellátása bizton- ságosab lesz. A két együttműködő fél, például valamely termelőberendezés váratlan, jelentős meghibásodásakor vagy kőolajellátási problémák keletkezésekor kisegíti egymást alapanyagok, vagy a termékek azonnali szállításával. Európai Részecskefizikai Szervezet napja Budapesten A Magyar CERN Bizottság és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság CERN nap címmel konferenciát rendez április 29-én a Budapesti Műszaki Egyetemen. (A CERN a Genfben működő Európai Részecskefizikai Szervezet.) A találkozó célja, hogy a CERN és a Magyar Cem Bizottság vezető munkatársai részletes ismertetést, gyakorlati információkat és tanácsokat adjanak a CERN tenderekben részt venni kívánó tudósoknak, kutatóknak, műszaki és vállalati szakembereknek. Az évtized közepétől gazdasági növekedés A közgazdászok prognózisa szerint 1995-től évi 3-3,5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, az ezredfordulóra, a magántulajdon aránya elérheti a 65-70 százalékot, az infláció egyszámjegyű lesz, a munkanélküliség pedig 12-13 százalékos - mondta Bognár József akadémikus, az MTA Gazdasági és Jog- tudományi Osztályának elnöke egy, a rendszerváltás folyamataival foglalkozó tanácskozáson. E jelzés hitele azon múlik, hogy Magyarország miként tud e- gyüttműködni a világ és Európa gazdasági rendszereivel. A PHARE Közép- és Kelet-Európábán Az Európai Közösségek 1989 óta a PHARE-prog- ram keretében 3.340 milliárd ECU-t költöttek Közép- és Kelet-Európábán. Az összeg nagy részét a magánszektor fejlesztésére fordították. A privatizációs programok, amelyekben kezdetben az Európai Közösségek szakértői minisztériumi tanácsadóként vettek részt - segédkezve a törvények megtervezésében és bevezetésében - gyakran jutottak el olyan előrehaladott szakaszba, amelybe a nagy külföldi vállalatok befektetőként bekapcsolódhattak. Egyedülálló lehetőséget jelent a magánszektornak a PHARE JOPP programja. Olyan vállalkozásokat finanszíroz, amelyek Kelet- és Közép-Európában keresnek partnert vegyes vállalatok létrehozásához. Mobil telefon a Lufthansa üzleti utazóinak A Lufthandsa AG és a stuttgarti Daimler-Benz leányvállalat, debitel Kommunikationstechnik közös vállalkozást hozott létre Lufthansa Rendt-Phone (LH RaP) néven 30-70 százalékos tulajdoni megosztásban. A vállalat azokat a külföldi üzletembereket látja majd el mobil telefonnal, akik németországi útjukon is elérhetőek kívánnak maradni munkatársaik számára. A munkanélküliség egyik oka a munkaerő ára? Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik súlyos problémája a munkanélküliség. Kérdés, hogy ezt nem okozza-e legalább részben a munkabér közismerten magas járulékos költsége. Ez év januárjától a bérek után olyan magas államháztartási befizetést kell teljesíteni, ami minden bérszabályozás nélkül is takarékos gazdálkodásra int. A legvaskosabb tétel a 44 százalékos társadalombiztosítási járulék, ami március 1-től a béren kívül többféle juttatást is terhel ez a kötelezettség. Bizonyos eseteken járulékköteles a tárgyjutalom, biztosítási díj az üdülési hozzájárulás, stb. A természetben juttatott étkezési hozzájárulás havi 1000-ig mentes a járulék alól. Az előírt mértéket meghaladó végkielégítés után is fizetendő a 44 százalék. A munkáltatók ezért gyakran egyéb módon fizetik ki a jövedelmeket (szerzői jogdíj, talál- mányok-újítások díja. ösztöndíj stb.). Másik jelentős elvonás a munkáltatói járulék 7 százalékos mértékben. Ez a pénz a munkanélküliség kezelését szolgálja, kiegészítőként. Szintén nem elhanyagolható tétel a társasági adó hatálya alá tartozó gazdálkodók által fizetendő 1,5 százalékos szakmunkásképzési hozzájárulás. Végezzünk egy egyszerű számítást, feltételezve, hogy a munkavállaló havi bére 20 ezer forint. Mennyit kap a dolgozó? Bér 20000 Ft Nyugdíjjárulék 2000 Ft Munkavállalói járulék 400 Ft SZJA 3050 Ft Nettó bér 14550 Ft Mibe kerül a munkáltatónak? Bér 20000 Ft TB járulék 8800 Ft Munkált.járulék 1400 Ft Szakmunkásképzési hozzájárulás 300 Ft Összesen: 30500 Ft Vagyis ahhoz, hogy a dolgozó 14550 forintot hazavihessen, a munkáltatónak 30500 forintjába kerül. Nem csoda, ha a munkahelyek fenntartását a vállalkozások erősen fontolgatják. T. I. Létminimum márciusban A létminimum az átlagos családtípusnál - amely két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből áll, valamint városban él - márciusban 43300 forintra emelkedett. Az előző hónapban februárban ugyanennek a négytagú családnak a létfenntartás még 42900 forintba került. Január óta ez az érték 1200 forinttal, 2,8 százalékkal emelkedett - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Egy főre számolva a létminimum márciusban 10820 forintot ért el, s ez az országos átlagra jellemző szám. A legtöbbet a városi egyedülállóknak kell a létfenntartásra költeniük, minimálisan havi 15200 forint összegben. Nagyüzem a földeken Ha május 10-e után is fennmarad az import-tilalom? Állatállományunk rajtaütésszerű vizsgálatát kérjük Beszélgetés Raskó György FM-államtitkárral A magyar importtilalomnak nincs retorziós jellege: állatállományunk védelme érdekében kényszerültünk a bejelentett óvintézkedésekre - hangsúlyozta Raskó György, akivel a száj- és körömfájás miatti EK-embargó, illetve a kormány válaszintézkedéseinek várható kihatásairól beszélgettünk. A földművelésügyi államtitkár elmondta, hogy óvintézkedéseket foganatosítottunk Kelet-Európá- ból származó élőállat és hús- készítmények behozatalára is.- E szállítmányokat a legszigorúbban ellenőrizzük, de az importot nem korlátozzuk, mert nincs tudomásunk arról, hogy ezekben az országokban száj- és körömfájás lenne.- Május 10-ig szól az EK import-tilalom, de megeshet, hogy továbbra is fenntartják a zárlatot.- A húsvéti tejesbárány olaszországi piacvesztése 12-13 millió dolláros kárt okozott. További 30 millió dollár a kiesés az élőállat és húskészítmények közös piaci import-tilalma miatt. Ha május 10-e után is érvényben marad az embargó, akkor heti 6-8 millió dollár árbevételtől esünk el. A kárfelmérések most készülnek, de az bizonyos, hogy egyedül hazánkat annyi kár érte, mint a kelet-európai országokat együttesen.- A kormányzati válaszlépés nem veszélyezteti társult tagságunkat?- A társulási szerződés lehetőséget ad ilyen lépésre. De hangsúlyozom, részünkről védelmi intézkedésről van szó. Szeretnénk megvédeni gazdaságunkat az éppen az EK által deklarált száj- é körömfájástól. Megjegyzendő: a betegség valószínűleg a Közel-Keletről került Olaszországba. Egy német állatorvosi szakértői csoport feltételezése szerint Egyiptomból - hazánktól tehát igen távolról származik...- Milyen további fejlemények várhatók?- Rövidesen meghívást küldünk a brüsszeli hatóságoknak, végezzenek teljes körű felmérést állatállományunknál. A rajtaütésszerű vizsgálatok helyszíneit szakembereikre bízzuk. Kormányhatározat készül az eddiginél szigorúbb határellenőrzések bevezetésére, hogy a keleti „lyukas” zöldhatáron át ne kerülhessen be ellenőrzés nélkül élőállat. Sajnos, egyre több ellenőrizetlen piac működik, s egyértelmű, hogy föl kell számolnunk a brüsszeli hatóságok által kritizált efféle „bazárokat”, KGST-piacokat. Addig ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ürügyet keresve újabb és újabb ellenintézkedések születnek húsexportunkkal szemben. Újvári Gizella (Ferenczy Europress) Vállalkozni veszélyes A pénzhiány bizonytalanná teszi a termelést A vissza-visszasurranó télies időjárás miatt mintegy kéthetes késéssel kezdődhettek meg a földeken a tavaszi mezőgazdasági munkák. Az őszi kalászosok vetésterülete - a hektáronkénti 1500 forintos állami támogatás bevezetése nyomán - még decemberben is növekedett. A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb állapotminősítése szerint a több mint egymillió hektáron vetett búza 40 százaléka jó, a 37 százaléka közepes és csak 23 százaléka gyenge minőségű. Megyénkben ennél még kedvezőbb a helyzet, itt a kenyérnekvaló a vetésterület felén jó minőségűnek ígérkezik. Országosan a 74 ezer hektáron földbe került rozsnak közel 40, a 193 ezer hektáron vetett őszi árpának pedig 45 százaléka mondható jó minőségűnek. A március közepétől kedvezőre fordult időjárás hatására nagy erőkkel kezdtek hozzá a talajelőkészítési munkákhoz és a tavaszi vetésekhez. Földben van már - 259 ezer hektáron, a tavalyihoz hasonló nagyságú területen - a tavaszi árpa. A magángazdaságokban és az Alföldön növekedett a zab vetésterülete. Az elmúlt év nyomott fel- vásárlási árai miatt várhatóan csökken a magborsó, a feldolgozó üzemek pénzügyi nehézségei miatt pedig a zöldborsó vetésterülete. A tavalyihoz hasonló nagyságú területen - közel 108 ezer hektáron - vetettek az idén cukorrépát. Kritikus időszakot él át a hazai rizstermesztés: vetésterülete 4000 hektárra zsugorodott. Lehangolóak a szerződéskötések. A csőd szélén, felszámolás alatt álló feldolgozó üzemek és felvásárlók körében nagy a bizonytalanság és a bizalmatlanság ezáltal felerősödött. A fizetőképes feldolgozó vállalatok igyekeznek árualapjukat lekötni. Az alacsony, garantált árak miatt azonban a termelők is a szokottnál tartózkodóbbak. Márciusban tovább csökkent az ország tehénállománya. Gondot okoz, hogy a községekben a tejbegyűjtő nem vállalja a kis mennyiségű tej begyűjtését, a termelők pedig nem tudják megszervezni az átvételt. A hazai sertéstenyésztés mai helyzetét nem a tulajdonosváltás, hanem alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg. A magántermelőket érzékenyen érintik az ingadozó piaci felvásárlási árak, valamint a magas takarmányárak. Általános jelenség, hogy a vállalatok és a vágóhidak többsége nem köt sem szerződést, sem keretmegállapodást a termelőkkel, így hárítva át rájuk az ágazat minden kockázatát. Örvendetes viszont, hogy növekszik a lakossági ellátásban fontos szerepet betöltő, a termelőket jobban kiszolgáló, kis vágóhidak szerepe. Országos jelenség, hogy az átvételi árak fokozatosan csökkennek, a fizetési idők elhúzódnak, a takarmányozási költségek növekednek. Emiatt csökken a tenyésztői kedv. A mezőgazdaság pénzügyi helyzete kritikus. A múlt évi veszteséges gazdálkodás miatt óriási finanszírozási gondok nehezednek az ágazatra. Mivel a tartalékok elfogynak, a vagyonfelélés folyamata erősödik. A pénzintézetek hitelnyújtási készsége változatlanul gyenge. Ott, ahol hitelkihelyezés történt, a pénz egy részét viszatartották a korábbi, lejárt hitelek, azok kamatai, büntetőkamatai és kezelési költségek fedezeteként.-ella(Ferenczy Europress) Az anyagi nehézségek ellenére megyénkben is folynak az időszerű talaj- és vetési munkák a gazdaságokban Az olcsó hitel is lehet drága Gondos piacfelmérés, költségelemzés és szervezés Az „E”-hitel feltételeit megkönnyítették a közelmúltban. Kamatlábát - a folyósító bank felárával együtt - hét százalékban állapították meg. A kölcsönt 10 éven belül kell visszafizetni, a törlesztés megkezdésére 3 év türelmi időt adnak. Viszonylag alacsonyan állapították meg azt a saját tőke hányadot is, amelyet a hitel megadásának feltételeként elvárnak. Mi a 7 százalékos kamat a két számjegyű infláció világában? Mi lesz az éves törlesztési teher az új vállalkozás működésének negyedik esztendejében, az akkor már joggal elvárható gazdasági élénkülés közepette? Az akkori árszínvonalon!? A kamat olyan költség, amely nem képez adóalapot... De a pénz világában óvatosabban kell a számokkal bánni, megeshet, hogy kétszer kettő néha öt. Mert egy szinte csak névleges kamatú hitel is lehet nagyon drága egy olyan tevékenységi ágban, ahol az adózás előtti bruttó nyereség- hányad még ezt a szintet sem éri el. Az alacsony saját tőkehányad a vállalkozás indulásakor előny, „érkezéskor”, amikor törleszteni kell, meg amikor az alapösszeg utáni kamatot meghatározzák - bizony hátránnyá válhat. Várhatóan a gazdasági élénkülés sem minden tevékenységi körre terjed majd ki egyformán, nem tud talpon maradni a jövőben sem minden vállalat, valamennyi üzlet. A jobb vagy rosszabb fekvésű telephely, a nyitvatartási idő, az áruválaszték, kon- kurrencia nagysága és intenzitása ezután is rendet vág majd az egyes vállalkozók között. Ami pedig az árszínvonal emelkedését illeti? Az sem lesz feltétlenül egyenletes. Lehetséges, hogy valamelyik üzletágban a költségelemek ára jobban nő majd, mint a végterméké. Másként alakulhatnak azok az árak is, amelyek a termelők közötti forgalomban érvényesülnek, s másképp a fogyasztói árak. Egyes körökben még inflációs időkben is lefelé tendálhatnak az árcédulán a számok, ez pedig azt jelenti, hogy a hitel kamatköltségeit az árban nem, vagy csak részben sikerült áthárítani a vevőre. Lakásommal szemben egy élelmiszerüzlet, igazából vegyeskereskedés működik, hosszú szünetekkel. Az eredetileg Közértet a ’70-es évek végén gebinben működtették, mindig más-más próbált gyorsan meggazdagodni benne. De mindenki elbukott. Most már a második magán- vállalkozó kísérletezik: jó az árukínálata, házhoz is szállít, mégsem megy a bolt. Körül van véve nagyobb, bevezetet- tebb, közlekedésközelibb üzletekkel. Mindezzel nem azt akarom sugallni, hogy ne vállalkozzunk, csak attól óvnék minden, a pénzügyek világában kevésbé járatos „idegent”, ne engedjen gondolkodás nélkül az olcsónak tűnő hitel sziréndalának! Gondos piacfelmérés, költségelemzés és szervezés előzze meg a hitelkérelmet. S higgyék el, hogy a hiteltbíráló banktisztségviselők tanácsai adott esetben nem csak a bank érdekeit szolgálják! Bácskai Tamás Az oldalt összeállította: Túróczi Imre
